Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
NÉPÚJSÁG 1978. augusztus 27., vasárnap SZÜLŐFÖLDÜNK A madárvilág szerelmese volt Rrcképvázlat Nagy László ornitológusról (Árhiv felvétel) Végleges otthonának a békési tájat tekintette. Nyíregyházán született 1894-ben, ott is érettségizett az akkori főgimnáziumban. Szülei kívánságára jogot tanult, de addig-addig mesterkedett, amíg végül vadász, erdész nem lett belőle. A Mezőgazdasági Akadémiát Debrecenben végezte. A sors szeszélye az 1950-es években új lakóhelyéül Telekgerendást jelölte ki. 1977-ben bekövetkezett haláláig itt élt közöttünk, de korántsem ismeretlenül. Nem is tehette volna ezt, az ő szokatlanul érdekes „mesterségével”, tudományos érdeklődésével, és humánus emberi magatartásával. Szű- kebb környezete után — melybe kevés kivételtől eltekintve a község egész lakosságát beszámíthatjuk — a megye vadásztársadalma ismerte meg először tevékenységét. Munkájáért, segítőkészségéért egyaránt becsülték. Olyan egyéniség volt, akit nem lehetett idegennek tekinteni. Tudását igyekezett közkinccsé változtatni, miközben észrevétlenül vált mindenki „Laci bácsijává”. A tudományos megfigyelés a mindennapjaihoz tartozott. Élete folyamán különböző tisztségeket viselt, de elsősorban ornitológusnak vallotta magát. „Tíz év a Velencei-tó mellett’ című vadásznaplójának első sorai is erről tanúskodnak. Ebben így ír: „gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931. január havában szolgálattételre Székes- fehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. Kora tavasszal meg is kezdtem bolyongásaimat a tónál, s igen hamar megállapítottam, hogy a tó madárvilágának mennyisége A természetkedvelők, természetbarátok hasznos olvasmánya egy érdekes összeállítás, amelyet Kopasz Margit szerkesztett : Védett természeti értékeink — címmel. Munkatársai, a könyv írói, természettudósok, szakemberek. Megtalálható ebben a könyvben minden olyan országos jelentőségű természet- védelmi terület, ami hazánkban van. Ezenkívül a badacsonyi, a barcsi, amár- télyi, a tihanyi tájvédelmi körzet érdekességeit is megismerhetjük. Az összeállítást képekkel illusztrálták, összesen 150 fénykép mutatja be különleges értékeinket, legszebb természeti kincseinket. Természetesen Békés megye nevezetességeiről is található leírás. Így például a szarvasi arborétumról, melyet külön nem kell olvasóinknak bemutatni. Kevésbé ismert viszont a kardoskúti Fehér-tó, melyet az UNESCO, mint az európai vízivad- vonulás fontos pihenőhelyét, nemzetközi értéknek minősítette. A tavaszi és őszi vonulások idején itt gyülekeznek a legfontosabb és legritkább vízimadarak. Érdekes olvasmány a sza- badkígyósi park leírása és a tatársánci ősgyep ismertetése. Ez utóbbi Orosháza és Pusztaföldvár közelében található, drótkerítéssel övezett természetvédelmi terület, az ország egyik legkisebb védett területe. Gsorvás határában található a szintén egyedülálló termőterület, ahol a Volgamenti hérics terem meg. A könyvben erről is részletes leírást találunk. Nemcsak természetbarátoknak, hanem mindazoknak érdekes olvasmány, akiket valamennyire is érdekelnek és minősége szempontjából lényeges változások állottak be, mióta Chernél kutatta azt.” Több ritka madárfaj megfigyelése és elejtése fűződik nevéhez, ö fedezte fel és gyűjtötte be a Madártani Intézet számára — melynek megbízott külső munkatársa volt — 1937-ben a Velenceitó nádrengetegében a dalmát nádisármány (Emberiza Schoenichus) első bizonyító példányát Magyarországról. De legbüszkébb a szintén általa felfedezett és begyűjtött mezei sárga billegetőre (Mo- tacilla flava) volt, ez megjárta a British Múzeumot is. A Madártani Intézet ugyanis hitelesítés végett küldte el a természeti kincseink, a középiskolás diáknak, a biológiai tanárnak éppúgy, mint a barlangkutatónak, kertésznek, ornitológusnak. hazánkban igen ritkán előforduló madarat. Nagy László 1945-ben, mint vadászati felügyelő került a Hortobágyra, erre a rendkívül fontos madártani gyülekező- és átvonulóhelyre. Jelentéseit erről az időszakról „Üjabb madártani megfigyelések a Hortobágyon” címmel foglalta össze az intézet számára. A volt Bihari Sárrét madárvilágáról szóló az Aquilá 1960—61. évfolyamában megjelent tanulmányához már „békési vadászként” gyűjtötte az anyagot. Ebben a munkában felsorolt 198 fajjal ki is merítette a volt Bihari Sárrét jelenlegi madárvilágának ismertetését. Ennek mai területét Geszt, Mezőgyán, Zsa- dány és Biharugra községek határolják. Nagy László élete végéig szívesen járt Gesztre és Biharugrára vadászni, gyűjteni, szerette azt a tájat, és az ott élő embereket. Sokan keresték fel, s sorra jelentek meg róla hírek, tudósítások, riportok napilapokban, szaklapokban, különösen az 1960-as évektől kezdődően. Élete alkonyán számtalan címmel tisztelték meg e munkák szerzői. „A madárvilág szerelmese”, „Békés megye legöregebb vadásza”, „Tudós és állat- preparátor”, „Vadvízország utolsó mohikánja” stb. E címek néha kedves túlzásaik ellenére is találóak voltak. Tény, hogy 1962-ben a Magyar Tudományos Akadémia is meghívta, hogy vegyen részt egyik tudományos minősítő bizottságának munkájában. 1963-ban a „Ritka Mesterségek” sorozatban a Magyar Filmhíradó színes szélesvásznú rövidfilmet készített Nagy László prepará- tori tevékenységéről. Több mint harmincezer állatot preparált élete folyamán. Sok iskola szemléltetőeszköz-tárában megtalálhatók az általa tömött madarak és emlősök. Az ő tevékeny helyszíni munkájával alapozták meg- a Hortobágyi Állami Gazdaság múzeumát is, mely az ottani madárvilágot mutatja be. Ugyancsak közreműködésével valósult meg a „Tiszamenti Tájmúzeum” Besenyszögpalotáson. Preparátori „repertoárjában” szerepelt a néhány centiméteres nagyságú tűzki- rályka és a 380 centiméteres szárnyterpesztésű barátkese- lyű is. Munkái között előfordultak egyedülálló ritkaságok, mint a feketekócsag, bütyköshattyú, vagy a reznektúzok. A Körös-vidék 200 madárfajának jó ismerője volt. Nagy Lászlónak jelentős érdeme, hogy a szakirodalom szerint már kipusztult fajnak minősített madárpéldányokat is sikerült a tavak, mocsarak legnehezebben hozzáférhető helyein megfigyelnie, leírnia, és esetenként be- gyűjtenie a Madártani Intézet számára. Nagy László a bölcs emberek csendes derűjével tudott élni felgyorsult világunkban is. Egyetlen aggodalom gyötörte, hogyan lesz megoldható -madárvilágunk védelme, fennmaradásának biztosítása a jövő számára? E probléma megoldását örökül hagyta ránk. v Verasztó Antal Nemzeti park a Blikkben Akik szívesen látogatják a hegyvidéket, azok figyelmébe ajánljuk a bükki nemzeti parkot. Itt terül el kontinensünk legnagyobb összefüggő bükköse. Sok érdekes látnivalót kínál. Többek között, a Bükk-fennsíkon található több alpesi növény. Jávorkút környékén svéd fenyvest találhat a természetkedvelő turista. Körülbelül 60 évvel ezelőtt telepítették Svédországból, s érdekessége, hogy a bükki környezet hatására az eredetitől eltérőek a fenyőfák. • Az állatvilág különlegességei is megtalálhatók. A ká- csi, a diósgyőr-tapolcai és a miskolci meleg vizű barlangforrásokban például jégkori maradványcsigák élnek. Érdekességük, hogy gömb alakúak. a világon egyedül itt találhatók. Szép látvány ezenkívül a környező patakokban a bíborvörös színben játszó pisztráng, amit Vásárhelyi István halbiológus fedezett fel 1927-ben, s Unger Emilről, a magyar haltenyésztés úttörőjéről nevezte el, ezért Unger-pisztrángnak hívják. A bükki nemzeti parkban csodálatos látványt nyújtanak a különböző . kőképződmények is. Fehéren ragyogó kőkúpok, szinte jéghegy hatását keltik. A kúpos, üreges kaptárkövek szintén természeti érdekességnek számítanak. Sarkadon, a nagyközségen keresztül folyó csatorna jó szórakozást nyújt nemcsak a felnőtt horgászoknak, hanem — képünk tanúbizonysága szerint — a szünidőt töltő gyermekeknek 18 Fotó: Béla Ottó Hasznos olvasmány A sárvári vár Augusztus 20-án adták át Sárváron a felújított, funkcióiban is megújított Nádasdy várat. A honfoglalás kori földvár helyére a 16. században olasz mesterek emelték az ötszögletű, vizesárokkal, várfallal, erősen kiugró kör sarokbástyákkal körülvett várat. A város 1532-ben került a Nádasdyak birtokában, s ettől kezdve egyre fontosabb szerephez jutott nemcsak a hadi, de a kultúrtörténetben is. Sárvár tornyain soha nem lengett lófarkas lobogó — de gazdái nemcsak vitézségükkel szereztek maguknak hírnevet, hanem tudomány- és művészet- pártolásukkal is. Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, a magyar művelődés és reformáció bázisává tette a várat, 1536-ban nyomdát alapított benne. Kiadta Sylvester János, Tinódi Sebestyén műveit. A 17. században Nádasdy Ferenc ritka és értékes műkincseket halmozott fel a várban — a falakat szőnyegek, fali- kárpitok borították — a képtárban Dürer és Perugino alkotásai is helyet kaptak, s itt őrizték Mátyás király serlegét is. Nádasdy Ferenc díszíttette freskókkal a kastélyt — a lovagterem mennyezetére — a 150 éves török háború csatáinak eseményeit — Pápa, Buda, Tata, Kanizsa ostromát, a sziszeki csatát festette a H. M. R. kézjegyű művész. A díszterem freskói a híres törökverő ősnék, a „fekete bég”- nek állítanak emléket. Akinek legendás erejét, sikeres csatáit országszerte emlegették, de személyét házassága is emlékezetessé teszi. Az ő felesége volt Báthory Erzsébet A gótikus kaputomyú, reneszánsz kapujú, nemes egyszerűségű vár megújulva várja látogatóit — termeiben múzeum, könyvtár, házasságkötő -terem kapott helyet, s művelődési központja lett a környék lakóinak. A vár kaputornyához híd vezet Restaurálják a freskókat (Fotó, Esztergály Heve felvétele — KS) A gótikus kaputorony
