Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

1978. augusztus 31., csütörtök o Eltemették a fiizesgyarmatl autóbusz-szerencsétlenség áldozatait Katonai gyászpompával kísérték utolsó útjukra a füzes- gyarmati buszszerencsétlenség halottait, Domokos Sándort, Domokos Sándornét, Korda Gergelyt, Korda Gergelynét, if j. Papp Károlyt, Tóth Gabriellát. Felvonult a díszszázad, s a hat koporsónál a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrsé­get. A magyar néphadsereg és a gyászolók, munkatársak, barátok, ismerősök nevében Paluska Pál alezredes mondott végső búcsút. Az 1-es és a 9-es számú Általános Iskola ne­velőtestülete és a tanulók nevében a két általános iskolai diáktól Szabó István köszönt el. Végső tiszteletet adtak még az 1-es és 9-es számú Általános Iskola úttörői. Végül Kiss Mihály őrnagy, a fegyveres testületek pártvezetőségei részé­ről mondott búcsúbeszédei. Ott voltak a megyei és városi pártbizottság és tanácsi, valamint a fegyveres testületek képviselői, ismerősök, jó ba­rátok népes tömege. A sírnál a magyar néphadsereg két ha­lottjától a díszszázad sortűzzel búcsúzott. Ügyrendi bizottságok tapasztalatcseréje Egy éj munkahely ára Évek óta rendszeresen megtartják a békéscsabai és a békési Városi Tanács ügy­rendi bizottságainak baráti találkozóját. Az idei ta­pasztalatcserére a napokban Békésen kerül sor. Mindkét bizottság ismertette az el­múlt esztendő legkiemelke­dőbb eseményeit, a munká­Az illetékes szervek ked­den tartották az új, nyolc tantermes általános iskola műszaki átvételét Békésen. A tantermeket rendben átvet­ték. az 500 adagos konyhánál azonban hiánypótlást írtak elő. A kivitelezők vállalták, hogy szeptember 15-re üzem­képes lesz a konyha is. Az új nyolc tantermes is­kolában szeptember 4-én lesz az ünnepélyes évnyitó. Az iskola bővítését eredetileg a II. számú általános iskola kapta, a földrengés miatt azonban a III. számú általá­nos iskolából is visznek át 12 osztályt. így összesen 22 osztály tanítása kezdődik az új iskolában. Ügy segítettek a gondökon, hogy a szertárat, a mozgalmi helyiséget és a gyakorlótermeket is tante­remmé alakították át. A ta­nítás reggel fél 8-tól este 18.30 óráig tart majd, hogy ban elért eredményeket és a további programokat. Prókai Ferenc, à békéscsa­bai Városi Tanács ügyrendi bizottságának elnöke beszá­molt a kaposvári tapaszta­latcsere-látogatásról. Az esz­mecsere mindkét bizottság részére sdk hasznos tapasz­talatot adott. a természeti csapás ellenére minden iskolaköteles gyer­mek rendszeresen tanulhas­son Békésen. Tegnap, augusztus 30-án ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. Araczki Já­nos tanácselnök tájékoztat­ta a tanácstagokat a végre­hajtó bizottságnak az előző tanácsülés óta végzett mun­kájáról, majd megtárgyal­ták és javaslatokkal kiegé­szítve elfogadták a testneve­Zsadányi hfrek Zsadányban is — mint ahogy az a korábbi évtize­dekben természetes volt, minden helységben — voltak vályogvető gödrök. Az egyik nagyobb, szinte tóvá alakult, hol alacsonyabb, hol maga­sabb volt a vízszintje, de olyan sohasem, hogy emiatt a községben komoly beruhá­zást kellett volna végezni. Ebben az évben azt ta­pasztalták a környék lakói, hogy nagyon magasra nőtt a vízszint, és 8—10 családi há­zat veszély fenyeget. A fel­sőbb állami szervekhez for­dultak a községbeliek segít­ségért, és megkezdődött a csaknem 600 ezer forint ér­tékű beruházás. A levezető — vízszintcsökkentő — csator­na rendszert a napokban ad­ták át a kivitelezők. Bővítették Zsadányban a vízvezeték-hálózatot, vala­mint felépült a hidroglóbusz is. így most már mindenho­vá eljutott a jó minőségű, vezetékes, artézi víz. A há­lózat kiépítésében sokat se­gítettek a község lakói. Tár­sadalmi munkában csatornát ástak, és segítettek a cső­vezetékek lerakásában is. Zákuszkát, zöldborsó-, le- csókonzerveket, befőtteket, szárítmányokat exportál a Békéscsabai Konzervgyár a Szovjetunióba. A megbízha­tó partner az élelmiszergyár termékeinek mintegy felére kínál piacot, természetesen a hazai igények ■■ kielégítése mellett. Az üzem beindítása óta, 1962-től szállít konzerv­féléket, száraztészta-készít­ményeket és különböző zöld- ségszárítmányokat a Szov­jetuniónak. A békéscsabai élelmiszer­feldolgozó gyár ezévi terve megközelíti a 60 ezer tonnát, melyből majdnem 30 ezer tonna terméket, elsősorban a több zöldségféléből előállított speciális „zákuszkát”, vala­lési és sportfelügyelőség te­vékenységéről szóló beszá­molót. Ezután a haszonállat- tartás helyzetét vitatták meg. Az utóbbi években több rendelet jelent meg a nagy­üzemek és kisgazdaságok állattartásának fejlesztésé­ről. A város termelőszövet­kezeteiben különösen a szarvasmarhatartás lendült fel. A sertéstenyésztés is je­lentős, hiszen a múlt évben több mint 14 ezer hízott ser­tést értékesítettek, csaknem 40 százalékkal többet, mint 1976-ban. A Szabadság Ter­melőszövetkezet sertéstele­pének bővítését és korszerű­sítését ebben az évben fe­jezik be. A Lenin Termelő- szövetkezet NDK-lapály törzstenyészete jó eredmé­nyekkel kecsegtet. Számot­tevő a haszonállattartás a város kisüzemeiben. Tehén­tartással elsősorban a kül­területeken foglalkoznak. A rendelet, amely az első te­hén után évente 2500 forint, a második és minden vováb- bi tehén után pedig ötezer forint állami támogatást biztosít, ösztönzően hat az állattartásra. Gondot jelent azonban a takarmány be­szerzése és szállítása. A vá­rosban sokan foglalkoznak hizlalással. A múlt évben 19 ezer, ez év első felében mintegy 11 ezer hízósertést adtak a háztáji és kisegítő gazdaságok. Jelenleg a vá­ros területén 16 szemes- és táptakarmány-elárusító hely működik. A tápellátás meg­felelő volt, de előfordult, Szakmai tanulmányutak A Körösök Vidéke Tsz Szövetség hagyományosan, minden évben több alkalom­mal rendez a tagszövetkeze­tek szakembereinek részvé­telével szakmai tanulmány- utakat és tapasztalatcsere- látogatásokat az ország más termelőszövetkezeteibe, sőt külföldre is. Az elmúlt évben jártak a jugoszláviai Zrenjaninban, az idén pedig az országhatáro­kon belül tettek látogatáso­kat. A szervezett utakon részt vettek: fiatal mezőgaz­dászok, szövetkezeti döntő- bizottsági elnökök, jogászok, jogtanácsosok, személyzeti vezetők, könyvelők, üzem­szervezők. Az idei utolsó szakmai úton, szeptember 4—6-ig Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyébe utaznak a tsz-szövet- ség tagszövetkezeteinek köz­gazdászai, munkaügyi veze­tői és az SZTK-ügyintézők. A négy nap alatt több tsz-be látogatnak el, és kulturális rendezvényeken vesznek részt. mint zöldborsó- és zöldbab” konzerveket, különböző sa­vanyúságokat indítanak szovjet piacra. Mint megtudtuk, féléves tervüket teljesíteni tudták, ezzel biztosították, hogy ex­portkötelezettségüknek eddig eleget tették. A termelési kapcsolatot feldolgozógépek szállításával segíti a partner. Ma már két modem dobozzáró szovjet gép gyorsítja a termelést, s saját újításukkal az elmúlt években 32 célgépet helyez­tek üzembe a zakuszkagyár- tó vonalba, mellyel az asszo­nyok munkáját könnyítik és a termelést is növelni tud­ják. hogy egyes boltokban több napon át a vásárlók nem kapták meg a kívánt takar­mányt. Sokat javult az ál­lategészségügy helyzete. A tenyészállatok beszerzése a megyei állategészségügyi fel­ügyelőség közvetítésével tör­ténik. Az OTP a mezőgaz­dasági termelési hitelek nyújtásával is hathatós tá­mogatást adott a kisterme­lőknek. A város nagyüzemei teljesítették a kormány hús- programját. Ehhez nagy­mértékben járultak hozzá a kisüzemek is. Napjainkban Békéscsabán több mint 11 ezren foglalkoznak haszon­állattartással. A tanácstagok a tájékoz­tatót hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fo­gadták el. Ezután a Békés megyei tanácstagok békés­csabai városi és város kör­nyéki csoportjának beszá­moltatására került sor. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a tanácstagi csoport sokoldalúan segítette a tes­tületi munkát, a testületi döntések megvalósítását, s közreműködött a városi, vá­ros környéki érdekek és a megyei célkitűzések össze­hangolt kialakításában. A beszámoló megvitatása és elfogadása után bejelen­tésekről tárgyaltak. Ezután- a tanácstagok autóbusszal városnézésre indultak. A helyszínen tanulmányozták a városépítés eredményeit és gondjait. —di ogy mibe kerül egy új munkahely létesítése, I erre voltaképpen rop­pant egyszerű a válasz; el kell végezni bizonyos számí­tásokat, s kiderül, hogy en­nél és ennél a beruházásnál — új gyár, vagy üzemrész építésénél — ennyibe és eny- nyibe kerül, vagy került az a bizonyos új munkahely. A beruházási gyakorlatban — feltehetően — végeznek is efféle számításokat... Hogy milyen áron lehet és szabad egy új munkahelyet létesíte­ni, erre megint csak könnyű a válasz; egy már meglevő munkahely megszüntetése árán, vagy legalábbis annak tudomásulvételével, hogy minden új gyár, minden új termelőrészleg a már meg­levők munkaerőgondjait sú­lyosbítja. Nem lehet más­ként! Közhely, hogy munkaerő- hiány van. A közgazdászok és demográfusok ezzel kap­csolatos megállapításai nem túlságosan biztatóak. A fér­fiak foglalkoztatásában el­értük a demográfiailag le­hetséges maximumot, a nők foglalkoztatásában pedig azt a lehetséges felső határt, amelyet már nem léphetünk át annak veszélye nélkül, hogy másféle társadalmi gondjaink ne súlyosbodná­nak. Röviden: a jelenlegi ötéves tervidőszakban leg­feljebb 50—60 ezer főnyi nö­vekedés lehetséges a mun­kaerőmérlegben, s a távlati előrejelzések sem biztatnak semmi jóval. A következő 15 évben 100—120 ezer új munkavállalóval számolha­tunk, ez pedig jószerével ar­ra is kevés, hogy a munká­ból kiöregedetteket pótol­juk, arról nem is beszélve, hogy az új munkahelyeket megfelelő létszámmal lássuk el. (Egyik példa a Dunaúj­városban épült hullámverti­kum; üzembe lépése nem kis munkaerő-veszteséget oko­zott a város egyéb üzemei­ben.) Némi logikai ugrással az iménti tényekből arra a kö­vetkeztetésre is juthatunk, hogy a célszerű beruházási tevékenység ma már nem­csak pénzkérdés. Nem az a baj, hogy kevés a pénz, sok­kal inkább az, hogy a beru­házási tevékenységnél fi­gyelmen kívül hagynak egy sor olyan meghatározó té­nyezőt, amelyek végül is összegeződnek és gyakran kérdésessé teszik az egész beruházás célszerűségét, gaz­daságosságát, illetve csak nehezen kivédhető feszültsé­geket okoznak a gazdálkodás egyéb területein. A munkaügyi szakembe­rek régi gondja, hogy egy- egy beruházás elhatározásá­nál nem kérdezik meg őket, vagy ha — csak az idevágó rendelkezések miatt — igen, akkor véleményüket nem veszik figyelembe. A jó más­fél évtizede föllángolt