Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
laUiWkfÆ* 1978. augusztus 24., csütörtök Mekkora a szabványkanál? Kevesebb fagylalt — több bevétel A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának társadalmi kereskedelmi ellenőrei május 10-től augusztus 20-ig 80 üzletben vizsgálták a fagylaltárusítást. Ezek közül 70 (!) esetben vettek fel szabálysértési jegyzőkönyvet azért, rhert a fagylaltada- gök súlya nem volt előírásos, vagyis az eladók súlycsonkítást követtek el. Hivatalosan egy kilogramm fagylalt ára 20 forint, tehát egy forintrét 5 dekagramm, két forintért pedig természetesen 10 jár a vásárlóknak. Néhány érdekesebb súlycsonkításról: a békéscsabai Körös szálló presszójában augusztus 5-én, az esti órákban az ellenőrök háromforintos fagylaltot kértek, majd lemérték, és 15 dekagramm helyett csupán 10 volt. A súlycsonkítás egy forint. Szintén a megyeszékhelyen, a Csaba cukrászdában egy üvegbe fél kiló fagylaltot kérték az ellenőrök, s 10 forintot fizettek érte. A visz- szaméréskor csak 35 dekát tapasztaltak, ami három forint vásárlói károsodást jelentett. De folytathatjuk a sort, hiszen augusztus 14-én Csorvá- son, a 3-as számú presszóban 10 forintért 33 dekagramm fagylaltot adtak, s ez a 17 dekás súlycsonkítás 3,40 forintot „jöved elemezett” az eladóknak. A battonyai Nemzeti étteremben augusztus 16-án ugyancsak egy üvegbe kértek fagylaltot, s a kiszolgáló 12 forintot kért érte. A visszamérés után kiderült, hogy 24 dekával kevesebb, mint az előírt mennyiség, s a vásárlói megkárosítás 4,80 forint. Két nap múlva az üzletben ismét ellenőrzést tettek és szintén súlycsonkítást fedeztek fel. Ugyanez történt Csanádapá- cán is, ahol 8 forint ellenében csupán 6,80 értékű fagylaltot kaptak. Bállá Endre, az SZMT - közgazdasági osztálya mellett működő operatív ellenőrző csoport vezetője elmondotta, hogy a szabályok ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazzák:, a helyszíni adagellenőrzésnél arra Mégy—öl millió dollár— vadászatból Hamarosan megérkeznek az őszi szezonra az első külföldi vadászok, hogy a szeptember elején kezdődő szarvasbőgésre magyar kollégáikkal együtt elfoglalhassák leshelyeiket az erdőkben. A MAVAD-tól kapott információ szerint az idei szarvasbőgés vadász- szemszögből nézve jónak ígérkezik; értékes trófeákkal kecsegtet. Szarvasbőgés idején a legkönnyebb rátalálni az agancsosokra, amelyekből a legtöbb a Duna árterében, Zala, Baranya és Somogy megye erdeiben él. A szarvasbőgés az időjárástól függően, de leggyakrabban az ország déli részén kezdődik és észak felé tartva Zemplén, valamint Borsod vidé^ kén fejeződik be szeptember végén. A kilőtt szarvasok agancsát a trófeabíráló-bizottság leméri, lefényképezi, pontozza. Az árakat a trófea súlya alapján a MAVAD állapítja meg. A vállalat a vadászatból 4—5 millió dollár bevételhez jut évente. kell ügyelni, hogy a hagyományos fagylaltadagolásnál egy „gombóc” az 50 filléres adagnál 2,5 dekagramm legyen, s az adagoló űrmérete 27 milliliter. Ebből következik, hogy az egyforintosé 54 milliliter. Ezt úgy állapítják meg, hogy a kanalat vízzel töltik meg, majd mérőhengerbe öntik át. Az utóbbi időben nagyon sok helyen már nem használják az 50 filléres adagolót, hanem a forintos kanállal szolgálnak ki. Ezeket a kanalakat több helyen megmérték az ellenőrök, s megállapították, hogy 54 helyett csak 50 milliliter az űrtartalmuk. Többek között Gyulán, az Ibolya presszóban — az üzletvezető többszöri kérésére — a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat kicserélte a kanalakat szabványos méretre. (Azelőtt ebben az üzletben az ellenőrök háromszor vettek fel szabálysértési jegyzőkönyvet.) A battonyai ÁFÉSZ Nemzeti éttermében kétfajta kanál is volt forgalomban, 50 és 54 milliliteres, de a fagylaltot csak az előbbivel adagolták. Amikor az ellenőrök megkérdezték, hogy miért csak azt használják, a válasz: a másik üzemképtelen. Később az üzlet vezetője „bevonta” a szabálytalan kanalat, s az üzemképtelen máris „megjavult”. Kaszaperen a cukrászdában Oláh Imre üzletvezető nem nyugodott bele az ellenőrök megállapításába, miszerint súlycsonkítás történt. Kihívta a vállalati ellenőröket, a helyi tanács vezetőit és újabb próbaadagolást tartott. A fagylalt súlya ebben az esetben sem felelt meg. senkinek. A hibára nem jöttek rá. Augusztus 18-án ott járt az SZMT társadalmi ellenőrcsoportja, s megállapították, hogy az adagolókanál 49,5 milliliteres. Az üzletvezető elmondotta, hogy a kanalat 1977-ben kapta a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-től. Tehát ki lehet számolni, csaknem két éven keresztül ‘ hány vásárlót károsítottak meg. Megjegyezzük: az illetékeseknek fel kellene figyelni arra, hogy a gyártó cégek és a kereskedelem miként hozhat forgalomba szabványon aluli fagylaltadagoló kanalakat. Lehetséges, hogy ez a gond nemcsak Békés megyei, hanem országos is. így naponta sok százezer vásárlót károsítanak meg, s hozzátesszük a kérdést is: vajon hány vállalat és gebines kereskedő jut jogtalan anyagi előnyhöz? V. Z. Meddig érdemes? Rábai László a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet tagja. A háztáji termelésben huzamosabb ideje elért eredményéért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kitüntetését kapta a szarvasi tájkiállításon. Vajon mennyi gond, vesződség, öröm húzódik egy ilyen kitüntetés mögött? Mekkora a nyereség? Hogyan telnek a hétköznapok, ünnepnapok? Mennyi idő jut a kikapcsolódásra, a szórakozásra, művelődésre? Meddig érdemes csinálni? Csak a pénz hajtja az embereket? Erre kerestünk választ Rábai Lászlóéknál. .— Reggel a férjem még nyáron is megelőzi a napot a keléssel. Fél háromkor már az istállóban sürgölődik, öt órára a munkahelyén van — mondja a feleség. Mert Rábai Lászlót nem találjuk a háznál. Szabadságon van. Szalmát hordanak a jószágnak. Valamikor csak azt is be kell szerezni. Két gumikerekű lovas kocsival háromszor fordulnak, mire elegendő szalma kerül a kazalba. Kilenc óra is elmúlott már, amikor megérkeznék. — Nagy a meleg. A szalma apró, lehullik a villáról az ember nyakába. A por kegyetlenül csíp, hogy a fene ette volna meg — sepri le magáról még a szalmamaradékot. A hideg sör lehűti valamennyiüket. És míg a segítség — három férfi dobálja le a szalmát a kocsiról, addig elbeszélgetünk. — Nézze, nekem ez az életem. A munkában minden benne van, az élet minden öröme. Hiányozna, ha nem csinálhatnám — magyarázza Rábai. De az asszony mintha kevesebb lelkesedéssel beszélne a háztáji munkáról. — Mit tudjuk mi, mi az élet? Soha sehová nem megyünk ... — aztán hozzáteszi. — Együtt... Ebben az évben már húsz hízót, augusztus 16-án pedig három hízómarhát adtak le. További öt szállítására még várni kell néhány hetet, hónapot. A jószág mellett mindig ott kell lenni. Nem mondhatják azt, most elmegyünk szabadságra. Igaz ott van a tizenkét és tizenkilenc éves fiuk, de hát nekik más a gondjuk. — Idehaza is maradni kell csak valakinek — mutat a férfi az istálló felé. Azután a két évvel ezelőtti hajdú- szoboszlói kirándulásról mesél. — Egy ismerős házaspárral utaztunk oda, de valahogy nem éreztem jól magam. Állandóan itthon járt az eszem. Talán nyugtalan voltam? Az ördög tudja ... Hát az lett a vége, hogy reggel vettem vagy tizennyolc üveg sört, azután leültem egy padra és estig eliszogattam. A többiek meg fürödtek, nézelődtek, így telt el az egy hét... Szörnyen hosszú volt. — Ilyen a férjem. A kocsmát mégis messzi elkerüli. Legfeljebb, itthon iszik meg valamit. A munka a mindene... Naponta 20 kilométert megy motorkerékpárján a Mágori dombra. Ott kilenc- száz juhot bízott rá a Körösmenti Termelőszövetkezet. Reggel öttől este nyolc óráig ott tölti minden napját, még az ünnep, és vasárnapokat is, kivéve a szabadságot. Nem adja másnak az állományt, jobban bízik saját szakértelmében. Abban, amit tizenöt év alatt juhászként kitapasztalt. Most, hogy két napja mégis távol maradt, a gyerekkel küldött a kutyáknak enni. Azokat is vigyázni kell, mert nélkülük a juhász dolga nehezebb. A keresete jóval több, mint a hasonló beosztásban dolgozóké ... — Érteni kell hozzá — mondja. Azután májusban, akarata ellenére őt is ágynak döntötte valami nyavalya. Az orvosok szerint tüdőgyulladás. Huszonhat napig nyomta az ágyat, míg kievickélt a bajból. Akkor nem kelhetett fel két-három órakor. Ha négy óra elmúlt, mondta is a családjának: — Mindjárt öt óra, még mindig alusztok? — Megtanulja az ember, hogy minden csak pénz, pénz. Ma kevés csak valamit megköszönni. Tavaly sem termett tengeri, az idén is csak térdig ér. Abból aligha lesz már kukorica. De talán még is könnyebben jutunk hozzá az idén. mint tavaly, mert másutt igencsak szép termés ígérkezik. A kukoricára nagy szükségünk van, naponta 1 mázsa fogy el. Képünkön a BOV orosházi üzemének raktára látható, ahol 10 dekagrammos krémkon- zerveket minősítenek és csomagolnak a gyors kezű asszonyok, mielőtt azokat kiszállítanák a kereskedelemnek Fotó: Veress Erzsi Hz igazi nagy munka ezután kezdődik Őszi menetrend a nagyszénási Október 6. Tsz-ben Szusszanásnyi időt sem engedélyeztek maguknak aratás után a nyolcezer hektáron gazdálkodó nagyszénási Október 6. Tsz-ben. A 2600 Az év második harmadában már úgy voltunk, nem lesz mit a hízók elé szórni. De végül is egy kis ügyeskedéssel sikerült kukoricát szerezni. Ügyeskedéssel! Érti ugye?... — bosszankodik Rábai Lászlóné. Talán a csúszópénzre gondolt. A kipusztult háztáji kukoricáért kárpótlásul elengedik az érte fizetendő adót. — A tsz csak búzát tud adni. Emiatt nem is panaszkodunk, tudjuk, a közös gazdaság szekere kátyúba jutott. A legnagyobb baj, hogy a szénakaszálás idején beteg voltam. Valahogy mégis csak összeszedjük azt a szénát, kukoricát. Ma, holnap behordjuk a 90 mázsa szalmát, ott áll már egy kazal széna, majd csak lesz kukoricánk is — bizakodik a férj. A takarmányt vásárolják. Mindenről számítás készül. A minisztérium emberei is felkeresték már őket. Érdek- -lődtek gondjaik és a haszon felől is. — Nézze, mindannyiunknak megvan a napszáma — mondja. Ez lehet kevés is, sok is, de a munkát azt vállalni kell. A hajnali kelést, a késői fekvést. Az utánajárká- lást, sokszor a könyörgést. Vállalni a fiúknak, hogy ha kell, itthon maradnak ... — Sokszor úgy látom, a gyerekek unják. De hát így is eljárhatnak sűrűn. Az idősebb fiú kézilabdázik. Az a dolguk, hogy néha kisegítsenek bennünket, mint most is, amikor itt a szalmahordás ideje — hallottuk a feleségtől. A felnőttek kikapcsolódása a televízió, az újság. Népújságot és Képes Újságot járatnak. Már csak emlék a házasság első néhány éve, amikor hétvégeken motorra ültek, hogy eljussanak a moziba. Pedig akkor a tanyán laktak. Most másképp gondolják; a munkába temették magukat. Dolgoznak otthon, a munkahelyen. Talán érdemes, mondják. Meg azután itt a kitüntetés, arra büszkék. De egyre többször állnak meg. Meddig csináljuk még? — kérdezik olyankor. Mint most is, amikor minderről beszélgetünk. — Akárhogyan is van, arról azért sohasem mondok le, hogy ha kevesebbet is, tartsunk a ház körül jószágot — tesz a beszélgetés végére pontot Rábai László. Azután fiával megy a munka után. Kepenyes János hektárnyi gabonatarlóról gyorsan letakarították a szalmát, s két műszakban dolgozhatnak a nagy teljesítményű talajművelő gépek. A bő termést ígérő kukoricatáblákra repülőről szórják a lombtrágyát, a kertészetben szedik a mákot, a paprikát. — Az igazi nagy munka ezután kezdődik — mondja erről Szemenyei Sándor, a szövetkezet főagronómusa. — ősszel ugyanis minden talpalatnyi földünkön végzünk valamilyen munkafolyamatot. Csak a nagyját említem: 2600 hektáron vetünk őszi kalászost, négy és fél ezer hektárról takarítjuk be a kukoricát, a cukorrépát, a szemes cirkot, a napraforgót, ötezer hektár pedig mélyszántásra vár. Most már az is eldőlt, hogy az ősziek jól fizetnek. Cukorrépából 300 hektárt vetettünk, s jócskán 400 mázsa feletti átlagtermést várunk. Seprőcirokból 200 hektáron termelünk vetőmagot, aminek a betakarítása ugyancsak nem kis gonddal jár. Napraforgó 470 hektáron termett. Az őszi csúcsmunkákra elkészítettük a menetrendet. Szeptember 8-án őszi gép-, szemlét tartunk, amire baráti termelőszövetkezetekből hívtunk meg gépészmérnököket. Mi úgy látjuk, hogy az őszi betakarítás gépeit, a szállító gépparkot és a szárító üzemeket nagyon nagy gonddal javították ki a gépműhely dolgozói. Kíváncsiak vagyunk azonban a kívülállók véleményére is, hiszen a nagy termés betakarítása, az idejében való szántás-vetés alaposan igénybe veszi a gépeket, a gépsorokat. Mivel késik az ősziek érése, rövidebb idő alatt kell a korábbinál nagyobb terméseket betakarítani. A 45 hektár zöldpaprika betakarításában naponta 60 diák segít majd. A nyári betakarítás zökkenőmentes volt, ehhez hasonló jó munkát kívánunk magunknak az őszi idényben is. A. R. ) Minden ablak sötét Háromnegyed, kilenc múlt. A szemközti ház négy emeletén csak hét ablak világos. Most ismét elsötétül egy. A felhők mögül előtűnik a hold. A mattsárga fényben csillog a zápor utáni aszfaltút. Az ostornyelű lámpa tövében férfi álldogál. A hidegfogú nyár végi szellő lebegteti a kigombolt ingujjat. Megborzong, kezeit a szűk farmer zsebébe dugja. A lámpatest fénymezőjében fészkéről riadt verébpár kering. A közeli gyárban tíz órát, műszakvéget fújnak. A férfi cigarettára gyújt. A parkoló poros-sáros autóvendégei között két cirmos gyermeksíráshangon kergetőd- zik. Valahol becsapódik egy ablak, mély basszus üvölti pár szavas bánatát az éjszakának. (Holnap kezdődik elölről minden. Ha ma sem jön el, bánom is én!... Egyszerűbb, ha ő mondja ki, hogy vége. És szabadságra megyek, beutalóval, azért is egyedül! Mert unom, hogy vele vagyok társtalan.) Üjabb ablak lett sötét. Már csak négy mögött moz‘ dúlnak meg az árnyak. A tévé zárta mai műsorát. A rádió operettet közvetít, valahol lemezről fakó nő énekel. A csillagok fölragyognak a szellőűzött égen. A kanyarban kerékpáros tűnik föl. Kacsázik az árny, a részeg öregember eldől, lehuppan az útszegélyre. Cifra káromkodását messzi hallani. Halkan danolni kezd. A házak mögötti műúton megáll a busz. Az esti műszak embertömege erre közeleg. A férfi újabb cigarettára gyújt, keze árnyékában tartja a parázsló gyufát. A hangos seregletből hosszú szoknyás, vékony nő válik ki. Haját arcába csapja az erősödő szél. Egy ostornyéllel hamarább áll meg. Mozdulatlanul néznek egymásra a férfivel. A fiatal nő kezében meglendül a reklámszatyor. A férfi végtelen lassúsággal elindul. A részeg föltápászkodik, kiegyenesíti a sárhányót. A verébpárat elnyeli a magas bozót. Egy meteorit vékony fénypamacsot von a csillagok között. Gyereksírás halk neszét hozza messziről a szél. A nő átkarolja a férfit. Szótlanul állnak, aztán a műút felé indulnak lassan. A férfi dühvei vágja az útra a cigarettavéget. A szétfreccsenő parazsat fölkapja a szél. A szemközti házon minden ablak sötét. (nemesi)
