Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-15 / 218. szám

1978. szeptember 15., péntek o lanm-fite Ez évben 9 millió forint értékben gyárt Stereo elnevezésű zeneszekrényt a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet, hol­land exportra. Képünkön: csomagolják a zeneszekrényeket Fotó: Veress Erzsi HWWWWWWWWWMtWWWWHWWWWWWMWWW • Nemzetközi halszakértői konferencia A Haltenyésztési Kutató Intézet a KGST 1978-as munkaterve alapján szep­tember 19—23 között nem­zetközi konferenciát szervez, amelynek témája: a halte­nyésztési ágazat termelé­kenységének növelése és az áruhal minőségének javítása a szelekció és hibridizáció módszereivel. A tanácskozáson a KGST öt tagállamának — a Szov­jetuniónak, Lengyelország­nak, Csehszlovákiának, az NDK-nak és Bulgáriának — mintegy 20 kutatója, illetve a téma valamennyi magyar- országi szakértője vesz részt. A szakértők az öt nap alatt 14 előadást hallgatnak meg orosz és angol nyelven, megtekintik az intézet kor­szerű létesítményeit, többek között a kísérleti tórendszert, a haltápüzemet, a recirkulá- ciós rendszerű halnevelő üzemet és a laboratóriumo­kat. Díjnyertes munkák az MTESZ pályázatán Iában is a vízgazdálkodással foglalkozó vállalatok szer­vezési és számítástechnikai fejlesztési koncepcióinak meghatározásához. „Közös erővel a munkások és a műszakiak eredményes együttműködéséért, a mű­szaki haladás termelőerővé válásának elősegítésében” címei — mint már jeleztük — pályzatot hirdetett a MTESZ a termelési gyakor­latban hasznosítható javas­latokra, újításokra. Most néhány sikeres pályamun­kát részletesebben is is­mertetünk — olvasóink igé­nyeivel összhangban, s hogy ezzel is segítsük az újítások mind szélesebb kö­rű, gyakorlati alkalmazását. anyagba. Ez külön munka- folyamatot nem igényel, a hagyományos, színtelen, drótbetétes üveg gyártása közben a színváltás zavar­talan. Célgép és gyártmányfejlesztés Komplexen, gyakorlatiasan Színes üveg — lakótelepekre Házgyári technológiával épülő lakótelepeink egy­hangúságának feloldására, csökkentésére — egyebek közt — zománcozott, edzett síküveget használnak ná­lunk is, külföldön is. Ezt az anyagot azonban — amellett, hogy előállítása igen munkaigényes — utó­lag nem lehet megmunkál­ni, meghibásodás esetén ki­esik a keretből, s ha a mé­ret nem pontos, újból le kell gyártani. Az Orosházi Üveggyár és a Szilikátipari Kutató In­tézet fiatal újítóinak egy csoportja (Zábrák István, Samu Imre, Hosszú Attila, Nagyillés Béla, Mucsi Györ­gyi és Tóth János) nagyüze­mi módon, olcsón előállítha­tó, a helyszínen is vágható, szerelhető, időtálló burko­lóanyagot állított elő: zo­máncozott drótbetétes üve­get. Eljárásuk lényege, hogy gyártás közben zo­máncport visznek fel az üvegre, s a por beleég az címmel, átfogó, tudomá­nyos igénnyel dolgozott ki egy munkát a Békés me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat pályázó kollektívá­ja: Tóth Lajos, Makovei Jenő, Lipták Mihály és Vá­ri Istvánná. Konkrétan : egészében és részleteiben is kimunkálták, hogy egy víz­ügyi szolgáltató vállalat ki­alakításában, működtetésé­ben — automatizált irányí­tási rendszerben — mire kell tekintettel lenni, ho­gyan kell az automatizált működést előkészíteni és megszervezni. Foglalkoznak — egyebek között — a hely­zetvizsgálat és -elemzés kö­vetelményeivel, megjelölik az irányítás fejlesztésének céljait és módjait. Az utób­biakat illetően különösen alapos dolgozatuk : nemcsak a hagyományos és a leg­újabb, teljesen automati­kus eljárásokkal foglalkoz­nak, hanem a kettő közötti — legreálisabb — megoldá­sokkal is. Munkájuk erénye a konk­rétság, ugyanakkor az el­mondottak alkalmasak álta­Volent György és Borsos István „Team alkalmazása a gyakorlatban” címmel kor­szerű módszert mutat be a termékfejlesztés megszerve­zésére egy gépgyártó üzem­ben. Mint ismeretes, egy-egy szakterületet csak rohamo­san növekvő tudással le­het igazán ismerni, átte­kinteni, s ez a specialisták munkáját teszi szükségessé. Az olyan komplex kérdés viszont, mint a gyártmány- fejlesztés — amely magá­ban foglalja a műszaki, technológiai, gazdasági kér­dések egész sorának megol­dását —, csak csoportmun­kával : team-ekkel oldható meg. Egy ilyen csoport munkája viszont csak úgy lehet hatékony és eredmé­nyes, ha jól szervezzük meg. Erre mutat jó megoldást a pályamunka. Színvonalas dolgozatot nyújtott be a pályázatra Szokolai Ferenc, orosházi mérnök. Automata célgépet tervezett, amellyel megold­ható a gázpalackreduktor csatlakozó anyájának soro­zatgyártása. A munka meg­oldotta ennek a fontos al­katrésznek a tömeggyártá­sát, növelte az üzem kapa­citását, s jelentős élőmunka­megtakarítást is hozott. A pályázó ezzel a munkával elnyerte a Kiváló Ifjú Mérnök címet. — v. j. — Szövetségest keresünk < Ahogy a fogyasztó kívánja Évente 19 ezer ser­tést dolgoznak fel a Szarvasi Állami Tan­gazdaság húsüzemében, nagy­részt kézi erővel. A gyártók szem előtt tartják a fogyasz­tók igényét, a mintegy 50- féle terméket háziasán, a táj­jel égnék megfelelően ízesí­tik, fűszerezik. Tiszta, ízléses termékek kerülnek ki az üzem dolgozóinak kezéből, nem csoda, hogy nagy nép­szerűségnek örvend a szar­vasi hurka, kolbász és sza­lonna. A forgalmazást első­sorban a Békés megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat és a Szarvasi ÁFÉSZ végzi, de megtalálhatók az áruk a budapesti, szolnoki és szentesi üzletekben is. dolgozik. De nem sokáig, mert eszköz- és anyagi for­rás nélkül, mivel az egysze­rű újratermelés alapjai sin­csenek meg egy-egy tsz-nek, a szakemberek fölöslegesnek érzik magukat, ezért elván­dorolnak olyan helyekre, ahol képességeik kibontako­zására lehetőséget • biztosíta­nak. Sok adat tanúsítja a szakemberek elvándorlásá­nak okait, de azt is, hogy az utóbbi években milyen je­lentősek a változások. Több termelőszövetkezet szakem­bere az állam támogatását élvezi. Fizetéskiegészítést kapnak és szolgálati lakás­ban lakhatnak. Beruházás többlettermésért A gazdasági szabályozás jövedelemelvonó hatását ezek a gazdaságok pontosan a termelés alacsony színvo­nala miatt nem tudták ki­védeni, ugyanakkor a fej­lesztések azért maradtak el, mert az állami támogatás megszervezéséhez szükséges saját erőt nem tudták letét­be helyezni. A termelés stagnálásának, sőt helyenkénti visszaesésé­nek ezek a főbb okai. A je­lenség évek óta ismert, de a megoldáshoz, hivatkozva a népgazdaság anyagi lehető­ségeire, az illetékesek eddig nem találtak megfelelő utat. Mindenesetre annak el­döntése lenne a legfonto­sabb, hogy a népgazdaság­nak kell-e, szükséges-e a 22 tsz-ben előállítható mező- gazdasági termék? Abban kellene megállapodni, hogy szükséges-e búzából évente 7600, kukoricából 2900, cu­korrépából 2700, naprafor­góból 1250, repcéből 244, rizsből 254, lucernából pe­dig 2250 vagon terméstöbb­let! Ez a melioráció nyomán keletkező terméstöbbletből és az idén nem termő terü­letek termelésbe vonásával lenne elérhető. Jelenlegi árakon számolva a melioráció 1,3 milliárd fo­rintba kerülne, annyiba, amennyit az Állami Biztosí­tó vízkár címén az utóbbi négy évben megállapított ezekben a tsz-ekben. Célsze­rű lenne az átcsoportosítás, a baj megelőzésére? Feltét­len, de bármennyire is lo­gikus ez a kérés, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének hangereje eh­hez kevés. Kellene egy szö­vetséges, aki nemcsak együttérzéséről képes bizto­sítani a gonddal küszködő- ket, hanem tudna értük, ér­dekükben szólni ott, ahová a szövetségi érdekképviselet hangja eddig nem juthatott el. n gyakorlat bizonyít Érdemes lenne erre vállal­kozni? Feltétlen. Ezt tanú­sítja a békési Egyetértés Tsz és a békéscsabai Május 1. Tsz példája, de megerősít­heti ezt a Battonya határá­ban folytatott komplex me­liorációs munka is. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt, amit erről Balogh Lász­ló országgyűlési képviselő, a békési Egyetértés Tsz elnö­ke mondott: „A tervezett meliorációs munkák első sza­kaszát befejeztük. A vízkár 50 százalékkal csökkent. A búza vízborítása az idei csa­padékos időben a tavalyi 1500 hektárról 30Ö hektárra zsugorodott, s a vetésterü­let minden hektárjáról 7 mázsával nőtt a hozam.” A békéscsabai Május 1. Tsz- ben a korábbi években üzembe helyezett és a most karbantartott csatornák, me­liorációs berendezések jó funkcionálása következtében nem volt számottevő vízkár. Ugyanakkor szeptember ele­jéig — mert biztonságos volt a termelés — 10—12 millió forint nyeresége kép­ződött a szövetkezetnek. Ilyen eredményre a szövet­kezet fennállása óta még nem volt példa. A battonyai melioráció hasznosságáról or- szágraszóló szakmai tanács­kozáson győződhettek meg az érdeklődők szeptember derekán. Mivel a népgazdaságnak szüksége van a szóban forgó 22 tsz termelvényeire, a me­lioráción túl valamilyen for­rásból alkalmassá lehetne tenni ezeket a gazdaságokat a korszerű árutermelésre. Az érintett 22 tsz közül évente legalább 8—10 kapott ki- sebb-nagyobb összeget az év végén jelentkező gondok or­voslására. Lehet, hogy ez az összeg már milliárdos nagy­ságrendű ! Gyökeresen még­sem oldott meg semmit. A bajok azért ismétlődhetnek meg, mert a kapott állami segítséget a korábban kelet­kezett pénzügyi problémák rendezésére fordították — utólag. Viszont, ha év elején kapná meg egy-egy ilyen szövetkezet a termelés szín­vonalának emelésére szüksé­ges anyagiakat, melyek hasz­nából képezhetné a jövedel­met. mindjárt más lenne a helyzet. Jó példa erre a méhkeréki tsz. Szóval, nem valami nagy pénzek legombolásáról van itt szó, hanem az amúgy is ebbe az irányba tartó for­rások célszerű felhasználá­sáról. De ehhez a tsz-szövet- ség elnökségének jó meglá­tása kevés. Másoknak is eb­ből a szögből kellene nézni a vergődők problémáit. Konvertálható termékek Nagy vonalakban ismer­jük a népgazdaság helyzetét, a külföldi piacokon kialakult árukínálatot. Éppen ezért olyan cikkek termelését ajánlotta az elnökség vala­mennyi 'taggazdaságnak, me­lyek minden piacon értéke­síthetők, vagy pedig dollá­ros importot • válthatnak ki. Hasonlóakat lehetne el­mondani a szarvasmarha­ágazatban a húshasznú ma­gyartarka fajtáról és a ju­hászat fejlesztéséről is. Mindkét állatfaj terméke hosszú távon keresett cikk minden piacon, még a fej­lődő arab országokban is. A Körösök térségének 91 ezer hektárja, a termelőszö­vetkezeti mozgalom megyei negyedrésze a kibontakozás, az önmagát hasznossá tenni akarók jegyében fogalmazta meg a jövőbe vezető utat. Nagyságrendjéből követke­zik: ez most már felnőtt a megoldásra váró érdemes politikai kérdések közé. En­nek tekintik a tsz-szövet- ségben, a megyei tanács il­letékes operatív osztályain, ahol a helyi lehetőségek lat­ba vetésén már túljutottak. A népgazdasági igényeknek megfelelő plusz terméket ajánlanak cserébe, okos és jó beruházás ellenértéké­ként. Vajon eljut-e, meghall­ják-e ezt ott, ahol évek óta azt mondják: Békés megye egységes tája az országnak, jó eredményei elbírják a gyengébbekét. Ezt a megíté­lést túlnőtte a közgazdasá­gilag feszesen beszabályo­zott élet, amit az is tanúsít, hogy az erős, a tehetős tsz- ek tovább erősödtek itt is, mint az országban máshol, a gyengék pedig tovább dif­ferenciálódtak, alapjaik to­vább csökkentek, bennük bi­zonytalanná vált a terme­lés. A mi vidékünkön a víz nagy úr. Ha sok van belőle azért, ha kevés, meg azért. Az optimum elérése lenne a cél, de ez sokba kerül. Ez a sok azonban kevesebb a kü­lönböző csatornákon ide- áramló és szanaszét folyó pénznél. Fordítani kellene az eddigi szemléleten. Sokak meggyőződése: a társadalom­nak lenne belőle igazán elő­nye. De ehhez itt mi kevesek vagyunk : szövetségesre len­ne szükségünk. Dupsi Károly Az elmúlt hct végén kezdték meg a Hidasháti Állami Gazdaságban a cukorrépa betaka- -itását. A mintegy 600 hektáros területről 450 mázsás átlagot várnak a szakemberek hek­táronként, s az első mérések alapján a répa cukortartalma eléri a 15,5 százalékot Fotó: Veress Erzsi A cím ne tévesszen meg senkit. Arról van szó, hogy a Körösök térségében gaz­dálkodó 22 mostoha termé­szeti adottságú tsz keres olyan szövetségest, aki vál­lalja a szóvivő szerepét, gondjaik magas szintű tol­mácsolására a MÉM-ben, a PM-ben és az OT-ban. Me­lyek ezek? Kezdjük a lassan 30 éve legégetőbbel, a gazdálkodás színvonalának, hatékonysá­gának fékeivel: a két irány­ban váltakozva ható ter­mészettel, a vízbőséggel és olykor a szárazsággal. Ta­valy, vagyis 1977 tavaszán a korai aszály miatt, most pedig a sok csapadék követ­keztében szenvedtek, illetve szenvednek az előbb emlí­tett szövetkezetek. Tavaly 100 millió forint körüli, az idén pedig 200 millió forint alap-, illetve bevételi hi­ánnyal számolnak. Drámai küzdelem Az utóbbi két évtizedben nem volt egyetlen olyan esztendő sem, amely a tér­ségben kiegyenlített, dinami­kusan fejlődő, minden szö­vetkezet számára hozott vol­na némi erősödést. A szó­ban forgó területen immár évtizedek óta csak vegetáló gazdálkodás folyt és folyik, hol kevéske jövedelemmel, hol pedig anélkül. Annyi jö­vedelem itt sohasem volt, hogy a különböző alapokat optimálisan feltöltsék és tar­talékoljanak a későbbi idők­re. Ez végül is a fejlesztések hiányosságaihoz, ez pedig az eszközszegénység kialakulá­sához vezetett. Ma ezen a te­rületen annyi eszköz van, mellyel a terület kétharma­dát lehet csak megművelni. Ez a pozíció az idén — jö­vedelem híján — tovább romlik. A helyzet érzékelésére tör­téntek lépések. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szö­vetsége elnöksége 1978. szep­tember 12-i ülésén feltárta eddigi kezdeményezéseit, melyhez felsorakoztatta sa­ját erőit és a szövetséghez tartozó jó eredményeket fel­mutató közös gazdaságok se­gítő szándékát. Mindez ösz- szességében kevés az itt, ezen a területen kibontakozó eredményes termeléshez. Ma már külső segítség nélkül nem képzelhető el a_22 szö­vetkezet talponmaradása. Dr. Oláh József szövetségi tit­kár a valós helyzet ismerte­tésében nem kerülte el a lé­tezésért folytatott drámai küzdelem hangsúlyozását. Említette azokat a szubjek­tív tényezőket, melyek ga­rantálják a 22 szövetkezetbe összpontosított állami, tár­sadalmi és helyi erőforrások befektetésének hatékonysá­gát. A sarkadi körzetben ko­rábban 21, ma 49 szakember

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents