Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-06 / 184. szám
1978. augusztus 6„ vasárnap Külföldre, belföldre— — repülőgéppel, autóbusszal, hajóval Az IBUSZ Békés megyei irodájában kapott tájékoztatás szerint igen sok megyénkben tölti szabadságát külföldön, vagy éppen belföldi túrán vesz részt. A Tiszántúli Talajjavító Vállalat 38 dolgozója, illetve családtagjaik augusztus 6-tól 13-ig a népszerű bolgár üdülőhelyen, Albenán üdülnek, míg a medgyesegy- házi művelődési ház és az IBUSZ szervezésében 44-en tesznek hétnapos autóbusz- túrát Ausztriába, Olaszországba és Jugoszláviába. Szintén az IBUSZ-szal közös szervezésben a Szarvasi Járási Hivatal 29 személyt üdültet Jaltában, ök repülőgéppel indulnak útnak augusztus 11-én és 17-én érkeznek vissza. A dombegyházi Petőfi Tsz 29 tagja fekete-tengeri hajóút részese lesz augusztus 15-től 24-ig. Nagy az érdeklődés a szegedi szabadtéri játékok iránt is. Többek között augusztus 6-án a Békéscsabai Kötöttárugyárból 67 dolgozó tesz autóbusz-kirándulást a „napfény városába”, hogy megtekintse az Állami Népi Együttes műsorát. Ugyancsak erre az előadásra megy augusztus 12-én a vésztői Község az ingoványon A napokban Csorváson Szilágyi Menyhért tanácselnökkel és Tar Ferenc helyi népfronttitkárral a község lakosságát érintő kérdésekről beszélgettünk. Megemlítették, hogy az augusztusi HNF- bizottsági ülésen a település egészségügyi helyzetét, valamint a környezetvédelemmel összefüggő tennivalókat fogják megvitatni. A tanácskozásra meghívják majd a KÖJÁL képviselőjét is. — Amikor fontos témákat tűzünk napirendre — kezdte a tanácselnök —, egy jól bevált módszert alkalmazunk. Általában meghívjuk a gazdasági egységek vezetőit, a társadalmi szervek képviselőit is ezekre a megbeszélésekre. Legutóbb a háztáji gazdaságok helyzetéről tartott értekezleten részt vett az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ főosztályvezetője. — Milyen ügy érdekében szeretnék mozgósítani az aktivistákat? — Községünkben a közművesítés nam a legmegfelelőbb színvonalat ért el. A szennyvizet sokan az utcára öntik és gyakran előfordul, hogy a házak elé hordják a szemetet. Kertes házakban, ahol szilárd tüzelésű kályhák vannak, többnyire elégetik a háztartási hulladékot. A szerves anyaggal viszont a kertek talaját javítják. A törpevízmű megépítése után jelentkeztek a szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos gondjaink — folytatta a népfronttitkár. — A szikkasztásé® rendszerű aknák az elzsírosodás miatt hamar megtelnek, és így a korábbi gyakorlattól eltérően többször kell igénybe venni a szippantókocsikat. A népfront szeretne segíteni a tanácsnak azzal is, hogy felkutatja: hol használják az ásott kutakat szennyvízgyűjtőnek. Azok a lakosok, akik titokban ezt a megoldást választották, talán nem is gondolnak arra, milyen fertőzési veszélynek teszik ki magukat és a szomszédokat. — Mi lesz a megoldás? — Ahol ilyen rendellenességet tapasztalunk, megtesz- szük a szükséges intézkedéseket. Egyébként szennyvízgondjaink megoldására társulást szervezünk, mert a tanács az anyagi fedezetet képtelen biztosítani ; egyedül nem tudja megépíttetni a mechanikai és a biológiai víztisztító műveket. Már elkészült a tanulmányi terv és a költségvetés. Noha a létesítmény 52 millió forintba kerül, mégis hozzá kell kezdeni az építkezéshez, mert községünk területe egyre jobban eliszaposodik. — Milyen beruházásokat terveznek még a következő tervidőszakra? — Csorváson nincs bölcsőde, s a jelenlegi két óvó- dánkban a 280 jelentkező közül — helyhiány miatt — 50 gyermeket nem tudtunk felvenni. Az öregek napközi otthona több mint 10 éve nyílt meg, ahol jelenleg mintegy 20 idős emberről gondoskodnak. — Mennyi lakás épült itt évente? A kecskeméti négyes ikrek: Kállai Ferenc, Mária, Attila, Zoltán július 21-én voltak egyévinek (MTI-fotó, Branstetter Sándor felvétele — KS) Változások a MÍV-nál Szervezettebben az áruszállításért, a kulturáltabb utazásért Körösök Vidéke Termelő- szövetkezet 90 tagja. A kunágotai SERTÖV augusztus 10-től 13-ig déldunántúli autóbusztúrát szervezett 30 tagja részére. A kirándulók Pécsre és Zalaegerszegre látogatnak el. Szinte az ország valameny- nyi táját bejárják a Békés megyeiek, hiszen például az okányi költségvetési üzemből 44-en Harkány nevezetességeivel ismerkednek. A békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet saját autóbuszával visz 36-tagú csoportot augusztus 12-én két napra Hajdúszoboszlóra és Nagyváradra, a battonyai kézimunkaszakkör tagjai pedig — szintén augusztus 12— 13-án — Somogybán a bu- zsáki hímzésekkel ismerkednek. Ezenkívül a bucsai Üj Barázda Termelőszövetkezet 40 tagja augusztus 13—14-én Egerbe és Szilvásváradra utazik autóbusszal az IBUSZ szervezésében. — Tizenkettő. Rövidesen tető alá kerülnek a szövetkezeti lakások, melyek közül nyolcat a gerendási Munkácsy Termelőszövetkezet, négyet pedig a tanács költség- vetési üzeme épít. Jövőre újabb 12 lakás alapozási munkálatait kezdjük el. — Milyen létesítmények készültek el az utóbbi időben? — Két évvel ezelőtt adtuk át rendeltetésének a tömegszervezeti székházat, ahol MHSZ-, HNF-iroda, nyugdíjas- és ifjúsági klubok működnek — válaszolta a népfronttitkár. — Most folyik a sportpálya lelátójának a kialakítása is, és az általános iskola udvarán mintegy 7,5 millió forintot érő tornatermet építünk. A mezőgazdasági panelekből készülő épületet a miskolci AGROBER tervezte. A 30 x 19,5 méter alapterületű tornacsarnokhoz orvosi rendelő, tanári szoba és egyéb célokat szolgáló helyiségek is épülnek. — Milyen a pedagógus- és az orvosi ellátás a községben? — A pedagóguslétszám stabil, és a körzeti orvosi rendeléssel sincsenek nehézségeink. Van viszont két fogorvosi körzetünk; az egyikben az állás betöltetlen, a másikban a fogorvosnő szülési szabadságra ment. Ugyancsak üres a gyermek- orvosi állásunk is... Évtizedek óta hazánkban az egyik legnagyobb fuvarozó a MÁV. Tavaly csaknem négyszer annyi árut szállított a vasút, mint a II. világháborút megelőző utolsó békeévben. De nemcsak a belföldi áruk tömege lett nagyobb : a fokozódó nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás révén a vasúti forgalom is egyre nő. A fokozódó feladatok szükség- szerűvé tették a vasút szervezettségének további korszerűsítését. Ezért a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén belül békéscsabai központtal megalakították a körzeti üzemfőnökséget. — Mit jelent az üzemfő- nökség, mi tette szükségessé létrehozását? — kérdeztük Valkó Pál üzemfőnököt. — Korábban a vasútüzemen belül — főnökségi szinten — a szakszolgálatok: mint például a forgalom, a kereskedelem, a vontatás stb — egymás mellé rendelt viszonyban működtek. Az új szervezeti forma, vagyis az üzemfőnökség fogja most össze, koordinálja munkájukat, így minden bizonnyal hatékonyabb tevékenységre lesznek képesek az üzemek a főnökség területén. A népgazdaság fejlődésével egy időben megnőttek a nemzetközi kereskedelmi és a munkamegosztásból származó feladatok. Évről évre nőnek a MÁV szállítási teljesítményei, s ennek beruházásokkal és jobb szervezéssel képes napjainkban megfelelni a vasút. Ezzel együtt viszont a vasút egységes vezetése a korábbinál jobb lett, állomásonként, csomópontonként megszűnt a főnökségek egymás mellé rendeltsége. — Az új szervezés milyen változásokat hoz a vasút megyei munkájában? — Mint mondottam, az üzemfőnökség fogja össze az említett szakszolgálatokat. A békéscsabai vasúti csomóponton kívül a főnökséghez tartozik Gyoma, Csárdaszállás, Mezőberény, Murony, Békés, Szabadkígyós, Kétegy- háza. Lökösháza, Bicere, Gyula, Sarkad és Kötegyán állomások, valamint a békéscsabai vontatási főnökség is. Az üzemfőnökség egy évig kísérleti jelleggel működik, de már biztos: jövőre nagyobb vonalhálózatot fog össze. Az egyéves munka tapasztalatai alapján további finomításra, kiegészítésekre kerül sor, s később meghatározásra kerül majd, milyen szakszolgálatok kerülnek még az üzemfőnökség irányítása alá. Az elképzelések szerint 1979-ben Nagylapos, Mezőtúr, Csugar, Kétpó, Tiszate- nyő. Dévaványa, Körösla- dány, Szeghalom, Vésztő, Komádi, Körösszakáll, Okány, Sarkadkeresztúr állomások és Vésztő vontatási főnökség kerül az üzemfőnökséghez. Az új szervezeti forma lehetőséget ad a vasúti kocsik fokozottabb biztosítására. Mindezzel párosul az is, hogy az utasokkal, a társszállítókkal. a megrendelőkkel a kapcsolatunk szorosabb, élőbb lesz, a vasút, mint szolgáltató- egység hatékonyabb munkára lesz képes. A mintegy 2000 dolgozónktól lelkiismeretes munkát követelünk meg. — Szavaiból az tűnik ki, hogy javítani szeretnék a partnervállalatokkal, az utazóközönséggel a kapcsolataikat, szolgáltatásaikat... — Így van! Alapállásunk: mi vagyunk az utasokért és a fuvaroztatókért, s nem pedig fordítva. Ennek szellemében akarunk dolgozni, egyre magasabb színvonalon. Feladataink nagyok: az idén a vasút több mint 330 millió utas és mintegy 135 millió tonna elszállításával számol. Ebből jelentős feladatok hárulnak igazgatóságunkra. s az üzemfőnökségre egyaránt. Kötelességünknek tartjuk az utazás színvonalát tovább javítani. Ami az áruszállítást illeti: szervezéssel, az állomások, a vasúti csomópontok munkájának koordinálásával a gondokat enyhíteni tudjuk. Ehhez viszont szükséges a partnerekkel kapcsolataink javítása — mondta a békéscsabai MÁV- üzemfőnök. Szekeres András Visszatérve a szennyvíztémára, le kell szögeznünk, hogy a község vezetői időben észrevették ezt a problémát. Jól látják azt is, j hogy évi 1 millió forintos * költségvetésből lehetetlen ezt a nagy összegű beruházást megvalósítani. Belső és külső segítségre lesz szükség a víztisztítómű, s a csatorna- : hálózat megépítéséhez. Erre figyelmeztet a magas talajvízszint is, amely viszont az elsüllyedés veszélyével fenyegeti a települést. A társulás létrehozása látszik az egyetlen reális és célra vezető eszköznek az ingolvány elleni harcban. Bukovinszky István : Másodvetések Békésben Belvízsújtotta mezőgazdaságunknak az idén még fokozottabban ki kell használni a másodvetések terméspótló lehetőségét. Megyénkben zöldborsó és kalászosok után vetettek másodszor is. Szálas takarmány került 3300 hektárra. 300 hektárra pedig zöldségnövények. A másodvetésű területek kiválasztásánál figyelembe vették az öntözési lehetőségeket, a munkákkal a hét elején végeztek a gazdaságok. I----------------------------------------------------------------------------— N em száll a füst Én a téglagyárban lakom, / Arról tudják, hogy ott lakom, / Téglaporos a kalapom. Éjfélkor indultam eleinte gyalogosan, majd amikor jobban ment, kerékpárral, a várostól 3—4 kilométerre levő gyulai téglagyárba, hogy idejekorán felfűtsem a kazánt, elegendő gáz legyen a behemót, majd két méter átmérőjű lendítőkerék megindításához. Ez a fekvőhengeres — most úgy mondanák gázüzemű — masina látta el energiával a gyárat, hajtotta, mozgatta a berendezéseket. Hajnalo- dott az idő, amikor már összegyülemlett annyi gáz a generátorban, hogy indulhatott a masina. A vén gépész vizsla szemekkel nézett körül, mindenki a helyén van-e. Aztán jelt adott az induláshoz. Megindult a téglagyártó rendszer, a bányából benyikorogtak az első, földdel megrakott csillék. A vágószerkezet egyenletes csapásokkal szabdalta a nedvesre áztatott, tégla alakúra összepréselt földet. A kis kézikocsikat gyors mozdulattal rakták meg az elszedők, akik előzőleg homokkal, vagy apró salakkal szórták meg a deszkákat, hogy a nyers tégla hozzá ne ragadjon. Amikor szép sorjában megteltek a kiskocsik, csühögő kuli húzta ki a színek alá, ahol már fáradt szemű lányok, asz- szonyok várakoztak a kocsikra, éjjeli álmuk emlékével szemükben. Egy-kettőre lekapkodták a téglákat, svengbe — sorba — rakták, cserepekkel fedték a tetejét a sornak, védve az időjárás viszontagságai ellen. S a kocsik újra, meg újra fordultak. Kutya nehéz munka volt. A műszak végefelé mázsányi súllyal nehezedtek a téglák a gyenge női kezekre. Nem is csoda, hiszen hármasával, négyesével kellett leszedni a deszkákról. De nem volt semmivel könnyebb a kemencével sem. A pirosbarnára égetett csengő hangú téglákat targoncára kellett rakni. Egy-egy műszakban 20—25 tonnányit emeltek meg ezek a szikár, cserzett bőrű emberek, akik télen- nyáron csak egy klott gatyát hordtak, de még így is elviselhetetlen volt az 50—60 fokos meleg, ami a frissen kibontott kemencéből áradt. A téglákhoz alig lehetett hozzányúlni csupasz kézzel, olyan forrók voltak. Egy bőr tenyérvédőt viseltek, ezzel kapkodták úgy a téglákat, mintha azon keresztül is égetne. De azért vidám volt az élet, meg a munka. Ebédidőben gyorsan befaltuk a zsiroç kenyeret, a fél liter tejet, a tehetősebbje kávét, aztán már rúgtuk a jobb sorsra érdemes „bőrt”. Bütyök időnként nemcsak a labdába, a negyed- és féltéglákba is belerúgdósott, ilyenkor nagyokat ordított, szidta saját apját, anyját. A vasrácsos kapun lánc, rajta lakat. Az ég felé nyújtózó kémény üresen ásít, nem szállong rajta a vízgőzzel fehérített füst. A kemence ajtaja is sötéten bámul. Mutatóban néhány ittmaradt tégla az udvaron. Hej, valamikor az öreg Toldi tata milyen rendet tartott itt! ö adta ki az árut a fuvarosoknak, szigorú, de jó kedélyű ember volt. A kis noteszt állandóan magánál hordta, abba jegyezte fel magának, kinek, menynyi téglát adott ki, de azért lehetett viccelni is vele. A munkában azonban nem ismert tréfát. Ügy vigyázott mindenre — talán még jobban is —, mint a sajátjára. Amikor nem volt nagy a forgalom, leült az árnyékba, panaszkodott a lábára: „Csak a nyugdíjig bírná ki velem”. A szín alatt, amelyben egy tégla sincs, néhány jérce kapirgál, nem rebbennek fel, hozzászoktak már a', ember nélküli csendhez. A garathoz vezető sínek már birkóznak a rozs-
