Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
1978. augusztus 22., kedd o Harmincéves a pusztaföldvári Lenin Tsz M h m I Ut‘Ttl Ipari szövetkezeteink fél éve Tíz ember és 200 hold föld'kellett 30 évvel ezelőtt egy szövetkezet megalakításához. A tíz aláírónk még csak megvolt, de a 200 hold föld már nem. Végül is a helyi földművesszövetkezet segített. fgy 1948 nyarán megalakíthattuk a Dózsa Tsz-t. — Ezeket Stemmer Károlytól, a pusztaföldvári termelőszövetkezet egyik alapítójától hallottuk. Jogutódja a pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezet augusztus 20-án ünnepelte 30 éves fennállásának évfordulóját. Az ünnepi közgyűlésen Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára beszédében röviden összegezte a megtett utat. — Ennék a kis kollektívának az új útra lépéskor, a 250 hold földön és az elhatározáson kívül jóformán semmije sem volt. A vonóerőt egy ló és egy tehén képezte... Kínlódva- küzdve, de végül is talpon maradtak ... 1949 nyarán már 49 tag és családtag vett részt az aratásban. A gyarapodással azonban együtt járt a gondok növekedése is. Elfogyott a takarmány, nem volt szakember az aratógéphez, gondot okozott a jövedelem elosztása. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat dolgozói hét megye határában folytatnak a népgazdaság számára rendkívül fontos meliorációs munkálatokat. A vállalat több mint nyolcszáz munkása az év minden szakában családjától, falvaktól és városoktól távol, periférikus területen él. Az illetékes felsőbb szervek két évvél ezelőtt megállapították : a lakókocsik nem felelnek meg a követelményeknek. Zsúfoltak, egy-egy lakóra kevés légköbméter levegő jut, nincs megoldva kellően a tisztálkodási lehetőség sem. Olyan határozat született, amely szerint 1981-ig folyamatosan át kell alakítani a lakókocsikat, s egy-egy kolóniához olyan kultúhkocsit kell biztosítani, amely elősegíti a közművelődést, az egészségesebb étkezést. A vállalat eddig több mint 60 lakókocsit átalakított a korszerűbb követelményeknek megfelelően. Az elmúlt évben hét új kultúrkocsit gyártottak, az idén újabb ötöt bocsátanak a fizikai dolgozók rendelkezésére. Kíváncsiak voltunk: hol, milyen körülmények között élnek a perifériák munkásai. A vállalat képviselőinek társaságában felkerestük a Kiskunhalas határában dolgozó, 16 tagú Május 1. Ifjúsági Szocialista Brigádot. A brigád hat nagy teljesítményű, Pool földimunkagéppel dolgozik. A gyorsan mozgó, gumikerekes járművek egyszerre nyolc köbméter földet szállítanak. Egy jókora homokbuckából töltik fel a lápos, mocsaras legelőt, ahol hamarosan felépül az ország legkorszerűbb aszfaltkeverő üzeme, összesen 55 ezer köbméter homokot szállítanak a rétre, amit menet közben a nehéz gépek össze is tömörítenék. A földvédelmi törvény értelmében ugyanis mezőgazdasági művelésre alkalmas területen nem épülhet ipari üzem, ezért a mocsaras rét feltöltése, a homokbucka széthordá- sa kétszeres hasznot hoz. A brigádszálláson elsőként Nyokó András gépszerelővel találkoztunk : Lassan és nehezen változott a közös útra lépők helyzete. De mind több pusztaföldvári parasztember meggyőződésévé vált, hogy sorsuk jobbra fordításában legerősebb fegyverük az összefogás. Szegvári Péter volt elnök a,legnehezebb időszakra így emlékszik vissza: „Odáig jutottunk, hogy a járásból dicsérni jártak, javasolták, alakítsünk három tszcs-t a három üzemegységből. Így alakult meg 1955 őszén a Dózsa, a Petőfi és a Haladás csoport. Az ellenforradalom azonban újra megtépázta a közöst. A Dózsában kimondták a feloszlatást. Mindössze 12-en maradtunk ... Maradt még egy istállónk, meg 120 hold földünk. Nehéz elmondani, mit éreztem akkor, hiszen tudtam, hogy lehet hinni a közösben.” Azután az ellenforradalmat követően minden megváltozott. 1958-ban megalakult a Lenin tsz és 1964- től kezdve két termelőszövetkezete volt a községnek. A hetvenes évek közepén Pusztaföldvár egész szövetkezeti parasztsága egyetlen nagy családba tömörült, a Lenin tsz-be. Az utóbbi húsz évben nemcsak a mozgalom, hanem a termelés fejlődése is — Bucsai lakos volnék, de 12 év óta dolgozom a vállalatnál, s az életem jó részét a pusztában töltöm. Vándorélet a miénk, de én nagyon szeretek itt dolgozni. Van közöttünk karcagi, tiszafüredi, hajdúszoboszlói lakos is. Jól összebarátkoztunk, megértjük egymást. Ha a nehéz éveket kibírtuk, miért ne maradnánk itt most, amikor már sokkal jobb körülmények között dolgozunk. Kezdetben bizony nem volt lakókocsi. Ha kaptunk szállást, benn a községben valahol, akkor kilométereket gyalogoltunk, mire beértünk, akár esett, akár fújt. Nem is akadt minden esetben szállás. A lakókocsikból találnak még régi példányokat is — hiszen egyszerre nem tudják az összesét felújítani —, amelyikben 8 személy lakik. Emeletes ágyak vannak, egymástól alig lehet megmozdulni. Itt próbáljon aztán az ember rendet tartani. Aztán az olajkályhával is mindig baj volt: egyiknek melege volt, a másik fázott. Nem tudtuk, hogyan fűtsünk? Tessenek szétnézni, ma már van új, négyszemélyes kocsink, sőt kultúrkocsink is. A négyszemélyes lakókocsikban már ruhaszekrény is elfér, mosdófülke, íróasztal áll- rendelkezésre. Az ágyak szépen bevetve, patikatisztaság mindenfelé. A kultúrko- csiban 16 felhajtható asztal, kényelmes székkel, olajkályha, korszerű mosogató, tálaló, minikönyvtár, tv, magnó, társasjáték, sajtótermék áll a munkások rendelkezésére. A tálalóban modem teflonedények, tálcák, poharak, evőeszközök, étkészleték. A városból hozott meleg ételt itt fogyasztják el a munkások kényelmesen, s aztán meleg vízzel elmosogatják az edényt. A kultúr- kocsik kialakításához az Országos Közművelődési Tanács összesen másfél millió forint támogatást adott, s >a vállalat célja: minden olyan brigádnak adni egy kultúrkocsit, ahol legalább tízen dolgoznak periférián. — Hát, ami azt illeti, nagyot változott a vüág körüfelgyorsult. Létrejöttek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételei. A termelőszövetkezet 730 tagja 3300 hektáron gazdálkodik. A dolgozó tagok száma 354. Az egyesülés előtti évben a két tsz — a Lenin és a Dózsa — termelési értéke 74 millió forintot tett ki. Tavaly a szövetkezeti vagyon, amely 1949-ben egy lóból, egy tehénből és néhány munkaeszközből állt, már meghaladta a 106 millió forintot. A közös gazdaság gyarapodása együtt járt a személyi jövedelmek növekedésével. Az elmúlt évben az egy tagra jutó évi kereset csaknem 44 ezer forint volt. A közös gazdaság és a tagság gyarapodását egyaránt a jó termelési eredmények alapozták meg. A fontosabb ágazatok termelési rendszerek keretében dolgoznak. — A mai élet összehasonlíthatatlanul jobb, köny- nyebb a 30 évvel ezelőttinél — mondta az ünnepséget követően Prágai János nyugdíjas. A szövetkezet 30 éves fennállásának ünnepségén az alapítók közül többen miniszteri kitüntetésben részesültek. lőttünk — magyarázza Deák Imre hajdúszoboszlói fiatalember, az egyik Pool föld- munkagép kezelője, aki 1972 óta tagja a brigádnak. — Én annak idején hirdetésre jöttén?. Nagyon megszerettem itt. Eleinte rossz volt összevissza lakni, de részben már megoldott a gond, és néhány év múlva senki nem lakik zsúfolt kocsiban. Ez a kul- túrkocsi ügyes találmány. Azelőtt ha hideg volt, az ágyunk szélén ettünk, ha meleg volt, kinn a földön, a térdünkről. Most kényelmesen asztalhoz ülünk. Tv-t nézünk, megvitatjuk a jó filmeket vagy társasjátékkal szórakozunk. Olvasunk is olykor. Télen persze többet, mint nyáron. A négyszemélyes lakókocsikban meleg vízzel mosakodhatunk, kényelmesen elférünk, nagyobb a tisztaság. Kevesebb ember, kevesebb összekoccanás... Hasonlóan vélekedik aszociális körülmények javulásáról id. Orosz István brigádvezető, akinek 62 éves kora ellenére eszében sincs elhagyni az összekovácsolt, jó hírű brigádot. Tavaly 14 millió forintos éves tervet teljesítettek, az idén 16 milliót vállaltak, önelszámolási rendszer van a vállalatnál. Mindenki tudja, hogy csak a megtermelt forintokból lehet gazdálkodni, ha többet termelnek, több jut fizetésre, prémiumra, nyereségre. A Május 1. brigád volt a vállalatnál a kezdeményező a VIT-műszakok megszervezésére. A termelésen kívül a társadalmi munkában is élen jár a kollektíva. Ha végeznek Kiskunhalason, digózás- ra mennek, amely a dolgozók szerint a legszebb munka. Minden réteg földterí- tésnék külön titka van. Ha azt megtartják, munkájuk nyomán sókkal bővebben terem a föld. Ez pedig nagy szó... A brigádvezető és a brigád tagjai egyöntetűen vallják: legfontosabb a munka- fegyelem megtartása. Ha valahol, itt kinn, a periférián egy jottányit sem lehet lazítani. Ary Róza Az idei esztendő első felében iparunk termelése nép- gazdasági szinten mintegy 7 százalékkal növekedett. Békés megye 33 ipari szövetkezetében a termelés ugyanakkor 11,7 százalékkal emelkedett, amely különbséget könnyű kiszámolni: ez any- nyit jelent, hogy 4,7 százalékkal több az országos átlagnál. Különösen érdekes megvizsgálni napjainkban ezeket a mutatókat, ugyanis elérkeztünk az V. ötéves tervidőszak feléhez. Szövetkezeteinknél azonban nem ennyire egyértelmű a fejlődés, ugyanis továbbra is jelentős differenciálódás tapasztalható a termelés, az export, a nyereséghányad, a létszám- és bérgazdálkodás mutatószámai alapján. Toyábbra is élen a szolgáltatás Továbbra is a személyi szolgáltatás fejlődik legdinamikusabban szövetkezeteinkben. Az 1978-as évre 53 százalékkal több feladat teljesítését vállalták azok a szövetkezetek, amelyek kizárólag szolgáltatással, vagy az ipari termelés mellett ilyen jellegű tevékenységgel is foglalkoznak. Az eltelt fél esztendő alatt a szolgáltató tevékenység mutatója 38 százalékkal nőtt a tavalyi esztendőhöz képest, amely mintegy 12 millió forinttal nagyobb árbevételt eredményezett, mint 1977-ben.-A kiemelt szolgáltatások közül a lakáskarbantartás mintegy 120 százalékkal, az elektroakusztikai és háztartási gépek javítása 53,1 százalékkal fejlődött. Az egyéb, úgynevezett hagyományos szolgáltatások fejlődése átlagosan 7,5 százalékos volt, ugyanakkor például a lábbelik javítása 6,6 százalékkal csökkent. ' így összegezve: á lakossági szolgáltatás összesen 23,1 százalékkal haladja meg a bázisévet, amelyet az éves tervhez képest 3,5 százalékos időarányos lemaradás jellemez. A legjobb eredményt az 1978-as esztendő első felében a békéscsabai Generál Szolgáltató Szövetkezet tudhatja mágáénak, a szövetkezet az elmúlt év hasonló időszakához képest több mint 40 százalékkal növelte árbevételét. Növekvő ipari termelés Az ipari termelésben a szövetség 10,6 százalékos növekedéssel számolt'az év elején, amelynek részarányát szövetkezeteink 11,7 százalékra teljesítették. Amennyiben az év második felében is megmarad l a termelési érték növekedésének dinamikája, úgy szövetkezeteink össztermelése megközélíthéti az V. ötéves terv időarányos teljesítését, ugyanis az eltelt két és fél esztendő folyamán némi lemaradás mutatkozott. Ez részleteiben annyit jelent, hogy az 1975—80-as évekre 68 százalékkal nagyobb termelési terv előirányzat volt a negyedik ötéves tervhez képest. A növekedés az első két évben 21,6 százalékos volt, a tervezett 23,2 százalékkal szemben. Az elért eredmények értékét növeli, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték növekedése 13,5 százalékkal — tehát 1,8 százalékkal meghaladja a termelés dinamikáját. Pedig további létszámcsökkenéssel számolnak a szövetkezetek, ugyanis több mint 240 dolgozó változtatott úgy munkahelyet, hogy azóta nem a szövetkezeti iparban dolgozik. A termelési érték szövetségi szintű kedvező alakulása mögött viszont az egyes szövetkezetek teljesítését vizsgálva lényeges különbsége]^ tapasztalhatóak. így megállapíthatjuk, hogy igen szép eredményeket ért el az idei év első felében a füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet, a körösladányi METAKÉMIA, az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet sa Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet. A felsorolt közösségek több mint 25 százalékkal többet termeltek az év első felében, mint tavaly a hasonló időszak alatt. Ugyanakkor vannak olyan szövetkezetek, ezek főleg építőipariak, amelyek még a 100 százalékot sem érték el. Az Endrődi Szabók Szövetkezete 72,2 százalékra teljesítette az időarányos feladatokat. Ennek oka, hogy a termékösszetétel, a gyártás jellege megváltozott — bérmunkára álltak át —, viszont áz anyagmentes termelési értékük 10,3 százalékkal meghaladta a tavalyi szintet. Több figyelmet az exportra A csökkentett lakásépítési terv az idei esztendőre 293 lakás megépítését tűzte ki célul, amelyből az első félévben 77-et átadtak. Ez a vállalt mennyiségnek 26 százaléka. így megállapítható, hogy az építőiparban a lemaradás jelentős, de az iparág sajátosságait figyelembe véve a második félévben nagyobb növekedési ütem várható. Mindezekkel együtt a 33 ipari szövetkezet több mint másfél milliárd forintos árbevételt ért el, amely megközelítőleg másfél millió forinttal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ugyanakkor ,a nettó árbevételnövekedés 1,2 százalékkal alacsonyabb a termelési érték növekedési üteménél. Ez a jelenség bizonyos készáru- készlet-felhalmozódásra utal. Az összes értékesítés így az első félévben csaknem 1,4 milliárd forint volt. Mint a szövetség vezetői megállapították, a belkereskedelemnek az értékesítés megfelelő ütemű volt azonban az exportban elmaradás van. Ezt bizonyítja, hogy az év eleji célkitűzés több mint 1 milliárd forint értékű áru exportálásával számoTt, s az első félév folyamán a tervet mindössze 39 százalékra teljesítették. A 407 millió forintos export nagyobb része szocialista országokba irányult, s csak kisebb hányada került a tőkés országokba. Az év első felében jelentős exportálónak bizonyult a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet, a Mező- berényi Faipari Szövetkezet, s az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet. A tőkés exportban azonban már nem ilyen rózsás a helyzet, ugyanis ,a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet vállalt 10 millió forintos dollár- bevétele, vagy a mezőhegye- si vasipari bevétele szinte egyenlő a nullával. örvendetes azonban, hogy idén új exportra dolgozó szövetkezetek jelentkeztek, így szép eredményt ért el a battonyai asztalosipari és a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezet. Veszteség — nyereség A féléves nyereségterv 165 millió forintos bevétele helyett mindössze 129 millió forintban realizálódott. Ebből megállapítható, hogy 11 százalékos az időarányos lemaradás, Itt is vannak kivételek. mert igen jó eredményt ért el az Endrődi Szabó Szövetkezet, de szép nyereséggel büszkélkedhet a füzesgyarmati Univerzális, a körösladányi METAKÉMIA és a szarvasi Plastolus is. Ugyanakkor két közösség veszteséggel zárta az első félévet. Az egyik áz Endrődi Cipész Szövetkezet, a másik a Sarkadi Építőipari Szövetkezet. Az endrődiek vesztesége két tényezőre vezethető vissza. Az év elején az endrődiek fuzionáltak a med- gyesegyházi BÖRTEX-szel, s az egyesített szövetkezetnek teljesítenie kellett olyan szerződést is, amelynek kielégítése gazdaságtalan termeléssel volt csak megoldható. Ehhez járult az is, hogy a BÖRTEX-nél jórészt gyenge minőségű anyag volt felhalmozva, amelyből csak silány minőségű árut lehetett előállítani. A másik ok, amely hosszú évekre visszanyúlik az alapanyag-ellátás minőségi színvonala tovább romlott, ezért a bel- és külpiaci értékesítés is nehézségekbe ütközött. Jávor Péter (Kepenyes) lakásuk lakókocsi Látogatóban a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Május 1. Ifjúsági Szocialista Brigádjánál A minőségre is adni kell. A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezetben Edelmann-gépekkel végzik az anyag- vizsgálást, ellenőrzik a hibákat és automatikusan jelzik a gyár által meg nem jelölt hiányosságokat Fotó: Veress Erzsi
