Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

1978. augusztus 24., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Tiszta vizet Több gyulai olvasónk kifogásolta, hogy az ivóvízhálózat­ból időnként erősen klóros, tejfehér színű víz folyik. Amint megtudtuk az üzemeltető vízművektől, éz egyáltalán nem veszélyes az egészségre. Ez annak a következménye, hogy megnő a víz nyomása, s rendszeresen klórozzák, fertőtlení­tik a vízhálózatot. A vízművek dolgozói a város különböző területein rendszeresen megnyitják az utcai csapokait, hogy a megülepedett víz kifolyjon, ezzel is tisztítva a há­lózatot. Jövőre megszűnnek a gondok A Volán 8. számú Vállalat válaszolt a közelmúltban lapunkban megjelent „Té­ves tájékoztatás”, valamint a „Félrevezető táblák” cí­mű írásokra. A vállalat ez­zel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta: „A békéscsabai autóbusz­állomáson az autóbuszok indulási tábláján egyértel­műen fel van tüntetve, hogy az említett járat csak munkaszüneti napokon, szeptember 24-ig közleke­dik a gyulai Várfürdőhöz, így az történhetett, hogy Laczó Jánosné, aki jú­nius 26-án (hétfőn, tehát munkanapon) kívánt utaz­ni a Várfürdőhöz, valószí­nűleg elnézte a járat indu­lási idejét. Nem a táblán feltüntetett indulás volt téves, hanem Laczó Já­nosné tájékozódott rosszul. A „Félrevezető táblák” című cikket illetően az alábbiakat kívánjuk közöl­Slismerjük, hogy a Vár- •dőhöz közlekedő járatok sül a kihelyezett indulá- táblán csak a munkaszü­ni: neti napokon közlekedők vannak feltüntetve. A munkanapokon közlekedő budapesti, egri, kecskeméti járatok társvállalatok já­ratai, ezért ezeket nem tün­tetik fel a táblán. A kö­vetkező évi menetrendi ciklusban az ilyen problé­mák megszűnnek, mivel a távolsági autóbuszok csak Gyula autóbusz-állomásra fognak közlekedni. A Vár­fürdőig történő utazást he­lyi autóbuszjáratok bonyo­lítják majd le. Ezt az intéz­kedést a városi tanács kez­deményezte és sürgeti meg­valósítását. Ami a cikkben leírt jú-' lius 16-i esetet illeti, a for­galmi szolgálattevő nem járt el körültekintéssel, ezért történhetett meg, hogy át kellett szállnia az autóbuszból. A történtekért ezúton kérünk elnézést. Végül, ami az egyéb ész­revételeket illeti, elismer­jük, hogy egyes megállóhe­lyeken a kihelyezett táblá­kon találhatók helytelen adatok, ezeket azonban igyekszünk helyreigazítani”. „Kovács szeretnék lenni ff „Húsz éve dolgozom a termelőszövetkezetben. Vol­tam növényápoló, rakodó és sertésgondozó. öt éve bekerültem a tsz kovács­műhelyébe, ahol megszeret­tem a kovács szakmát” — írja Putnoki Mihály, a gyo­mai Győzelem Tsz kovácsa, így folytatja levelét: „Mi­vel főnökeim is erre ösztö­nöztek, jelentkeztem a személyzeti ügyintézőnknél azzal, hogy szeretném leten­ni a szakmunkásvizsgát ko­vács szakmából. Azt a vá­laszt kaptam, hogy az or­szágban nincs olyan intéz­mény, amely kovács szak­munkásokkal foglalkozna. Ügy tudom, keresett szakma ez, így fenntartással fo­gadtam a választ. Szeret­ném tudni, van-e lehetősé­gem a szakmunkásvizsgá­Putnoki Mihály kérését tolmácsoltuk a Békés me­gyei Tanács munkaügyi osztályának, ahol azt vá­laszolták, hogy van lehető­ség a szakmunkásvizsga le­tételére. Az olvasó, a válla­lat javaslatával együtt küldjön egy jelentkezési la­pot a munkaügyi osztályra, ahol tovább intézik ügyét. Kénén a moziban Szabó Ilona, dobozi olva­sónk azt kérdi levelében, hogy a moziban hány em­bernek kötelesek levetíteni a filmet. Ezzel kapcsolat­ban szóvá teszi azt az ese­tet, amely a dobozi mozi­ban történt július 25-én. A következőket írja: A nővé­remmel elmentünk a mozi­ba, mert érdekes filmet ját­szottak. Egy jegyért 16 fo­rintot fizettünk, mivel első helyet vettünk és dupla helyárú volt az előadás. A „Jelenetek egy házasságból" című svéd filmet játszották. A film kezdésekor mind­össze nyolcán ültünk a né­zőtéren és a moziüzemi vállalat helybeli vezetője. A nézőteret 10, vagy ^ 20 perc múlva mindenki el­hagyta, csak mi ketten ma­radtunk a nővéremmel. Meg sem fordult a fejünkben, hogy otthagyjuk a filmet, hiszen régóta vártunk rá. A vetítés közepénél a vezető odajött hozzánk és közölte, hogy ne haragudjunk, de nem játsszák tovább a fil­met. Nem akartunk vitat­kozni, mert nem tudtuk, hogy jogos-e, vagy jogtalan a felszólítása, hát hazajöt­tünk. Vajon helyesen járt-e el a mozi vezetője? Elintézték Gergely Mihály gyulai olvasónk levelében azt kér­dezi, mire vonatkozik a tv-átalánydíj, amelyet ő már 1976. június 8-a óta fizet? Mivel a román adót nem tudta fogni, a hibát még ez év július elsején bejelentette a GELKA gyu­lai fiókjának. Noha a válla­latnál azzal bíztatták, hogy a szerelők kimennek a hely­színre és megnézik a készü­léket, ígéretüket azonban később sem váltották be. Gergely Mihály levelét továbbítottuk. Hack Már­ton szervizvezető arról tájékoztatott bennünket, hogy a panasz „egy félreér­tésen alapul. Ügyfelünk készülékét a szervizbe szál­lítottuk és a panaszolt hi­bát kijavítottuk. A készülé­ket még azon a napon ha­zaszállítottuk és ügyfelünk megelégedésére üzembe he­lyeztük ...” Ennek igazolá­sára nyilatkozatot is mel­lékeltek a levélhez. Reméljük, hogy a jövőben ilyen „félreértésekre” nem kerül sor, és hasonló ügyek elintézése végett nem kell segítséget kérni szerkesz­tőségünktől. Nyári gondok Mire ezt a levelet leír­tam, előtte nagyon sokat gondolkoztam, hogy a város környezetének szépségéért mit tehetünk. Nagyon so­kat tudunk változtatni és kellemessé tudjuk tenni. Főleg az új és nem túl ré­gen épített lakótelepek kör­nyezetét lehet erősen kifo­gásolni. Akár a Lencsési lakótelepet, ör utcai lakó­telepet, még sorolhatnám, a lakótömbök körül gaz ta­lálható, holott virág is le­hetne. Nem mondom, egy kis munkával, törődéssel járna, de megérné, mert mikor arra járnak más vá­rosokból, netán országokból érkezők, kellemesnek tart­sák városunk lakótelepeinek környezetét. Hogy ennek rendbehozatala kire tar­tozik, azt nem tudom, de az ottlakók is sokat tudná­nak változtatni, széppé ten­ni, az biztos. Szintén sokat foglalkoz­tat az a gondolat, hogy itt- a nyár, lassan vége is lesz, a baleseti statisztikánk az idén is szomorú! A múlt­kor hírt kellett adniuk ar­ról, hogy a békéscsabai strandon egy gyermek víz­be fulladt. Ezzel kapcsolat­ban szeretnék javasolni : tegyék kötelezővé az isko­lás gyermekeknél az úszás- oktatást az általános is­kolákban, sőt egyidejűleg előadásokat,' tájékoztatáso­kat is kellene tartani, hogy milyen veszélyek rejlenek akár a strandon, akár a fo­lyók vizeiben, vagy tava­kon. Sok szülő nem oktatja ki gyermekét, hogy hol, milyen veszély leselkedik rá. Gondot okoz az is a vá­rosban, Tiogy szombaton nincsen gázpalackcsere. Jó lenne, ha szombaton is leg­alább délután 2 óráig tarta­na nyitva a cseretelep. I Szabó Józsefné Békéscsaba Sikeres kirándulás özv. Bartyik Mihályné békési olvasónk egy sikeres kirndulásról ír levelében. A gyulai és a békési Alkohol- mentes Klub tagjai Hajdú- Bihar megyébe látogattak. Megtekintették a hortobágyi hidi vásárt, és Debrecenben a virágkarnevált. Felejt­hetetlen élményekkel gazda­godva tértek haza augusz­tus 20-án. A kiránduláson dr. Marsai György főorvos és Szabó Ferenc klubtitkár vezetésével mintegy 40-en vettek részt. Gondolatok a köztisztaságról ^.v.- ££> Steinwender József békéscsabai lakos több olyan cikket is olvasott már lapunkban, amelyek „szemétügyekkel" foglal­koztak. Legutóbb például a július 20-i számban „Illegális szemétlerakás” címmel. Ezekhez az írásokhoz szeretne né­hány gondolatot hozzáfűzni. A cikkben közlik az olvasóval, hogy a városi tanács sze­mételhelyezést csak a kijelölt telepen, a Kétegyházi úton en­gedélyez. Tehát ha törvénytisztelők vagyunk, szépen elballa­gunk a Kétegyházi útra. De mi történik, ha történetesen öre­gek vagyunk, s a városnak nem azon utcáiban lakunk, ahonnét elviszik a szemetet? Akkor bizony a büntetés nem marad el. Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. Bizonyí­ték, hogy az illegális fzemétlerakóhelyek változatlanul meg­maradtak. És vajon Rióban csak lustaságból nem kutyagol­nak jó néhányon a Aétegyházi útra? (JeIinek rajza) SZERKESZTŐI ÜZENETEK Simon György, Békéscsa­ba: Levelében azt írja, hogy márciusban vásárolt öt ra­diátorköpenyt a gyulai AFIT-boltban. Kettő rövid használat után megrepede­zett. Mikor visszavitte a gu­miköpenyt a boltba, meg­ígérték, hogy ügyét hamaro­san rendezik. Ennek ellenére azóta semmi sem történt. Pa­naszát kivizsgálásra elküld­tük a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályá­hoz. Jeszenszki Józsefné, Kun- ágota: A kevermesi Lenin Termelőszövetkezettől kap­tunk választ. A megrendelt 12 köbméter homok vétel­árát a szövetkezet visszafi­zette. R. Mihály, Szarvas: A le­velében ismertetett hajszesz gyártását tudomásunk sze­rint még nem kezdték meg. Mihelyt erre sor kerül, szó­lunk róla lapunkban. Balogh Lajos, Endrőd: A jubileumi jutalommal kap­csolatos panaszát kivizsgá­lásra továbbítottuk a szegedi postaigazgatóságra. Bánszki Mátyás, Békéscsa­ba: A jogszabály szerint kor- kedvezményt a termelőszö­vetkezeti tagokra alkalmaz­ni nem lehet. Ha a korked­vezmény alapján kéri öreg­ségi nyugdíjának megállapí­tását, ebben az esetben nem fogják figyelembe venni a termelőszövetkezetben tag­ként eltöltött éveket. özv. Bagi Pálné, Békés: Panaszával már többször foglalkozott a békési Városi Tanács V. B. igazgatási osz­tálya. Mivel a viszony na­gyon megromlott az eltar­tott és az eltartó között, az osztály is javasolja a szerző­dés felbontását. Pénzkövete­lését csak bíróság előtt tud­ja érvényesíteni. P. András, Szeghalom: A sorkatonai szolgálat csak akkor csökkenthető 12 hó­napra, ha bevonulás előtt két gyermekét saját háztar­tásában tartotta el. Nem csökkenthető azonban a szol­gálati idő, ha ugyan két gyermeket nevel saját ház­tartásában, de az egyik gyermek után ' a gyermek édesapja tartásdíjat fizet. Ifj. Kókai Szabó Jánosné, Elek: Panaszával kapcsolat­ban a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ 4-es számú ABC-áruházában vizsgálatot tartott. Ennek eredményéről a következő tájékoztatást kaptuk. Ami­kor a bevásárlás során kis­lánya kosara felborult, ezt az eladó látta, sőt a pénztárcát is. Mikor fizetésre került sor, nemcsak az eladók, ha­nem a vevők is keresték a pénztárcát. Valószínű, hogy aki megtalálta, már koráb­ban eltávozott az üzletből. A tények azt igazolják, hogy az üzlet dolgozói a gyermek se­gítségére voltak. Nem tette azonban helyesen, hogy egy kiskorú, 9 éves kislányt 500 forinttal a boltba küldött. Tanulságul kell hogy szolgál­jon ez az eset. Mindennek ellenére az ÁFÉSZ vezetői mérlegelték a körülménye­ket. Úgy döntöttek, hogy 50 százalékban kártalanítják önt. Kéréssé fel az ÁFÉSZ központját (Gyula, Árpád út 2. szám). MIT MOND II JOGSZABÁLY? P. A.-né, Békéscsaba: A kisajátított ingatlanért Du­nántúlon egy másikat vásá­rolt, mégpedig az édesany­jával. Az édesanyja az in­gatlan haszonélvezője lett, ön pedig a tulajdonosa. Ért­hetetlennek tartja, hogy édesanyjának a haszonélve­zeti jog értéke után illetéket kell fizetnie. Ügy tudja, hogy a kisajátított ingatlan kár­talanításáért vásárolt másik ingatlan átruházása illeték- mentes. Az illetékkiszabási hivatal helyesen járt el. A rendelet szerint ugyanis az állagve­vőnek a kártalanítási ösz- szegből ráeső rész erejéig történő ingatlan vásárlása mentes’a visszterhes ingatlan vagyon átruházási illetéke alól. Ugyanígy mentes az a személy is, aki az ingatla­non fennálló haszonélvezeti joga mgszűnéséért kapott kártalanítási összegből azo­nos jogot vásárol. Igen ám, de édesanyja, mint a haszonél­vezeti jog vevője nem a ki­sajátítási kártalanításért ka­pott pénzből vásárolta a ha­szonélvezeti jogot. Tehát az önt — mint a kisajátított in­gatlan tulajdonosát — meg­illető illetékmentesség reá nem terjed ki. Más lett vol­na a helyzet, ha a kisajátí­tott ingatlannak is haszonél­vezője lett volna. Természe­tesen ebben az esetben a kártalanítási összegből vá­sárolt ingatlanon is illeték- mentesen megkapta volna a haszonélvezeti jogot. Varjú Sándor, Körösla- dány: A gyermek elhelyezé­sének megváltoztatását ab­ban az esetben kérheti, ha azok a körülmények, ame­lyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak és a gyermek fejlődése addigi környezet­ben már nincs biztosítva. A kiskorú gyermek a lakóhe­lyét nem maga választja meg, hanem az a szülők lakhelyéhez igazodik. Ha a szülők nem élnek együtt és a gyermek kifejezett, vagy hallgatólagos megállapodá­suk alapján, vagy a bíróság ítélete folytán valamelyik szülő gondozásába kerül, ak­kor a gyermekelhelyezés iránti perben az illetékesség a gyermek lakóhelyére is alapítható. A Legfelsőbb Bí­róság XXI. számú elvi dön­tésében kifejtett iránymuta­tás szerint mind a gyermek elhelyezése, mind az elhelye­zés megváltoztatása iránti perben fő szempont a gyer­mek érdeke. Ezért az elhe­lyezés megváltoztatására in­dokolt esetben akkor is sor kerülhet, ha a gyermek el­helyezésével kapcsolatos íté­let végrehajtása még nem történt meg. A gyermek ér­dekének a helyes megítélé­séhez mellőzhetetlenül szük­séges az összes körülmények részletes felderítése. Különö­sen a szülők életkörülmé­nyeinek, egyéniségüknek, a családi életben és a munka­helyen tanúsított magatartá­suknak, a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinteségé­nek és a vele szemben ta­núsított viselkedésnek a fel­tárása. Többeknek: A napokban jelent meg a belkereskedel­mi miniszter 15/1978. (VIII. 2.) BkM .számú rendelete, amely a gyűjtőkereskedés gyakorlását szabályozza. A jogszabály kimondja, hogy a toll, a nyersbőr, a vas, fém, a papír, az üveg, valamint a textilhulladék gyűjtőkereske­dői tevékenységet magánsze­mély kizárólag csak az erre jogosító magánkereskedő­igazolvány alapján folytat­hat. Gyűjtőkereskedői iga­zolványt a kérelmező lakó­helye szerint illetékes tanács szakigazgatási szerve adhat ki. A tevékenység csak az igazolványban meghatáro­zott termékek gyűjtésére, il­letve felvásárlására vonat­kozhat. Gyűjtőkereskedői igazolványt csak az a nagy­korú személy kaphat, aki kérelme benyújtásakor az abban feltüntetett termékek forgalmazására jogosult vál­lalattól, vagy szövetkezettől írásbeli nyilatkozatot kapott, s igazolja,'hogy vele szerző­dést kötött a termékek gyűj­tésére, felvásárlására. A ké­relmező a vállalattal kötött szerződést legkésőbb az iga­zolvány kiadásáról szóló ha­tározat jogerőre emelkedé­sét követően köteles a szak- igazgatási szervnek bemu­tatni. Ha a szerződést a gyűj­tőkereskedői igazolvány ki­adásáról szóló határozat kéz­besítésétől számított 30 na­pon belül a kérelmező nem mutatja be, a határozat ér­vényét veszti. (Dr. Serédi)

Next

/
Thumbnails
Contents