Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

^1978i|iau|usztus 22., kedd

1 ClH SlUK/iM---------------------------------------------------------------------------------------megyénk lakossága augusztus 20-át

Békésen, a 636-os számú Ipari Szakiskolában 16 ipari és mezőgazdasági üzem állította ki termékeit

Az orosházi nemzetközi lovasbemutatón nagy sikert aratott az állvalovaglás

Augusztus 20-án búcsút tartottak Gerendáson

Fotó: Martin Gábor

Penzaiak a szeghalmi járásban

Amint arról már korábban beszámoltunk, Békés szovjet testvérmegyéjéből Penzából négytagú küldöttség érkezett, hogy részt vegyenek alkotmány napi ünnepségeinken, együtt ‘ örüljenek magyar testvéreikkel a nehéz aratásban kivívott sikereknek. A delegációt Kulkova Jelena Boriszovna, a Penza megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. Tagjai Ciruljov Vlagyimir Pavlovics, kolhozelnök, Gsup Vaszilij Jakovle- vics, a szovhoz mozgalom veteránja és Guljajev Anna Vlagyimirovna kiváló fejőnő. A messziről érkezett kedves vendégek részt vettek a IX. országos Ifjú Gárda-szemle záróünnepségén, az alkotmány naf>i békéscsabai ünnepi nagygyűlésen, majd vasárnap Gyulára látogattak. Itt a városi pártbizottságon fogadást adott tiszteletükre dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyula városi bizottságának első titkára és dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke.

Tegnap, hétfőn a szeghalmi járás vendégei voltak. A délelőtti órákban érkeztek a járás székhelyére, ahol az MSZMP nagyközségi bizottságának székházában találkoztak a járás párt- és állami vezetőivel. A párt járási első titkára, Varga István részletes áttekintést adott a csaknem 60 ezer lakosú járás életéről, mindennapjáról, eredményeiről, gondjairól. Elmondotta többek között, hogy bár a járás inkább mezőgazdasági jellegű, az utóbbi években az ipar is dinamikusan fejlődött, különösen Szeghalmon. A mezőgazdaságról szólva megemlítette, hogy bár talajadottságaik kedvezőtlenek, a termésátlagokat tekintve nincs Okuk a szégyenkezésre. Búzából a járás átlagtermése az idén megközelítette a hektáronkénti 40 mázsát.

Következő állomásuk a járás legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete, a Kiváló címmel többszörösen kitüntetett füzesgyarmati Vörös Csillag volt. A székház előtt Csirik Imre elnök és Gyebrovszki Gézáné, a ts2 pártbizottságának titkára fogadta a delegációt, amelyet elkísért dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese. A tsz- központban megtartott fogadáson Csirik Imre régi ismerősként üdvözölte a delegációt, hiszen már járt a testvéri Penza megyében.

— Nagyon sajnálom, hogy csak ilyen rövid időt tölthetnek nálunk, mert így csak töredékét tudjuk viszonozni annak a sok. kedvességnek, baráti szeretetnek amelyben nekünk volt részünk Penzá- ban.

A 'vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták az elnök tájékoztatóját, a 2100 tagú termelőszövetkezet helyzetéről.

Délután Dévaványa nagyközségbe látogattak, ahol a nagyközség vezetői fogadták és tájékoztatták a vendégeket Dévaványa múltjáról és jelenéről.

A Penza megyei delegációt Füzesgyarmaton Csirik Imre tsz-elnök köszöntötte

Fotó: Béla Ottó

Kiállítás

Tótkomlóson

Tótkomlóson már hagyomány, hogy a községben élő és dolgozó népi és iparművészek alkotmányunk ünnepén kiállításon mutatják be munkájukat.

Az augusztus 20-án, délelőtt 10 órakor megnyílt kiállításon Boros István, Hu- dák György, Kovács Géza és Szokolai Sándor iparművészek fafaragásai, Dénes Anna, Roszkos Mártonné, Breznovszki Vilmosné és Tóth Gábor naiv festők képei, Kiss Sándor és Rózsa Ferenc kovácsolt vas mun,- kái, valamint Kvasz János faragott órái láthatók. Valamennyi kiállító a helyi alkotókor tagja. Munkájuk tükrözi a népi, a tótkomlósi

E

otívumokat, a vidék szép- gét.

Endrődön csépiési bemutatóval felidézték a rémi szokásokat

Alkotmányunk és az új kenyér ünnepe mindig nagy eseménynek számított Magyarország történelmében. Békés megye agrárjellegéből következik, hogy itt különös hagyománya van ennek az évfordulónak. Megyénk városaiban és községeiben a lakosság a legváltozatosabb módon ünnepelte meg augusztus 20-át. A politikai, a gazdasági és a kulturális élet egy-egy epizódját felidéző rendezvények egyúttal szimbolizálták azt a fejlődést, amely a jelenlegi stabil társadalmi rendünk kialakulásához vezetett.

Valamennyi program ismertetésére nincs hely kitérni, ezért csak mozaikszerűen idézzük fel az eseményeket. Augusztus 20-án délelőtt Békéscsabán a szabadtéri színpadon bábcsoportok tartottak bemutatót; délután pedig a mezőgazdasági üzemek alkotmánykupa lövészvense- nyére került sor. Békésen szintén gazdag kulturális és sportprogramot szerveztek erre a napra. Endrődön látványos felvonulással kezdődött az ünnepség A Körös- híd lejárójánál tartott csépiési bemutatón felelevenítették a régi korok emlékeit és szokásait. Ezután különféle ügyességi játékokban, tréfás jelenetekben vehetett részt a közönség. Orosházán sok száz ember nézte meg a lovasbemutatót, amelyre a magyarokon kívül Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Romániából is érkeztek versenyzők.

*

Ünnepi nagygyűlés Sarkadon ,

Zászlódíszbe öltözött

augusztus 20-ra a sarkadi cukorgyári sportpálya. Egymás után érkeztek a környező községekből az autóbuszok, tömött sorokban haladtak a helybeliek a sporttelepre, ugyanis itt rendezték meg a járási szintű munkás—paraszt találkozót, ünnepi nagygyűlést, melyen többek között ott volt Arany Tóth László, a gyulai járási pártbizottság első titkára és Ko- larovszki Mária, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa.

A köszöntők után Kovács István, a választókerület országgyűlési képviselője lépett a mikrofonhoz. Bevezetőben megemlékezett alkotmányunk ünnepéről, mely államalapításunk ünnepe is. Szólt a megváltozott vidék, Békés megye történelmi múltjáról, a felszabadulást követő évtizedek fejlődéséről. Méltatta elért eredményeinket, majd így folytatta:

— Népköztársaságunk alaptörvénye híven tükrözi a hazánkban végbe ment mélyreható politikai és társadalmi változásokat, a forradalmi eredményeket. Alkotmányunk leszögezi : államunk alapja a munkások és a parasztok szövetsége. Ez a szövetség fel- szabadulásunk óta szakadatlanul erősödött és fejlődött. A legnagyobb változás a szövetség tartalmában a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében, hiszen az új tulajdonformát, munkarendet, életvitelt jelentette. A párt, a munkás- osztály által megmutatott út, a parasztság felemelkedéséhez vezetett.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ennek a nagy forradalmi átalakulásnak élenjáró harcosai voltak a sarkadiak. Az országban elsőként itt alakították meg a termelőszövetkezetet. Más lett a paraszti munka. A korszerű technika és termelési eljárások alkalmazásához nagyobb szaktudás és műveltség kell. Ezrével dolgoznak a közös gazdaságokban képesített, dolgukat jól értő szakemberek, ag- ronómusok, technikusok, mérnökök. A mezőgazdasági termelés egyre iparszerűbbé válik, ebben az értelemben is egyre jobban eltűnik a falu és a város közötti különbség.

Az elmúlt három évtizedben a munkásosztály vezetésével, a parasztsággal szövetségben nagy forradalmi sikereket értünk el a szocialista iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a kulturális életben egyaránt. Mindenki számára hozzáférhetővé vált a tanulás, a művelődés, a kultúra forrásai — mondotta Kovács István országgyűlési képviselő. Ezt követően gazdaságpolitikánkról szólt, majd időszerű külpolitikai kérdésekről beszélt.

A nagygyűlést követően egész napos sport- és kulturális programra került sor. Délután a Bcs. Előre Spartacus tornászai tartottak bemutatót. Este a, művelődési házban Magyar tájak címmel a gyulai Körös táncegyüttes, valamint a sarkadi Pávakör és citera-, zenekar adott hangulatos műsort.

Látványos felvonulásokkal, kulturális és sportműsorokkal ünnepelte