Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-06 / 184. szám
1978. augusztus 6., vasárnap o *\ci Ünnepre jöttünk! Folklórbemutató a Várszínházban Helyesbítés Elnézést kérünk olvasóinktól, amiért lapunk tegnapi számában a Bakó Ilona iparművész kiállításának megnyitójáról szóló tudósításban és képaláírásban téves információt közöltünk. A tudósítás helyesen így szól: Bakó Ilona kiállítását Araczki János Békéscsaba város Tanácsának elnöke nyitotta meg. Hatezer kárbejelentés A Békés megyei természeti csapások —a földrengés és vihar — kemény próba elé állítja az Állami Biztosító kárszakértőit. Ezzel kapcsolatban Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetője tegnap délelőtti tájékoztatóján elmondta, hogy eddig a megyében a vihar után 3668 kárbejelentés érkezett. Legtöbben — szám szerint 2281 — Gyuláról jelentettek be kárt, de sok bejelentés érkezett a mezőkovácsházi járásból is, ahol péntek estig 1212 esetben jelentettek kisebb-na- gyobb károkat. Szeghalomban 80-an, Békésen 68-an, Orosházán 22-en károsodtak a vihar miatt. Az eddig bejelentett károk közül fél ezer esetet vizsgáltak ki és 300 esetben már a kártérítés is megtörtént. Az eddig kifizetett összeg megközelíti a háromnegyed millió forintot. A megyei igazgató elmondotta azt is, hogy a viharkárok felmérésének gyorsítására az Állami Biztosító központjának irányításával az ország többi ' megyéjéből kárszakértőket irányítanak Békésbe. Hétfőtől kezdődően húszán folyamatosan végzik a bejelentések kivizsgálását. A földrengéssel kapcsolatban a kárfelmérések — néhány eset kivételével — befejeződtek. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy a káresetek száma meghaladta a hatezret, és a kifizetés már túllépte a 15 millió forintot. A még függőben levő károkat néhány napon belül elintézik. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága ezúton is kéri azoknak az ügyefeleknek a szíves türelmét, akik más jellegű károkat is bejelentettek, mivel a váratlan elemi csapások miatt ezek rendezésére csak a későbbiek során kerülhet sor. B. O. Italárlap — övön alul Meglepő módon adja tudtára a Körös Szálló presszója vendégeinek a felkínált italok választékát. A gondos személyzet italárlapokat helyezett el nemcsak az asztalokon, hanem a parkettán álló virágtartók oldalfalára is. Ezért az álló vendéget „öv alatt” éri a felirat. Az asztalnál ülő vendég kígyóként tekereghet, ha meg akarja tudni, mennyibe kerül kedvenc kólája vagy söre. Különösen az alkohol- mentes italok kedvelői vannak bajban: nem tudnak annyit inni, hogy „indokoltan” kerüljenek asztal alá, s így kellőképpen szemügyre vegyék az árlapot. Pálin- kázóknak viszont néhány féldeci elegendő, hogy megfelelő helyről és szemmagasságból tanulmányozhassák. Talán éppen rájuk gondolva tették oda? —bó » „Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják!” — énekelték a nemzetiszínű és vörös lobogókkal vonuló táncosok pénteken este a gyulai Várszínházban. Ünnepet idéztek, ünnepre jöttek a folklórműsor szereplői. 1948. április 10—11-én rendezték Gyulán az első országos néptáncversenyt, az akkori versenyzők közül többen lettek neves folklórgyűjtők, hivatásos táncosok, vagy mint Rábai Miklós, néptáncegyütteseket tettek világhírűvé. Az ő emléküket is ünnepelte, hagyományőrző munkájuk folytatóit hívta vendégségbe ez a várszínházi est. Értő kézzel szerkesztette egységessé a folklórműsort Born Miklós, a Balassi együttes vezetője és a zenei veA Békéscsabán megjelenő Békési Élet közművelődési és tudományos folyóirat legújabb 1978/3. számában figyelemre méltó tanulmányok, közművelődési írások, és könyvszemlék olvashatók. A Tanulmányok rovatban tették közzé — többek között — Szekeres István írását, melyben Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulását rajzolja fel 1990-ig; ugyancsak e rovatban jelent meg Szűcs Lajos Gyula cikke, a Veterán autók Amint arról már korábban beszámoltunk, az idén Békés megyében is megrendezik a nemzetközi veterán- autó-találkozót. Az előzetes jelentkezés alapján — jóval többen, mint amennyire a rendezőség számított — 84 olyan jármű vesz részt a találkozón, amelyet 1907 és 1945 között gyártottak. Külön érdekessége a találkozónak, hogy megyénket, pontosabban Gyulát is egy 1939- es Mercedes képviseli. A találkozó holnap, augusztus 7-én kezdődik, amikor a részt vevő járművek reggel 7 órától 15 óráig tartó Rally-versenyen vesznek részt Csongrád—Orosháza—Békéscsaba—Gyula útvonalon. Eközben holnap, hétfőn 10 és 11 óra között autóbemutatót rendeznek Orosházán, a járásbíróság előtti téren. Déli 12 és 13 óra között hasonló bemutatóra kerül sor Békéscsabán, a Sallai úti piactéren. A gépjárművek délután 3 órazető, Vavrinecz Béla. Sajti Sándor Liszt-díjas szólótáncos pattogó huszárverbunk- ja stílusos bevezetőjét jelentette a Rábai Miklósra és Molnár Istvánra emlékező résznek. A békéscsabai úttörő néptáncegyüttes ez alkalomból vette fel Rábai Miklós nevét, bemutatva a néptáncmozgalom „nagy öregjének” egyik koreográfiáját. A Balassi együttes Barbócz és Vavrinecz zenéjére táncolta el a Rábai-hagyományokra épülő, Bőm Miklós és Mlinár Pál által tervezett koreográfiákat. A jól sikerült folklórest nézői fáklyafényben vonultak a vár elé, ahol a Balassi együttes széki táncrend bemutatásával búcsúztatta őket. B. Zs. negyedszázados szarvasi haltenyésztési kutatásról, valamint a lap főszerkesztőjének, dr. Krupa Andrásnak írása „A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál” címmel. A Közművelőlés rovatban- Csende Béla ír a Békés megyei centenáriumi ünnepségekről, melyek során az 1848-as magyar forradalom történeti szerepére, eseményeire emlékeztek. A cikk felsorakoztatja a különböző centenáriumi ünnepsékor érkeznek Gyulára, ahol az Erkel Művelődési Központ előtt ünnepélyesen fogadják a résztvevőket. Itt a vár előtti téren 18.30— 20.30-ig tekinthetik meg a kíváncsiak a matuzsálem korú járműveket. Másnap, kedden délután 14 órakor kerül sor a veterán autók díszfelvonulására a városon keresztül, majd délután 4 órakor ügyességi versenyen mérik össze tudásukat a salakmotoros pályán. Este 8 órakor tábortűz mellett rendezik meg ugyanitt a díjkiosztó ünnepséget. A csongrádi napok keretében egy hét.. múlva, augusztus 12-én, szombaton kerül sor a VIII. autó veterán rallye-találkozóra. Ezt a találkozót előzi meg az idén első ízben a Békés megyei rendezvény, amelynek remélhetően, itt is olyan sikere lesz, mint már az előző években is volt Csongrádban. V B. O. Túri vásár Az idén 600 éves „nemes nagykun város” polgárai, megbecsült gazdálkodói, iparosai és kereskedői az évszázados hagyományokhoz igazodva augusztus első vasárnapján tartják a messzeföldön híres-neves túri vásárt. Igaz, az ország népe a tv Röpülj páva! c. népművészeti vetélkedője jóvoltából már láthatott egy megrendezett „művásárt” tavaly decemberben, de ez a mostani lesz az igazi... A népi kismesterek valóságos sátortáborban („Túri vásár, sátor nélkül, Mit ér a lány legény nélkül?” — ahogy a nóta is mondja) kínálják portékáikat. Mezőtúr és a környék ügyes kezű mesteremberei, népművészei — Benedek István szűcsmester, Csibi Ferenc fazekas, Papp Péter kefekötő, Takács Zsigmond bognár, H. Molnár László ti- szasasi kádár és a többiek mind ott lesznek az Erzsébet ligeti vásárvárosban. gek plakátjainak fotómásolatait, megállapítva, hogy „a centenáriumi ünnepségek a Történelmi Emlékbizottság irányelveinek és célkitűzéseinek megfelelően valósultak meg Békés megyében.” A továbbiakban Zoltán Zoltán ír a közép-békési városegyüttes nagyvárosi centrumtérséggé fejlesztésének kérdéskomplexumáról, majd dr. Krupa András mutatja be interjúban a Herder-dí jas Gunda Bélát, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzorát, a kiváló néprajz- tudóst. A Tények, dokumentumok, emlékek rovat írásai változatosan sokoldalúak. Bizonyára sokan elolvassák majd Borbola László : „Terv- pályázat Békéscsaba városközpontjának rendezésére” című írását, és Komáromi Gábor: „A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn” című, jól felépített, izgalmas cikkét. A Békési Élet legújabb számát a Szemle rovat, a Hírek és a Bibliográfia zárja. Tűzesetek sérüléssel Augusztus első hetében megyénk területén több tűzeset történt. Ezek közül az egyik emberi életet is veszélyeztetett. Kisdombegyházán, a Kossuth u. 80. számú lakásban Antalecz Mihály szobájában elektromos rövidzárlat miatt keletkezett tűz. A füsttől a ház lakója mérgezést szenvedett, kórházba szállították. A tüzet a helyi önkéntesek és a mezőkovácsházi állami tűzoltótestület tagjai oltották el. A keletkezett anyagi kár értéke 2000 forint. Nyitó kép az Ünnepre jöttünk című folklórműsor bemutatóján Fotó: Orbán Károly Tanulmányok, dokumentumok, emlékek a Békési Élet legújabb számában Jobban megragadni a valóságot n ekünk már vannak rossz tapasztalataink arról, hogy a realitásoktól való elrugaszkodás, a látszateredmények hajszolása hogyan alakíthat ki lépésről-lépésre olyan szemléletet, amely végül id az önbecsapáshoz vezet. Az emberek — semmi kétség — szívesebben beszélnek a vezetésük alatt levő intézmény, gyár, vagy község eredményeiről, mint az őket is bíráló bajokról. De mi, amikor olyan nagy ügyről van szó, mint a fejlett szocialista társadalom építése, nem indulhatunk ki abból, hogy mi az, ami kellemes, ami jól hangzik, ami általános örömet vált ki, hanem csak az ügy érdekeit nézhetjük. Ez pedig megkívánja, hogy mindig, minden helyen tárgyilagosan szembenézzünk a valósággal, szemügyre vegyük a dolgok minden oldalát, a színüket és a visszájukat is. Némi határidőelcsúszással elkészült valami építmény, s ahogy az már nálunk szokás, meg is adják a módját, bensőséges ünnepség keretében vágják át a szalagot, adják, veszik át a kulcsokat. Jelen van a sajtó, néha a rádió, a televízió. Hadd tudja meg országvilág, mi is történik tulajdonképpen. A létesítmény, az objektum jelentőségét, az építők szorgalmát méltató beszédek elhangzanak, átadják, átveszik, megtekintik az intézményt. A tervezők, a kivitelezők, az ügyintézők megkapják a dicséreteket, a borítékban lapuló anyagi elismeréseket és másnap, amikor az ünnepi mámortól felocsúdtunk, újra megjelennek az építők. No, nem munkára, hanem amolyan „utósimításra”, „finomításra”. Igaz, ez a munka olykor eltart egy-két hétig, sőt hónapokig, hisz’ még ki kell igazítani néhány fogyatékosságot, már amennyit, mert valameny- nyicske kell, hogy maradjon a garancális javításokig. Ha nem így lenne, talán már üresebb is lenne az életünk. Nos, egyszóval avattunk, átadtunk. Alapjában véve nem történt semmi szabálytalanság. Globálisan teljesült a terv. A jelentéktelen apróságok, s az objektív akadályokból keletkezett elcsúszások miatt kár lgtt volna elhalasztani a beharangozott és megígért átadást — nyugtatják meg lelkiismeretüket az építők, az átvevők és mitagadás, gyakran még az ünneplők is. Nézem a televíziót jóné- hány héttel ezelőtt. Pedagógusnapon átadnak egy félkész oktatási objektumot. Ünnepi csinadratta és es- küdözés, hogy szeptember 1-re készen lesz. Az átadást előbbre hozták, s az indoklás az, hogy méltóképpen akarták megünnepelni a pedagógusok napját. Mondanunk sem kell: nesze neked pedagógusnap. Vendéget vár az üzem, a tsz, vagy valamelyik intézmény. Ilyenkor nagy a sürgés-forgás, lázas buzgalommal rendezkednek, hogy a látogató ottlétekor minden úgy menjen, mint a karika- csapás. Megérkezik a vendég, és csupa mosolygós arcot lát. A beszámolók, az ismertetések, a dolgok színét mutatják. S a hibákról, szőrmentén szóló megjegyzések tulajdonképpen azt szolgálják, hogy a sok, nagy eredmény ezekkel a jelentéktelen, szinte már szóra sem érdemes visszásságokkal összehasonlítva még fényesebben csillogjon. A dolgok visszája ugyanis nem homályosíthatja el az ünnepi alkalom fényét. Azok majd zúduljanak teljes súlyukkal, megoldásuk teljes gondjaival az üzem, a tsz, az intézmény kollektívájának vállára a „szürke” hétköznapokon. De mi szükségünk van nekünk az ilyen mázzal nyakonlöttyintett látszat- hajhászásra? Miért akarjunk többnek mutatkozni, mint amik vagyunk, miért próbáljunk jobbal dicsekedni, mint amit elértünk, mikor a mi valóságunk a legszebb bizonyítvány rólunk? Meg különben is: attól, hogy sok energiával, jobb ügyhöz méltó buzgalommal elérjük, hogy többet tartsanak rólunk, mint amit értékben képviselünk, attól még semmivel sem megy jobban nekünk. A látszattal ideig-óráig lehet megtévesztő módon tündökölni, :de nem lehet messzire jutni. A látszatok hajhászásának, a kifelé való élésnek és végső soron az önbecsapásnak a példáit sorolhatnánk. De nem tesszük. Hozza ezt magával sajnos, a napi élet. Mi inkább ismerjük fel és hadakozzunk ellene. A mi tetteinket történelmi léptékkel mérik. Népi hatalmunk három évtizede alatt óriásit alkottunk. Tej jel-mézzel folyó Kánaánt persze nem teremtettünk, nem mintha nem szerettük volna, hanem mert csodákat nem tudunk, tenni. Ha megtettük, ha megtesszük, ami helyzetünkből, lehetőségeinkből, erőnkből telik, akkor nyugodt lelkiismerettel hajthatjuk álomra a fejünket, mert bizony nem kevés az a követelmény, hogy megtenni ami tehető és szükséges. De ha kifelé a látszatnak élünk, ha a tetszetős sikereket hajszoljuk, akkor éppen a lehetséges* szalajtjuk el... A még elérhetetlen után való futásban elszaladunk amellett, amit ma meg kell tennünk, hogy holnap megalapozottan láthassunk neki annak a célnak a megvalósításához, ami olyan szépen csábít, de ma még a realitások lehetőségein kívül esik. Veszélyes szórakozás az önmutogatás, a látszatok utáni iramodás, a kifelé való élés. S ez nemcsak afféle megmosolyogni való emberi gyengeség, amelyre megbocsáthatóan legyint- hetünk. Nem, mert kerékkötővé is válhat, ha nagyon erősen ható szokássá válik. Nekünk volt már részünk ebben. Az ősibb korszakban ezidőtájt hány, meg hány tsz aratta le az országutak, a forgalmasabb dűlőutak mentén a gabonát, s készült a jelentés, távirat az újságnak, tv-nek, rádiónak, hogy végeztek az áratással, noha az isten háta- megettf részeken még ott árválkodott a kaszára érett gabona. z MSZMP-politiká- nak nagy vonzóereje, mozgósító hatása éppen az, hogy két lábon, és szilárdan áll a relalitások talaján. Józansággal, nyílt beszéddel, s az ennek megfelelő reális politikával kiérdemelte a tömegek bizalmát, támogatását. Megtörtént, és a jövőben is elő fog fordulni, hogy egyeseknek, akár egész csoportoknak kellemetlen, de hasznos igazságokat fog mondani, s a látszatok, a mutatós kül- sőséges eredmények hajszolóit keményen figyelmezteti: elvetni a hiábavaló hívságokat, jobban megragadni a realitást, a valóságot. Deák Gyula
