Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

1978. augusztus 31., csütörtök ifrlJslUltiTcl Kihúzzuk-e a répát? Zubogva forr a víz: csé­szébe öntöm, rá a zacskós teára. Egy fél perc sem kell hozzá, máris finoman illa­tozik: a szoba megtelik a dél- és kelet-ázsiai földek növényének finom, könnyű illatával. De kell hozzá cu­kor is, legalább egy-két ka­nállal. A kombájnok még alig vo­nultak le sárgult gabona­földjeinkről, mezőgazdasá­gunk máris újabb nagy csa­tára készül. Egy hét, tíz nap múlva kezdődik a cukorrépa­betakarítás. Nem ma történt. Egy ta­nácskozáson cukoripari szak­emberek aggodalmas szavait hallgattam. Szép, szép — mondották —, hogy élelmi­szeriparunk felelős gazdái törődnek az iparággal. El­sősorban abból látszik ez, hogy számos téesznek, gaz­daságnak lehetővé tették a betakarítás fő eszközének, a répa tömkelegét ki is szedő, össze is gyűjtő Herriau gép­sornak a beszerzését, jelen­tős, több millió forintos ár­támogatással. A baj ott van — mutattak rá —, hogy az idén megszűnt a támogatás: amelyik gazdaság tavaly őszig nem jutott hozzá a Herriau-hoz, az az idén már csak teljes áron, csaknem három és fél millióért veheti meg. Márpedig a megyénk­ben mezőgazdasági egységek zöme — köztük épp a gyen­gébbek — még nem szerez­te be. Mi lesz tehát a répá­val? Nem következik-e be a legrosszabb, az tudniillik, hogy az ártámogatás meg­szűnése és más nehézségek miatt gazdaságaink eleve le­mondanak a répatermesztés­ről, erről a rendkívül ké­nyes növényi kultúráról? Bevallom, akkor azt hit­tem, mindez csak a szakem­berek ismert, túlzott aggodal­maskodása. De ezúttal való­ban nem erről van szó. Éke­sen bizonyítják ezt minde­nekelőtt a statisztikai adatok. Tavaly mindössze egy szempontból álltunk jobban répaügyben, mint tavaly­előtt: a hektáronkénti ter­mésátlag — országosan — 304 mázsáról 318 mázsá­ra nőtt. Köszönhető ez elsősorban a már em­lített gépsoroknak... Csökkent azonban a cukorrépa rész­aránya a termelési szerke­zetben (1976-ban kettő, ta­valy már csak 1,8 százalék), kisebb lett a vetésterület; 1976-ban 129, ám tavaly már csak 122 ezer hektáron ter­meltek répát. Ez még nem lenne baj, de ezzel együtt csökkent a mennyiség is: ta­valyelőtt 3 millió 942 ezer tonna, tavaly viszont már csak 3 millió 888 ezer ton­na répa termett. Az értéke­sítési adatok ezt nem meg­felelően tükrözik, minthogy a megtermeltnél 2 ezer tonná­val többet mutatnak ki, ez azonban a millió tonnák mellett elenyészik. Annál in­kább figyelmet érdemel vi­szont az, hogy a tavaly át­vett 3 millió 890 ezer tonna meg se közelíti az 1975-beli 4 millió 153 ezret. Ezt mutatják a számok. Mit mondanak a szakembe­rek? Készséggel elismerik pél­dául, hogy gyakorlatilag nem okoz gondot a fajtaváltás, a magellátás és a vetés. A gépsorok ■ alkatrészellátása eddig nem ment ugyan zök­kenőmentesen, de most az iparszerű termelési rendsze­rek, a KITE és az IKR gaz­dái azt ígérik, mire a beta­karítás megkezdődik, a tag­gazdaságok a központi rak­tárakban hozzájutnak min­denhez, ami kell. De mi történjék a rend­szereken kívüli gazdaságok­kal? Vajon az ő alkatrész- ellátásuk jó, megnyugtató? Nem valószínű, hiszen ezek az egységek az idén nem tudtak hozzájutni a legjobb, leginkább bevált* növényvé­dő szerekhez sem. Ám mindez semmi ahhoz képest, amivel a betakarítás­nál kell néhány — és nem is kevés — termelő egység­nek szembenézni. Az ártá­mogatás ugyan, szerencsére, nem szűnt meg az idén, csak csökkent ; 70 százalékosról 40 százalékosra. Így újabb gaz­daságok rendelhették meg az idén a Herriau-ket — nem hárommillió, hanem 1 millió 900 ezer forintért. Nagy kár, hogy amíg a szóban forgó döntés megszületett, telt­múlt az idő, késett a meg­rendelés, emiatt aztán csak november elejére (!) kapják meg a gépeket. De még a novemberi szál­lításból is kimarad néhány olyan gazdaság, amely — anyagi fedezet híján — az idén sem tudta megrendelni a Herriau gépeket. Várható, hogy ők — többek között a gyulai Munkácsy Termelő- szövetkezet, a csabai Május 1. Tsz és a mezőgyáni közös gazdaság — cukorrépa-vetés­területüket jövőre jelentősen csökkentik, vagy felszámol­ják. A Sarkadi Cukogyár szak­embereinek becslése szerint az idén 358 mázsás átlagter­més várható répából hektá­ronként a gyár felvásárlási területén, s ez 50—60 má­zsával jobb, mint a tavalyi átlag. Az átlag azonban, mint tudjuk, jót is tükröz, de rosz- szat is. Ebben az esetben el­takarja azt, hogy — pél­dául — Doboz, Méhkerék, Biharugra és Okány közös gazdaságaiban, s a gyulai Köröstáj Termelőszövetke­zetben a várható termés nem haladja meg a 300 mázsát hektáronként. Márpedig a cukorrépát — nyereségesen, gazdaságosan — csak ennél magasabb átlaggal lehet, ér­demes termeszteni. S ahhoz, hogy a répatermesztés náluk is: mindenütt nyereséges le­gyen, legalább másfélszer annyi Herriau- gépsorra van szükség, mint amennyi je­lenleg rendelkezésre áll... Mindenki ismeri a mesét: a répát húzta nagyapó, nagy­apót húzta nagyanyó, nagy- anyót fogta Pista, Pistát húz­ta Mariska és így tovább... Még a kisegér is szerepelt, feladatot kapott, így húzták ki a répát. A mesében... És a valóságban? Jó lenne a gyökeres meg­oldáson idejében gondol­kozni mindazoknak, akik he­lyett senki sem fogja „ki­húzni” a répát. Varga János Több tüzelő fogy A fűtési idény kezdetéig még másfél hónap hátravan, az idei hűvös nyár azonban megélénkítette a tüzelő­anyag-forgalmat. Júliusban például 12 százalékkal töb­bet adtak el, mint az elmúlt év azonos időszakában. Szeptember 30-ig, de legké­sőbb a fűtési idény kezdeté­ig minden megrendelt tüze­lőnek a pincékben kell len­nie, hangsúlyozta a Belke­reskedelmi Minisztérium a téli áruellátással kapcsola­tos állásfoglalásában. A tüzelőfuvarozásban ked­vezőbb a helyzet a tavalyi nál. A Belkereskedelmi Szál­lítási Vállalatnak jelenleg ezervagonos kötelezettsége van — a múlt évben ilyen­kor 3 ezer vagon volt az „adósság” —, s ezt rövid idő alatt teljesíti. A készletek is gazdagabbak a múlt évinél, a brikettkínálat jobb, borso­di szén van bőséggel, válto­zatlanul kevés viszont a ki­váló minőségű szén. Az igé­nyekhez képest- például nincs elegendő lengyel szén, ezért ..tisztán” nem is adnak be­lőle, a korábbiakhoz hason­lóan csak magyar szenekkel együtt árusítják ezt a ma­gas fűtőértékű import tüze­lőt. A minisztérium tájékozta­tása szerint a szilárd tüze­lőanyag-ellátás a felsőbb szervek döntése nyomán ren­dezett. A hazai és import szénből, brikettből az idén 5,4 millió tonna áll a lakos­ság és a közületek rendelke­zésére, a tavalyival egyező a koksz és a tűzifa mennyi­sége. A városért, a gyermekekért... Szocialista brigádok a szarvasi Miianyagfeldolgozá és látékkészftö Szövetkezetben A szarvasi Városi Tanács 14 szocialista brigádnak adományozott kimagasló társadalmi munkáért „A városért” elismerő oklevelet. Az ünnepségen három alka­lommal szólítottak olyan szocialista brigádveze­tőt, akinek a kollektívája a szarvasi Plastolus Műanyag- feldolgozó és Játékkészítő Szövetkezetben dolgozik. — Ha azt mondjuk, hogy a városért, nyugodtan hoz­zátehetjük azt is, hogy a gyermekekért — mondja er­ről Forgó Istvánná, a szö­vetkezeti bizottság elnöke. — 1973 óta összesen 11 szo­A Fővárosi Sütőipari Vállalat bővítette a kenyérválasztékot. Augusztus 17-től már kapható az üzletekben és a sütőipari szakboltokban a burgonyapehellyel készült kenyér. A képen: sütik a burgonyás kenyeret a Fővárosi Sütőipari Vállalat 104. sz. Gyömrői úti üzemében. Nálunk is elkelne néhány új ter­mék. .. (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) cialista brigád tevékenyke­dik a szövetkezetünkben, s munkaszervezésben, fegye­lemben, a gyengébbek meg­segítésében, a gyermekek és öregek patronálásában, va­lamint a termelőmunkában példamutatóan járnak élen. Nekünk azóta nincs olyan gondunk: hogyan szervez­zünk meg egy termelési ta­nácskozást, vagy egyéb ösz- szejövetelt. Csak a brigád­vezetőknek kell szólni, ők mozgósítják a tagokat, mert itt mindenki magáénak érzi a szövetkezetét, s megteszi, ami tőle telik. De a 11 bri­gád között is valóban első­ként említhetjük azt a hár­mat, amelyik a városi ta­nácstól oklevelet kapott: az Egyetértés, a Martos Flóra és a Hámán Kató Szocialis­ta Brigád. A városért a bri­gádtagok egy év alatt átlag csaknem 30 társadalmi munkaórát végeztek, de en­nél is nagyobb érték, amit a gyermekekért tesznek. Az egyik brigád a Szarvasi 2. számú Általá­nos Iskolát, a másik a szarvasi szlovák tannyelvű iskolát, a harmadik pedig a battonyai gyermekotthont patronálja. A brigádok az Egy nap az iskoláért moz­galom keretében jelentős társadalmi munkát vállal­nak az oktatási intézmények korszerűsítésében, tataro­zásában, a környék rendben tartásában. Ott vannak az iskolai ünnepségeken, a gyermeknapokon és egyéb megmozdulások alkalmá­val. Battonyáról minden nyáron meghívnak egy gyermeket két hétre, de szerveznek a gyermekeknek és a szocialista brigádoknak közös kirándulásokat a Ba­latonra, Gyulára és másho­vá. A szocialista brigádok év elején külön-külön teszik meg a vállalásaikat. De amelyik brigád együtt dol­gozik az üzemrészben egy másik brigáddal, az a gyer­meknapot, a nyugdíjas-ta­lálkozót és egyéb ünnepsé­get közösen rendezi. Igen nagy az összefogás a brigá­dok között. Évente kétszer tartunk szocialista brigádok találkozóját, ahol egy-egy félévi munkát értékelnek, és a további tennivalókat megvitatják. Ök azonban ennél sokkal sűrűbben ta­lálkoznak egymással. Kicse­rélik a tapasztalatokat, és segítenek egymásnak, ahol tudnak, ök járnak élen a termelői munkában is, büsz­kék vagyunk rájuk. Érdemes megnézni a bri­gádnaplókat is. A bejegyzé­sek arról tanúskodnak, hogy nemcsak papíron vállalnak bizonyos feladatokat. A munkán kívül a közművelő­désért is sokat tesznek. Az természetes, hogy tagjai a városi könyvtárnak. Ha egy könyvet elolvas egy brigád­tag, arról vitát rendeznek, s a tartalmát leírják a nap­lóba. így aztán többek kö­zött Berta Bulcsu, Fekete Gyula, Moldova György, Galgóczi Erzsébet, Mikszáth Kálmán, Sarkadi Imre, Ör­kény István, Tömörkény István, Gorkij és más ne­ves író művei kerülnek megvitatásra. Minden össze­jövetel alkalmával más­más tag számol be arról, hogy mit olvasott. A kollek­tív munkából senki nem vonja ki magát. Ennek az összefogásnak, a jó együttműködésnek aztán a termelőmunka is hasznát látja. A gyermekekről nem is szólva, akiket nagy-nagy szeretettel vesznek körül s fáradtságot nem ismerve dolgoznak az ő kényelmü­kért, a jobb életkörülmé­nyek kialakításáért. A. R. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat csabai gyárának hűtőházában éjjel-nappal dolgoznak a hatalmas kompresszo­rok, hogy mínusz 30 foknál alacsonyabb hőmérsékleten tart­sák a raktárakban levő értékes árut. A hűtőházban tárolt baromfi nagy többsége exportra kerül Fotó: Lónyai László «MMWWHtHMWMMMMHMHMHmMMUMIHMVMM Napirenden: A gyepgazdálkodás fejlesztése A gyepgazdálkodás alapve­tő feladata, hogy hozzájárul­jon a több és olcsóbb állati termék előállításához. A szarvasmarha- és juhtenyész­tés fejlesztésével kapcsolato­san a gyepgazdálkodásban rejlő tartalékok gyors kiak­názása időszerű feladat. Békés megye ténylegesen 54 675 hektár gyepterülettel rendelkezik, mely az összes mezőgazdasági területnek 11,3 százaléka. Ebből nagy­üzemi művelésre alkalmas 34 451 hektár, az összes tény­leges gyepterület 63 százalé­ka. A gyepgazdálkodás fejlesz­tését előirányzó és a megva­lósítást jelentősen segítő ál­lami támogatási rendszer­ben megyénkben az 1971— 1977 között eltelt 7 év alatt az üzemek 22 118 hektár te­rületen 41 millió forint álla­mi támogatást használtak fel. A gyepjavítás közvetlen ha­tása a gyep termelésének nagymérvű növekedésében és a minőség javulásában mutatkozik meg. A legeredményesebb és leggazdaságosabb termésnö­velő tényező a szakszerű táplálóanyag-ellátás, elsősor­ban a műtrágyázás. A táplá- lóanyag-gazdálkodás korsze­rűsítése nélkül a gyepgaz­dálkodás nem fejleszthető tovább. Az 1977. november 9-i ÁTB-határozat a mész- ammonsalétromra 50 száza­lékos árengedmény nyújtá­sát tette lehetővé 1977. de­cember 31-ig. majd 1977. de­cember 31-től pedig 25 szá­zalékos árengedményt lehe­tett nyújtani. Az ÁTB hatá­rozatának megfelelően ezt a műtrágyát a rét-legelő terü­letekre kellett felhasználni. Az 50 százalékos akcióban a megyéből 45 gazdaság vett részt — felhasználva 70 702 mázsát. A 25 százalékos ak­cióban 17 gazdaság részesült műtrágyából, s 17 044 má­zsát használtak fel. Ez összességében 87 746 mázsa mészammonsalétrom felhasználását jelentette a megyében a rét-legelő terüle­tekre. Mivel eltérőek az üzemek termesztési szintjei, a gyepek használati formái, ezért a gazdaságok üzemi szükségleteit, termésszintjét kell figyelembe Venni az adott gyepek műtrágyázásá­nak tervezésénél és össz­hangba kell hozni a talaj-, növényösszetétel- stb. viszo­nyokkal. A megye összes gyepterü­letének 14,3 százaléka van öntözésre berendezve, mely mintegy 7800 hektár. Ezen a területen nem használjuk ki lehetőségeinket, az országos öntözhető terület százalékos aránya is lényegesen jobb. A gyepek öntözésére bármelyik öntözési eljárás alkalmas, de az intenzív gyepgazdálkodás igényét legcélszerűbben eső­szerű öntözéssel lehet kielé­gíteni. Legalkalmasabbnak mutatkoznak a kevés élő­munkát igénylő gépi áttele- pítésű szárnyvezetéktípusok. Mindenképpen fontos az ön­tözhető terület növelése. A mezőgazdasági üzemek többnyire még . ma is a sza­bad legeltetést alkalmazzák, melynek következtében rend­kívül nagy a legeltetési veszteség. A legeltetéssel hasznosított gyepterületnek 85 százalékán még „szabad legeltetés” folyt az elmúlt évben. Az alkalmazott legel­tetési eljárások aránya a hasznosított területeken be­lül igen kedvezőtlen. A kor­szerű legeltetési eljárásokat az üzemek elsősorban a te­lepített és a felülvetett gyep­területeiken alkalmazzák. Meg kell gyorsítani a vil­lanykarámok használatát, ugyanis a korszerű műveleti egységekre alapozott legelte­tés kialakítása, a nagy lét­számú állatállományok le­geltetése őrzésbiztos, köny- nyen áthelyezhető villany­pásztort követel. A korszerű fűtartósítási el­járások még nincsenek széles­körűen elterjedve, a kaszá­lással hasznosított terület nagyobb hányadáról, 80 szá­zalék, még mindig réti szé­nát készítenek, többnyire a hagyományos és kisbálás technológiával. A téli tömegtakarmányok készítésében terjedni kezd a nagyobb technológiai fegyel­met igénylő erjesztett fűta- karmány készítése. A külön­böző fűfajok erjeszthetőségé- ben nagy különbségek van­nak. Az olyan esetekben, ahol a zöldhozamot elsősor­ban silózással kívánják hasznosítani, célszerű már a telepítésnél előnyben ré­szesíteni a jobban erjeszt­hető fűfajokat. Az üzemekben a gyepága­zat többnyire nem rendelke­zik az alapvető gépekkel, a művelési és betakarítási munkákat késve végzik, ami mennyiségi és minőségi veszteséget okoz. Az üzemi tervek összeállításánál a gyepgazdálkodás igényét jobban figyelembe kell ven­ni. Az elmúlt évben vala­mennyi mezőgazdasági nagy­üzem középtávú fejlesztési tervet készített a rét-legelő területek karbantartási, te­lepítési, felújítási, műtrá- gyázási, öntözési és legelő­használati munkáinak fej­lesztésére. Arra kell töre­kedni, hogy a tervekben ki­dolgozott célok időarányosan megvalósuljanak ! Hunyadvári Árpád, Békés megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents