Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-15 / 218. szám

1978. szeptember 15., péntek A közéleti felelősség Ismét meghirdették a munkásbrigádok vetélkedőjét új próbatétele 1974 és 76 után, idén har­madik alkalommal kerül sor a munkahelyi, intézmé­nyi ifjúsági parlamentek megrendezésére október 15. és december 15. között. Az eddigi tapasztalatok sze­rint — amit az ifjúság két­harmadának részvétele is mutat — e fórumok hasznos színterévé váltak a munka­helyi, iskolai közösségeket érintő problémák megvitatá­sának. A megvalósult eredmé­nyek mellett azonban még sok tennivaló vár az álla­mi, gazdasági vezetőkre, az iskolák igazgatóira. El kel­lene végre kerülni az akti­vitás látszatát mutató ál­problémák parlament elé kerülését. Erre pedig annál is inkább figyelni kell, mert sokat árthat az ifjúság fe­lelős részvételében, s a valóban nyilvános fórumot érdemlő tényleges problé­mák felismerésében. El­sődleges szempont tehát, hogy a fiatalok e tanácsko­zásokat magukénak érezzék, s hogy az értük és érdekük­ben született törvényeknek, ne egyszerű elfogadói, de alkotói, megvalósítói legye­nek. Hiszen az ifjúsági par­lamenteknél jobb alkal­mat keresve sem találhat­nak fiataljaink a közéleti- ség, kötelességek és jogok, a szocialista demokratiz­mus együttes gyakorlásához, megvalósításához. Ebben az évben tovább bővül a munkahelyi parla­menteken az ifjúság felelős­sége, éppen az új jogok, kötelességek gyakorlása ré­vén. Például első ízben ke­rül sor arra, hogy az ifjú­sági parlament egyetértési jogot gyakoroljon az ifjúsá­gi törvény végrehajtását szolgáló. intézkedési tervek elfogadásában, s ugyanakkor állást is foglaljon a válla­lati pénzeszközök ifjúság- politikai célokra történő fel- használásában is. Ezeknek az új jogoknak a gvakorlása pedig lképzel: i ^ W-C tien az ifjúság előzetes tájékoztatása nélkül. Hiszen az intézkedé­si tervek ismerete nélkül megint csak formasággá merevülne az új jogok gya­korlása ! Az Állami Ifjúsági Bi­zottság által 1978-ban ki­adott irányelvek meghatá­rozzák a KISZ egyetértési 45. — Erre így nem gondol­tunk. — Ezt csak az tudja így, aki köztük él — mondta az öreg. — Pedig logikus. Az elnök mosolygott a sze­líd kék szemével. Elkönyvel­te az elismerést. Míg kínált, fejében járt a gondolat, mély úgy van: ha elindult, ki akarja magát járni. — De meg aztán — fűzte a szót az iméntiekhez — tör­ténik is mindenféle az erdő­ben. Másutt is történik, de az erdő, az megint más ... Hát persze nem minden nap­ra esnek véres történetek, húsz év is eltelik, meg több is. A mi környékünkön leg­alábbis nemigen emlékszem mostanában. Az öreg bólogatott, belete­kintett ő is az emlékeibe. — Magam se tudok róla — mondta. — Egyre emlékszem, egy nagyon csúnyára, annak is húsz éve, még a háború után volt... — Az elnök fo­ga közt őrölte a szavakat, s egyformán potyogtak az (döntés) és véleményezési jogait. Az ehhez kiadott miniszteri jogszabályok seJ gítségével pedig — még időben, azaz október 15-ig — ki kell egészíteni a válla­latok, szövetkezetek, okta­tási intézmények belső szabályzatait. A munkahelyi, intézményi ifjúsági parlamentek kez­detéig egy hónap még hát­ra van. Az előrelátó intéz­ményvezetők bizonyára már összeállították beszámolói­kat és az intézkedési ter­vet. (Ez utóbbin múlik ugyanis az ifjúsági törvény helyi végrehajtása !) A ko­rábban elég gyakran előfor­duló általános megfogalma­zásokat reméljük, végre mindenütt felváltja a konk­rét, helyi feladatok és fele­lősök meghatározása. Hi­szen csak így, a gondok és valóságos eredmények is­meretében várhatjuk el ifjú­ságunktól, hogy az élet- és munkakörülményeik jobbí­tását szolgáló ifjúsági tör­vényt ne írott malasztnak tekintsék, hanem közéleti tevékenységük, mindenna­pos életük gyakorlati