Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

1978. augusztus 9., szerda Hz egészséges életmód Sokat beszélünk manapság a helyes életvitelről, az egészséges életmódról. Mit is értünk ezen? A kánikula hősei Látogatás a Mezöhegyesi állami Gazdaság üzemi konyháján Olyan, mindenki által megvalósítható követelmé­nyeket, amelyek tartalmaz­zák a sportszerű, de nem túlhajtott mozgást, a minél többször a szabad levegőn való tartózkodást, a munka és pihenés helyes arányát, a változatos étrendet, az idő­járásnak megfelelő öltöz­ködést, a rendszeres tisztál­kodást. A helyes életmód lényege, hogy szervezetünket ne ter­heljük túl, de ne is kényez­tessük el. Ne hajszoljuk ma­gunkat se testi, se szellemi munkával, találjuk meg az arányt pihenés és munka, fizikai megterhelés és ki- kapcsolódás között. Azt mindenki tudja, hogy a fizi­kai munkát végzőknek a szellemi foglalkozás, a zene- hallgatás, az olvasás, a séta a kikapcsolódás. A szellemi munkások, az irodában ülők viszont jól teszik, ha testü­ket fizikailag is igénybe ve­szik, megmozgatják. Jót tesz az úszás, a kocogás, a rendszeres torna. Ha elké­nyeztetjük szervezetünket, megfosztjuk azoktól a kö­rülményektől, amelyek ké­pessé teszik a regeneráció­ra, a megújulásra. Az egész­séges ingerek, a nörmális megterhelés szükséges ah­hoz, hogy a szervezet ne lustuljon, ne puhuljon el. Ha sohasem éri hideg víz a bőrt, ha sohasem me­gyünk hideg levegőre, az erek nem szokják meg a védekezést, az összehúzó­dást, s az első téli napolt, amikor az edzetlen szerveze­tet éri a váratlan hideg, megfázás lesz a következ­ménye. A megterhelést, legyen az akár testmozgás, akár más­fajta megerőltetés, ne vi­gyük túlzásba. Legcélsze­rűbb a fokozatosság, min­den téren. Edzés nélkül nem szabad kitenni a testet túl nagy megterhelésnek. Hi­szen a túlerőltetés éppen el­lenkező hatást vált ki, mint amilyet szeretnénk. S a si­kertelen kísérletek is kedvét szeghetik az embernek. Ne akarjunk mindjárt rekordo­kat felállítani. Ne akarjunk hivatásos sportolókkal vetél­kedni. Fokozatosan, min­den alkalommal növelve a megterhelést, nehezítve a feladatot szoktathatjuk ma­gunkat nagyobb teljesít­ményekhez. Nemcsak a sportra, a mozgásra is vonatkozik a túl nagy megterhelés veszélye. Ne tegyük ki szervezetün­ket túlzott belső ártalmak­nak se. Egy-két pohár bor általában nem ártalmas — ha nem is hasznos —, négy- ' öt cigaretta nem okoz bajt, de ha sokszorosára emeljük az adagot különösen pe­dig, ha gyakran emelgetjük —, súlyos következmények­kel járhat. Az egészséges életmódot nem lehet receptre felírni. Mindenkinek magának kell kialakítania, körülményei­től, munkájától, családi éle­tétől, lehetőségeitől függő­en. De gondolni kell erre, s ne sajnáljunk néhány tíz percet, félórát napiren­dünkből a tornától, mozgás­tól. Szervezzük meg ma­gunk és családunk életrend­jét úgy, hogy töltsünk mi­nél több időt szabad . leve­gőn, táplálkozzunk vita­min- és fehérjedús ételek­kel. Jó közérzetünket, az egészséges életmód előnyeit azonban csak akkor élvez­zük, ha elhatározásunk hosszú távú. Ha módszere­ink szokássá válnak, ha hónapokon keresztül és rendszeresen ügyelünk szervezetünk sok irányú megmozgatására, felfrissíté­sére, edzésére, egészséges kikapcsolódására. A rekkenő hőségben levél sem rezdül, szinte áll a le­vegő. A hőmérő higanyszála már a reggeli órákban túl­halad a 30 fokon, dél felé pedig szinte perzsel a nap. A mezők munkásainak poros arcán barázdákat szánt a verejték, ruházatuk izzadt testükre tapad. Valóságos megváltás az ebédet szállító jármű megérkezése, ilyenkor egy picit megtisztálkodnak, felüdülnek és jó étvággyal fogyasztják az ízletes ebédet Az ínycsiklandozó illatú húslevest, a frissen sült húst persze emberek készítik, akik kétszeresen helytállnak a kánikulában. Kíváncsiak voltunk: hol, kik, milyen kö­rülmények között sütnek- főznek az időjárás szeszélyei­től függetlenül azért, hogy az üzemi éttermekben csak­úgy, mint a mezőn, pontban délben „asztalhoz” ülhesse­nek a dolgozók. Ez alkalom­mal a Mezöhegyesi Állami Gazdaság Kállai Éva Szocia­lista Brigádját kerestük fel, a központi üzemi konyha dolgozóit, ahol naponta 450 személyre főznek. — Meg se merjük mérni, hogy mennyi a hőmérséklet a konyhán — magyarázza Mészáros Istvánná szocialis- tabrigád-vezető. — Egy tény: délfelé már nehezen bírjuk. Valósággal elpárolog belő­lünk az erő. Reggel hatra járunk, s fél 12-re minden­nek kész kell lenni ahhoz, hogy útnak indíthassuk a meleg ételt. A központi ét­teremben pedig 12—15 óra között kötelesek vagyunk ki­szolgálni, melyik dolgozónak hogyan* engedi munkaideje. A nagy hajrában szussza- násnyi időnk sincs. Reggeli gyanánt menet közben beka­punk pár falatot, ebédelni legtöbbször két óra után tu­dunk. A kánikulában bizony nincs étvágyunk, isszuk a szódavizet. A központi konyhán való­ban elviselhetetlen a hőség. A ventillátor alatt úgy érez­ni: forró levegőt kavar a berendezés. Hatalmas üs­tökben fő a levés, a főzelék. Nagyteljesítményű gáztűz­helyek ontják a meleget, s ha töltött káposzta fő, vagy rántott szeletet sütnek, be kell gyújtani a fafűtéses nagytűzhelyet is. A nyári betakarítási időben több sze­mélyre főznek, mint más­kor, ráadásul kevesebb em­berrel. Jelenleg az egyik bri­gádtag Balatonszárszón töl­ti megérdemelt szabadságát, egy másig brigádtag a kuko­rica címerezést végző KISZ- táborban főz. Egymás helyett is „állják a sarat”, hogy pontos időben, kiváló minő­ségben, házias ízzel készül­jön el nap mint nap az ebéd. Sőt, nyáridőben uzsonnát is csomagolnak a betakarítás­ban résztvevő munkásoknak, főznek szabad szombaton, vasárnap és 50—60 személy­re friss vacsora is készül. — Mindemellett arra is vigyáznunk kell, hogy válto­zatos és bőséges legyen az étel — veszi át a szót Erdé­lyi István, konyhavezető. — Ebben a szakmában 16 éve tevékenykedem, sok min­dent megéltem. Hisz Mező­hegyesen a nepáli hercegtől az amerikai tudósig számos külföldi vendég megfordul, a hazai és a baráti államok szakmai delegációiról nem is szólva. A gazdaság veze­tői szigorúan megkövetelik tőlünk, hogy a lehetőségek­hez mérten maximálisan ki­elégítsük az ‘ étkezők igé­nyeit. Általában elégedették, de ennyi ember között ter­mészetesen előfordul, hogy valakinek nem ízlik valami­lyen étel. A Kállai Éva Szocialista Brigád nem restelli a fáradt­ságot azért, hogy változatos legyen a koszt. Ezt a cél szolgálja egyebek között a házi tartósítás. Évente több mint száz mázsa gyümölcs­ből és zöldségből készül kon­zerv, illetve savanyúság. Az idén már mázsaszámra rak­ták el a cseresznyét, az őszi barackot, az uborkát, s ha­marosan kezdődik a dinnye­savanyítás. Húst és húské­szítményt az állami gazdaság húsfeldolgozó üzeme ad, ba­romfihúst és tojást heten- kint szállítanak Orosházáról, a FÜSZÉRT-től pedig ha­vonta rendelik az árut. A konyha és a kamra tisz­tasága az év minden szaká­ban nagyon fontos. A nyári nagy melegben még foko­zottabb gondot fordítanak erre is a Kállai Éva Szocia­lista Brigád tagjai. Patika­tisztaság uralkodik nemcsak a konyhában, de a környé­ken is. Ilyen körültekintő munka után az már termé­szetes, hogy Mezőhegyesen ismeretlen az ételmérgezés. A brigádnapló bejegyzései viszont arról tanúskodnak, hogy az ízletes ételekért és az udvarias kiszolgálásért gyakori az elismerés. Meg­érdemlik ... — Ary — A tanács vb-iilésekröl jelentjük Battonya A közrend és a közbizton­ság helyzetéről tárgyalt egyebek között a battonyai Nagyközségi Tanács V. B. hétfő délután. A téma idő­szerűségét bizonyítja, hogy a napirend előadója igen sok kérdést kapott, s a vitá­ban a testület minden tagja szót kért. E fórumon egyéb­ként évente megvitatják a közrend és a közbiztonság helyzetét. Kiderült, hogy a bűncselekmények listáján elsősorban a lopás, a testi sértés és a közlekedési vét­ség szerepel. Az elmúlt egy esztendőben a nagyközség területén 57 bűncselekmény jutott a rendőrség tudomá­sára, s 51 szabálysértésben történt meg a feljelentés. Mint kiderült, a statiszti­ka nem minden. Előfordul, ha rendőr nincs a közelben, letagadják a botrányt okozó verekedést, a garázda visel­kedésére gyakran „nem akad” szemtanú. A becsüle­tesen élő állampolgárok — kényelemből, közömbösség­ből, vagy éppen a retorziótól való félelemből — nem szí­vesen tanúskodnak. A szakszerű előterjesztés és az élénk vita egyértelmű­en arra vallott, hogy a leg­több probldtnát a mértékte­len alkoholfogyasztás okoz­za. Garázdaságban, botrány­okozásban vannak visszatérő esetek, amikor ugyanaz a személy, erősen ittas álla­potban zaklatja a békés la­kosságot. Az alkohol „rab­jai”. ha a periférikus kocs­mák bezárnak, elmennek a tovább nyitva tartó belterü­leti szórakozóhelyre, s ott folytatják duhajságukat. A testület tagjai azt kérték a rendőröktől: legyenek szi­gorúbbak, különösen a visz- szaeső garázdákkal, szabály- sértőkkel szemben. Ellen­őrizzék gyakrabban a ven­déglátóipari egységekben az ittas személyek kiszolgálását. Vonják felelősségre az el­adót csakúgy, mint azt a „cimborát”, aki az utcára ki­viszi az erősen kapatos em­bernek az újabb pohár sört, bort vagy pálinkát. Az el­lenőrzés legyen gyakoribb és következetesebb. A közrend őrei a társadalmi ellenőrök­kel együttműködve tegye­nek hathatósabb intézkedé­seket a vagyon- és a sze­mélyvédelem érdekében. Nem lehetnek humánusak a társadalmi tulajdon vámsze- dőivél. a parkok rongálóival, a csendháborítókkal. Azok a kiszolgálók pedig kapjanak nagypbb erkölcsi védelmet, akik betartják a szabályokat és ittas egyént nem szolgál­nak ki. Elismeréssel szólt a jelen­tés az önkéntes rendőrök munkájáról. Jóleső érzéssel hallgatták a testület tagjai azt is, hogy az említett idő­ben gyermek vagy fiatalko­rú nem követett el bűncse­lekményt. A fiatalok döntő többsége becsülettel helyt­áll a munkahelyén és kul­turáltan viselkedik szórako­zóhelyen is. Határozat szü­letett arra, hogy a szakigaz­gatási szerv és az ÁFÉSZ vezetői felülvizsgálják a vendéglátóipari helyiségek nyitva tartásának idejét, s megfelelő intézkedést hoz­nak. A közterületek és szó­rakozóhelyek ellenőrzéseit pedig sűrítik Battonyán. Gyula Tegnap, kedden Gyula vá­ros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tartott ülést, ame­lyen elsőként Dér Lajos' ta­nácselnök-helyettes adott je­lentést a végrehajtó bizott­ság határozatainak végrehaj­tásáról. Ezt követően Juhász András osztályvezető előter­jesztésében meghallgatták és megvitatták azt a beszá­molót, amely az • V. ötéyes terv időarányos végrehajtá­sáról, valamint a tanácsi költségvetés és fejlesztési alap 1978. I. félévi teljesíté­séről szólt. A beszámoló bevezetőjé­ben megállapította, hogy az idei költségvetési előirányzat csaknem 8,5 millió forinttal haladta meg az előző évit. Ebben az esztendőben az el­ső félév alatt az előirányzat 101 millió 41 ezer forint. Kedvezően alakult a fejlesz­tési alap felhasználása is. Ez annak is köszönhető, hogy a tanács ötéves fejlesztési ter­vét széles körű vélemény- nyilvánítás után fogadták el. Pozitívumként értékelték, hogy ,a városban levő beruhá­zások üteme felgyorsult, és jelentős eredményeket ériek el a koordinációban is. A lakásépítés és a kommunális •llátás helyzetéről megálla­pította a beszámoló, hogy az állami célcsoportos lakás építésében szereplő 60 lakás elkészült, és terven felül át­adtak 38 OTP-beruházásban épült lakást. A tervidőszak hátralevő éveiben 240 lakás épül, amelyhez a kivitelezés biztosított. Építéshez előké­szítettek 120 lakásnak meg­felelő területet és ugyaneny- nyinek készítik elő > a terü­letet. OTP-s lakásépítésben átadásra került 178, építés alatt pedig 84 lakás van. Közvetlenül a kezdés stádiu­mában van újabb 240 darab lakás építése. Mindent össze­vetve a tervidőszakban több mint 700 OTP-lakás felépü­lésére számítanak, ami rend­kívül örvendetes, hiszen az előírt tervben mindössze 436 lakás szerepel. Szó volt még a végrehaj­tó bizottság ülésén az ipar­cikk-kereskedelem helyzeté­ről, amit Bartha Zoltán osz­tályvezető terjesztett a tes­tület elé, majd az ülés beje­lentésekkel ért véget. A túri vásár Szántó István kisújszállási csikós népművész, a híres karikásostor-pattogtató Mezőtúr 600 éve kapott városi rangot. Régóta hires a hagyományos túri vásár, amelyet most e ritka, kerek- évszámos jubileummal egy­bekötve rendeztek meg augusztus 5—6-án az Erzsé- bet-ligetben. Lovasversenyek és -bemutatók, népi játékok és pávakörök színesítették a kavalkádot, emelték a han­gulatot. Szolnok megyéből és környékéről — Békésből is — csaknem 40 ezer érdeklő­dőt vonzott a kétnapos ese­ménysorozat. Az előadások mellett érde­kessé tette a programot a messze földön híres fazeka­sok, kosarasok, kékfestők, csizmadiák, kötélgyártók, szűcsök és más vásári áru­sok, hagyományos kirakodó vására. A portékák igen ke­resettek voltak, amit bizo­nyít, hogy röpke órák alatt minden elkelt. A legnagyobb vásárlók a 40—50 évesek voltak, akik nosztalgiával emlékeztek a sok-sok évvel ezelőtt is megrendezett vá­sárokra. A rádióból és a tv-ből is jól ismert Szivárvány citera együttes szórakoztatja a közönséget, élükön a népművészet ifjú mes­terével, Csider Istvánnal, aki jelenleg sorkatona A kunszentmártoni néptáncegyüttes pattogó ritmusú táncával méltán aratta a legnagyobb sikert Veress Erzsi képriportja Szabó Lajos és felesége, mezőtúri fazekasok portékájukat kí­nálják a kíváncsiskodó vásárlóknak 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents