Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
1978. augusztus 24., csütörtök o CH3ÏÏES Születésnapi kitüntetés Fotó: Veress Erzsi Magyar muzsikusok a nagyvilágban Az elmúlt hetekben számos külföldi rádióban szerepeltek magyar zeneszerzők alkotásai. A berlini rádió nem kevesebb, mint 219 magyar felvételt sugárzott a közelmúltban. A hatalmas számban szerepel szimfonikus zene, kamarazene, opera és operett, népzene és tánczene, így nyugodtan elmondhatjuk, hogy az NDK rádiójának hallgatói valóban képet kaphattak a magyar muzsika eredményeiről az elmúlt szezonban. Alig néhány hónappal a a rádiós ősbemutató után sugározta a hesseni rádió Balassa Sándor Az ajtón kívül c. operáját. A belga rádió 15 teljes hangversenyt közvetített magyar felvételről, az előadóművészek között Fe- rencsik János, a Bartók vonósnégyes, Lukács Miklós, Oberfrank Géza, Fischer Iván, Medveczky Adám, a Budapesti kamaraegyüttes, és Kobajasi Ken-Icsiro nevével találkozhatunk. Az ausztráliai ABC rádió Peter Schreier, valamint Gundula Janowitz budapesti koncertjeit sugározta, és műsorra tűzte a Tátrai vonósnégyes hangversenyét. Az izlandi rádió a Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenyét sugározta Lehel György vezényletével, Kocsis Zoltán szólójával, ezenkívül számos kamarazenei produkciónkat vették át. A kanadai rádió két szimfonikus hangversenyt, a francia rádió kamarazenét közvetített, a finn rádió a Liszt Ferenc kamarazenekar zeneakadémiai hangversenyét mutatta be, a baden-badeni Südwestfunk pedig az ünnepi Liszt-hangversenyt tűzte műsorára. Bensőséges ünnepség zajlott le tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál. Dr. Farkas Ernő, aki tíz évig volt a megyei tanács egészségügyi osztályának élén, és 1968-ban ment nyugdíjba, most 75 éves. Ebből az alkalomból Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese meleg szavaikkal köszöntötte dr. Farkas Ernőt, s átadta a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt. Többek között megkapta a Kiváló Orvos kitüntetést, nyugdíjba vonulásakor pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Régi pártmunkás, emellett sok társadalmi funkciója volt: így a Vöröskereszt megyei elnöke hosz- szú évekig tanácstag, alapszervezeti párttitkár. Ma is aktívan vesz részt különböző társadalmi funkciókban. Az ünnepségen ott volt Ábrány Sándor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője, dr. Samyai Ferenc megyei főorvos és Gulyás Sándomé, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára is. ff Beteg” a kórház Amint arról már beszámoltunk, a közelmúltban végzett statikai vizsgálat alapján kiderült, hogy a gyulai megyei kórház 1-es számú sebészetének épülete az idők folyamán annyira meggyengült hogy felújításra szorul. Dr. Buda István, a gyulai megyei kórház főTanácsi vb-ülésekről jelentjük Bucsa A művelődési dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását és az 1978 első félévének pénzügyi helyzetét tárgyalta meg legutóbbi ülésén a bucsai Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az első napirendi pontban Holecska Gyula, az általános iskola igazgatója beszámolt arról, hogy az oktatási dolgozók anyagi helyzete lényegesen javult, „különösen az 1977-es fizetésrendezés után”. A szolgálati lakások iránti igényeket viszont a tanács nem tudta kielégíteni, és a meglevők közül is töb-- bet fel kell újítani. Az iskola központi épületének felszereltsége jó és részben kialakították a szak- tantermeket, de több terem felújításra szorul. A Kossuth utcai épület állaga olyan, hogv nem érdemes már újabb összegeket áldozni a korszerűsítésre. Hasonló a helyzet az óvodában is, ahol a foglalkozási termek zsúfoltak. Legrosszabb körülmények között a konyhai dolgozók vannak. Nincs öltöző, nincs mpsdó, az ételek előkészítése, a főzés, a mosogatás egyetlen helyiségben folyik. A konyhát valamikor 50 adagosra tervezték, s jelenleg 250—260 személyre főznek. Rossz a vízellátás és nincs megoldva a szennyvíz- elvezetés. Állandóan fennáll a fertőzésveszély. A községi tanács és intézményei 1978. évi pénzügyi tervének első félévi végrehajtásáról Túsz Gergely vb-titkár készített beszámolót. Kondoros A kondorosi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának e havi ülésén többek között a honvédelemmel ösz- szefüggő tanácsi feladatokról, a közművelődés és a szolgáltatások helyzetéről, s a nyári betakarítási munkákról készült beszámolókat vitatták meg a részvevők. Rendhagyó módon azt az előterjesztést emeljük ki, amely a fejlesztési alap ez évi tervének módosításával kapcsolatos. Az idei költségvetés megváltoztatását elsősorban az indokolta, hogy „a koordinációból származó eszközöket fejlesztési alapon kell kezelni”. Továbbá a tanács külön összegeket kíván fordítani berendezések vásárlására, belvízvédelemre és a diákotthon udvarának felújítására. Mivel az előirányzott pénzt nem lehet átcsoportosítani, külön kiadásként jelentkezik a könyvtárépület tetőszerkezetének rendbe hozása. A munkálatok 200 ezer forintba kerülnek. A kiadások, illetve a bevételek összege az eredeti előirányzatokhoz képest mintegy 740 ezer forinttal növekedett. Ugyancsak a tanácsüléseié került a nagyközségi tanács és a KISZ-bizottság között létrejött megállapodásról szóló jelentés is. Ennek lényege az, „hogy az ifjúság nevelésében a céloknak megfelelő munkamegosztás érvéigazgató főorvosa elmondotta, hogy még az 1970-es évek elején elkészült a megyei kórház egészére vonatkozó rekonstrukciós terv. Egy része már meg is valósult és várható, hogy a VI. ötéves tervben tovább folytatódik. Rá is fér az épületekre a felújítás, hiszen legnagyobb részük a századforduló idején készült. A természetes elhasználódáson kívül az építéskor technológiai hibákat. is véthettek, ami meggyorsította az elavulást. A szakértői vélemények szerint —. ha közvetlen életveszély nincs is — indokolt az épület teljes kiürítése. A kórház vezetősége azonnal intézkedett, hogy a betegeket mihamarabb biztonságos helyre költöztessék. Ez azonban nem kis gondot okoz. hiszen mintegy 270 ágy áthelyezéséről kell gondoskodni. Ezt sikerül házon belül elintézni, de kértek segítséget a József Attila tüdőgyógyintézettől is. ahová 35 ágy „költözik”. Az összes lehetőségeket felmérve megállapították, hogy még így is mintegy 150 ágynak nem találnak egyelőre helyet. Indokolt lenne két, rövid idő alatt összeszerelhető faházat elhelyezni a kórház területén. A kórház vezetői ezúton is kérik a lakosság jóindulatú megértését, vagyis azt, hogy halasztható műtétek miatt ne keressék fel most a kórházat, a járóbetegek pedig inkább a rendelőintézeteket vegyék igénybe. A betegek megértését is kérik. Valószínűleg sor kerül arra is — a nőgyógyászat és szülészet is érintett ebben —, hogy a következő időszakban szélesebb körben támaszkodnak a községekben levő szülőotthonokra is. nyesüljön”. Az 1974-es megállapodás feladatait mindkét szerv teljesítette, és most időszerűvé vált ennek továbbfejlesztése. E dokumentum részletezi, mik azok a tennivalók, amelyek elvégzésében a gazdaságpolitikai, a nevelési, a szociális ügyek, közművelődés és a közoktatás, valamint a sport területén a tanácsnak és a KISZ- nek együtt kell működnie. Említésre méltó, hogy a tanács a fiatal házasokat és a kettőnél több gyermekes családokat kedvezményes áron telekhez juttatja. Kikéri továbbá a KISZ-bizottság véleményét, mielőtt a tanácsi .elosztású lakásokat odaítélné a fiataloknak. Ugyancsak meghallgatja az ifjúsági szervezet vezetőségének a véleményét a társadalmi ösztöndíjak, az óvoda és a bölcsődei felvételi kérelmek elbírálásakor. A gyermekintézmények támogatását, a közművelődés segítését külön a KISZ akcióprogramja is tartalmazza. —y—n Ritka növények Hazánkban ritkán előforduló, botanikailag értékes növényeket találtak Szarvason: békakontyot és kígyónyelvet. Az orchidea családjába tartozó, ritkán virágzó békakonty a Körösök magyarországi térségében eddig még nem fordult elő. Országos viszonylatban is igen ritka növény a spórásokhoz tartozó kígyónyelv. A Körös-vidék' ritka növényeit Molnár Zoltán, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium természet- és földrajzszakos tanára találta, amint kirándulást tett tanítványaival a Holt-Körös partján, a gát és az ÖKI között levő, amerikai kőrissel telepített ligetben. A lelőhelyet körülkerítették, s kérték az illetékes szerveket, hogy nyilvánítsák védetté a Szarvason talált ritka növényeket. A Plastolus Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Szövetkezetben Pribelszki Mátyásné és Szilágyi Magdolna stancológéppel papírdobozok rekeszeit vágja ki. Egy műszakban átlagosan 3 ezret készítenek Fotó: Martin Gábor Nem csupán egv értekezlet O ezőberény községben különböző (ipari, mezőgazdasági, intézményi, hivatali) jellegű alapszervezetek működnek. Ennek megfelelően különböző az alapszervezeti vezetőségek összetétele. A taggyűlés témájának, napirendjének megválasztása alapvető feltétele az érdemleges munkának. Az alapszervezeteink féléves időszakra tervezik meg a taggyűlések napirendjét, s ezt a taggyűlés emeli határozattá. A taggyűléseket többségében havonta, de legalább kéthavonta megtartják. A megnövekedett és sokirányú feladatok miatt az alapszervezetek egy részében ennél is többször. A kommunisták gyakoribb összehívása általában indokolt, politikailag szükséges. Az alapszervezeti életnek vannak eseményei, amelyben csak a taggyűlés dönthet. Ilyenek a tagfelvételi kérelmek, a pártfegyelmi ügyek, pártoktatási formák meghatározása, pártcsoportvezetők megerősítése, javaslattétel a tömegszervezetek választott tisztségeibe. Ugyanakkor a taggyűlésnek nemcsak a párt belső kérdéséivel kell foglalkoznia, hanem az adott terület legfontosabb politikai - jellegű problémáival, feladataival is, amelyek érintik az emberek közötti viszonyúikat, s tudatos cselekvést igényelnek. A taggyűlés időként szélesebb, általánosabb témákat is megtárgyal (például: az éves gazdasági cselekvési programot, a nők, a fiatalok helyzetét stb.). Ilyen esetben két dologra kell ügyelni, egyrészt a vita ne ragadjon meg az általánosságnál, másrészt a túlzott aprólékosságra, amely olyan részletkérdéseket jelenthet, amelyekben az intézmény vezetésének dolga az állásfoglalás. A taggyűlések elé kerülő anyagok, javaslatok kimunkálásához a vezetőségek igénylik és hasznosítják a pártcsoportoík, a kommunista szakemberek, a társadalmi szervezetek véleményét, javaslatait. Ezáltal a párttagok cselekvő részeseivé válnak a döntések előkészítésének. A taggyűléseket a pártcsoportokban készítik elő, ahol megismerik a taggyűlések elé kerülő kérdéseket. Ezekkel kapcsolatban véleményt mondanak, javaslatokat tesznek. Ez segíti az érdemi munkát, növeli a párttagok felelősségét jogainak gyakorlásában. Esetenként pártcsoportvezetőket is meghívnak vezetőségi ülésekre, így csinálják ezt az Aranykalász Tsz, a műszaki ktsz, a területi, a MEZŐGÉP alapszervezeteiben. Ez behatóbb véleménycserére ad alkalmat, meggyorsítja a párttagság tájékoztatását, jobban mozgósít a feladatok megoldására. A taggyűlési beszámolók — melyeket a vezetőség előzetesen megvitat — szóban kerülnek előterjesztésre. A tárgyalt témáktól függően a párttagság 5—15 százaléka fejti ki hozzászólásában véleményét s tesz javaslatot. A jelentősebb határozatok helyi megoldására a taggyűléseken intézkedési tervet fogadnak el. Ezekben mind gyakrabban pártmegbízatások formájában is megfogalmazzák a kommunisták, az egyes párttagok feladatait. A taggyűlések feladatterveket is kidolgoznak egy-egy területre (például: éves gazdasági cselekvési program, a tagfelvétel, az ifjúságpolitikai, a nőpolitikái, a káder- és személyzeti munka, a közművelődésről, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló központi bizottsági határozatok helyi végrehajtása). A határozathozatalt megelőzően a taggyűlések többségében alkotó, tartalmas vita folyik. A taggyűléseken hozott határozatok mindjobban igazodnak a központi és a helyi célkitűzésekhez. Körültekintően foglalkoznak a végrehajtás személyi és tárgyi feltételeivel. A legnagyobb aktivitást a gazdasági feladatok megtárgyalása váltja ki. A vitaszellem az utóbbi1 időben fejlődött. A kommunistákkal szemben támasztott követelmények nagyobb érdeklődést, aktivitást eredményeztek. Kritikusan szólnak, amikor a munkában visszásságot, hanyagságot tapasztalnak. A beszámolóval szemben alapvető követelmény, hogy vitára késztessen, a párttagságot érdeklő és érintő témáikról szóljon, konkrét legyen, szükség esetén tartalmazzon személyre szóló elismerést vagy bírálatot. Hasznos, ha a vezetőség nem zár le a beszámolóban minden kérdést, hanem alternatív megoldási javaslatokat terjeszt a taggyűlés elé. A taggyűlés folyamatosan ellenőrzi, hogy miként valósulnak meg az adott területen a párt határozatai, hogyan teljesíti kötelezettségeit az alapszervezet vezetősége, tagsága. A vezetőségek rendszeresen tájékoztatják a párttagságot a két taggyűlés között végzett munkáról, a határozatok végrehajtásáról. Az ellenőrzések alapvető formája a beszámoltatás. Különösen a gazdaságpolitikai, termelési feladatok végrehajtásának ellenőrzése vált sokoldalúbbá. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása mellett a tömegszervezetek is egyre gyakrabban adnak számot a reájuk háruló feladatokról, a termelőmunka eredményeiről, gondjairól. A beszámoltatások témaköre szélesedett. A korábbinál többet foglalkoznak az eszmei-politikai nevelő munka helyzetével, a pártépítéssel, a káderneveléssel, a tömegszervezetek tevékenységének értékelésével. Kezd rendszerré válni, hogy a beszámoltatás során meghatározott feladatokra visszatérnek, utó- ellenőrzést hajtanak végre. Az ellenőrzés átfogó jellege mellett az alapszervezetek rendszeresen napirendre tűzik egy-egy részletkérdés megoldásának teljesülését is. Így került sor számos téma vizsgálatára : a gazdálkodás hatékonyságának javításával kapcsolatos teendők ; a termelés szerkezetének alakulása; munkaerő-gazdálkodás; munkásművelődés; szakmai képzés és továbbképzés. Helyes gyakorlat, hogy időnként egy-egy pártcsoportvezetőt is beszámoltatnak a pártcsoport tevékenységéről, belső életéről. Hiányosság a párttagság részéről, hogy még nem vált gyakorlatává a titkár és a vezetőségi tagok munkájának taggyűlésen történő értékelése, bírálata. Az ellenőrzést segíti, hogy fejlődött a tagyűléseken elhangzott viták, javaslatok, a hozott határozatok dokumentálása. A taggyűlésekről rendszeresen emlékeztetők készülnek. □ helyesen értelmezett és megvalósított ellenőrzés ma jelentős mértékben hozzájárul a párt vezető szerepének erősítéséhez, a különböző szervek hatáskörének szélesebb kibontakozásához, az önálló cselekvés ösztönzéséhez. A fogyatékosságok ellenére is úgy értékeljük, hogy a mezőbe- rényi és csárdaszállási alapszervezetek betöltik szerepüket, munkájukban a taggyűlés nem csupán egy értekezlet vagy gyűlés a sok közül, hanem az alapszervezeti pártélet legfőbb fóruma. Zolnai László községi PB titkár, Mezőberény