se­gítőtársának és útmutatójá­nak. B. S. E. Építészek A következő évtizedekben kerül sor a megyeszékhely városcentrumának teljes re­konstrukciójára. A város ve­zetői rég óhajtott hasmos kezdeményezést valósítottak meg a tegnapi képzőművész­építész találkozón. Ez a tö­rekvés országosan is első­ként tartható számon, hiszen alig volt még példa arra, hogy az építészek és képző­művészek már a tervezés so­rán együttműködjenek. Meg­valósulhat tehát a képzőmű­vészek régi vágya, és a mű­alkotások helyét az építé­szekkel egyetértésben ter­vezhetik meg. Ennek re­méljük az lesz az eredmé­ÉM asztal fölé. Mint a vízcsep- pek. A tűnődés meg-meg- nyújtott egyet-egyet. — Ma is megvan az a tanyaépü­let... Nem lakik benne sen­ki. meg nem is használják semmire. Benn van az erdő­ben, még a Vaskapu-sziklá­tól is odább. Van ott egy nagy rét. Ügy hívják, hogy Kakukk-rét. Ott szántók is voltak, valamikor. Most már az kopáros meg bozót. A tanyát benőtte a fű, meg a gaz, nincs annak már ab­laka, ajtaja, a fedelét is el­hordta a szél. Na, azt a ta­nyát ma is úgy hívják, hogy Lengyel-tanya, meg azt az erdőt, ami ott van, Lengyel­erdőnek. Noha korábban a Zichy grófoké volt, de ezek olcsón elvesztegették, s egy lengyel földbirtokos vette meg. Ez akkor jött, amikor a németek elől menekülniük kellett. Állítólag valami ma­gas rangot viselt a háború­ban, és ahogy beszélik, lóhá­ton harcolt a tankok ellen. És hogy azért is keresett ilyen helyet magának, ahol elbújhat, mert a németek pályáztak rá. A családját is Ötödik alkalommal is meg­hirdették Békés megye mun­kásbrigádjai részére a köz- művelődési vetélkedőmoz­galmat. A felhívás már re­mélhetően, minden brigád­vezető kezébe eljutott, s a jelentkezési lapok beérkezé­sét követően októberben a vetélkedő feltételeit részle­tesen ismertető kiadvány is eljut a brigádokhoz. Az előző évek tapasztala­tain okulva ismét megpró­bálták a rendező szervek tö­kéletesíteni a vetélkedő rendszerét. Az aránylag nagy lemorzsolódást sok brigád azzal indokolta, hogy lema­radtak a folyamatos műve­lődési szakaszban és úgy érezték, hogy behozhatatlan hátrányaik miatt nem ér­demes a szóbeli versenyeken részt venniük. Ezért a jövő­ben mellőzik a folyamatos művelődési szakasz pontozá­sos mérését, de a beszerve­zett brigádok közéleti, mű­velődési, tanulási aktivitását a vállalati művelődési bi­zottságoknak, szakszervezeti kultúr- és versenyfelelősök­nek, művelődésiház-igazga- tóknak állandó figyelemmel kell kísérniük és a verseny­zők részvételét is ők igazol­ják. A munkahelyi döntő­kön és településdöntőkön nagy jelentősége lesz a vál­lalati művelődési bizottsá­nye, hogy a képzőművészeti alkotások végre szerves egy­ségben jelenhetnek meg az építészeti alkotásokkal. Szerdán, 13-án dr. Virágh László, a művelődésügyi osztály vezetője köszöntötte a megjelent képzőművésze­ket, majd Vozár Imre, a város főépítésze ismertette az új városcentrum kialakí­tásának hosszútávú tervét, s konkrétan ismertette, miben igénylik a város képzőművé­szeinek segítségét. Valószínű, e nagy feladat még tökéletesebb megvalósí­tása érdekében a Békéscsa­báról elszármazott képzőmű­vészek bekapcsolódására is sor kerülhet. kihozta Pestről, a bombázá­sok elől. Magyar asszony volt a felesége. Három gyer­mekük volt. A legkisebb még pólyás, mikor az a borzalom történt. Volt egy negyedik gyerek is, az lengyel asszony­tól való volt. iskolás korú már, ezt onnan hozta magá­val, Lengyelből. Elég az, hogy elmúlt fölülük is a háború, karácsony estéjén szabadultak fel, s a lengyel orosz katonákkal jött, szán­talpakon karácsonyfát hozott, hogy a Fő téren állítsuk fel... Haza is ment a Ka­kukk-rétre, és még sokáig nem volt semmi. Majd csak tavasz fele. Valami bújkáló SS-ek, akik beszorultak ide a hegyekbe, bezörgettek