Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

Két nyelven — egy akaraton Csendesek a nagybánhe- gyesi utcák. Mozdulatlan akácfák nyújtózkodnak az augusztusi verőfényben. A tanácsháza előtti pádon fia­talember várakozik, a barna kézbesítőasszony hatalmas táskával a kerékpárján igyekszik célja felé. Percekig várni kell, míg újra feltűnik valaki a vendéglő vagy a bolt környékén. — Hová lettek az embe­rek? — kérdezem Laukó Pálné tanácstitkártól. — Pedig kétezren lakunk a községben — válaszolja mosolyogva. — Csakhogy az itteniek nem lógással töltik az idejüket Hajnalban a fó­lia alatt, a sertések gondozá­sával kezdik a napot, az­tán irány a termelőszövetke­zet. — Élnek a munkához va­ló jogukkal — jegyzem meg. Feláll a könyvekkel, ira­tokkal megrakott íróasztal mellől, úgy magyarázza: — A takarékszövetkezet betétállománya 24 millió fo­rint, ebből 810 ezer a gépko­csinyereményre szánt ösz- szeg. De nemcsak az egyéni boldogulásról van itt szó, a település is nagyon sokat fej­lődött az utóbbi időben. Harminc tanácstagunk van, beszéljen néhányukkal. o Volt egy­szer egy fia­tal tanító, aki 1949 szeptembe­rében elin­dult Magyar- csanádról, az ismeretlen falu felé. Ménesi Mi­hály, az álta­lános iskola igazgatója így emléke­zik: — Szege­den végeztem a tanítókép­zőt. Magyarbánhegyesen le­szálltam a vonatról, akkor jöttem rá: tovább kell men­nem, hiszen a másik Bán­hegyesre szól a papírom. Ne­kivágtam gyalog, azóta itt élek. A kezdet? Szétszórt épületekben 94 gyereket ta­nítottam összevontan. Há­rom év múlva kineveztek igazgatónak. ötvennégyben szlovák tannyelvű általános iskolát szerveztünk. Jelenleg az óvodában és az alsó tago­zatban fakultatív szlovák nyelvoktatás folyik. — A népi hagyományokat hogyan ápolták? — Micsoda idők voltak azok! — sóhajt fel, kissé nosztalgikusan. — Színdara­bokat tanultunk, zenekart alakítottunk, a menyecske­kórusunkat megyeszerte is­merték. A művelődési ház­ban most is vannak műso­rok, összejövetelek, de a te­levízió nagy versenytárs. — Mióta tanácstag? — Még 1954-ben választot­tak meg, azóta képviselem a 6-os számú körzetet. A ta­nácselnök helyettese és a végrehajtó bizottság tagja vagyok. Annak örülök a leg­jobban, hogy a fiatalok, ha el is mennek tanulni, több­ségük visszajön. A tsz- és a tanácselnök is a tanítvá­nyom volt. A termelőszövet­kezetnek nemcsak közép-, ha­nem felső fokú ösztöndíjasai is vannak. o — Gondol- e mostaná­ban az új kenyérre? — Már hogyne gon­dolnék, na­ponta a bú­zával foglal­kozom. A Zalkában ágazatveze­tő a beosztá­som. Czibula Czibula Vilmos Vilmos vé­gigsimítja őszülő haját, és folytatja: — Sokat kínlódtunk, míg idáig jutottunk. Én 1947-ben települtem át a Felvidékről. Kaptam 15 hold földet, ame­lyen ölenként egy mázsa bú­za termett. Az idén, a mos­toha időjárás ellenére is 51 mázsát takarítottunk be hek­táronként. Amikor idejöt­tünk, rossz, egyszoba-kony- hás házakban laktak az em­berek. Most? Korszerű, für­dőszobás lakásokban. Jól fel­szerelt kereskedelmi, ven­déglátóipari egység áll ala­kosság rendelkezésére. Van mozi. könyvtár, gyógyszer- tár. Bővítettük az iskolát, épül a termálfürdő. — Milyen a kapcsolata a választókkal? — Az évente megtartott beszámoló mellett a legtöbb­re értékelem a váraitlan ta­lálkozásokat. Az utcán, a munkahelyemen, de még tár­saságban is. Nincs nehéz dol­gom, ha mozgósítani kell tár­sadalmi munkára. Szó nélkül jönnek utat, járdát, fürdőt építeni, csatornát tisztítani. — Szokott olvasni? — Természetesen. Enélkül nem tudnék boldogulni. És a gyerekek előtt nem akarok szégyenkezni. A fiam szin­tén a tsz-ben dolgozik, üzemmérnök. o Arcát meg­fogta a nap. Nem csoda. Most jött a hagyma­földről. Sza­badságot vett ki, hogy segítsen a fiának a háztájiban. — Sietnem kell, két óra­kor a veze­tőségi tagok­nak értekez­letet tartok — mondja Kiss József, a községi pártbizottság titkára. — Az őszi betakarítási mun­kák tennivalóit beszéljük meg. — Mióta él a faluban? — Végegyházáról kerültem ide 1960-ban. Azelőtt a já­rási tanácsnál dolgoztam, is­mertem a község gondját, baját. — Voltak ilyenek? — Hogyne. A szlovákok, magyarok nem mindig ér­tették meg egymást. Három termelőszövetkezet gazdálko­dott, és nem is rosszul. Ami­kor napirendre került az összevonás, bizony nem volt könnyű dolgunk. Azóta el­csitultak az ellentétek, na­pirenden vannak a vegyes házasságok, ha két nyelven is, de egy akaraton vannak az emberek. Belátták: a jö­vőt csak közösen lehet for­málni, mindannyiuk javára. — Mire a legbüszkébb? — Arra, hogy 1975-ben si­került a három tsz-t egyesí­teni. A Zalka ma már a megye legerősebb gazdaságai közé tartozik. A tagok éves átlagos jövedelme eléri a 43-44 ezer forintot. A háztá­jiból származó jövedelem pedig összesen mintegy 40 millió. A tejüzem bővítésére a tejiparral közösen 28 mil­lió forintot költünk. Tejter­mékekből a hazai piac mel­lett jut majd külföldre is. — Van-e ideje a tanács­tagi munkára? — Elég régóta — a 60-as évek elején választottak meg először — veszek részt eb­ben a munkában. — Talán szerencsés helyzetben is va­gyok, hiszen egyéni és köz­ügyekben egyaránt felkeres­nek. Persze, az nem ártana, ha több pénzünk lenne, pél­dául járdaépítésre, orvosi lakás felújítására. o Élénkül a falu. Búzával, majd hízott sertésekkel meg­rakott tehergépkocsi robog az úton. A tejüzem felől kerék­párosok érkeznek. Egy csöppség a templommal szemben levő csúszda felé szalad. Az anyja utánakiált: — Évike, csak óvatosan...! Seres Sándor Fotó: Martin Gábor Járadék a baleseti sérülteknek képesség csökkenését. Az Az üzemi balesetek sérült­jeinek, ha maradandó egész­ségkárosodást szenvednek, járadékot állapít meg a Tár­sadalombiztosító Intézet. Akik önkéntes biztosítással is rendelkeznek, azok szá­mára az Állami Biztosító is szolgáltatást nyújt. Gyakran előfordul azonban, hogy más rokkantsági százalékot álla­pít meg a társadalombiztosí­tó intézet, és mást a biztosí­tó. Az elmúlt időszakban az orvosi megítélés kérdésében igyekeznek egységesíteni a társadalombiztosítási és az önkéntes személybiztosítási gyakorlatot. Ezt bizonyítja többek között, hogy a CSÉB 80-as biztosítás keretében már azok is szolgáltatásban részesülnek, akik nem bal­eset, hanem betegség, mun­kahelyi ártalom következté­ben vesztik el — részben vagy egészben — munkaké­pességüket. A baleseti sérültek elbírá­lásában mutatkozó eltérés leginkább abból adódik, hogy a társadalombiztosító intézet a sérült foglalkozásával kap­csolatban vizsgálja a munka­Állami Biztosító viszont a munkakörtől függetlenül, az általános és maradandó egészségromlás figyelembe­vételével állapítja meg a rokkantság százalékát. Ebből következik, hogy az Állami Biztosító nemegyszer olyan esetben is fizet, ha a baleset folytán megrokkant biztosí­tott korábbi munkakörét a jövőben is teljes értékűen el tudja látni. A társadalom- biztosító járadékot fizet azok­nak, akik foglalkozási árta­lom, vagy üzemi baleset miatt szenvednek egészség- károsodást. A járadék ösz- szegét csökkentheti, ha egész­ségi állapotuk javul, sőt, a járadékot meg is szüntethe­ti. Az Állami Biztosító ugyan­akkor a balesetből eredő ma­radandó egészségkárosodásra egyszeri kártérítést nyújt. Ennek mértékét a balesetet követően legkésőbb két éven belül állapítják meg, fizetik ki. Ha a sérült állapota ja­vult, a biztosítási térítést ter­mészetesen akkor sem kell visszafizetnie. Ménesi Mihály AZ AlKOTfflAnV HÉTHÖZAAPJAI A Duna barnás vize friss fodrozással fogadja tört tük­rébe a Steindl Imre rajz­asztalán fogant neogóti­kus, eklektikus palota, a magyar parlament, jó ne­vén az Országház díszes épületét. E hullámok most látják először, hiszen sza­kadatlanul továbbsodródnak és újak jönnek. Az ember ihletés elfogódottsággal még­is azt érzi: a 'történelem öröklátó hömpölygése csat­tog és árad a parti kövek­nél, a tornyos ház lábánál. Impozáns méretek A méretek országosan egyedülállóak. Hossza 268, szélessége 118, magassága a felső rakpart járdájától a kupola tetejéig 96 méter. Tíz belső udvara, huszonhét kapuja, huszonkilenc lép­csősora van, 691 termet és szobát, 250 irodát fogad ma­gába. A díszlépcsőcsarnok­ban különösen feltűnik nyolc darab hat mé­ter magas, egyenként négy-négy tonna súlyú, kü­lönleges vörösbarna svéd gránitoszlop. A csúcsán három méter átmérőjű vörös csillag. Még­sem a külsőségek azok, ame­lyek megfogják a gondolko­dó embert, ha belép a ház­ba és a folyosón szembeta­lálkozik hétköznapi tenniva­lója ügyében siető ország- gyűlési elnökkel, Apró An­tallal, az Elnöki Tanács el­nökével, Losonczi Pállal, vagy Lázár Györggyel, a kormány elnökével. Az ő hi­vatalaik, apparátusaik mű­ködnek a Parlamentben, s itt dolgoznak még a minisz­terelnök-helyettesek, Aczél György, Borbándi János, Marjai József, Szekér Gyu­la. Kivétel csak Huszár Ist­ván, aki a Tervhivatal elnö­ke is, székhelye az Országos Tervhivatalban van. A szemtanú és átélő hite­lével tanúsíthatom, hogy nem a szőnyegek pompája, az ornamentika csillogása, a sok ezer lámpájú csillárok ragyogása az, amely itt át­hatja az ember szívét. Biz­tosan hatásosak ezek is, de végül is csak díszletek. Közel nyolcvan éve eresz­kedett alá a Várhegy ma­gasságából, az Űri utcából a lapályos, embersűrűségű Duna-partra, a Kossuth La­josról elnevezett térre a magyar parlament. De Rá­kóczi, Kossuth, Károlyi Mi­hály szobrainak társaságá­ban éppen csak három évti­zede vörös igazán a feldú­sult élet szimbólumaként a nemzet zászlajának pirosa, azóta tisztán fehér az igaz­ság fehérje, s azóta zöld va­lóban a nép értelmes jövő­jétől a remény színe. 1926 egyik nyári estéjén Faragó Kálmán borsodná- dasdi munkás, aki hasztala­nul keresett kenyeret, orszá­gos vándorút] a során ideke­veredett a Duna partjára, így beszélt erről idős korá­ban egy őt faggató néprajz- kutatónak: — A Duna-parton sétál­tam, amikor bealkonyodott. Gondoltam, megkeresem a Duna fenekét. Megszólított egy ember. Ugye maga fa­cér? Van-e szállása? Ha nincs, jöjjön velem. El is vitt a Parlament melletti tér­re, ahol a nagy lónak a szobra állt. Ott aludtam a lónak a hasában, mert isme­retlen barátom ott adott szállást. Hz alkotmány őre a nép Az Országház rangos nap­ja kétségkívül az, amikor összeül az országgyűlés. Ilyenkor tűzik ki az épü­letre a legnagyobb lobogót. Az országgyűlés a legmaga­sabb rangú állami intézmé­nyünk: a Magyar Népköz- társaság legfelsőbb állam- hatalmi, népképviseleti szer­ve, az egyedüli törvényalKO- tó, a legfőbb állami, politikai ellenőrző szerv — a nép alkotmányának őre. Egy házban — a Parla­mentben — székel az or­szággyűlés, és tartja üléseit a Minisztertanács. Az egyik legfőbb államigazgatási szerv. Mi a viszonyuk egy­máshoz? Van-e valami kö­zük egymás munkájához? Mindkét intézmény, ülés­terme a fő emeleten, egy szinten van, de az állam­élet lépcsőjén a magasabb, a legmagasabb fokon az Országgyűlés áll. Ez elvileg azonnal átte­kinthető, ha valaki elolvas­sa az alkotmány sorait: az országgyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormány prog­ramját, teljesítéséről be­számoltatja a miniszterelnö­köt, részterületeiről a mi­nisztereket, meghatározza a kormányzás követendő irányvonalát. Meghatároz­za a népgazdasági tervet, megállapítja az állami költ­ségvetést és jóváhagyja vég­rehajtását. Nemzetközi szer­ződéseket erősít meg. Meg­választja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisz­tertanácsot, a Legfelsőbb Bí­róság elnökét, a legfőbb ügyészt, minisztériumokat létesít, vagy szüntet meg. Az országgyűlés ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba üt­köző, vagy a társadalom ér­dekeit sértő rendelkezését. És a gyakorlatban? Igen sok érvényesülési formája van. Most tekintsünk csak az egyikre. Az élet valóságát állandóan vizsgáló, az élet sűrűjében élő és dolgozó képviselő, aki maga is mun­kás, termelőszövetkezeti tag, orvos, jogász, vagy tanár, a tapasztalatait összegyűjt­ve szólásra emelkedik a par­lamenti ülésen. Ne gondol­ja «senki, hogy ott hájjal kenegetik egymást és a kor­mányzatot a képviselők. Ol­vassunk csak bele a leg­utóbbi ülésszak jegyző­könyvébe ! Juratovics Aladár, Csong- rád megye: — Gyorsítani kell az új szénhidrogénmezők üzembe helyezését, és nem szabad előfordulnia, hogy két-há- rom évet vegyenek igénybe a különböző engedélyezési, tervezési, pénzügyi, kivite­lezési munkák! Klaukó Mátyás, Békés megye: — Fordítson a Miniszter- tanács még nagyobb gon­dot az országgyűlési viták­ban elhangzott javaslatok megvalósítására. Egyes ja­vaslatok figyelembevételé­nél és kérdések megoldásá­ban szubjektivizmus ta­pasztalható. Tollár József, Zala megye: — Annyi az irányító ha­tóság, annyifelé tartozik egy szakágazat, annyifelé osz­lanak meg a döntési hatás­körök, hogy ha minden fő­hatóság egyet akarna, ak­kor sem lehetne megfelelő összhangot teremteni. Saj­nos, az esetek többségében az érdekeltségek is más-más irányba hatnak. Szigorú határozat Az országgyűlési tanács­kozást követő miniszterta­nácsi ülés rrtinden esetben kormányhatározatot fogad el a képviselői javaslatok, észrevételek, megvizsgálá­sára, intézésére a javaslatok lényegének és a felelős mi­niszter nevének megjelölésé­vel. Erről a határozatról a sajtó is tudomást szerez. A rádiónak szinte állandó ro­vata: mi teljesült a képvi­selő javaslatából? Nagyon fontos országgyű­lési intézmények az úgyne­vezett bizottságok. Tíz hiva­talos bizottsága van a par­lamentnek, átfogják az élet teljes területét. Erős jogaik vannak: beszámoltathatják a minisztereket is. A bizott­sági üléseken — amelyeken a világon egyedül nálunk vehetnek részt és tudósíthat­nak szabadon az újságírók —, mondom, e bizottsági üléseken még hevesebb, szenvedélyesebb a vita, mint a némileg ünnepélyesebb nagy ülésszakon. Itt embe­rek szemtől szembe, tények tényekkel ütközve vitáznak arról: hogyan lehetne job­ban, eredményesebben, haté­konyabban, dolgozni az or­szág javára. Egyetlen dologban nincs vita: hogy az ország javára kell cselekedni. S az orszá­gon mindenki hazánk népét érti már. Valahogy így, a szó sze­rénységével, egy aprócska tükröt mutatva, valahogy így él az Országház, így lük­tet a magyar állami élet szíve. A köznapi munkához köznapi lehetőségek állnak rendelkezésre: postahivatal, fodrász, üzemi étkezde, te­lefonközpont, gépszobák, fénymásoló műhelyek. Csak az irodák szűkösek, hiszen a Házat annak idején csak reprezentációra és nem munkára építették. Maga a tervező, Steindl Imre sem., gondolt arra, hogy az ország háza egyben a munka'háza is lesz. Soltész István

Next

/
Thumbnails
Contents