Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
1978. augusztus 20., vasárnap o felvonás Az alkotmány ünnepének tiszteletére szombat délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A Gellérthegyen ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Emlékezés Mód Aladárra Mód Aladár, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a forradalmár, kommunista ideológus, filozófus és történész születésének 70. évfordulóján, szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti munkásmozgalmi panteonban. ünnepelte Alkotmányunk 29. évfordulója alkalmából a békéscsabai Lenin Tsz három évtizedes fennállását is megünnepelte augusztus 18-án, pénteken délután. Az ünnepi évfordulón Karakó Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője mondott beszédet. Emlékeztetett a régmúlt történelmi időkre, majd felelevenítette: ahhoz, hogy népünknek alkotmánya legyen, a felszabadulás kellett. Mint mondotta ezután: „az alkotmány és a kenyér, szocialista viszonyaink között mindennapi létünk természetes tartozéka. Ma van kenyerünk, mégis az élet szimbólumát jelenti. Tiszteljük az élet jelképét, a kenyeret, és megünnepeljük a kenyeret teremtő munkást, parasztot, tiszteljük a dolgozót, az alkotó embert, az élet értelmét adó munkát.” Karakó Békésen Épül a 84 lakás, az új óvoda Békésen a közelmúltban összegezték az 1978 első félévi tanácsi költségvetés és a fejlesztési alap bevételeinek és kiadásainak alakulását. Az év első hat hónapjában a mérleg szerint a tervezett költségvetési kiadásokat 47,5 százalékra teljesítették. . A fejlesztési alap kiadásainak összege együttesen csaknem 51 millió forintot tesz ki. Célcsoportos lakás- beruházásra összesen 10 millió 30 ezer forintot költöttek Békésen. A 28 lakásos tömb épül, a második szekció lábazatát betonozzák, és ugyancsak elkezdődött a harmadik szekció alaptömb- betonozása is. A csatlakozó elektromos és gázvezeték elkészült. Az eddigiek alapján a 84 lakást jövőre a tervnek megfelelően átadják. A 100 gyermek számára tervezett óvoda módosított terve ugyancsak elkészült, a betonozás a lábazati falakig megtörtént. A kivitelezők tájékoztatása szerint az óvodát kazánbeszerzési gondok miatt 1979-re fejezik be. Fotó- és plakátkiállítás 30 év kiemelkedő filmjeiből Imre ezután kitért arra, hogy a mezőgazdaságban elért eredmények sikerét a szövetkezeti mozgalom biztosította. Sok nehézség árán, de oly sok reménnyel már a negyvenes évek végén megkezdték a szövetkezetek alakítását Békés megye falvainak dolgozói. A Lenin Tsz legelső jogelődje 1948-ban alakult meg. A szövetkezeti gazdálkodás fejlesztését taglalva Karakó Imre kitért arra, hogy az év vége felé előtérbe kerül a következő esztendőket megalapozó munkálatok tervezése. A számadások ugyan naptári évhez igazodnak, de a földművelés, az állattenyésztés az évszakok változásához kapcsolódik. S a következő év termése nagymértékben a soron következő mezőgazdasági munkák minőségétől függ. Ez most elsőrendű feladat a szövetkezetben. Az ünnepség alka1 mával Karakó Imre a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium adományozta „Kiváló Munkáért” kitüntetést adott át Kovács Mihályné- nak, ifj. Such Jánosnak és Hankó Andrásnak. Hankó Mihály tsz-elnök „Kiváló Tsz-Tag” kitüntetést öt dolgozónak, tíznek pedig a szövetkezetben 25—30 évig végzett becsületes munkáért emlékplakettet és pénzjutalmat adott át. Ugyancsak az' ünnepség alkalmával vette • át hetvenhét tsz-dolgozó a törzsgárdajelvényt. —ei Békéscsabán, a Kossuth téren, az augusztus 19-i, délelőtti rendezvénysorozat részeként dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg a Békés megyei Moziüzemi Vállalat által rendezett fotó- és plakátkiállítást. Dr. Becsei József megnyitó beszédében rövid történelmi áttekintést adott a magyar filmgyártás fejlődéséről, főbb fordulópontjairól. Megemlékezett a fel- szabadulás után született nagy filmalkotásokról. Részletesen kitért a 60-as évek nagy fesztiválsikereire, a ma már egymás mellett alkotó filmrendező generációk közös és egyéni eredményeire. Végül említést tett a ma problémáiról is: a mai filmgyártás értékeiről, a közönség fogadtatása és a filmkritikusok közti egyre gyakrabban eltérő szemléletről. A kiállítás a hazai filmeket figyelemmel kísérő közönség számára sok kedves filmélmény felidézését teszi lehetővé. Dr. Becsei József megnyitó beszédét mondja Fotó: Veress Erzsi a népfrontmozgalom legjobb aktivistáit Augusztus 19-én, tegnap délelőtt bensőséges ünnepség keretében Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei titkárságán — az elnökség megbízásából — kitüntetéseket adott át a szocialista építőmunka társadalmi segítésében kimagasló eredményt elért népfrontaktivistáknak. A HNF Országos Elnökségének kitüntető jelvényét kapta: Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Pocsai Sándorné, a HNF Országos Tanácsának tagja, a békési Egyetértés Tsz dolgozója; Nánási Mátyásáé, a békéscsabai FÉ- KON meósa és Barta Bálint mezőkovácsházi HNF-elnök. (Nyári Sándor, a megyei tanács oktatási intézetének vezetője, valamint Nagy József, a Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója Budapesten vette át a kitüntetést.) Kiváló Társadalmi Munkás jelvényt kapott Dávid László, az orosházi járási TIT titkára, aki egyben a kitüntetettek nevében mondott köszönetét. Ezután Mokrán János, a megyei pártbizottság munkatársa gratulál a magas elismerésben részesített aktivistáknak és további sikereket kívánt munkájukhoz. Az ünnepség kötetlen beszélgetéssel folytatódott, majd Csaba János kubai élménybeszámolójával ért véget. Nánási Mátyásné átveszi a Hazafias Népfront Országos Elnökségének kitüntető jelvényét Fotó: Martin Gábor Töretés, daraőrlés, derceőrlés Hz „élet” útján... — Apám csuvár volt a gádorosi malomban. O hordta be az őrletnivalót, és szállította el a lisztet. Egy-két kiló járt neki egy-egy fuvarért, ez volt a csuvárbér — mondja a szikár, szemüveges, nemcsak a liszt finom porától deresedő hajú molnár: Gugolya Lajos. — Vonzódtam a szakmához, állandóan ott ténferegtem a malomban ... — Az én apám főgépész volt a debreceni István-ma- lomban. — Mindig azt mondta: csak a malmot kerüljem el nagy ívben, mégis molnár lettem — így Vékony Sándor, az üzemvezető. — Két fiam van — toldja meg az első —, mind a ketten villamosipari szakmában dolgoznak ... — Nem divatos a szakmánk: három műszakban dolgozunk, kicsit lemaradtunk a technikával, meg aztán otthon, tusiban nem lehet malmozni... azaz csak malmozni lehet — teszi hozzá a második. Verőfényes augusztusi nap. Az orosházi malomban vagyunk. A kapunál. — Itt jön be a búza, a másik oldalon megy ki a liszt. A meós rögtön mintát vesz, viszi a laborba. A félelmetes magasságú gabonasilók aljában hosszú, ráccsal fedett árok. — Ide öntik a búzát a kocsiról... Az „élet” útját követjük Gugolya Lajossal, a Petőfi őrlőbrigád — szocialista brigád — vezetőjével. Felnézek a roppant méretű gabonasilóra, s csaknem máris szédülök. „Tériszony ... te jó ég ...” De ragaszkodom hozzá, hogy fölmenjünk. „Fölmegyek, föl én!...” — A bejövő búzát először tisztítják, megrostálják; ez az előtisztítás. Ez odafönt történik. Ezután a búza visszakerül - a földszintre, majd újból fölmegy, és a gabonasilók celláiba kerül. Hetven vagon búza fér el egy betoncellában, és 36 ilyen cella van összesen. Felfelé négyszögletes dobozba zárt szállítószalagon vándorol a mag, lefelé csövön jut, a szabadesés törvénye szerint. Felérünk: Orosháza legmagasabb pontján vagyunk. Az autók: játékszerek; az emberek: apró, mozgó pontok. A messzeségben sárga és zöld négyszögek a földek, a mezők. — Az ott Pusztaföldvár. Az ott Tótkomlós. Mindig, mindenütt zaj, dobogás, sivítás, nyikorgás; ez a nem szűnő kattogás pedig a szállítószalag úgynevezett visszaforgásgátlója. A molnár elhúz egy apró ajtót az egyik folytonosan surrogó dobozon: — Nyúljon be! Benyúlok: gabonaeső... A molnár kivesz egy szemet, megrágja. Szép, telt, gömbölyű szemek. — Nagyon príma — mondja. — Kemény. — Miből látszik, ha jó a búza? — Abból, hogy milyen a színe, hogy menynyire kemény, hogy milyen acélos, vagyis, hogy fogra milyen... — Ennyi az egész? — Nem. A többit a labor dönti el. Egy szinttel lejjebb, de még mindig a siló tetején, egy sok padlástérnyi teremben legalább 20—30 kék, ferde cső; ezeken át jut a mag a silócellákba. Itt is, ott is' fogantyúk: ezzel irányítják a búza menetét. Mellettünk, az egyik csőben a surrogás egyszercsak megszűnik. — Vége, elfogyott az adag... — Honnan tudják, mikor telik meg a cella? — Először is: tudjuk, hogy körülbelül hány mázsa jön bele. Másodszor: a biztonság kedvéért kinyitjuk a következőt is. Harmadszor: van egy zsinórunk, leengedjük a búza tetejéig, s ebből látjuk, mennyi fér még. — Ennek a hatalmas tárolómonstrumnak a munkáját mindössze három munkás irányítja. Az udvaron az Űj Élet Termelőszövetkezet pótkocsis teherautója éppen lerakta a búzát, üresen áll. Kovács János a gépkocsivezető. — Honnan hozta? — A téesz tárolójából, a toronyból. — Mennyit? — 114 mázsát. Két kocsival, nyolcszáz mázsát hordunk be egy nap. A mag a tárolóból az üzemnek abba a részébe jut, ahol őrölnek, tehát a tulajdonképpeni malomba. Itt most karbantartás folyik, s ez nemcsak afféle portalanítás, cseszetelés, hanem alapos munka. Mondhatnánk úgy is: fenekestől felforgatják a malmot, azért, hogy ha pár hét múlva a már begyűjtött tengernyi szem őrlése megkezdődik, az zökkenőmentes legyen. Az üzemrész egyik, nem éppen világos részében három asszony tesz-vesz. — Mit csinálnak? — Zacskózunk. — Vagyis: azokat a hosszú, kabátujjszerű vászondarabokat fordítják ki és javítják, amelyekben a rendes üzemmenetben a liszt halad. — Különben — mondja egyikük — lezsákolók vagyunk. Fölcsatolom a zsákot a gépre, teleengedem liszttel, van egy ráza- tója, megrázatom, elzárom, lekapcsolom a zsákot, ráteszem egy kiskocsira, rátolom a mérlegre, kimérem, lekötöm, lekártyázom, eltolom a sorba ... Jutka?... ö pedig szitaőr, ő ellenőrzi a . gépeket. Jó szeműnek, jó fülűnek kell lennie, hogy észrevegye, ha hiba van... A koptatóban, az őrlést közvetlenül megelőző üzemrészben a mosás az egyik legfontosabb művelet. A hosszúkás kádakban — félig rajtuk, félig bennük — egy köpcös, szőke munkás ténykedik. — Mi jót csinál? — Kaparom a rozsdát. — Megtudhatnám a nevét? — Tenkes Géza. Molnár vagyok. — Látta azt a filmet: A Tenkes kapitánya? — Hogyne! Az ősi nagybátyámról szólt,' ő volt az ötvenedik ősöm... A gépteremben a jókora, mégis finom műszerekre emlékeztető őrlőgépek csaknem mind szétszedve. — ötfajta őrlet van: legdurvább a „gorombaátmenet”, a sor végén van a derce, majd pedig a liszt. — A közönséges kenyérliszt min megy át? — öt töretésen, öt daraőrlésen, hét derceőrlésen ... Az udvar egy árnyékos sarkában műhelykocsi : Csabáról, a központi karbantartó üzemből vannak itt, naponta járnak át az orosházi malomba. — A megye egész területén dolgozunk — mondja Gondacs György brigádvezető. — A dévavá- nyai hántolóból jöttünk, a füzesgyarmati keverőbe megyünk tovább, később a gyomai keverőüzem következik ... » * * Bevallom, eddig azt hittem: a búzaőrlés nem sokkal több annál, hogy van két hengeres kődarab, amelyek forognak egymással szemben, fönt beöntik a búzát, alul meg kijön a liszt. Ezzel szemben ... Az az 1600 vagon liszt, amit az orosházi malomban egy évben megőrölnek, Orosházának éppen három évig volna elég. Mégsem csak "Orosháza kenyerét sütik belőle — jut ebből Budapestnek is, évente mintegy 400—500 vagon. Betegtápszer is készül az itteni lisztből, és eljut — többek közt — Angliába, az USÁ-ba, Japánba is. Jó kezekben van az „élet” itt. Varga János A békéscsabai Lenin Tsz megalakulásának 30. évfordulóját Kitüntették
