Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
1978. augusztus !.. tedd Munkahelyi gondoskodás A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat számos telephellyel, üzemmérnök- séogel, építésvezetőséggel rendelkezik a megyében. A dolgozók többsége fizikai munkás, akiknek nagy része folyamatos műszakban látja el feladatát. Éppen ezért körültekintően kell elkészíteni a szociálpolitikai tervet, amely alapvető célokra épül. Ezek: az egészséges és biztonságos munka- körülmények biztosítása : a munkavédelem, üzemegészségügy fejlesztése; a lakásépítés támogatása; az üdülési lehetőségek bővítése: a munkásszállítás biztonságosabbá, kulturáltabbá tétele; az üzemi étkeztetés kiszélesítése. A legutóbbi értékelés szerint a munka- és védőruhákat — a szállításoktól függően — minden munkahelyen időben megkapják. Szintén megoldott az ideiglenes munkahelyeken tevékenykedők oda- és visszaszállítása, elszállásolása. A vállalati központban orvosi rendelőt alakítottak ki: Az üzemi étkeztetés azonban még gyerekcipőben jár. Ennek az az oka, hogy kevesen veszik igénybe e kedvezményes szolgáltatást. Az év első hat hónapjában 16-an nyújtották be kérelmüket lakáskölcsönért a szakszervezeti bizottsághoz, örvendetes, hogy a szociális körülményeket mérlegelve mind a tizenhatan kedvező választ kaptak. Ugyanakkor tavaly és az első fél évben a beadott igények alapján hatan már boldog lakástulajdonosok. A vállalat erre a célra 344 ezer forintot fizetett ki az OTP-nek. A SZOT-beutalókon kívül az idén Farádfürdőn és Hajdúszoboszlón nyílik lehetőség pihenésre. A gyerekek sem maradnak ki a sorból: összesen 18 apróság üdülhet kedvezményesen az ország legszebb vidékein. Tovább korszerűsödik Kondoros bolthálózata Vásárlók és a bolti eladók egyaránt örömmel fogadták az öt hónappal ezelőtt megnyílt, új ABC-áru- házat Kondoroson amely az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet építőrészlegének jó munkáját dicséri. A tőépítkezéssel létrehozott, új kereskedelmi egység megnyitása azonban csak kezdete volt a nagyközség központjában sorra kerülő bolthálózat fejlesztésének. Hetek óta újabb építkezésnek lehetnek tanúi a kondorosiak. Ez esetben az Egyesült Tsz építőrészlege a régi üzletsoron hozzáépítéssel és korszerűsítéssel egy cipőbolt kialakításán dolgozik. Amint Hajdú Mihály, az ÁFÉSZ elnöke tájékoztatott, a 600 ezer forintos költséggel kialakításra kerülő korszerű cipőboltot szeptember 30-án nyitják meg. Kép, szöveg: Balkus Imre A saját szemével A Somogy-expressz egyik fülkéjében németül beszélgettek az utasok. Amint a szavaikból kivettem, a velem szemben ülő 17-18 év körüli lány a nagynéniével néhány hetet töltött Magyarországon és most térnek vissza Svájcba. Vendéglátójuk, egy 50-es férfi is velük utazott, hogy végül Ferihegyen búcsúzzon el tőlük. A helyzet úgy hozta, hogy akarva, akaratlanul, én is bekapcsolódtam a társalgásba. — Szinte hihetetlen — fordult felém az asszony —, hogy itt önöknél mennyire gyönyörű minden, az emberek nyugodtak, szépen öltözködnek, és arcukon megelégedettség tükröződik ... Eleinte nem tudtam mire vélni a dolgot, és az íratlan udvariassági szabályokat szem előtt tartva valami hasonló dicsérő szavakat kezdtem mondani az ő hazájukról, Svájcról. Természetesen mindjárt az elején megjegyeztem: noha még nem jártam ebben az országban, de már sok szép, érdekes dolgot hallottam róla. — Képzelje csak el — folytatta a beszédes nagynéni —, mennyire elijesztették ezt a kislányt otthon?! — Kik? És miért? — Tudja, milyen sötéten festették le Magyarországot a menekültek ... Hogy itt „nyomor van ; hogy itt nincs közbiztonság, és ezért az idegenek élete veszélyben forog, et cetera, et cetera.” — És mit tapasztaltak önök? — Én már előre tudtam, hogy ezek csak rosszindulatú rágalmak, és akik ilyeneket terjesztenek, azt szeretnék elérni, hogy az embereket visszarettentsék a kelet-európai országokba való utazásoktól. — Hiába mondtam — szólt közbe a férfi, aki egyébként agronómus az egyik baranyai állami gazdaságban —, hogy nem kell felülni ezeknek a mendemondáknak. A kislány édesanyjában azonban továbbra is megmaradt a gyanú. Ez is közrejátszott abban, hogy ő nem jött el, pedig mi többször is hívtuk. — Sikerült rábeszélnem a húgomat — vette át a szót az asszony—, hogy legalább a lányát engedje el velem. Hadd győződjék meg ő a valóságról és lássa a saját szemével az igazságot. J Ezután egy kis szünetet tartott, majd nagy pátoszPusztaföldváron Gazdagodott a nöbizottságok munkája Pusztaföldváron két nőbizottság igyekszik végrehajtani az MSZMP Központi Bizottsága 1970 februári határozatát a nők helyzetének javításáról. Természetesen a párt-, állami és társadalmi szervek széles körű tevékenysége, ez irányban ható munkálkodása mellett. A Lenin Tsz-ben 11 tagú, míg a népfront keretében héttagú a nőbizottság. Az eredmények túlértékelése nélkül elmondhatjuk, hogy a nőpolitikái határozat megvalósulása jó úton halad a nagyközségben, s ez mindenekelőtt a foglalkoztatottság biztosításában mérhető le. Ennek pedig sok feltételét kellett e nyolc esztendő alatt megalapozni. % Nos, a nagyközség azok közé tartozik, ahol minden évben el tudják helyezni (már az utóbbi három esztendőben) a gyerekeket: két óvoda biztosítja az anyák nyugodt munkavállalását. Hasonló jellegű az a gondoskodás, ami a kereskedelem résziéről biztosítja a család könnyebb ellátását : mindkét „falurészben” mélyhűtőpult van a boltokban, s ez tárolja a konyhakész árukat. , Látszólag lényegtelen dolog ez, de az asszonyok tudják, milyen nagy a jelentősége annak, hogy félkész, hűtött árukból is elő lehet már állítani a család napi élelmezési szükségleteit. Mindezek biztosítása a község vezetőinek állhatatos fáradozásán múlott, no meg az illetékes szervek hozzáállásán. És végeredményben ezek a, jóllehet aprónak tűnő, dolgok tették lehetővé, hogy ma már a nagyközség aktív dolgozóinak 415-ös létszámából 34 százalék nő. Ezen belül is a tanácsnál 44, az ÁFÉSZ-nél pedig 95 százalék az arányuk. örvendetes a nők vezetésben való részvételének arányjavulása is. A tanács vb 9 tagjából 33 százalék, a harminchat körzeti tanácstagtagból 30 százalék a nő. A szál kezdte előadni magyarországi élményeiket, a rokonok kedvességét,1 a magyar konyha ízeit és így tovább. — Az a bőséges, finom ebéd, amelyet valamelyik nap az egyik elegáns étteremben fogyasztottunk, nálunk — és nem akarok túlozni — legalább 8-10-sze- resébe került volna. No és itt van egy másik szomorú példa. Sorolhatnám azokat a nyugati országokat, ahol ártatlan emberek életét oltják ki a terroristák. Különösebb kommentárt — azt hiszem — nem kell fűznöm a fenti beszélgetéshez. Mindenesetre jó érzés tudni, hogy bármennyire is erős ellenpropagandát fejtenek ki a tőkés országokban bizonyos jobboldali körök, mégsem érik el azt a hatást, amelyre annyira áhítoznak. Senki sem állítja, hogy társadalmi, gazdasági életünkben nincse-» nek hiányosságok, hogy nincsenek gondjaink. Ám ezek már nem olyan természetűek, mint amilyenéknek néhány „idegenbe szakadt honfitársunk” szeretné beállítani. Egy olyan állam, mint Svájc, amelynek lakossága évszázadok óta nem tapasztalta a háború borzalmait, békés viszonyok között fejlődhetett. Más kérdés viszont, mennyiben érinti az ott élő embereket a munkanélküliség, az áremelkedés, valamint a társadalmi ellentmondásokból fakadó egyéb negatív jelenség. Lenin Tsz 11 vezetőségi tagja közül három „visel szoknyát”, s a többi bizottságban hasonló az arány. Nem véletlenül terebélyesedik a nőbizottsági tagok társadalmi munkája évről évre. Korábban ugyanis kizárólag a „hagyományos” munkakörökben tevékenykedtek: a szociális jellegű feladatokat látták el, mint például a beteglátogatás, a segélyezések kezdeményezése, az elaggott tsz-tagokról való gondoskodás, az öregek napja szervezése, a munkásparaszt nőtalálkozók, a1 kirándulások, s az évenkénti társadalmi munka szervezése. Habár ezek sem róttak kis feladatokat rájuk, mégis bizonyos „körbenjá- rás”, elavultság jellemezte e tevékenységüket, melyek — hangsúlyozzuk — nélkülözhetetlen részei a nőbizottsági munkának. Ezek mellett, elsősorban a pártszervek odafigyelése, a nőfelelősök képzettségének növelése következtében gazdagodott a nőpolitikái tevékenység. A Lenin Tsz nőbizottsága például ez évi munkatervében rögzítette már a nők szakmai képzésének megszervezését és nemcsak ebben járt el jó eredménnyel, hanem segített a nők politikai oktatásának szélesítésében is. Tervbe vették, hogy a két év óta kitűnően működő kézimunka-szakkörben a résztvevők igényeinek megfelelően előadássorozatot inVasámap, július 30-án, Gyulán, a téglagyári tavaknál tartották meg a MO- HOSZ Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye intéző bizottságai tartalékcsapatainak ügyességi halfogó versenyét. Az előkészületek már szombaton megkezdődtek. A négy férfiből, egy nőből és egy ifiből álló csapatok délután próbahorgászatot rendeztek. A másnap reggel fél 7-től 10 óráig tartó versenyen minden fogott hal és a súly grammonként 1-1 pontot jelentett. Komolyabb fogás nem volt, annál több apró hal került horogra. A verdítanak a politikai vitakör témáiból. Ösztönző gyakorlat a nők tevékenységének fokozására, hogy a gazdasági szervek vezető testületéi, s nem utolsósorban a pártalap- szervezetek is rendszeres időközönként áttekintik a nőbizottságok munkáját. A tsz-ben például a zárszámadó közgyűlés ad számot tevékenységükről. Ez any- nyiban is indokolt, mert a nagyközség 14 szocialista brigádja közül négy női brigád van 45 taggal, s vállalásaik az éves gazdasági tervek teljesítését segítik elő. Ezek a szocialista brigádok részt vesznek a vetélkedőkön is. Tavaly a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedőn községi első helyezést értek el, az idén pedig harmadikok lettek. Akad azonban néhány „rés” is a nőbizottságok munkájában. Az alapszervezetekkel való kapcsolatuk nem mindig kielégítő, a nőfelelősöket nem látják el kellően feladatokkal, így a szervező munkában sem tudnak megfelelően segíteni. Általában, még a kezdetén tartanak a nők általános politikai és szakmai képzésében és ez az ideológiai elmaradottság még sok meg nem értésnek, az aktivitás fokozása hiányának az okozója. E fogyatékosságokat látják a község pártvezetői, és azon igyekeznek, hogy mielőbb megszűnjenek a nők aktivitását hátrányosan befolyásoló körülmények. kun megyei csapat nyerte meg, másodikok a Csongrád, harmadikok a Békés, negyedikek pedig a Szolnok megyeiek lettek. A fiatalok közül Krajcso- vics Gábor szarvasi ifi horgász tűnt ki, aki két szép amurt fogott. Az eredményt Hegedűs László, a MOHOSZ Békés megyei intéz» bizottsága ifjúsági bizottságának a vezetője hirdette ki, a díjakat Gulyás György, az intézőbizottság titkára adta át. A jó rendezésért elismerés illeti a gyulai Dolgozók Horgász Egyesület és az intéző bizottság aktíváit. V. D. Horgászverseny Gyulán JEGYZET Hermina nem hagyja magát Mindent föl lehet fogni így Is, úgy is. Egyugyanazon eset bosszantó, kellemetlen és mulatságos is egyszerre, attól függően, ki melyik oldalról nézi. Felbukni például rossz érzés, kínos és többnyire fájdalmas is — a szenvedő alanynak. A járókelőknek — akik látják — még a részvét mellett is van benne valami mulatságos, ősidők óta épp ezért a színpadi komikum — a helyzet- komikum — egyik forrása. A sajtóhiba is hasonló eh- 1 hez, bár önmagában csak egyszerű nyomdai tévedés. Ám egy-egy betű kihagyása. j fölcserélése vagy többlete egy szót teljesen a visszájára fordíthat, s ezáltal a mondat vagy érthetetlen, vagy más értelművé válik. Hatása a rosszalló fejcsóvá- lástól egészen a kaján kacajig terjedhet, persze a szerző rovására. Aki, vagy inkább akik, mert mindenkivel előfordul : bosszankodnak, főleg azért, mert nem állhatnak ki magyarázgatni. magyarázkodni. Vigaszuk csak annyi — bár ez sem kevés —, hogy legalább az olvasó vagy így, vagy úgy, jól szórakozott egy darabig, s talán még mások figyelmét is fölhívta rá, ők se maradjanak ki, hátha nem vették észre. A nyomda ördöge Gutenberg óta ügyködik kisebb- nagyobb buzgalommal, s nem is érné meg a vesződ - séget írni róla, ha a napokban az egyik cikkel kapcsolatban kettőzött szívóssággal nem törekszik. Hermináról van szó, aki odatolakodott Hermia, a Szentivánéji álom egyik bájos lányfigurájának helyére. Már a kézirat gépelése közben kísértett, de akkor gyorsan — átolvasáskor — fülön lehetett csípni, s kipenderíteni, vagyis kijavítani. Ám úgy. látszik, e múlt században oly népszerű, ma már viszont csak egy rigolyás öreg hölgy képét idéző Hermina nem hagyta magát rövid úton elintézni. S mit tehetett ezután mást, mint a Í nyomdában próbálkozott, és második kísérlete nem maradt eredmény nélkül. Bekerült az újságba. Csak a magyar lapokból számtalan, képtelennél képtelenebb — Herminánál sok- • kai mulatságosabb — sajtóhibát gyűjtöttek már össze kötetnyit. Bár nem szerepel ezek közt, mégis említésre Í méltó — sőt a gyűjteménybe is — az, amely jó egy éve szintén velünk esett meg. A híres, Párizsba járó Békés megyei festőművész szűkebb hazájáról — Szarvasról — lévén szó, az egyik kolléganő így fogalmazott : szűkebb pátriájában kereste föl. És mit ad Isten, ezt nyomtatásban „szűkebb pátriárkájában” alakban látta viszont az összes újságolvasóval egyetemben. A különbséget illetően kommentár nem szükséges. Végezetül ehhez a hol kínos, hol vicces, de szinte kimeríthetetlen témához álljon itt a fohász: csak most — míg ezt szedik — pihenjen egy kicsit a nyomda ördöge. —y—n Horgászok a tó partján Fotó: Béla Ottó „ Vass Márta >
