Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-10 / 187. szám
1978. augusztus 10., csütörtök o IgRgJEEMLeszerelő határőrök Orosházán A szabadság első percei — A párt-, az állami és a tömegszervezetek képviselőinek jelenlétében dr. Csentes Mihály alezredes búcsúztatta a leszerelőket azon az ünnepségen, amelyet tegnap délelőtt tartottak a BM határőrség 7. kerületében. Mint mondotta, a kemény szolgálat alatt becsülettel helytálltak, az öt forgalomellenőrző ponton mintegy 10 millió útlevelet kezeltek. Az állomány nagy része a szocialista versenymozgalomban különböző címeket érdemelt ki. (Határőrség Kiváló Katonája, Az Egység Élenjáró Katonája stb.) A parancsnok Végre együtt „útravalóul” felhívta a lesze- relők figyelmét arra, hogy a civil életben is használják fel munkahelyükön a határőrségnél tanultakat. Sose felejtsék el, hogy a szocialista haza védelme egész életre szóló kötelesség. A búcsúzók nevében Széli János határőr fejezte ki köszönetét azért a segítségért, amelyet a tisztek nyújtottak a szolgálattal, az egyéni problémákkal kapcsolatos gondjaik megoldásához. Az ünnepség befejezése után őt kértünk arra, hogy mondjon véleményt a határőréletről. — Kezdetben nehéz volt — mondja —, amíg az alapokat elsajátítottuk. Én különben kellemesen csalódtam. A bevonulás előtt többen is rémes dolgokat meséltek az itteni életről. — Hová tér vissza? — Gyulára, a. harisnyagyárba, ahol mint KISZ-tit- kár tevékenykedtem. Egyébként autószerelő- és lakatos- szakmám van. Az érettségi után elvégeztem egy évet a főiskola népművelés—pedagógia szakán és tanulmányaimat a leszerelés után szeretném folytatni.' Csákvölgyi György eredetileg katonai pályára készült. Egy évig hajózónövendék volt, de egészségügyi okok miatt abba kellett hagynia a tanulást. — Nős? — Igen. Egy héttel a bevonulásom előtt kötöttem házasságot. Havonta általáAnyák gyesen A KPVDSZ megyei bizottsága a közelmúltban négy vállalatnál és 16 fogyasztási szövetkezetnél megvizsgálta: hogyan segítik a gyermekgondozási szabadságon levő anyákat, gondoskodnak-e továbbképzésükről? Megállapították, hogy mintegy 1600 fiatal anya veszi igénybe a kedvezményes szabadságot. Az alapszervezetek mindent megtesznek, hogy a kapcsolat ne szakadjon meg a kismamák és a munkahely között. A bizalmiak, a szocialista brigádtagok látogatásaik során felmérik szociális helyzetüket, tájékozódnak gondjaikról. Meghívják őket vállalati, szakszervezeti rendezvényekre, kismama-találkozón tájékoztatást adnak a vállalat, szövetkezet fejlődéséről. Érdekes kezdeményezésekkel is találkoztak a felmérés során. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ szellemi totót küldött ki a gyesen levőknek, az ünnepélyes eredményhirdetésen 37-en jelentek meg. Ugyanakkor anyagi segítséget is nyújtanak a szakszervezeti bizottságok. Általában 400—600 forintban állapítják meg a segély összegét. Igyekeznek megoldani a gyerek elhelyezésével járó gondokat. A vendéglátóipari vállalat több óvodát patronál. Ezenkívül a békéscsabai Városi Tanácsnak 60, a gyulainak 30 ezer forintot utaltak át gyermekintézmények fejlesztésére. A gyulai ÁFÉSZ társadalmi munkával és évi 50 ezer forinttal járul hozzá az apróságok bölcsődei, óvodai elhelyezéséhez. Az sem mindegy* hogy a visszatérő kismamák milyen munkakörbe kerülnek, emelkedik-e jövedelmük? Nos, ezzel kapcsolatban kedvezőek a tapasztalatok. A békési ÁFÉSZ-nél minden évben az átlagbér-növekedésnek megfelelően felemelik a gyesen levők fizetését. Mindenütt nagy gondot fordítanak a továbbtanulás feltételeinek a megteremtéséhez. Sokan a gyermekgondozási szabadság három éve alatt tanulnak, szerednek szakképzettséget, érettségi bizonyítványt. Az Orosházi Fogyasztási Szövetkezetnél a kismamák 40 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. ban három szabadnapot kaptam. Ilyenkor hazautaztam, de a feleségem is mindig meglátogatott. — Én könnyebben viseltem el a szolgálatot — veszi át a szót Nemes Gábor békéscsabai fiatalember —, mivel még nem vagyok nős. — Hol dolgozott, mielőtt behívták? — A MEZÖGÉP-nél, esztergályosként. — Mit jelentett ez a két év? — Ha visszatekintek erre az időre, elmondhatom, hogy semmilyen komolyabb problémám nem volt. Hozzászoktam a rendhez, a fegyelemhez és a pontossághoz. Ezt jó dolognak tartom. Harmati László őrnagy — miután beszélgető partnereim távoztak, elégedetten szólt a leszerelt határőrök helytállásáról, a kiképzéseken szerzett tudásáról.-r Fegyelmi ügyek csak nagyon ritkán fordultak elő — mondja —, sőt többen 8 —10 dicsérettel szerelnek le. — Milyen kapcsolatot tartottak a szülői házzal? — Ha valamelyik határőr nem kapott otthonról levelet, felkerestük a szülőket. A szabadságról vagy eltávozásról visszatértekkel elbeszélSzéll János Csákvölgyi György Nemes Gábor Fotó: Martin Gábor gettünk. A parancsnokok emberségén múlik, hogyan tudnak segíteni azoknak, akiknek családi gondjaik vannak. A leszerelők: tegnap még katona, ma civil fiatalemberek két év alatt kemény helytállást tanultak. A civil életben is jó hasznát veszik ennek. —y—n Több gazda — egy sikeres vállalkozás Az utóbbi évtizedben a világpiacra egyre több feldolgozott mezőgazdasági árut adnak megyénk mezőgazda- sági üzemei. A mezőgazdaság és az ipar házasságának eredményeként egyre növekszik az élelmiszeripar, az integráció most terjed ki minden feldolgozható termékre. A sok új építés mellett nem elég bővíteni, át is kell alakítani, korszerűsíteni kell a régi egységeket. Napjainkban a gazdaságosság mellett az igények egyre parancsolób- ban sürgetik a fejlesztést, az előrébblépést. Így van ez a tótkomlósi Sertéshústermelő Közös Vállalkozás esetében is. Romlásról most már évek óta több ezer hízott sertést szállítanak a hazai feldolgozó üzemekbe és exportra, valamint a lakosság közvetlen húsellátására. Veszteséges kezdet A tótkomlósi SERKÖV-öt egy évtizeddel ezelőtt négy termelőszövetkezet — a helyi Viharsarok, a Haladás és az Alkotmány, valamint a békéssámsoni Előre — alapította. Akkor, a mintegy 100 millió forintos beruházás a kormányprogram alapján valósult meg. A bábolnai rendszerű, könnyűszerkezetes, zárt tartási rendszert alkalmazó telep 840 kocaférőhelyes, s az eredeti terv szerint évente 10 ezer 600 hízó kibocsátására alkal— Nehezen indult be a tenyésztés. Az állatállományunk heterogén volt, néhány törzstenyészetből vásároltuk a tenyészegyedeket, négy fajtával próbálkoztunk — kezdi sorolni Rózsa Dezső igazgató. — A szakosított telep, az új technológia, sok olyan buktatót rejtegetett, amivel nem számoltak a tervezők, a telep vezetői és dolgozói. így aztán 1972- ig veszteségesen működtünk. — A korábbi négy fajtából egy, sajátos típust, hús- jellegű fajtát alakítottunk ki — magyarázza Varga Imre telepvezető. — A keresztezések sikeresnek bizonyultak, ezt igazolják eredményeink is. Ma már a te- nyészanyagot saját szaporulatból, igen szigorú követelmények alapján válogatjuk — teszi elém az elmúlt évekről szóló kimutatást. Kevesebb takarmány - több hízd Csak néhány szám a teljesség igénye nélkül: a takarmányfelhasználás hizlalásnál 1972-ben 4,15 kilogramm volt, tavaly 1 kilogramm sertéshúst 3,8 kg takarmányból állítottak elő. Hat esztendővel ezelőtt a sertéstelep 1,7 millió forint veszteséggel zárta az évet, tavaly a nyereség pedig már meghaladta a 8,3 millió forintot. — Az utóbbi években csaknem 18 ezer sertést értékesítünk — folytatja az igazgató. — A telepről 210 napos korban hasított sertésként átlagosan 100 kilogrammos súllyal szállítják el az állatokat a Húsipari Tröszt tíz hazai vágóhídjára. Amiről — talán szerénységből — nem beszéltek: ta- yaly 8140 hízót élve exportáltak a Szovjetunióba, Romániába és Csehszlovákiába, az idén pedig már Lengyel- országba is szállítanak. A tótkomlósi SERKÖV hazánk azon kevés sertéstelepei közé Háztáji robotgép Morzsol, darál, szecskázik, szeletel, fúr és gyalul a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál kialakított új háztáji robot prototípusa. A variálható új kisgép a háztáji gazdaságok leggyakoribb és legnehezebb munkáit könnyíti meg, így elsődlegesen az állatok eledelének előkészítését és az otthoni barkácsolást. Az első háztáji robotot bemutatták a szakembereknek, akik elismeréssel fogadták. Az elismerés egyaránt szól az ötletnek, valamint annak, hogy ezzel- a berendezéssel 40 százalékkal olcsóbban gépesíthetik a háztáji gazdaságot, mintha elvenként vásárolnák meg külön-külön motorral a kisgépeket. A háztáji robot sorozatgyártását jövőre kezdik meg. À fejlesztése sem fejeződött be: a következő években meg akarják oldani azt, hogy adapterként öntöző- berendezés és fejőgép is csatlakoztatható legyen. tartozik, ahonnan fenntartás nélkül vásárolnak a külföldiek. S hogy miért? A minőségért! Tavaly 18 ezer sertést értékesítettek, 95,4 százalékuk I., II., III. osztályú minősítést kapott. Az idén, az év első felében exportra 5060, belföldre 1700 állatot szállítottak, melynek 98 százaléka első és másod- osztályú volt. . Az elmúlt években a következetes munka párosult a tenyésztés színvonalának emelésével, a szocialista ' brigádmozgalommal, ezek együttesen meghozták gyümölcsüket. A SERKÖV idei tervében 18 350 sertés értékesítése szerepel. Az év első hat hónapjában a hízók élősúlygyarapodása nagyobb volt a tervezettnél, a malacszaporulat azonos kocalétszám mellett 15 százalékkal jobb a tavalyinál. — Jövőre tovább nő a hízókibocsátásunk — mondja Varga Imre. — A telepen folyik a részleges rekonstrukció. Saját erőből mintegy 7 millió forintos költséggel valósítjuk meg a battériás malactartást. Ez azt jelenti: kialakítunk 4800 férőhelyes battériás rendszert, 8 fiazta- tóépületből négyet átalakítunk. A malacok 28 napos koruktól, vagyis 6—7 kilogrammos súlytól 35 kilogrammos súlyig battérián fejlődnek. Ezzel jobb lesz az épületek kihasználtsága, az országosan is figyelemreméltó 14 százalékos elhullás tovább javul. Ugyancsak javul az állatok takarmányértékesítése, s így már jövőre mintegy 20 százalékkal több hízót adunk a feldolgozóiparnak és exportra. Szennyvíz öntözésre A belső rekonstrukcióval egy időben egy másik, azt hiszem követésre méltó beruházás kezdődött: mintegy 20 millió forintos költséggel- szennyvíztelepet létesítenek. A sertéstelepen évente mintegy 60 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, s ennek elhelyezése gondot okoz. Ekkor még nem beszéltünk a környezetvédelemről... Az épülő szennyvíztisztítótelepet más célra is hasznosítják: a vizet szakszerűen kezelve takarmánynövények öntözésére hasznosítják. Az elkövetkező években a sertéstelep környezetében mintegy 5—600 hektár válik így öntözhetővé. Szekeres András Rostkender a henger alatt... Jól haladnak az időszerű nyári munkák Medgyesegyházán Meglehetősen tarka képet mutat a medgyesegyházi Haladás Tsz 3200 hektáros határa. A tarló 80 százalékáról már letakarították a szalmát, éjjel-nappal dolgoznak a különböző típusú, nagy teljesítményű talajművelő gépek, s a haragoszöld kukorica-, cukorrépatáblák között friss szántás féketéllik. Laikus szemmel, a kövesútról nézve szép a kenderük, a rostnövénytáblán azonban betakarítógépek helyett henger dolgozik. — A kendert százszázalékos jégkár érte — mondja erről Csibor László elnök. — Négyszer kapott jégverést, összevissza törtek a szálak, a rostkikészítő vállalat nem tud vele mit kezdeni. Szak- bizottság nézte meg: ipari célra alkalmatlan. Az Állami Biztositó a fennálló rendelkezések értelmében a tervezett termés 80 százalékát kifizeti. ötmillió 100 ezer forint kártérítést kapunk a 220 hektár kenderért, de ha sikerül betakarítani, hétmillió forint felett ért volna, így lehengereljük, s ha megszáradt, felgyújtjuk az egészet. — A jég és a vihar ezenkívül négy és fél millió forint olyan kárt okozott, amit nem fizethet meg senki, nincs rá mód. De mi egyáltalán nem vagyunk elkeseredve, hisz ettől függetlenül teljesíteni tudjuk termelési tervünket, ami 107 millió forint, s hat százalékkal több a tavalyinál. Búzából például a szeszélyes nyár ellenére 54 mázsa átlagtermést takarítottunk be. A kukoricánk 75 mázsa felett ígér, a cukorrépa több mint 400 mázsát. Gyönyörű a seprőcirok, amiből a háztájiba 110 hektárt vetettünk. Így sokkal egyszerűbb a munka megszervezése: mi adjuk a vetőmagot, a talajmunkát, a vetést, a vegyszerezést és a gépi betakarítást. A tagokra csupán a maglehúzás vár. — Nálunk egyébként is jól kihasználjuk a háztájiban rejlő lehetőségeket. A medgyesegyházi nép nagyon szorgalmas. Csaknem minden udvarban lát fóliát, sok primőrpaprikát ad ez a község közfogyasztásra. A háztájiból szövetkezeti bonyolítással tavaly ötezer hízott sertést adtunk el az államnak, az idén kilencezerre szerződtek a tagok. A hároméves szerződéskötés előnyeit kihasználják annyival is inkább, mert sokan rátértek a száraz etetésre, korszerűbb körülmények között, rö'údebb idő alatt hízik meg a süldő. A felár pedig jól jön. Természetesen a szövetkezet koncentrátumot, takarmány- búzát és kukoricát ad a hízóra szerződött tagoknak. — A szövetkezet elegendő géppel rendelkezik ahhoz, hogy minden munkafolyamatot időben, jó minőségben elvégezzen. Egy a probléma: vegyes a gépállomány. A különböző típusú gépékhez alkatrészt beszerzeni sokkal nehezebb, és többet kellene tárolni. Az alkatrész után való szaladgálás rengeteg időt, energiát és pluszköltséget felemészt. Ennek ellenére a nagy teljesítményű gépeknek igen jelentős szerepük van a rekordtermések elérésében. Egyrészt ezért vagyunk bizakodók, másrészt pedig ismerjük a tagság munkaszeretetét, fegyelmét. Ha a szükség úgy kívánja, nincs éjjel, nincs vasárnap: megy a munka. Ez pedig mindennél többet ér... A. R.