hoz­zá. És milyen a vaksors. köz­tük volt, az az SS-tiszt is, akivel a lengyelnek még odaát valami dolga volt, ez felismerte. Mindjárt kivitték, bekötötték ,a száját, és fel­akasztották, s mert nem akartak zajt ütni, és mert féltek, hogy a dolog kitudó­dik, meg a bosszú miatt is, késsel lemészárolták az egész családot, a csecsemőt is. De mégis üthettek valami zajt, mert a közelben elhaladó orosz járőr gyanút fogott. Akkoriban folyton járták az oroszok az erdőt, többször is átfésülték éppen az ilyen bújkálók után. Hát ezeket aztán ott csípték mind egy szálig, ott volt még a művük is frissiben. Nem sokat teke­tóriáztak velük. A helyszínen főbe lőtték őket. Mint oro­szul tudó, beszéltem akkor a parancsnokkal. Sóhajtott : és képzőművészek az új békéscsabai városcentrumért SZEBERÉNY! LEHEL: A RÉ Regény gok lelkiismeretes, átgondolt tevékenységének. Vtf A munkahelyi döntőkön a vetélkedő műveltséganyagá­ból szabadon választhatnak a rendezők, míg a település­döntőkön az előre megadott feltételek szerint versenyez­nek a brigádok. Rendkívül fontos, hogy a munkahe­lyek, a művelődési bizottsá­gok időben tájékoztassák, s kezdjék el versenyzőik fel­készítését. A szóbeli vetél­kedők szabad anyagválasz­tásával szeretnék a megyei rendező szervek megelőzni a párhuzamos vetélkedők megrendezését. Az elmúlt évben ugyanis sok gondot okozott, hogy külön-külön versenyre ösztönözték a szo­cialista brigádokat a mun­kahelyek, sőt még a községi tanácsok is. Most a közmű­velődési mozgalom anyagába belefér minden jelentős kér­déscsoport: a KMP, a pol­gári demokratikus forrada­lom évfordulója, vagy bár­milyen településtörténeti ku­tatás, szakmai tudnivaló. A folyamatosan küldött fel­adatlapok kitöltésével ké­szülhetnek az évfordulós kér­désekből a szocialista bri­gádok. Két új témakör bevonásá­val szélesítették ki a meg­hirdetők a közművelődési mozgalom fogalomkörét. Édes anyanyelvűnk címmel nyelvhelyességi, stilisztikai, helyes kiejtési próbatétel elé állítják a versenyzőket az egész mozgalom során. A fo­lyamatos szakaszban feladat­lapok megoldása és beküldé­se vár a szocialista brigá­dokra. A másik témakör Vi­lágunk címmel öleli fel az anyagi világ, a föld és a vi­lágegyetem, az élő és élet­telen anyag, az emberré vá­lás folyamatának ismereteit. Olyan biztos segédanyagok­ból készülhetnék fel a ver­senyzők, mint a Mindenki Iskolájának tankönyvei, s a TIT komplex előadássoro­zatai. A politikai témakörök fő jellemzője most is az ak­tualitás, a szocialista világ­rendszer erősödése, a nem­zetközi munkásmozgalom és hazánk külpolitikája jelen­ük a kérdések alapját. A Magyar Népköztársaság alkotmánya 30 éves. Ez al­kalomból állampolgári is­meretekről is kérdezik majd a versenyzőket. A Magyar Rádió harmadik műsorában október 23-án induló jogi, állampolgári ismereteket su­gárzó adássorozat jelenti majd e felkészülök tudásá­nak alapját. Azok, akik nem tudják hallgatni ezt a mű­sort, magnószalag segítségé­vel juthatnak a tudás birto­kába. Hat kötet 30 megjelölt anyagából választhatnak el­olvasásra tizenötöt a bene­vezett brigádok. Szerepel itt az Arany-balladától a szo­ciográfián át, a kisregényen keresztül a szépirodalom sok-sok műfaja. Az össze­vont területi döntőkön, munkahelyi . versenyeken választhatnak tv-játékot a brigádok, de a többi szóbeli döntő kérdése csakis a Jó­ka Színház előadásaihoz kapcsolódik. Csurka István : Döglött aknák című komé­diája, Shakespeare: Vízke­reszt, vagy amit akartok, vágy Arbuzov: Az Ar.bát meséi című lírai vígjátékai közül valamelyik előadás minden községbe eljut. A zenei kérdéseket Ko­dály: Székelyfonó című dal- játékának alapján állítják össze. A Népszínház opera- társulata sokfelé bemutatja majd az operát, amely egyébként lemezen is kapha­tó. Az idei közművelődési mozgalom legfőbb mottója az, hogy a szocialista bri­gádtagok, munkásbrigádok dolgozói egyéni képességei­ket minél jobban kibonta­koztassák, s a vállalati mű­velődési bizottság segítségé­vel eredményesen szerepel­jenek a vetélkedőben. B. Zs. KIEMELKEDŐ FESZT IVÁLSIKER Hollandiában és Csehszlovákiában vendégszerepeitek a gyomai táncosok Az öreg még belenézett a ! poharába, talált még az al- j ján néhány cseppet, azt is : kiitta, mintha valami része- • ges lenne, pedig csak nem ! szeretett megrendültnek mu- : tatkozni. — Érdekes — szólott —, : én még ezt a hisóriát nem is ; hallottam... Pedig itt vagyok ■ a területen néhány éve. — Van ilyen... — mondta » az elnök. Talán mert a nép | nemigen emlegeti. Sokszor ; eszembe jut, milyen furcsa ; is a népi emlékezet. Az • egyik dolog szinte máma : történik, és semmi, a másik- ; nak ötven éve, vagy még ! több, s arról legendák kerin- : genek ma is... Mondom, el- ; gondolkoztam már ezen né- ■ hányszor, s a magam eszé- : tői arra jutottam, hogy ta- * Ián mert a Göndör Lidi kö- ; zelebb volt hozzájuk. A tör- : ténetével, s történétének ta- : nulságával is... A másik meg, ; a lengyel, távolabb. S a há- | ború, az valahogy más... | Sokszor az az érzésem, hogy ; akarják is elfelejteni... a j háborúval együtt. — A háborúval együtt — S bólintott az öreg. (Folytatjuk) j Leideni pillanatkép gyomai táncosokkal Leidenen kívül Amszter­damban két alkalommal, Há­gában négy, Rotterdamban egy, Delftben három alka­lommal szerepeltünk, több­ször önálló műsorral. A tizenöt -fellépés ellené­re volt időnk arra is, hogy Hollandia nevezetességeivel megismerkedjünk. Jártunk az amszterdami Rembrandt- múzeumban, Rotterdamból kiindulva hajókiránduláson vettünk részt, skanzeneket, műemlékeket láttunk, és a holland kulturális miniszté­rium ott-tartózkodásunk ide­jére az ország valamennyi múzeumában szabad belépőt biztosított számunkra. A gyomai Körösmenti szö­vetkezeti táncegyüttesről több alkalommal írtak a holland lapok is. A legter­jedelmesebb tudósítást — egy teljes oldalon — a Rot­terdamban megjelenő „De . Koerier” közölte róluk, fény- képfelvételekkel. S. E. Nem indokolatlan a meg­állapítás, hogy a gyomai Kö­rösmenti szövetkezeti tánc- együttes az utóbbi években sikert sikerre halmoz. Leg­utóbb Hollandiában és Cseh­szlovákiában jártak. A hol­landiai út augusztus 7-én kezdődött, és 24-én jöttek haza, Csehszlovákiában pe­dig szeptember 2-án és 3- án szerepelték, a CSEMA- DOK kassai bizottságának járási táncünnepélyén. Ha­marosan újra oda várják őket, ez alkalommal Nagy­idán lépnek fel, majd ősz végére az Osztrava melletti Novy Jicin városka ének- és „Vojna, vojna...” Bizony azt mondom én is, hogy csak háború ne legyen soha. Most béke van hál’ Istennek. A nyomozók csak nehezen szabadultak a történet hatá­sa alól. — Béke — bólintottak né­mileg késve, fellélegezve. Koccintottak rá. táncegyüttese lesz vendéglá­tójuk. A hollandiai turnéról be­szélgetünk Putnoki Elemér­rel, az együttes vezetőjével. — Miután megnyertük a hazai szövetkezeti fesztivált, a hollandiai vendégszerep­lésre készülődtünk. Fenntar­tóink gondoskodásával a COOPTOURIST bonyolítot­ta le a turnéval kapcsolatos számos szervezést, utazást. Hága külvárosában, egy pompás kastélyban kaptunk szállást, itt készültünk 15 fellépésünkre, közöttük a leideni nemzetközi fesztivál­ra, utazásunk fő állomására. Leidenben három napig tar­tott a fesztivál, nyolc ország legjobb együtteseinek fellé­pésével. A programot a Hol­land Televízió színesben és élő adásban közvetítette. A fesztiválon — ahol díjakat nem ítéltek oda — a rende­zők véleménye szerint együt­tesünk kiemelkedően szere­pelt, de ezt a közönség új- rázó tapsából is megéreztük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents