Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
1978. augusztus 13., vasárnap o EQ33HES Épületavatás — kiállításmegnyitó Tegnap, augusztus 12-én délelőtt 11 órakor nyitották meg a nagyközönség előtt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új épületét. Elsőnek Dér László igazgató köszöntötte a vendégeket, majd dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának osztályvezető-helyettese mondott avatóbeszédet. Beszélt többek között arról, hogy az új épület átadásával lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetiségi, elsősorban a román és szlovák nemzetiségi néprajzi emlékek méltó helyen kerüljenek bemutatásra. Tá- gabb lehetőségei lesznek a múzeum és a közönség kapcsolatának kiszélesítésére, tervszerű foglalkozások, programok szervezésére. Az avatóbeszédet követően Knyihár János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke nyitotta meg a „Mai szlovák grafika” című kiállítást, amely 29 művész, 149 alkotását mutatja be. Végül Éva Trojanova, a Szlovák Nemzeti Galéria munkatársa tartott tájékoztatót a mai szlovák grafikáról, s a bemutatkozó művészekről. Ugyancsak ekkor nyílt meg a Néprajzi Múzeum közreműködésével rendezett „Népi kerámia Békés megyében” című kiállítás. Dr. Csende Béla avatóbeszédét tartja Fotó: Martin Gábor Dohányzó-e a taxi? » Tilos az autóbuszokon, I a metrón, a trolin, a I HÉV-en; csak a kijelölt I szakaszokban, osztályo- ! kon lehet a repülőn, a ? vasúton. Bár a dohány- I zás végső soron magán- » ügy, de csak addig, amíg I a cigaretta, a szivar, a S pipa a kedvelőjének ont- i ja a kékes füstöt. Mert I ugye rákot, s más egyéb I súlyos elváltozást okoz, 1 s állítólag a kilehelt füst I annál is károsabb. Nem ! közömbös tehát, hogy hol I dohányzunk. I Egyetlen tömegközle- I kedési eszköz azért van, I amely esetében az igen I vagy a nem nincs elkü- I lönitve. Igen, a taxik I esetében. Olvasom a leg- í utóbbi Ludas Matyi- I ban (talán nem is vé- I letten, hogy éppen ide $ került a polémia), hogy I nemegyszer vitára ad al- I kaimat utas és vezető I között a dohányzás. Né- I hány nappal ezelőtt ma- ? gam is a taxi gyorsasá- ! gára voltam utalva. A ? vezető melletti ülés előtt 1 egy matrica ragadta meg Z a tekintetet: Köszönöm, I hogy a kocsiban nem do- I hányzik! Óhatatlanul is * az jutott eszembe, hogy: I nagyon szívesen. Tény- « leg: a taxiban lehet-e rá- I gyújtani, dohányozni? S Z mert a dohányosok és ? nemdohányosok az ame- ! rikai cserje európai I térhódítása óta nemegy* szer ádázul vitatkoznak Z a dohányvagdálék jó és S rossz oldalán, a fenti do- I logban is nehéz lenne s most igazságot tenni. I Maradjunk annyiban: le* hét, de... Ha az említett ? matrica a kocsiban van, I ne tegyük. Mert egyetlen I igazi dohányos sem sze- ! réti, ha más füstjét kell I szívnia, nem? A taxisa - I főr is így van vele. S ha I a vezető dohányzik? ! Mégis legjobb megkérdi dezni. Bár biztos vagyok I abban, hogy az 5—10 S perces utat a legnagyobb í* dohányos is elviseli — I füstölés- nélkül. (—esi) Gyomai kulturális programok Nagy sikert aratott a gyomai művelődési ház nyári szabadtéri előadás- sorozata. Eddig három beat- koncertet és egy folklórestet rendeztek itt. Legközelebb augusztus 24-én 19.00 órai kezdettel tartanak vidám műsoros estet, amelyen többek között Horváth István és Kazal László lép fel. Az estre már eddig is több mint 400 jegy kelt el. Szeptember 2-án ugyancsak a népzene kedvelői keresik fel a művelődési ház udvarán kialakított szabadtérit, s hallgathatják meg Jákó Verát, Solti Károlyt, s az őket kísérő Oláh Kálmánt és népi zenekarát. Szeptember 16-át inkább a fiatalabb korosztály várja, ekkor Demjén Ferenc vezetésével a W. Moto Roch együttes ad hangversenyt. * * * Üj irodalmi bérletsorozatot indít az idén a művelődési ház. Az első előadáson Bálint András „Magyarország messzire van” című műsorát nézik meg az érdeklődők. Az irodalmi bérletsorozat 6 részből áll majd, havonta megrendezésre kerülő előadásain fővárosi előadóművészek lépnek fel. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár a bérletek még el sem készültek, a község üzemeiből, szövetkezeteiből már több szocialista brigád jelentkezett, hogy szeretne részt venni a szeptember végén induló sorozat előadásain. N. A. Szocialista brigádok találkozója Szarvason Augusztus 16-án, szerdán 18 órakor Szarvason a Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága, valamint a Vajda Péter Művelődési Központ közös szervezésében szocialista brigádok városi találkozója kezdődik a művelődési központban. Ezen ünnepi beszédet tartdr. Tóth Lajos, a HNF városi bizottságának elnöke, majd értékeli a társadalmi munkában részt vett kollektívák eredményeit és átadják az elismerő okleveleket. Az ünnepség záróaktusaként fővárosi művészek adnak műsort. Súlyos baleset Dabason Dabas belterületén az 5-ös számú főúton Anasztasziu Iraklisz 36 éves büfés, hontalan, budapesti lakos a személygépkocsijával áttért az úttest menetirány szerinti baloldalára és ott összeütközött a vele szemben közlekedő kecskeméti Volán 9. számú Vállalat tulaj- : donát képező pótkocsis ; tehergépkocsival, amelyet ; Suba István 29 éves gép- I kocsivezető, lajosmizsei la- ; kos vezetett. A baleset kö- ; vetkeztében Anasztasziu : Alakosz 8 éves tanuló, gö- ! rög állampolgár, budapesti lakos a helyszínen, a személygépkocsi vezetője a kórházba szállítás közben meghalt. A személygépkocsi utasai közül Anasztasziu Irakliszné 36 éves eladó, hontalan és Anasztasziu Robert 12 éves tanuló görög állampolgár, budapeti lakosok súlyos sérülést szenvedtek. A baleset oka, hogy Anasztasziu Iraklisz a személygépkocsit figyelmetlenül és gondatlanul vezette. A rendőrség szakértő bevonásával a vizsgálatot megkezdte. Befejeződött a honi látogatás Szombaton a Magyar Kereskedelmi Kamarában zárómegbeszéléssel ért véget a magyar származású amerikai üzletemberek magyar- országi ltáogatásának hatnapos hivatalos programja. A vendégeket — akik a Kereskedelmi Kamara és a Magyarok Világszövetsége meghívására tartózkodtak hazánkban — Kallós Ödön, a kamara elnöke üdvözölte. Ezután eszmecserét folytattak a magyarországi látogatás tapasztalatairól. A vendégeket magyar- országi látogatásuk során hivatalában fogadta Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A küldöttség vezetői Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről tárgyaltak. A delegáció tagjai nagyüzemeket kerestek fel, kulturális centrumokba látogattak és megtekintettek több idegenforgalmi nevezetességet. Kistermelflk nagy szerepe Az ipari feldolgozásra kerülő zöldségnek várhatóan 15—16, a gyümölcsnek mintegy 40 százalékát adják az idén a kistermelők. Sok kézi munkát igénylő zöldségfélével látják el a feldolgozóipart. Csupán uborkából 28 ezer tonnát I szállítanak. Ugyancsak sok munkát, figyelmet igénylő .termék a fűszerpaprika, amiből már évi 14—15 ezer tonnát állítanak elő a kisgazdaságokban. A kisüzemi termeltetés megszervezésében és az I áruk felvásárlásában a konzervgyárak és az ÁFÉSZ-ek együttműködése mindkét fél számára előnyös. A gyáraknak nem kell termeltető apparátusokat bővíteni, felvásárló helyeket létesíteni. A szövetkezetek pedig így jobban kihasználhatják meglevő felvásárlóhálózatukat, miközben a kistermelő tagságukat biztonságos értékesítési lehetőséghez juttathatják, nem szólva arról a haszonról, amit ez az együttműködés a népgazdaság számára jelent. Korszerű festékszórók A Szent István-körúti házakat is azokkal a korszerű, nagy hatású festékszórókkal szépítik, amelyeknek sorozat- gyártása az idén, a második negyedév végén kezdődött meg a mechanikai művekben. A 250 atmoszféra nyomással dolgozó, sokoldalúan alkalmazható festékszóró li- cencét a Mechanikai Művek egy szovjetunióbeli vállalattal együtt vásárolta meg. A magyar vállalat a komplett aggregátot, a vilniusi gyár a festőpisztolyt, a nagy nyomáI sú tömlőt és az úgynevezett kocsit gyártja. A készre szerelt terméket a Szovjetunióban belföldön értékesítik, a Mechanikai Művek viszont i exportálja is. Az 1977 februárjában megkezdett beruházás együt- ; tes összege 330 millió forint I volt, a beruházás költsége — a tervek szerint — két és fél I év alatt megtérül. Jövőre már 13 ezer, 1980- ban mintegy 20 ezer festékszórót gyártanak — ezzel az új üzem teljes kapacitását I kihasználják. A hazai értékesítő — az I AUTÓKER — kérésére 80 ! berendezést szeptember 1-ig ; — négy hónappal korábban I a tervezettnél — átadnak a kereskedelemnek, s ezt az 1 esztendő végéig újabb 300 I követi. Learattunk a labdarúgó-válogatottunk nemzetközi mér- ; kőzéseken — nagy ritkán — sikert ér el, egy ország mondja büszkeségtől dagadó kebellel : győztünk ! Legalább ennyire jogos most, az embert és gépet minden eddiginél jobban próbára tevő nyári betakarítás befejeztével a többes szám első személy használata. Learattunk! S ha hangos lenne az újság, itt most egy nagy- nagy sóhaj következne. Mert nem 'ákármekkora kő gördülhet le a szívünkről. Mondják, a baj csőstül jön. E szólás igazságát ez a nyár sajnos többszörösen bizonyította. Még fel sem melegedhetett a talaj igazán a váratlan tavaszi fagyok után, amikor szűnni nem akaró eső zúdult a Nyakunkba, a földekre, az éppen csak magukhoz térő kultúrákra. Jól emlékezhetünk még a megye északi feléről jött kétségbeesett híradásokra, amelyek közül a legsúlyosabb Vésztőről érkezett, ahol lassan, túl az optimális időn, 3000 hektár még mindig vetetlen maradt. Eltelt egy hét, kettő, három egymás után, s lassan úgy tűnt, hogy a Medárdra vonatkozó, s eleddig babonaszámba vett jóslások most valóra válnak. Először egy hétre, aztán kettőre-három- ra becsültük azt az időt, amennyivel a szokásosnál később — azaz nem Péter- Pálkor — kezdődhet az aratás. Ez sem volt elég. Megmozdult a föld. Ilyenről a békési embernek csak megsárgult krónikák regéltek, s talán még ma sem hiszi igazán, hogy megtörtént, ami megtörtént. Természetesen az élet nem állt meg. Fölsorakoztak a kombájnok a gépműhelyek előtt, szervezték a folyamatos javítást, a műszakokat, latolgatták, hogyan alakítsák a kombájnvezetők bérezését, hogyan gondoskodjanak élelemről, italról, mert ez egyre fontosabbá vált, ahogy a napok múltával a kalászok mind lejjebb és lejjebb hajtották fejüket. Mert jöttek a viharok is egymás után. Mezőmegyer irányában szélvihar, a megye ellenkező sarkában jégvihar verte el a legszebb reményeket. Azután a tájfun a megye déli részében, amelynek nyomán egyedül Nagykamaráson több mint 26 millió forint kár keletkezett. És sajnos, lassan fölsorolhatnánk a megye valamennyi települését, ahol százezreket, milliókat vittek el a természeti csapások. A jodidágyú jut eszembe, amellyel a Mecsek alján a jeget hozó felhőket riasztják el. Eszembe jutnak a tankönyvek, az ember nagyságáról szóló fejtegetések, amelyek mind-mind arról szólnak, hogy a földnek ez az előnye, amelyre legfőbb jellemző, hogy társadalomban él, uralma alá hajtja a természetet, megzabolázza annak erőit, a maga javára- hasznára fordítja ezt, s átalakítja az egész környezetét. Ennek jelképe valahol a jodid ágyú is. A sok váratlan, és szokatlan csapás azonban kétkedő hangokat is ébresztett. Hol maradt az ember híres fölénye a természettel szemben a földrengés idején, az eget elsötétítő viharok pusztításakor? Hittel mondom, hogy nem tűnt az el. Mi bizonyítja ezt? Kicsiben a felújított háztetők, a ledőlt kémények helyébe emelt újak, a vihar rombolásainak eltüntetése, az, hogy a károsultak soronkívül juthatták építőanyaghoz, aztán nagyobb mértékben az, hogy az Állami Biztosító az átlagosnál gyorsabban sietett a rászorultak segítségére, az, hogy a nagykamarási termelőszövetkezet sem marad magára bajában, amelyen egyedül semmiképpen nem tudna felülemelkedni. Az elmondottaknál is ékesebb bizonyíték azonban az, hogy learattunk. Mindig is sorsdöntő és nehéz szakasza volt ez mezőgazdaságunknak. Éltünk meg már aszályos és árvizes évet is, éltünk meg átlagosat is, de akárhogy jöttek-mentek is a felhők, a gabonacsatát az ország mindig is felfokozott figyelemmel kísérte nyomon. Az idei aratás izgalmai azonban mindenképpen túlnőnek az eddigieken, s már végképp nem hasonlíthatók a csapatukért lelkesedő focirajongók drukkjához. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter interjúiban külön is kihangsúlyozta, hogy egyet nem szabad elfelejtenünk: legyenek akármilyen nagy teljesítményűek, korszerűek betakarítógépeink, nevezzék őket akármilyen cifrán — Claas dominátomak, John Deere- nek, Bizon-Gigantnak, SZK —5-ösnek, vagy E—516-os- nak — végső soron mégsem a gép, hanem a kombájnos arat. S hogy a jelzett körülmények között kombájnosa- ink, a szállítómunkások és a szárítók több műszakban szolgálatot teljesítő dolgozói biztos helyre, szérűre juttatták a szemet a földre ájult kalászokból — nos, ez megint csak azt bizonyítja; azoknak a bizonyos történeti, filozófiai okfejtéseknek mégiscsak igazuk van — az ember igenis uralkodik a természeten. mjsagyüzemi mezőgazda- H ' Bp ságunk erőinék moz- i: ffgósításával: kombájn- átcsoportosításokkal, lánctalpasok hadbavetésével, a kombájnolni tudó katonák munkába állításával, szárítók üzembe léptetésével, a büszkeségre alapot adó búzater- mésátlaggal győzött megis- mét bennünket magasabb- rendűségéről : amiben’ eddig is hittünk. S ha sóhajtva is, de ezért esik jól kimondani és leírni: learattunk. Kőváry E. Péter Bízzunk a szép őszben!... A népi meteorológia előrejelzése szerint a természet kárpótlást ígér a hűvös, esős nyárért : a dél-dunántúli Baranyából és Tolnából csakúgy, mint az északi fekvésű Nógrádból bőséges másodvi- rágzásokról adtak hírt, s az ősi hiedelem szerint ez azt jelenti, szép és hosszú lesz az ősz. Tolnában főleg a szekszárdi dombvidék védettebb völgyeiben, Nógrádban a Pécs- kő-hegy lankáin, továbbá Pásztó és Szécsény környékén bontottak újra szirmot a július végi, augusztus eleji kánikula hatására az akácok. Baranyában az ország legdélibb hegycsúcsán, a 442 méter magas Szársomlyón borultak ismét virágba a magyar táj e kedves fái. A forró augusztusi időjárás tömegesen csalta elő tavaszt idéző fehér fürtjeiket, ámde a méhek mitsem törődve a különlegességgel, újra ellepték az akácost. A szakemberek egyébként nem nagyon bíznak szívderítő jóslatukban. Azt tartják, az idei rendhagyó nyár zavarta meg a növényvilág természetes rendjét, s ennek jelei a mostani virágfakadás is. A szód és hosszú őszben azonban ennek ellenére ők is reménykednek.