Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-19 / 221. szám

1918. szeptember 19., kedd „Közös erővel” —a mezőgazdászok is A Debreceni Konzervgyárban nyolcvanféle anyag keverésé­vel hétféle MAGGI-levesport és erőleveskockát készítenek. A gyár az idén tizennégymíllió csomag levesport állít elő és ennek a mennyiségnek hetven százaléka a hazai piacra kerül (MXI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Naponta 20 vagon répát ad át a gyárnak a battonyai Petőfi Tsz A cselekvés várat magára A 4800 hektáros battonyai Petőfi Tsz határában igazi őszi munkának lehetnek szemtanúi a járókelők. A leg­nagyobb teljesítményű ta­lajművelő gépek éjjel-nap­pal, három műszakban dol­goznak, a többi két műszak­ban, vagy 10 órás műszakkal halad. Kétszáz hektáron már földbe tették a káposztarep­ce magját, s 50 hektáron el­vetették a füves lucernát. Vetésre vár még 1300 hektár őszi búza, és 100 hektár őszi árpa. A vetőágy kitűnő mi­nőségben készült. Üj rádiók sorozatgyártá­sa, illetve nullszériájának készítése kezdődött a szé­kesfehérvári Videotonba. A jövő év egyik újdonsága lesz az integrált áramkörös „Plútó” táskarádió, amely rövid- és középhullám mel­lett kétnormás URH-sáwal rendelkezik, s beépített han­golóműszere révén különle­ges hangminőséget ad. Már gyártják Székesfehérváron a „Star de Luxe” elnevezé­sű, magnetofonos táskará­diót, ezt a hordozható ké­szüléket beépített mikrofon­ja és tetőantenna-csatlako­zója különbözteti meg a ko­rábbi alaptípustól. A ked­velt táskarádiókból 1979- ben összesen tizennyolcezer darabot gyárt a Videoton. Különleges terméknek ígérkezik az ébresztésre is alkalmas, kvarcórával egy­beépített r.oztaU rádió, az ismert „Badacsony” típusú Az őszi betakarítás ugyan­csak nagy feladatok elé ál­lítja a kollektív gazdaságot. Késik a napraforgó és a kukorica érése, munkatorló­dás várható. Ezért nagy erő­vel láttak hozzá a silózáshoz és a cukorrépa-betakarítás­hoz. Cukorrépát 451 hektá­ron termeltek, s az eddig be­takarított táblán átlag 400 mázsás termést értek el. A Petőfi Tsz naponta mintegy 20 vagon répát ad át a Me- zőhegyesi Cukorgyárnak. készülék továbbfejlesztett változata — középhullám és kétnormás URH-sáv véte­lére alkalmas, biztonsági működtető elemmel is ellá­tott digitális órája pedig kü­lön másodperckijelzővel is rendelkezik. Három új sztereó-rádió is a Videoton szerelőszalagjára került: kö­zülük kettő, a „Saturnus su­per”, s az „Apollo super”, a sztereo rádiócsalád korsze­rűsített változatai. Jövőre sorozatban gyártják a két készülék supraphon lemez­játszóval kombinált változa­tát is. A harmadik teljesen új konstrukció már modul rendszerű, integrált áram­körös sztereó-rádió, teljesít­ménye is jóval nagyobb az eddigi típusoknál: 2x40 watt. A legújabb Videoton sztereó-rádióból 1979 . má­sodik felében ezerötszáz da­rabot gyártanak belföldi megrendelésre. Az MTESZ „Közös erővel a munkások és a műszakiak eredményes együttműködésé­ért, a műszáki haladás ter­melőerővé válásának előse­gítésében” című pályázatára értékes dolgozatokat készítet­tek megyénk mezőgazdasági szakemberei is. Ezek közül most — röviden — kettőt is­mertetünk. Nehogy a gyep begyepesedjen Dr. Ágoston Béla, a Szarva­si öntözési Kutató Intézet munkatársa pályamunkájá­ban a mezőgazdálkodás mind fontosabbá váló területére : a gyeptermesztés termésátlagá­nak növelésére dolgozott ki javaslatot. A gyep azért vet fel külön­leges problémákat, mert a zárt növénytakaró a hagyo­mányos talaj megmunkálást nem teszi lehetővé, s nehéz ellensúlyozni a tiprás, a gé- pe}c taposása és az öntözés következtében fellépő úgy­nevezett talajtömörödést. Ennek következtében nem­csak a talaj felső része lesz kemény, áthatolhatatlan, ha­nem a mélyebben fekvő ré­tegek is: a talaj megromlik, a gyökerek befulladnak. Ezért szükséges a gyep „szel­lőztetése” mintegy 10—15 cm mélységben. A kutató mindenekelőtt ki­dolgozta a gyepápolásban és -művelésben alkalmazható gépek legfőbb követelménye­it, majd — ennek alapján — olyan gépmodellt készíteti, amely lehetővé tette a különböző művelő elemek, géptestek vizsgálatát műkö­dés közben. Ezek a kísérletek aztán lehetőséget adtak ar­ra, hogy prototípusterveket készítsen, nem kevesebb mint Még három nap vissza­számlálás, s megnyitja ka­puit az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. Addig is a kőbányai vásárváros terüle­tén csaknem ezer ember dol­gozik naponta a pavilonok­ban, illetve a szabadtéri ki­állító területeken, ahol is mintegy 30 ország másfél ezer cége, vállalata mutatja be termékét. Természetesen a korábbi évek hagyomá­nyaihoz híven, az idén is ta­lálhatunk megyénkből kiál­lítókat. így láthatjuk a Békéscsa­bai Kötöttárugyár termékeit is. A BÉKÖT a kord Jœbne- család mintegy tízféle anya­gával, illetve az azokhól ké­szült modellekkel pályázik a BNV-díjra is. Ezek között találjuk a már korábban is­mertetett antik-rózsaszín kelmét is, amely az őszi lip­csei vásáron aranydiplomát nyert. Emellett a kiállításra mintegy 60-féle lánckötött és körkötött szabad idős öltöz- ködésmodellt is elküldték, négyfajta gépre, amelyek a különböző munkákat elvég­zik. Említésre méltó, hogy a gépek egy-egy prototípusa a Szeghalmi Állami Gazdaság­ban, illetve a Szarvasi Ál­lami Gazdaság kákái telepén már elkészült, működik, s gyártásuk iránt a MEZÖ- GÉP-vállalat szolnoki gyára is érdeklődik. Fóliában fürdik a hal Érdekes technológiai új­donsággal segíti a hal- tenyésztő gazdaságokat Szi- tóné dr. Malik Erzsébet pá­lyamunkája, amely szintén díjat nyert a pályázaton. A munka a korszerű ketreces haltartás egyik fontos műve­letének: a halak fürdetésén ék megoldására ad hasznos ja­vaslatot. Halak „fürdetése”?? Nem tévedés! Arról van szó ugyanis, hogy a ketrecekben a megnövekedett halsűrűség oxigénhiányt okozhat, ráadá­sul a halbetegségek gyors el­terjedését is elősegítheti. Oxigénhiányt Okoznak ugyanis a hálóra felrakódott algák, moszatok, és ezek bomlástermékei, amelyek rá­adásul szűkítik is a hálók szemeit, elzárva ezzel a ket­recet a frissebb víztől. Ezen a halgazdaságokban eddig úgy segítettek, hogy a halakat kiszedték (kiszákol- ták) a ketrecből, és egy kád­ban „megfürdették”. Az újí­tás lényege: a ketrecet fólia­zsákba kell fogni, s a megfe­lelően előkészített vízzel, mo­tor segítségével fürdetni meg a halakat. Nemcsak az álla­tok sérülései kerülhetők el így, hanem megoldható an­tibiotikumos fertőtlenítésük is. amelynek többsége a pavilo­nokba kerül. A hazai háziipari szövet­kezetek az idén ünnepük fennállásuk 25. évfordulóját, s az ünnepségsorozatot a vásárvárosban tartják. Me­gyénkből hét háziipari szö­vetkezet állítja ki termékeit a 18-as pavilonban. így lát­hatók lesznek a békési ko­sáripari, a tótkomlósi, az orosházi, a gyomai, gyulai, • békésszentandrási és a Csa­jba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet termékei. A sző- nyegkiállítás mintegy há­romnegyed részét a csabai szőnyegszövők adják. ' 'A korábbi évekhez hason­lóan megyénk legnagyobb ipari szövetkezete, a jobbá­ra exportra dolgozó Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet is bemutatja termékeit a kőbányai vásárvárosban. Itt mintegy 120 négyzetméteres kiállítási területen újra lát­hatjuk jól ismert termékei­ket, úgymint az esztétikus lámpákat, kávéfőzőket és a vasalókat. n z MSZMP KB 1977 ok­tóberi határozata is­mételten felhívta a fi­gyelmet a termelési szerke­zet korszerűsítésére és a gazdaságtalan export vissza­szorítására. A kormány, az illetékes minisztériumok in- tékedési terveket dolgoztak ki a határozat végrehajtásá­ra. Korai lenne ezeket érté­kelni, mert az ilyen felada­tokat nem lehet kampány­szerűen megoldani. Arra a kérdésre kell választ keres­ni,' kialakult-e már olyan módszer, követelményrend­szer, amellyel a termékek gazdaságossági sorrendjét megnyugtatóan meg lehet határozni, létrejött-e olyan érdekeltségi és ösztönzési rendszer, amely a vállalato­kat a gazdaságtalan export- termelés megszüntetésére készteti? Hazánkban az 1950-es évek derekától végeznek gazdaságossági számításokat. Sokfajta gazdaságossági mu­tatót dolgoztak már ki és használnak, de nincs olyan, amely a termékszintű gazda­ságosság megbízható méré­sére és vállalatok közötti összehasonlítására alkalmas. Az export gazdaságosságára — az adott keretek között — szinte tetszés szerinti sor­rend állítható fel, mert a vállalatoknak az általános költségeik felosztásában nagy szabadságuk van. Ez óhatat­lanul felveti annak lehető­ségét, hogy a vállalatok konzerválják a gyártmány­szerkezetet, megvédjék egyes termékeik „gazdaságossá­gát”. A vállalatok legfontosabb gazdasági mutatója a jöve­delmezőség. Ha az adott ter­mék- és exportszerkezet nyereséget biztosít, nem fű­ződik különösebb érdek a kevésbé jól fizető, vagy gaz­daságilag előállítható termé­kek felkutatására, még ke­vésbé gyártásuk megszünte­tésére. Több okból sem. Amíg az eladók piaca érvé­nyesül a népgazdaságban, addig majd minden iránt van és lesz kereslet. A gaz­daságtalan termelés meg­szüntetése ellen gyakori érv a vállalatok „ellátási fele­Mezőgazdaságunk fejlődé­séhez elengedhetetlen a ter­melés koncentrálása. Érvé­nyes ez az egyes részfolya­matokra, így a tápanyagellá­tásra is. Országosan, így megyénkben is nagy gond a műtrágyák tárolása. Üze­meink nagy részének nincs megfelelő nyitott vagy zárt tárolója, az időjárás viszon­tagságainak kitett műtrágya gyakran hatóanyaga nagy részét elveszíti, mire fel- használásra kerül. Jelentős lőssége”. A gazdaságtalanul gyártott cikkekre is van bel­földi szükséglet, az ilyen termékeket a hazai gyártás megszűnését követően im­portálni kellene. Igen ám, de ehhez devizára van szükség, s emellett zökkenőmentesen kell átállni az importra. Egyik sem egyszerű. Közis­mert, hogy időben mindig van különbség a gyártás megszüntetése és az import között és ez gyakran átme­neti áruhiányt okoz, ami jó érvnek tűnhet a meglevő ter­melési szerkezet védelmé­ben. De az sem kétséges, hogy adott külgazdasági egyensúlyi helyzetünkben a pótlólagos import nagy te­her. A gazdaságtalan termelés és export m£gszüntetése, ál­talában a termékszerkezet módosítása bizonyos beruhá­zásokat is igényel. A válla­latok a beruházási piac fe- szítettsége mellett erőforrá­saikat inkább a látványo­sabb fejlesztési célokra használják fel és az előbbi­re kevesebbet áldoznak. A gazdaságtalan export visszaszorítását — akarva- akaratlanul — az export ösz­tönzése, az állami visszatérí­tés is akadályozza, lassítja. Ezért a jövőben a gazdaság- irányításnak arra kell töre­kednie, hogy a szakágazati állami visszatérítés ne nyújt­son ösztönzést a gazdaságta­lan exportnak. A legkirívóbb gazdaságta- lanság esetén nem szabad visszariadni az exporttila­lomtól sem. Erre azonban csak akkor van mód, ha a visszaszorítással új export- lehetőségek is keletkeznek. ■ gazdaságtalan export visszaszorításáról kü­lönböző fórumokon so­kat beszélnek, de a tettek még váratnak magukra. Kétségtelen, hogy ez a fel­adat nem oldható meg egyik évről a másikra, de az is igaz: nem lehet csupán vár­ni az abszolút megbízható mérési módszer kidolgozá­sára — ennek az új árrend­szer is feltétele —, s addig minden maradjon a régi­ben. veszteség ez nemcsak az üzemnek, hanem az egész népgazdaságnak, ha arra gondolunk, milyen nagy energiaráfordítást igényel az egyes műtrágyafajták előál­lítása. Nem egységes szak­embereink felfogása a kijut­tatandó műtrágya mennyi­ségét illetően, gyakori a túl­adagolás, vagy az, hogy a termesztett növény termése épp az alacsony adagú mű­trágya miatt nem éri el a növény fajtájában rejlő le­hetőségeket. Megyénk szak­emberei is felismerték eze­ket a problémákat, ezért ha­tározták el agrokémiai tár­sulások létrehozását. A ter­vek szerint nyolc társulás alakul a megyében, egy-egy ilyen szervezet 30—70 ezer hektár területet lát el, épí­tési költségük 30—35 millió forint lesz. A társult üze­mek közös tárolókat építe­nek, a Békés megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás a beküldött talaj­minták alapján meghatároz­za a kijuttatandó műtrágya- mennyiséget. A nyolc terve­zett létesítményből már el­készült a csárdaszállási és az orosházi szabadtéri tároló, ahol csomagolt, műtrágyákat tartanak majd. A többi he­lyen is elkezdődött az épít­kezés valamilyen formában, így például a BAGE- és a sarkadi telepeknél a terep- rendezést végzik, és várha­tóan a jövő év elején min­denütt elkezdik a munkát. Késés nincs, a befejezési ha­táridő a következő ötéves terv vége. —m. szabó— Az cleki I.enin Termelőszövetkezetben a közelmúltban kezdték meg a silókukorica betaka­rítását. A takarmányt télire tárolják. Felvételünkön: készül a siló, amelyet lánctalpas erő­gép tömörít, majd a kész silót fóliával takarják Fotó: Veress Erzsi Őszi betakarítás Geszten A »geszti közös gazdaságban 500 szarvasmarhát és 2300 juhot tartanak. A két ágazat takarmányigényeit a. szövet­kezet kiterjedt legelőiről és' lucernásából elégíti ki. Emellett természetesen silókukoricát is termesztenek. Ezen az őszön mintegy 40 hektár silókukoricát takarítanak be, amelynek silózását már meg is kezdték. A silóba egyébként a répafe­jet, répakoronát és a cukorgyártól kapott szeletet is bele­rakják. A 150 hektáron termő cukorrépa szedését eredetileg a múlt hét végén indították volna, de a gyakori esőzések miatt ezzel még várniuk kell. Az előzetes becslések szerint a terv­ben szereplő hektáronkénti 300 mázsát a cukorrépa „hozni” fogja. Sokkal kedvezőtlenebb ennél is a helyzet a naprafor­gótermesztésben. A 150 hektár vetésterületnek a felét káro­sította a víz, így a termésnek is csak a felére számíthatnak az eredetileg elképzelthez képest. A napokban szórják ki majd repülőgéppel a napraforgótáblákra a betakarítás elő­készítésére a növényt leszárító vegyszert. Kukoricát a közös szántón a geszti tsz mindössze 90 hek­táron termeszt, ez remélhetően 35 mázsát ad majd terület- egységenként, az előirányzottnak megfelelően. Új típusú rádiókat gyárt a Videoton- V. j. ­Nyitás előtt a BNV w. I. Lesz »égre elég táróié Nyolc agrokémiai társulás megyénkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents