Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

1978. szeptember 17,, vasárnap Barátaink életéből Családpolitika az NDK-ban Az NDK-ban családjogi törvény védi a házasságot, de jogot ad a válásra is. Az elmúlt években emelkedett a házasságkötések és a szüle­tések száma, de sajnálatosan egyre többen indítanak vá­lópert is. Ebben nyilván közrejátszik a két fél egyen­jogúsága, gazdasági önálló­sága és az, hogy semmiféle megkülönböztetés nem sújt­ja az egyedülálló vagy elvált nőket, anyákat, inkább el­lenkezőleg. A jellemző azon­ban az esetek nagy többsé­gében a kiegyensúlyozott családi élet, amelyet az ál­lam szociálpolitikai intézke­dései, családpolitikája kö­vetkezetesen támogat. A lakásépítési program szerint 1990-ig az ország mind a 17 millió polgára megfelelő, korszerű, olcsó lakásban lakhat. Az állam e célra 200 milliárd márkát fordít. A fiatal házasok csa­ládi ház építésére, berende­zésre, gépesítésre, kamat­mentes, hosszúlejáratú köl­csönt igényelhetnek. A szü­lési segély 1000 márka, s jelentős a családi pótlék ösz- szege is. Havonta egy nap fizetett szabadság, az úgy­nevezett „takarítási nap” minden dolgozó anyát, sőt a gyermekeit egyedül nevelő apát is megilleti. Ezer gyer­mek közül 882 bölcsődés. A többieket — amíg a dolgozó szülőket nem értesítik gyer­mekük bölcsődei felvételéről — az anya otthon nevelheti és havi „gyermekpénzben” részesül. A négy vagy több gyermekes nagycsaládoknak lakbérhozzájárulást, továbbá kedvezményes gyermekintéz­ményi díjakat, olcsóbb köz­lekedést és vásárlást biztosí­tanak. Az egyedülálló szülő, ha már három gyermeke van, ugyanezekben a kedvez­ményekben részesül. Az öt vagy több gyereket nevelő anya a munkaviszonytól függetlenül megfelelő össze­gű, saját öregségi nyugdíjra jogosult. A fő élelmicikkek lakbé­rek, közlekedési díjak stabi­lak, az oktatás, az egészség- ügyi ellátás ingyenes, a jö­vedelmek és a nyugdíjak folyamatosan emelkednék. A lakosság nettó jövedelme az elmúlt tíz év alatt csaknem 70 százalékkal nőtt. A kis­kereskedelmi árak változat­lanok vagy csökkentek. Évek óta változatlan a burgonya, a liszt, a cukor, a marhahús ára. Ugyanez mondható el a gyermekruházati cikkekről, háztartási gépekről. Az egy főre jutó élelmiszer- és él­vezeti cikk fogyasztás 1965 és 1976 között így alakult: hús- és hústermékekből 58,7 kilóról 80,7 kilóra; tojásból 211 darabról 269 darabra; zöldségből 63,8 kilogramm­ról 84,3 kilogrammra; gyü­mölcsből 46,5 kilogrammról 68,7 kilogrammra; alkohol- mentes italokból 30,9 literről 74,1 literre nőtt az eSy főre jutó fogyasztás. Borítékon kívüli juttatá­sokra 1971 és 1975 között több, mint 160 milliárd már­kát költött az állam. 1976-tól 1980-ig pedig már 210 milli- árdot fordítanak e célra. Egy négytagú család 1970-ben havi 360. 1975-ben havi 540 márka borítékon kívüli jut­tatást kapott. 1980-ra ez az összeg már 680 márka lesz! Az állami hozzájárulás teszi lehetővé, hogy a bölcsődei, óvodai helyek létesítésének több ezer márkás költségé­ből a szülők mindössze 0,80— 1,40 márkát fizessenek na­ponta és gyermekenként. (BUDAPRESS — PANORÁ­MA) Lengyel teimíszetvídelmi program A lengyel természetvéde­lem három különböző ter­mészetvédelmi intézményt határoz meg, ezek: nemzeti parkok, védelmi övezetek és egyes kiemelt területek. A nemzeti park a világ legrégebbi természetvédelmi formája. Lengyelországban ezeket a parkokat egyre in­kább veszélyezteti a roha­mos iparosodás. Az ország területén egyébként a nem­zeti parkok 104 hektárt fog­lalnak el. A legismertebbek közé tartozik a Bialowieza-i, a Tátra-i, a Pieniny-i, a Kampinosy, az Ojcówi és a Bieszczady nemzeti park. E helyek védelmében a termé­szetvédelem programja kü­lön zöldövezet létesítését írja elő a parkok körül. A természetvédelem másik formáját, a védelmi öveze­tek létrehozását tekintve a program előírja 57 új övezet kialakítását. Közülük a leg­érdekesebbnek ígérkezik a Hel-félsziget, a Visztula öböl környéke, az Augustówi- tavak körzete, a Krakkó— Czestochowa-i medence stb. Ezek a területek részben pihenési és üdülési célokat szolgálnak, ám vendéglátó­ipari létesítményeket és szál­lodákat csupán az övezetek perifériáin szahad elhelyez­ni. Az egyes kiemelt területek létrehozását a program a te­rületi szervek hatáskörébe utalja. Kötelezően előírja, hogy e területek mentén csak az erdőgazdálkodás, mezőgazdasági tevékenység és a természetre nem káros iparágak működhetnek. (BUDAPRESS — INTER- PRESS) A halgazdaságok „telepesei” Az ipari módszer alkalma­zásával úi fejezet nyílt az édesvízi haltenyésztésben. Kijev, Harkov, Zaporozsje villanytelepeinek közelében a gazdaságok az erőművek meleg vizében kezdtek hala­kat nevelni, de más váro­sokban is létesítettek hason­ló telepeket. — Azok az üzemek, ame­lyek Ukrajna hatalmas hő­erőműveinek vizét használ­ják, együttesen sok ezer mázsa kitűnő halat adnak évente — mondja Vlagyimir Goroskov az Ukrán SZSZK halgazdálkodási igazgatósá­gának vezetője. A villanytelep ilyen irá­nyú hasznosítása azon az elven alapszik, mely szerint: például a ponty magasabb hőfokú vizekben gyorsabban fejlődik, mint szabadban ; Ukrajna természetes klímá­ja által biztosított hőmér­sékletű tavakban. A meleg vizek még inkább meggyorsítják a tenyésztési folyamatot, és a szokásosnál nagyobb súlyúak lesznek a pontyok. A mesterséges me­dencéknél a normák jóval magasabbak, mint a termé­szetes víztárolók esetében. Ezekben ugyanis kevesebb hal fordul elő, és az értéke­síthető pontyok csak két év múlva érik el a 40—70 de­kát. A meleg vizű telepeken viszont a halak egy sze­zonban lesznek ilyen súlyú­ak. Egyébként ez nemcsak a pontyoknál van így, hanem földünk legrégibb halainál, a .tokhalaknál is. Izük és tápértékük miatt a legdrá­gább halfajták közé tartoz­nak. Sajnos, számuk az utóbbi évszázadban jelen­tős mértékben lecsökkent. A tokhalmenny iséget számos haltenyésztő telepen ikrakel­tetéssel növelik és a kis ha­lakat ezután a tengerbe en­gedik. A szovjet tudósoknak a viza és a kecsege keresztezé­se révén olyan új fajtát si­került kitenyészteniük, amely a természetben eddig nem fordult elő, s elnevez­ték besztemek. (A viza és a kecsege orosz nevében a kezdőszótagok összevonásá­ból. — A ford.) Ügy tűnt, hogy nemcsak a tengervízzel, hanem az édes­vízzel feltöltött tavakban is már a második évben elérik az értékesítés alsó határát jelentő 80—85 dekát. A me­leg vizű medencékben te­nyésztett halak növekedési üteme meglepő : az egy-két éves beszter közepes súlya 1,5—2 kiló között van. Sőt, néhány példány három kilót is nyom. A beszter: a meleg vizet felhasználó, iparszerűen mű­ködő halgazdaságok eredmé­nyének legjobb példája. Fordította: Bukovinszky István A kijevi kísérleti meleg vizű halgazdaság, ahol másfél hektárnyi területen Í5 ezer mázsa halat tenyésztenek évente Bulgária — 78 Barátunk, Gencso Haszkovo hangulatos bel­városában sodródunk a sé­tálók tömegében. Napköz­ben csendes itt a forgalom, de a délutáni órákra hirte­len benépesülnek a sétá­nyok. — Ha valakivel feltétle­nül találkozni akarsz, dél­után menj végig kétszer itt a sétányon, minden bizony­nyal egymásra leltek — mondja fiatal barátom, a Haszkovszka Tribuna mun­katársa. Pedig azt hittem, könnyebb egy tűt megtalálni a kazal­ban, mint egy nyolcvanöt­ezres városban ismerősre rálelni. S néhány perc múl­va fekete hajú, nyurga fia­talember tűnik fel a sétálók forgatagában. Kezében nyi­tott könyv, arcán a friss nyomdai termés feletti öröm sugárzik. Amikor ráköszö­nünk, meglepetten kapja fel feiét. Elnézésünket kéri a „figyelmetlenségért”, de úgy beletemetkezett a karcsú kö­tetbe, hogy egészen elfeled­kezett a világról. Boldogan mutatja a kötetet, fiatal köl­tők verseit tartalmazza bol­gár nyelven. Három fiatal magyar költőt mutatott be, s ő fordította bolgárra a verseket is. Gencso Hriszto- zov a magyar irodalom, a magyar emberek nagy ba­rátja. Több alkalommal járt Magyarországon, s számos klasszikus és ma élő magyar író, költő művét ültette át bolgár nyelvre. Sok barátja van Magyarországon, s mint ritka gyöngyöt, úgy őrzi a Nagy Lászlóval. Kormos Ist­vánnal való találkozásai em­lékét. Egy közeli kerthelyiség ár­nyas asztalához telepszünk, kortyolgatunk a kellemesen hűtött Trákia sörből, közben Gencsót arról kérdezem, mi adta az első impulzust, hogy a magyar nyelv rejtelmeit megismerje? — Olykor magamnak is talány, hogy az a hajdani falusi parasztfiú, aki még azt sem tudta, merre van Magyarország, honnan vette a bátorságot. hogy ilyen nagy fába vágja a fejszéjét. Azt hiszem, ritka szerencse, hogy olyan kiváló egyénisé­gekkel találkozhattam a szó­fiai Magyar Kultúrában, s Magyarországon is később, akik felkeltették érdeklődé­semet, s elláttak útravaló- val...» ­1940 szeptemberében szü­letett a Rodope tövében, Szuszám nevű kis faluban. Tizenkét éves kora óta ír verseket. A család 1957-ben költözött Haszkovóba, rá egy évre itt érettségizett. Már egyetemista volt Szófiában, amikor barátaival elment a Magyar Kultúrába. Králné Reményi Mária adott itt nyelvleckéket. — Králné Reményi Mária nagy szeretettel Foglalkozott velünk, jó hangulatot terem­tett maga körül. 1965-ben jöttem első magyarországi utamra. Szerettem volna, ha debreceni nyári egyetemi él­ményeim nem múlnak el nyomtalanul az életemből. 1966-ban fejeztem be egye­temi tanulmányaimat, s szereztem orosz szakos taná­ri diplomát. 1968-ban a Bol­gár Írószövetség ösztöndíja­saként négy hónapot töltöt­tem Magyarországon. Ezt követően nevelőtanár lettem egy kollégiumban, Dimit­Barátunk, Gencso (Fotó: Vida András — KS) rovgrádban. Sok könyvet, folyóiratot hoztam Magyar- országról, s itt nyílt alkal­mam elmélyülni a magyar irodalomban. 1969-ben talál­koztam első ízben személye­sen is fiatal magyar költők­kel: Ratkó Józseffel, Buda Ferenccel, Ágh Istvánnal. Akkoriban határoztam el, hogy időm, életem jelentős részét műfordításra áldozom. Sok segítséget kaptam ma­gyarországi barátaimtól is. Első vállalkozásom Sarkadi Imrének A gyáva című kis­regénye volt. 1969-ben ismét három hó­napot töltöttem Magyaror­szágon. Életemnek gazdag periódusa következett. Mo­csár Gábor három novellá­ját fordítottam bolgárra, s Veress Miklós és Király Zol­tán fordításában az én ver­Mozi 1897-bfil Az első bolgár mozielő­adást 1897-ben rendezték meg Rusze városában. Az el­ső bolgár filmet, ,A gaval­lér bolgár” című burleszkbe hajló szatírát a kiváló Va- szil Gendov színésszel és rendezővel a főszerepben 1915-ben mutatták be. Az első bolgár filmmúzeumot is Gendov alapította. A múzeum örökét vette át az 1960-ban megalakult nemzeti film­archívum, amely idővel a FIAF, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége tag­seim is megjelentek az Al­földben és a Tiszatájban. 1970-ben Szigligeten szerez­tem sok barátot, ismerőst. Nagy hatással volt rám Be­de Anna, Tatay Sándor. Fe­lejthetetlen élmény volt szá­momra a balatonfüredi köl­tőtalálkozó. Itt ismertem meg Kiss Benedeket, Bella Ist­vánt, Juhász Ferencet, Nagy Lászlót. Sok segítséget kap­tam Fábián Zoltántól is. Dunabogdányban, Cegléden, majd Kőbányán, Tiszaföld- váron és Debrecenben ren­deztek irodalmi estet, talál­kozásokat magyar olvasóim­mal. 1970-ben a Magyar elbe­szélések és kisregények cí­mű kötetben adtam közre Mocsár Gábor Fecskék és miatyánk-ját. 1972-ben for­dítottam le Dobozy Imre: Kedd, szerda, csütörtök cí­mű kisregényét, Plovdivban adták ki. Nagy Lajos válo­gatott noyelláinak bolgár kiadásához öt fordítással járultam hozzá. 1976-ban ültettem át bolgár nyelvre Darvas József Város az in- goványon című művét. A múlt évben jelent meg Szó­fiában Mándi Iván Csutak és a szürke ló című ifjúsági regénye, az én fordításom­ban. A Mai magyar fiatal költők antológiája, amit ép­pen a kezemben tartok, most hagyta el a nyomdát. Tizenkilenc versfordítással járultam hozzá a fiatal ma­gyar költők megismertetésé­hez. Gencso Hrisztozov ma már kapcsolatban áll Bulgária szinte valamennyi irodalmi orgánumával. A Szeptemvri- ben nemrég hat magyar köl­tőt mutatott be, úgyszintén a Plámak-ban is. A Prosztori című várnai folyóiratban Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Kutassi József, Bari Károly költészetéből adott ízelítőt. 1979-ben jelenik meg a szófiai Nadódna Mla- dezs kiadónál a Mai magyar írók antológiája, ebben Ga­lambos Lajos, Gaál István, Fábián Zoltán, Kertész Ákos egy-egy novelláját adják közre az ő fordításában. Gencso Hrisztozov 1967 és 1976 között a Haszkovszka Tribuna belső munkatársa vplt. Az újságírást azonban felcserélte a tanári pályá­val, úgy érzi, így több ide­je, energiája jut a műfordí­tásra, a magyar irodalom bulgáriai megismertetésére. Hamar Imre ja lett. Jelenleg 10 ezer filmplakátot, 20 ezer kép­anyagot, számtalan kéziratot, forgatókönyvet, orosz, fran­cia, angol, spanyol, német, magyar, török, japán nyelvű cikkeket őriznek. Az archi­vált filmek száma pedig meghaladja a 17 ezret. A filmanyagban számos történelmi értékű hazai és külföldi alkotás • szerepel. Közöttük nem egy olyan van, amely a világon csak egyedül itt található meg. A mai kor bolgár filmjei­ből készült válogatással az archívum a szocialista orszá­gokban és sok nyugati» or­szágban vendégszerepei. Harminchat éve történt A Penza megyeiek harci repülőgépei Temovka falu kolhozpa­rasztjai 1942 szeptemberében azt javasolták, hogy kezdje­nek hozzá anyagi eszközök gyűjtéséhez és vásároljanak harci repülőgépeket. Ezt az indítványt a megyei pártbi­zottság és a végrehajtó bi­zottság is támogatta. A ter- novkaiak felhívása megjelent a megyei lapban. Hamarosan városokból, községekből érkeztek pénz­összegek az állami bank egy­számlájára. Csak a temov- kai kerület lakosai mintegy 800 ezer-rubelt fizettek be. À megyében több mint 14 mil­lió rubel gyűlt össze 1942 novemberére. Ez elegendő­nek bizonyult hét repülőszá­zad felállításához. Minden gépet a sztálingrádi frontra irányítottak, ahol a német fasisztákkal vívott harcban dőlt el a haza sorsa. Csaknem valamennyi re­pülő elkészült a Nagy Októ­ber 25. évfordulójának elő­estéjére. Ekkor Moszkvából elrendelték, hogy a gépeket a 867-es vadász repülőezred­hez kell elküldeni, amely • Sztálingrád alatt harcol. Az átadási ünnepségen, 1942. november 6-án részt vett Penza megye kolhozainak küldöttsége is. Valamennyi JAK—1 típusú repülőgépen ez a piros felírás volt látha­tó: „Penza megye kolhozpa­rasztjaitól”. A pilóták, akik átvették a drága ajándékot, felesküdtek arra, hogy meg­szolgálják a penzaiak bizal­mát és kíméletlenül megsem­misítik a hitlerista betolako­dókat, a Volga partján. Az egyik gépet Szergej Bumazján főhadnagynak, a repülőszázad parancsnokának adták át. ö akkor a küldöt­tek előtt kijelentette: „Ez a gép a hű szovjet barátaink ajándéka. Én, mint az ör­mény nép fia esküszöm, hogy az utolsó csepp vére­mig vigyázok rá, s küzdeni fogok hazám ellenségeivel. És eszküszöm arra, hogy ez­zel is erősíteni fogom a nagy orosz néppel kötött barátsá­got.” Esküjét Sz. A. Bumazján megtartotta. Rövid idő alatt 24 német gépet lőtt le. A vo­ronyezsi front fölött, 1943 áprilisában az egyik ütkö­zetben a bátor pilóta életét vesztette. Halála után meg­kapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. (I. Fedorov cikke alapján)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents