Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

1978. augusztus 9., szerda A KSH Békés megyei Igazgatéságának 1978. első félévi jelentése (Folytatás az 1. oldalról) kül számítva 92%-a — szár­mazott a termelékenység emelkedéséből. A cikk megnevezése Kötött felsőruházat Szárazkolbász Vágott baromfi Gyümölcskonzerv Főzelékkonzerv A megyei székhelyű szo­cialista ipar volumenben 5,6%-kal növelte exportját, mely az összes értékesítés 27%-a volt. Az ipar egészében a tel­jes munkaidőben foglal­koztatott fizikai dolgozók havi átlagbére 2956 forint volt, ami — részben a mű­szakpótlék hatására — 12%- kal haladta meg a tavalyit. Az elmúlt két év első felé­ben 5, illetve 8%-os volt a növekedés. Építőipar A megyei székhelyű szo­cialista építőipar az év első felében 520 millió forint értékű saját építési-szerelé­si munkát teljesített, össze­hasonlítható árakon számít­va valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak szá­mának 2,2%-os növekedése mellett a munka termelé­kenysége 2,7%-kal romlott. Ugyanakkor kedvező, hogy az átadott létesítmények száma az 1977 első félévi­nek mintegy kétszeresére nőtt. Ezek értékének — természetesen — csak egy bizonyos része képezte az idei termelést. Az összes foglalkoztatot­tak száma meghaladta az 5300 főt. A fizikai foglalko­zásúak teljesített munka­óráinak száma — a létszám- növekedés ellenére — el­maradt az 1977 első félévi­től; havi átlagbérük azon­ban (3225 forint) 6,4%-kal emelkedett. Mezőgazdaság A szántóföldi növényter­melés szerkezetét 1978-ban a megyében a belvízzel bo­rított területek magas ará­nya, továbbá az egyes he­lyeken jelentős kárt okozó jégeső és zivatar kedvezőt­lenül befolyásolta. A vetet­Az áru megnevezése Vágómarha Vágósertés Vágójuh Vágóbaromfi Tehéntej Gyapjú Az összes foglalkoztatot­tak átlagos állományi lét­száma 1978 első félévében az állami gazdaságokban 9067, a vízgazdálkodás te­rületén 3888 fő volt; 0,2 il­letve 1,4%-kal emelkedett 1977 megfelelő időszakához viszonyítva. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben a tartósan állományban levők átlagos száma 2,5%-kál (37 259 fő­re) csökkent. A fizikai fog­lalkozásúak havi átlagbére az állami gazdaságokban 3152, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben 2724, a vízgazdálkodás területén 3003 forint volt, s 8—10, il­letve 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. I lakosság pénzbevétele A megye lakosságának főbb forrásokból származó készpénzbevétele az egy év­vel korábbinál és az idei or­szágosnál ise gyorsabban (11%-kál) emelkedett. A bér és bérjellegű, valamint á mezőgazdasági áruértékesí­A fontosabb cikkek ter­melése a szocialista ipar­ban a következőképpen ala­kult: 1978. I. félév az 1977. I. félév %-ában 72 110 82 len szántóterület aránya 1978. május 31-én 4,2% volt. A fontosabb növények kö­zül 1978-ban a kalászos ga­bonafélék (ezen belül a bú­za), a kukorica, a cukorré­pa, a napraforgó, a lucerna, valamint a zöldség- és fő­zelékfélék területe, ugyan­akkor kevesebb lett — töb­bek között — a rizsé, a borsóé, a burgonyáé, a si­lókukoricáé, a csalamádéé és a vörösheréé. A megye állatállománya összességében és ágazaton­ként az ötödik ötéves terv­időszak első felében a célki­tűzéseknek megfelelően alakult, s így jó alapot biz­tosít az állattenyésztés te­rületén előirányzott felada­tok teljesítéséhez. A szarvasmarhák száma 1978- ban tovább nőtt, június 30- án 129 300 darab volt; 3900- zal több, mint egy évvel korábban. A sertésállomány egy év alatt összességében alig változott (1978. június végén 928 800 darab volt), a kocák száma ugyanezen idő alatt dinamikusan emelke­dett. A juhok száma és a baromfiállomány is nőtt az 1977 júniusihoz viszonyít­va. 1978 első felében a mező- gazdasági üzemek és a la­kosság fontosabb vágóálla­tokból és állati termékekből együttesen 15,1%-kal töb­bet értékesített, mint az előző év azonos időszaká­ban; illetve 1976—1978 első hat hónapjában 10,2%-kal többet, mint a negyedik öt­éves tervidőszak első fél­éveinek átlagában. Vágó­sertésből az év első hat hó­napjában még soha nem vá­sároltak fel ilyen nagy mennyiséget — 397 750 da­rabot, 461 871 q-t —, csak­nem 28%-kal többet, mint 1977 első félévében. Tyúk­tojás és méz kivételével va­lamennyi fontosabb cikk­ből emelkedett az eladott mennyiség, az alábbiak sze­rint: 1978. I. félév az 1977. I. félév %-ában 112,0 127.7 119,6 116,9 107.8 108,1 tésel kapcsolatos lakossági pénzjövedelmek ugyanilyen arányban nőttek. A munka­bérek összegének emelke- _ déséhez -nagyban hozzájá­rultak a múlt év második felében végrehajtott köz­ponti bérintézkedések és a műszakpótlék rendezése ; továbbá az, hogy az első félévben már a vállalati (szövetkezeti) hatáskörű bér­emelések is nagyrészt meg­történtek. Kiskereskedelmi forgalom A megye kiskereskedel­mének első félévi forgalma — melynek döntő részét a lakosság vásárlásai képe­zik — megközelítette az 5,3 milliárd forintot, s folyóára­kon 11,2, összehasonlító árakon számítva — tehát az árváltozást kiszűrve — 6,7%-kal haladta meg 'az egy évvel korábbit. Az utóbbin belül a bolti élel­miszerek forgalma — az át­lagosnál nagyobb árnöveke­dés mellett is — jelentősen, 5,3%-kal nőtt, a vendéglá­tás bevétele volumenben csaknem a tavalyi szinten maradt. A ruházati cikkek­ből és a vegyes iparcikkek­ből értékesített mennyiség 3,4, illetve 10,6%-kal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbit. Idegenforgalom 1978. év közepén a szál­lodák és egyéb szálláshelyek férőhelyeinek száma (2219) 5,4%-kal volt több' az egy évvel korábbinál. A megye kereskedelmi szálláshelyein megszállt vendégek száma 43 000 fő volt, 10%-kal több a tavalyinál; ezen be­lül a külföldieké 11%-kal nőtt. A belföldi vendégek 74, a külföldiek 96%-a a szállodákat vette igénybe. Az egyre bővülő idegenfor­galmi igények jövőbeni jobb kielégítését fogja szol­gálni a tervidőszak végén átadásra előirányzott oros­házi szálloda, amelynek alapozási munkái elkészül­tek. Szolgáltatások 1978 első felében a Volán 8. sz. Vállalat autóbuszai 19 millió utast szállítottak, s a tehergépjárművek által szállított áruk súlya 2,6 mil­lió tonna volt; 7%-kal több, illetve 2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. To­vább emelkedett a helyi utasforgalom: az összes uta­soknak a tavalyinál vala­mivel nagyobb aránya, í7°/ra a helyi járatokon közlekedett. Az év közben megfigyelt népgazdasági ágak lakossági szolgáltatásainak teljesít­ményértéke összességében emelkedett, de ágazaton­ként igen eltérően alakult. A legnagyobb arányt kép­viselő ipar és a személyi szolgáltató ágazat teljesít­ményértéke — folyóáron — 10, illetve 34%-kal emelke­dett, a szállításé pedig 15%- kal visszaesett. Lakásépítés 1978 első félévében az előző év azonos időszakánál 44%-kal kevesebb, 627 la­kás épült a megyében. A csökkenés a magánerőből épített lakások — elsősor­ban a családi házak — szá­mában volt. A községekben a befejezett lakások száma (247) csaknem, fele, a váro­sokba (380) 60%-a az előző év első félévinek. A megye- székhelyen az épített laká­sok száma 7%-kal emelke­dett. Az átadott 230 lakás kétharmada állami erőből létesült. A megyében az utóbbi két és fél év lakásépítése együt­tesen — az ötéves tervidő­szakra előirányzott időará­nyos teljesítést tekintve — az idei számottevő csökke­nés ellenére is kedvező, 54%-os teljesítést jelent. Oktatás A megyében 1978-ban 4810, az előző évinél 2%-kal több tanuló fejezte be álta­lános iskolai tanulmányait. A továbbtanulni szándéko­zók aránya meghaladta a 97%-ot, az előző évhez vi­szonyítva emelkedett. A kö­zépiskolai végzettség, illet­ve a szakmai képzettség iránti igény a leányok kö­rében is fokozódott; a ko- rábi 94%-kal szemben az idén 96%-uk jelentkezett továbbtanulásra. A fiatalok pályaválasztási tendenciája némileg mó­dosult: a gimnáziumi je­lentkezések részaránya va­lamelyest emelkedett. Az említett iskolatípusba 860 tanuló jelentkezett* 8%-kal több, mint egy évvel ko­rábban. A szakközépiskolá­ba jelentkezettek 24%-a — 350 tanuló — szakmun­kásképzési célú osztályok­ba kérte felvételét. A szak­munkásképző iskolákba 2200 fiatal jelentkezett; 64%-uk ipari, 22%-uk kereskedelmi, vendéglátóipari, 14%-uk mezőgazdasági szakmát vá­lasztott. Kőolaj Földgáz Égetett tégla Konzervipari és háztartási idényüveg Húzott síküveg Öntött síküveg Mezőgazdasági gép és berendezés Kész, kötött-hurkolt kelme Kötött alsóruházat 136 112 105 146 84 88 91 85 107 78 65 A Magyar Kábelművek Budapesti Kábelgyár erősáramú gyáregységében az idén egymil- liárd forint értékben készítenek erősáramú kábeleket. Termékeik eljutnak a Szovjetunióba és számos más szocialista országba. A közelmúltban elkezdődött háromszázmillió forintos gépi rekonstrukció befejeztével megsokszorozzák termelésüket (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) \ Felfelé aJeltőn Mire épít a SZÖVÉPfTŰ? Viharos esztendők után ebben az évben is sok ne­hézséggel indult meg a ter­melés a ’ Szeghalom és kör­nyéke egyetlen építőipari vállalatánál, a Szeghalmi Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalatnál, ahogy rövi­den nevezik, a SZÖVÉPlTÖ- nél. Az év elején a tervben szereplő munkák többségéről még nem voltak meg a mű­szaki tervek, hiányzott a pénzügyi fedezet, s májusig dolgozói létszámuk is erőtel­jesen csökkenőben volt. Késén érkeztek a tervek S mi volt mindennek az oka? A korábbi esztendők­ben, s az idén év elején is igen elmaradott, alacsony gépesítettségi színvonalon álltak, ezért túlsúlyban vol­tak az olyan jellegű felada­tok, amelyek élő munkaerőt kívántak. Későn érkeztek meg a tervek, ezért későn tudtak felvonulni az építke­zési helyeken, s időlemara­dással kezdték a munkála­tokat? Az idén januárban beszá­moltunk arról, hogy pályáza­tot nyújtottak be az ÉVM- hez könnyűszerkezetes mun­kák vállalására. A 11 pályá­zó közül az egyik a SZÖV- ÉPlTÖ volt, amely vállalat elnyerte a hitelt és a támo­gatást. Ezzel Dél-Alföld egyik könnyűszerkezetes épí­tőivé váltak. Természetesen emellett hagyományos épít­kezésből is kiveszik részüket. Azonban a hitel és támogatás elnyerésétől kezdődik az új időszámításuk. Megkezdték a beruházást, s csaknem 7 millió forintért olyan gépe­ket vásároltak, amellyel ki­válthatták az élő munkaerőt. A gépesítettség persze még nem minden. Az újonnan vá­sárolt gépekhez értő kezekre volt szükség, s csak arra volt lehetőségük, hogy a vállala­ton belül képezzenek ki gép­kezelőket. Ez újabb fizikai munkaerő elvonást jelentett mindaddig, amíg a dolgozóik a képesítést megszerezték. .A megbízatások gyarapo­dásával, a munka könnyebbé válásával stabilizálódott a helyzetük. Újabb dolgozók léptek be a SZÖVÉPlTÖ- höz, ezzel létszámgondjaik is lassan megoldódnak. Ma már nem szívesen emlékeznek vissza azokra. az időkre, amikor a munkák bizonyta­lansága miatt egymás után léptek ki a szak-, betanított és segédmunkások. 0i megbízatások Az év elején nagymérték­ben befolyásolta a termelés alakulását az is, hogy az időjárás nem kedvezett az építőiparnak. Ezt is csak a gépesítettséggel lehetett el­lensúlyozni. A fejlesztés ke­retében fokozatosan érkező gépek így egy sor területen felváltották a nehéz fizikai munkát. Ma már ismét nő a vállalat fizikai dolgozóinak a létszáma. Az 1978-as termelési fel­adatok az utóbbi hónapok­ban végképp realizálódtak azzal, hogy a folyamatban levő munkákon kívül né­hány, nagyobb, új megbízást kaptak. Így a közeljövőben elkezdhetik az új létesítmé­nyek kivitelezését. Ezeket a munkákat a befejezés előtt álló építkezések átadása után, most már fokozatosan be tudják indítani. Ilyen új, nagy beruházás lesz a BAGE muronyi agro­kémiai központjának építé­se, amelyhez a munkaterüle­tet a napokban adták át, s ilyen lesz a Szeghalmi Álla­mi Gazdaság juhtelepének, valamint a Viharsarok HTSZ juhtelepének kivitele­zése. Természetesen emellett egy sor megkezdett létesít­ményt is be kellett fejezniük, mint a körösladányi terme­lőszövetkezet szárítóját, a Körösi Állami Gazdaság juhtelepének rekonstrukció­ját, a dévaványai rizscsoma- golót és a körösladányi ABC- áruházat. Emellett a lakás- építési programból is kive­szik részüket, amit bizonyít, hogy az év hátralevő részé­ben 41 OTP-lakás alapozá­sát kezdik meg, s 20 lakás téliesítését fejezik be. Oszőkotfóf vásáréinak? Az év eleje óta egy sor építkezést befejeztek. Ilyen például a körösladányi Ma­gyar—Vietnam Termelőszö­vetkezet szarvasmarhatele­pének úthálózata, ,a GMV gyomai tárolószínjeinék re­konstrukciója, a Körösi ÁG fázisbontó és szociális épü­lete, a köröstarcsai fűz- és kosárfonó üzemi épületei. Mindezzel termelékenysé­güket az idei esztendő első félévében 33 százalékkal si­került fokozni az elmúlt esztendőhöz képest. Ez szá­mokban annyit jelent, hogy csaknem 25 millió forintos termelési értéket állítottak elő. Míg tavaly ilyenkor másfél milliós veszteséggel zárták a félévet, az idén több. mint egymillió forintos nyereséggel számolhatnak, félidőben. Azonban gondjaik még mindig akadnak. Ugyanis a terv teljesítését nagymérték­ben befolyásolja a homokos- kavics-ellátás. Ez évben is azzal számolnak, hogy augusztustól a vasúti szállí­tás a kampány időszakában akadozni fog. Jelenleg egy kotrógépük a sajópetri tsz- től bérmunkát végez, ezért a termelőszövetkezet nekik szállítja a kavicsot. Más tsz-szel is hasonló megálla­podásuk van, azonban a va­gonokat a MÁV nem garan­tálja. Éppen ezért tárgyalá­sokat folytatnak egy úszó­kotró megvásárlásáról, amely a Tiszán dolgozna. . Ugyan­akkor tárgyalnák a MA- HART-tal is a vízi szállí­tás lehetőségeiről. A vízi szállítás esetén olcsóbban és folyamatosabban juthatná­nak a homokos kavicshoz. —jávor— Miről ír A MAGYAR mezőgazdaság? A Magyar Mezőgazdaság 32. augusztus 2-i számában tovább folytatódik a vita a húsmarha-tartásról. Vezető helyen közöl a lap beszá­molót a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés által rende­zett vitáról. Ugyanakkor dr. Szentmihályi Sándor, az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese a mellék- termék húsmarha-tartásban való hasznosításának lehető­ségeiről ír a lapban. A gabonatermelés közgaz­dasági kérdéseit elemzi a MÉM Statisztikai és Gazda­ságelemző Központjának fő­igazgatója — Némethy Lász­ló. Írásában kitér az eszköz­igényességre, a különböző gabonaágazatok költség- és jövedelemviszonyaira, vala­mint a fejlesztés lehetőségei­re és gondjaira. A mellék­termék-hasznosítás egyik be­járt, de ellentmondásoktól terhes lehetősége a szalma­cellulóz gyártás. Gádor Iván vizsgálja meg a fontos papíripari termék alapanyag­ellátásának nehézségeit és beszámol az elmúlt időszak néhány pozitív változásáról is. Dr. Molnár László nyugal­mazott főiskolai tanárt mu­tatja be Bóna Zoltán. Az Újhelyi-díjas tudós életmű­vében jelentős szerepe volt a nagyüzemi sertéstartás módszerei kidolgozásának. A rostlen- és kendertermesztés szovjetunióbeli tapasztala­tait, a gépesítés lehetőségeit, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai ismer­tetik. A Jap néhány hónapja rendszeresen helyet ad a me­zőgazdasági üzemekben al­kalmazható újításoknak. Csak néhány címszó az ösz- szeállításból : Borjúabrakoló, John Deere kombájn, MTZ- levegőszűrővel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents