Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-19 / 195. szám
1978. augusztus 19., szombat O C33ÏÏES Próbaüzem a békéscsabai kenyérgyárban Nemzetközi hagymabetakarítási Nem mindennapi eseményre került sor tegnap, augusztus 18-án hajnalban Békéscsabán a megyei tanács 1-es számú sütőipari vállalatánál. Megkezdődött a próbaüzem a két műszak alatt 14 tonna kenyeret kibocsátó új gyárban, az Orosházi úton. A 44,4 millió forintba kerülő beruházást — amelynek költségeihez a MÉM és a megyei tanács is hozzájárult — a KEVIÉP, az ÉPSZER, a DÉLÉP és a megyei állami építőipari vállalat valósította meg. A 250Ö négyzetméter alap- területű létesítményben hat olajtüzelésű kemence, optikai mérleggel felszerelt adagolók, dagasztógépek, keltetőkamrák kaptak helyet. A kétkilós veknik és a háromkilós cipók mellett évente 30 vagon zsemlemorzsát is készítenek. Ezenkívül a mai követelményeknek megfelelő szociális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére. A próbaüzem nyolc hétig tart, s várhatóan október elején véglegesen átadják a megyeszékhely és környékének kenyérellátását biztosító üzemet. Műszakonként 12 tonna jó minőségű kenyér hagyja el az új sütőüzemet Fotó: Martin Gábor bemutató Orosházán A Komplex Külkereskedelmi Vállalat, a HODGÉP és a Békés megyei Hagymatermesztési Egyszerű Társulat pénteken egész napos hagymatermesztési tanácskozást rendezett. A magyar hagymatermesztő gazdaságok vezetőin kívül Romániából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából érkeztek szakemberek. Délelőtt Hódmezővásárhelyen, a HÓDGÉP központjában tartottak szakmai megbeszélést a hagymatermesztés és gépesítés időszerű kérdéseiről. A hagymatermesztés növénytermesztési technológiájáról Rajki Antal, az orosházi Üj Élet Tsz kertészeti ágazatvezetője tartott szakmai előadást. Farkas Pál, a HÓDGÉP szaktanácsadója pedig az új hagymabetakarító gépek műszaki adatait ismertette. Női szocialista brigádok képviselőinek találkozója Csütörtökön, augusztus 17-én délután Békéscsabán, a II. kerületi pártszervezet székházában tartott munkás—paraszt baráti találkozón részt vettek a féri ifehér- neműgyár, a kötöttárugyár, a konzervgyár, a hűtőház, a Lenin Tsz női szocialista brigádjainak képviselői, valamint a Hazafias Népfront körzeti vezetői, nőbiA békéscsabai Városi Tanács Sporthorgász Egyesülete harmadik halfogóversenyét 1978. augusztus 26— 27-én tartja felnőtt és ifjúsági versenyzői részére. A verseny helyéül a Kettős-Körös a köröstar- csai közúti hídtól a Sebes- Körös befolyásáig terjedő szakaszát jelölte ki a szervező bizottság. Találkozás a köröstarcsai hídnál 26-án, délután kettőkor. Itt ismertetik a verseny szabályait is. Az eredményhirdetésre, majd az értékes jutalmak I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Kivételi sorszáma 1978. augusztus 18-án Trabant Hycomat 73X7 Trabant Limousin (Bp) 14590 Trabant Limousin (Győr) 5807 Trabant Special (Bp) 21008 Trabant Special (Győr) 11768 Trabant Combi (Győr) 3300 Trabant Combi (Bp) 1063 Wartburg de Luxe 11302 Wartburg Limousin 10771 Wartburg de Luxe tolótetős 4017 Wartburg Limousin tolótetős 2546 Wartburg Tourist 3838 Skoda 105 — S 94784 Skoda 120. (Bp) 1604 Skoda 120 (Debrecen) 981 Skoda 120 (Győr) 1336 Zsiguli 2101 (Bp) 95786 Zsiguli 2101 (Debrecen) 47733 Zsiguli 21011 (Bp) 10167 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6124 Zsiguli 2103 15815 Zsiguli Combi 12187 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10707 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 26616 Moszkvics 2140 3257 zottságának tagjai és a népfront városi titkára. Jelen volt a baráti találkozón az MSZMP városi bizottsága képviseletében Gulyás La- josné és a II. kerületi párt- szervezet több vezetője. A találkozón szóba került az áruellátás és ezzel kapcsolatosan az asszonyok otthoni munkáját segítő mirelit- és konzervkészítmények forgalmazása is. kiosztására vasárnap kerül sor. Az ifjúsági versenyzőket külön díjazzák. Kézimunkakiállítás Az orosházi Üj Élet Tsz MEDOSZ-szervezete nagyszabású kiállítást rendez a szövetkezeti asszonyok kézimunkáiból. Az augusztus 19- én nyíló kiállításon több száz kézimunkát mutatnak be: matyó hímzést, kalocsai térítőt, párnát, subaszőnyeget, hímzett blúzt, gyermekruhát, békési szűrh önzést láthatnak a vendégek. A kiállítás ízelítőt ad abból, hogy a kézimunkázni nagyon szerető termelőszövetkezeti asz- szonyok mivel töltik a szabad időt. , A kézimunka-kiállítás az Üj Élet Tsz klubjában nyílik meg. A közönségszavazat alapján a legszebb munkákat díjazza az Üj Élet Tsz. A hagymatermesztési tanácskozás résztvevői ezután megtekintették a HODGÉP üzemét, a hagymabetakarító gépek gyártását. Később Orosházára látogattak el, ahol az Üj Élet Tsz nagy tábláján megtekintették munka közben a Hódmezővásárhelyen gyártott új öt- és tizenöt soros betakarítógépeket és a dughagymasze- dést. A szövetkezet tatár- sánci kerületében pedig a hagyma gépi osztályozásának lehettek szemlélői. Az orosházi Üj Élet Tsz határában egyébként — ahol hektáronként 250 mázsa • vöröshagyma termett — jól szerepeltek az új gépek. Ha beválnak, megoldódik a vöröshagyma-termesztés gépesítése, természetesen a Kaposvári Gépgyárban készített hagymaszártalanítóval és az osztályozóval kiegészítve. Két kiállítás » A Mn * m • 1 'S [ - ___TÉ»J Tegnap, augusztus 18-án délelőtt 11 órakor zárult a 3. országos grafikai művésztelep Békéscsabán. A három hét alatt készült alkotásokból zsűri választotta ki a legjobbakat, amelyekből kiállítás nyílt a Kner Nyomda kiállítótermében. (Első képünkön.) A megnyitó beszédet Balog Miklós műszaki igazgató és Petöcz Károly, a gyomai telep vezetője tartotta. Ugyancsak tegnap délután 15 óra 30 perckor nyílt kiállítás Békéscsabán, a Békés megyei Rendőr-főkapitányságon Párzsa János amatőr festő műveiből. A kiállítást — második képünkön — dr. Haraszti János ezredes, megyei rendőr-főkapitány nyitotta meg. Párzsa János ez alkalomból egy 15 darabból álló terrakotta kisplasztika-sorozatot ajándékozott a Békés megyei Rendőr-főkapitánySágnak Horgászverseny Szövetkezeti vezetőnek lenni... n zokról szeretnék szólni, akik a népgazda-^ ság „legszebb zsákutcájában” élnek. A termelőszövetkezeti vezetőkre gondolok. Zsákutca ez, mert bárki tanúsíthatja, hogy egy állami kereskedelmi vállalattól könnyebb átkerülni vezetőnek egy állami gépgyárba, mint egy mezőgazdasági termelőszövetkezetből egy állami gazdaságba. Sőt, mint egyik téeszből a másikba. Akik ezt választották hivatásuknak, azok rendszerint egy helyen élik le az életüket — leszámítva talán a fiatal diplomásokat. Hivatalosan harmincéves a mozgalom, de ha az első próbálkozásokat számítjuk, beszélhetünk 32—33 - évről; ha pedig a tömeges átszervezést, akkor 18—19 évről is. A kezdő időpont csak a méreteket módosítja, a jellemző tüneteket nem. Aki itt kezdett, az rendszerint itt található ma is — csak más beosztásban. Legtöbb a változás az elnököknél. Négy-ötezren kezdték, másfél ezren vannak ma, de alig-alig találni közöttük olyat, aki a kezdetektől ül a székében. Voltak, akik megöregedtek, idejük lejárt. Mások megbotlottak, elbuktak. A legtöbben azért adták át helyüket, mert jött jobb, alkalmasabb. Azonban megvannak, ott vannak máig is. A nyugdíjastalálkozókon, vagy a második vonalban, beosztott vezetőként szolgálják a közösséget, amely ilyen kemény próbák elé állította őket. A legszebb változások tanúi pedig a legalsó, legszélesebb körben, a brigádvezetők táborában lehetünk. Százával, ezrével szedegethetjük ki az eredeti névsorról azok neveit, akik előbbre léptek. Szívós energiával, szinte nem létező szabad idejük felhasználásával nemcsak a rutint szerezték meg, de a magasabb iskolai végzettséget is. És lehettek gyakorlati paraszt- emberekből agronómusok, vagy részlegvezetők, sőt nem egy esetben elnökök is. Olyan elnökök, akik már nemcsak a tapasztalat, az elméleti ismereteket mérlegre téve is megfelelőnek találtatnak. Közben pedig jönnek az újak. Az iskolapadból vagy az élet más területeiről. Egyre jellemzőbben nem csupán az adott faluból, hanem az ország legkülönbözőbb sarkaiból. Nem a „hol születtél”, hanem a „mit tanultál, hol gyakoroltad” kérdés a jellemző egy bármilyen típjusú új szövetkezeti vezető megválasztása, kinevezése előtt. Üj erőkkel töltődtek fel a sorok. Ritka, gyakorlatilag nem létező már a „nagy ugrás”,' az egyszerű ember elnökké választása, vagy az éppen- hogy megszáradt tintájú diplomás ember főagronó- mussá avatása. Lépésről lépésre kell haladnia annak, aki a magasabb posztokra tör. Az érdemek azonban nem kisebbek, hiszen a tagság és az ország elismeréssel méltatja egyetlen aratás levezetését, egyetlen eredményes esztendő eltöltését is, mondjuk egy szocialista brigád élén. Az átlagosnál nagyobb elkötelezettség kell tehát ehhez a hivatáshoz, de talán nem esem a szakmai sovinizmus vádjába, ha azt mondom, hogy ez a munka az átlagosnál szebb is. Igazi alkotó tevékenység. Hiszen a termelőszövetkezeti mozgalom az a terület, ahol talán legelőször és a legszélesebben bontakozott ki a munka demokratizmusa, a kezdeményezés lehetősége ' a kockázat vállalásával és az anyagi elimerés közvetlen lehetőségével együtt. Égbe szállni, vagy földre hullani, országos nevet szerezni, vagy az emberek elégedetlenségét arcpirítóan érezni — mindennapi esemény ezen a területen. Mindenütt persze, de itt talán kézzelfoghatóbban, több alkalommal és — kiszámítha- tóbban. Hiszen minden fontos döntés az emberek közvetlen részvételével születik, az eredmények anyagi hatása is kevesebb szűrőn át jut a bankókkal bélelt borítékba, mint másutt. Tervezhető és kiszámítható a téeszvezetők munkája, de soha nem válhat gépies rutinná. (Másutt sem, de itt még kevésbé!) Mert nem csupán az egyik esztendő különbözik a másiktól, hanem változik minden. Hajdanán a brigádvezető legfőbb feladata az volt, hogy hajnalonként végigko- cogtassa az ablakokat, munkára szólítván az embereket. Ma esetleg a vasúti állomásfőnökkel kiépített jó kapcsolatán múlik, hogy időben rendelkezésre áll-e a szükséges műtrágya, vagy sikerül-e megfelelő állapotban elszállítani a cukorrépát. Egykor a legnagyobb agronómusi lecke a megemelt vetőgép kerekének forgatása volt, hogy kiderüljön, hány szemet vet egy méteren, hogyan kell beállítani, hogy abba a hold földbe éppen a kívánatos meny- nyiségű vetőmag kerüljön. Ma inkább a tudomány és a fegyelem ötvözése jellemző a termelési rendszerek előírásainak teljesítése során. Hogy betartsák az előírásokat, de a jóhiszemű „túlteljesítés” se vezessen pazarláshoz. Az elnök eleinte könnyen volt a „tagság embere”. Hiszen egy nagyobb szobában elfért az egész közösség, estéről estére a legapróbb döntést is meg lehetett beszélni. Ma gyakran már repülőtéri hangár kellene a teljes gyűléshez, de az emberektől nem 'ehet kívánni, hogy érdemben latolgassanak mondjuk egy tízezres sertéstelep ilyen vagy olyan típusának kiválasztása körül. Mégis el kell érni, hogy az emberek tudják, mi történik körülöttük, érezzék, hogy ez a gazdaság mégiscsak az övék, ha nem is tudják már áttekinteni. A vezetők pedig helytálltak, amikor beszolgáltatási kötelezettsége volt a téesz- nek is, vállalták a modern technika alkalmazásának próbálatlan útját évtizedünk fordulóján, tovább dolgoznak az eredmények fokozásán most, amikor már árnyalatok latolgatását is megkívánja az élet. Egyek voltak a tagsággal a nagy fa árnyékában •elfogyasztott szalonna-kenyéren, ugyanezt a tagságot szolgálják becsülettel most, amikor az anyagi különbségek már lényegesek. (Ha nem is mindig a a második-harmadik vonalbeli vezetők javára.) |zóljanak tehát ezek a sorok az ő dicséretükre most, amikor az alkotmány ünnepére készülünk, az új kenyér elő- teremtőit is köszöntjük. Illésé őket köszönet és megbecsülés eddigi munkájukért, ha régiek, ha újak. Legyen búcsúszó azoknak, akik elérkeztek már a pihenés óráihoz, és legyen biztatás azoknak, akik most lépnek erre a rögös, de szép útra. Fotó: Martin Gábor Földeák! Béla