vidéki ipartelepítés talán egészen másként alakult volna, ha a telepítendő gyárakért, üze­mekért versengő kisvárosok és községek nem feledkeztek volna meg arról a roppant egyszerű tényről, hogy a Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások, munkák: A 47. sz. debrecen—szegedi főút a megyehatár—Szegha­lom közötti szakaszán asz­faltszőnyeg-építés folyik. A munkaterületen „Ütőn folyó munkák”, „40 km/ó. sebes­nagy harcok árán megszer­zett „ipar” épületek és gé­pek mellett „iparosokat”, embereket, munkaerőt is kö­vetel. Igaz; az ipartelepítés, ma már, ebből a szempont­ból is megfontoltabban tör­ténik, ám nem mondható el ugyanez az egész beruházási gyakorlatra. S ahol szakítottak az ed­digi rossz gyakorlattal, s megpróbálják az új létesít­mények telepítésénél reáli­san számba venni a rendel­kezésre álló munkaerőt, még ott is fenyeget annak veszé­lye, hogy figyelmen kívül hagyják az új létesítmények­nél törvényszerűen gyako­ribb és nagyobb mérvű munkaerőmozgást. Ezzel bi­zony jobban kellene számol­ni, mint a már kialakult tradíciókkal és munkásgár­dával rendelkező munkahe­lyeken (ahol — mellesleg — szintén nem alacsony a munkaerőmozgás mutató­száma. ..). Igen ám, de gyakran ol­vasni, hallani, hogy olyan népgazdasági ágak fejleszté­sére van szükség, amelyek jelentős létszámtöbbletet igényelnek; hogy csak egy példát említsünk: ilyen a szolgáltatóipar. Fejlesztésé­nek nem szabhat határt az, hogy a munkaerőforrások beszűkültek. Vagyis: ha mai körülményeink közepette egy-egy különösen fontos ágazatot fejlesztenünk kell, akkor másutt meg kell ta­lálni a munkaerőt felszaba­dító fejlesztések módszereit. Másképpen fogalmazva : az ágazati struktúra átalakítá­sának egyes elemei nagy se­gítséget adhatnak ahhoz, hogy a munkaerő-kereslet mérséklődjék; az iparon be­lüli beruházáspolitika, a műszaki fejlesztésekre való törekvés minden módon va­ló elősegítése azzal jár, hogy a nagy létszámot — és a nagy létszámtartalékokat — lekötő ágazatok csökkenthes­sék a munkaerő iránti igé­nyeiket, ily módon teremtve meg más, létszámigényes ágazatok erőteljes fejleszté­sének lehetőségeit. Is még valamit: ha­zánkban — érthető I módon — sérthetetlen elv a teljes foglalkoztatottság fenntartása. Am a teljes fog­lalkoztatottság fenntartására irányuló törekvések nem azonosíthatók a jelenlegi fe­szült helyzet konzerválásá­val, esetleg a feszültségek to­vábbi növelésével. Sokkal inkább kellene törekedni a teljes foglalkoztatottság olyan formájának megvaló­sítására, amely a munkahe­lyek és a dolgozók számának egyensúlya alapján jönne létre. Ennek megvalósítása olyan szituációt hozna létre, amelyben verseny lenne a dolgozók között a jobb mun­kahelyekért. E feltétel meg­teremtése jelentené azt az automatizmust, amely meg­felelő biztonsággal szabá­lyozhatná a szükséges fej­lesztések módját, s ezzel együtt a munkaerő elosztá­sát és újraelosztását. ségkorlátozás”, „Előzni ti­los!” jelzőtáblák vannak el­helyezve. A 46. sz. főúton Gyoma—Csárdaszállás között a járművek által összetört vezetőoszlopokat pótolják. A. munkavégzésre „Úton folyó munkák” táblák hívják fel a figyelmet. Illyés Irén, a Békéscsabai Férfifehérnemű-gyár dolgozója gyermekpizsamákra varr gombot ezzel a speciális géppel. Naponta mintegy 400 munkadarabra 4600 gomb kerül fel Fotó: Martin Gábor Átadták az új nyolc tantermes iskolát Békésen II haszonállattartás helyzetéről tárgyalt a békéscsabai tanács Megbízható exportpartner a Szovjetunió Vértes Csaba Megyei közúti információ

Next

/
Thumbnails
Contents