Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

1978. augusztus 18., péntek Aratás utáni körkép Szeghalomról Az aratásnak vége... De a határ még zajosabb, mint amikor kombájnok arattak a földeken. Szalmalehúzók, kazalrakók, műtrágyaszórók, talajt művelő gépek... Nincs megállás. A földet elő kell készíteni, rövidesen itt a vetések ideje. Délelőtt volt. Juhász Sándor párttitkárral és Hajdú Zsigmond elnökhelyettessel a szeghalmi Sárrét Termelő- szövetkezet központjában találkoztunk. Az aratást éppen előtte való nap délutánján fejezték be. Az eredményről még nem szívesen beszélnek, mert mint mondták, nincs ugyan miért szégyenkezniük, de a „végső” számítások még nem készültek el. Így az aratást kővető munkákról tájékoztattak... — Kétezer-hatszáz hektár­ról kellett a kalászosokat be­takarítani. A szalmát eddig mintegy 750 hektárról húz­tuk le. Még- 600 hektáron végezzük el ezt a munkát. Szövetkezetünknek ennyi szalmára van szüksége. A többit?! A többit azt el­égetjük. .. Rövid az idő, ke­vés a gép. Azután meg mit kezdenénk annyi szalmával? Mások is így tesznek — ma­gyarázza a párttitkár. Ez hát a szalma sorsa. Mert sok van belőle. — Ahol tudunk, takaré­koskodunk — folytatja. A műtrágyát eddig 800 hek­tárra szórtuk ki. A lágy ta­lajon a munkát végző IFA- tehergépkocsik még most is sokszor elakadnak. A szer­ves trágyát legalább 1200 hektárra akarjuk kijuttatni. Ezzel jelentős költséget ta­karíthatunk meg. A szerves trágya kiszórása azonban gondot okoz. Várják a nagy teljesítmé­nyű trágyaszórót. Az AGRO- KER augusztusra ígérte. I II lézer segít A földeken dolgoznak. Amint körbejárjuk a tízezer hektáros gazdaságot, sok, a jövőt és a múltat idéző ér­dekességgel találkozunk. Az egyik táblában a lézervezér­lésű mikroegyengető Kater- pillar gépek rizstelepet épí­tenek. A lézer tehát már utat tört magának a mező- gazdaságban is. így a mun­ka gyorsabb és pontosabb. — A műszerek a nagyobb szelet is érzékelik. A beren­dezés két-három -centiméter különbséggel egyengeti el a talajt. Ezzel biztosítható a vetések után az egyenletes vízborítás — mondja Muhai Pál gépészmérnök, aki a két gépkezelő, Varga Sándor és id. Serb József munkáját irányítja. — Régebben hidraulikus vezérlésű berendezések egyengették a rizstelepek földjeit. Azzal többet kellett vesződni. Itt beállítjuk a műszert, azután „csak” any- nyi a dolgunk, hogy vezet­jük a lánctalpas erőgépet — teszi még hozzá Varga Sán­dor. A tábla egy magasabb pontján a vezérlőberende­zés. És akik néhány éve még elképzelni sem tudhatták, milyen is az — hiszen ezek­ről az eszközökről még az egyetemeken is alig tanul­nak —, most részesei egy korszerű rizstelep-építési módszernek. A szövetkezet 1200 hek­táros rizstelepét négy ütem­ben építik át. Most a má­sodik ütemben 200 hektáron dolgoznak a korszerű ame­rikai gyártmányú gépsorok. I Nyugdíjas kazalrakók Távolabb két-három kilo­méterrel. .. Szalmát húznak, kazlaznak. A kazalrakás még ma is a földet művelő ember „művészete”. A ka­zalnak vihart, esőt havat kell kiállnia. Egy 30 méter hosszú, majd ezermázsás óriás tete­jén három ember küzd a nagy adag szalmával, / ame­lyet Lengyel Sándor trakto­ros emelt fel a kazalra gé­pével. — A tsz „legfiatalabb” brigádja — jegyzi meg a tsz elnökhelyettese. A legfiatalabb?! A leg­idősebb 74, a legfiatalabb 50 éves. ö tudja, hogyan érti ezt. Közülük Vigh József a 74 éves. Tíz éve nyugdíjas. Mégis ott volt eddig min­den nyáron a kazlazók kö­zött. — Dolgozni kell, míg az ember bírja — fogalmazza, Új alumínium huzal Anesin R. Istvánné a HÓDIKÖT csorvási üzemében Reece- típusú félautomata gomblyukazó gépen dolgozik. A pulóve­rek, szetterek kiszabva érkeznek a telephelyre, ahol ügyes kezű asszonyok összevarrják, gomblyukazzák, s csomagolják Fotó: Veress Erzsi ««»«««wwwwwwwwwwwwwwiwwwwwmwwwwwwwwwww Amiből többet lehetne importálni A berlini Fémkohászati Művekben új eljárást dol­goztak ki az alumínium szennyezőinek az eltávolí­tására. Ezzel az alumínium­huzal villamos vezetőképes­sége tetemesen növelhető. A villamos vezetékhuzalok készítésére szolgáló alumí­nium tisztasága csak 99,5— 99,7 százalékos. Az alumíni­um csekély mennyiségekben tartalmaz vanádiumot, kró­mot és titánt. Ezek az ele­mek ebben az esetben szennyezőknek tekinthetők, mert csökkentik az alumí­nium vezetőképességét. Az új eljárás szerint az olvadt fémbe bórt adagolnak, és ezzel bórvegyületek for­májában kicsapják, vagy olyan formában kötik meg a vezetőképességet csök­kentő anyagokat, hogy a villamos vezetőképességet már nem befolyásolják hát­rányosan. Mindezekhez tudni kell, hogy a legkisebb a villamos ellenállása annak az alu­míniumnak, amely abszolút tiszta. Minden idegen anyag rontja a villamos vezetőké­pességet, viszont javítja a szilárdságot. Ezért jelentős a bórvegyületekkel szeny- nyezett alumínium előállí­tása. A javított minőségű alumíniumhuzal azonos ke­resztmetszet mellett erő­sebben terhelhető árammal, és a csökkent elektromos ellenállás következtében csökken az energiaveszteség is. mintegy jelezve, nem az évek számítanak. S hogy ezt mennyire ko­molyan gondolja? A szövet­kezet által, évente megren­dezett öregek napjára nem ment el mindaddig, amíg azt át nem keresztelték nyugdí­jasok napjára. Arra is sokan emlékeznek még, amikor visszaküldte a tsz-be a nyugdíjasoknak járó gabo­nát. — Nem fogadok el' kö- nyöradományt — üzente a vezetőknek. Két társával, K. Nagy Jó­zseffel és P. Nagy Istvánnal az elmúlt évben harminc kazlat raktak össze. Most a nyolcadiknál tartanak. Onnan fentről, a kazal te­tejéről időnként sűrű füst­felhőket látnak. Ég a szal­ma. .. A tsz szalmája, az állami gazdaság szalmája. Valamikor, ha ilyen tüzet láttak, rohantak oltani... Most legfeljebb rosszallóan csóválják fejüket. I Bosszúság egy hűtó miatt A termelőszövetkezet jól rendben tartott útjain ha­mar eljutunk a munkák kö­vetkező helyszínére. A komplex melioráció része­ként ebben az évben 1000 hektáron végeznek altalaj- lazítást. A két kétszázötven lóerős Rába—Steigerre sze­relt talajlazító hatvan centi­méter mélyen hasítja a föl­det. — Egy műszak alatt tíz hektáron végezzük el ezt a munkát — mondja Vizes Sándor. Csakhogy mindez sokkal bonyolultabb egy kijelentő mondatnál. Ez Szalai János, a másik traktor kezelőjének szavaiból is kiderül. — Hetek óta rossz a fülke hűtője. így napos időben 40 —50 fokra is felmelegszik bent a levegő. Az ajtókat a motor erős hangja miatt nem nyitjuk ki. Két-három óra múlva megfájdul a fejem, ilyenkor gépet cserélünk — mutat Vizes Sándorra. A hűtőt a Jászberényi Hűtőgépgyárnak kellene megjavítani. — Nekünk nem mindegy, milyen körülmények között dolgoznak azok, akik évek óta vállalják, hogy június­tól decemberig három mű­szakban, szombaton és va­sárnap is gépre ülnek. A hűtőgépgyár bejelentésünket eddig figyelmen kívül hagy­ta. Új hűtőt akartunk ven­ni, de azt sem kaptunk — bosszankodik Juhász Sándor párttitkár. * Látszólag tehát igen kis ügy... Mindössze egy hűtő­ről van szó. A munkásoknak azonban érthető; lényegbe­vágó. .. Jó termés­hozamok Csabacsüdön — Nincsen nálunk semmi érdekesség — magyarázza szinte mentegetőzve Pa- lyov György, a csabacsüdi Lenin Tsz elnöke. — Dol­gozgatunk az 5000 hektáros határban. A szalmalehúzás, a tarlóhántás befejezéséhez közeledik, s készülünk az őszi nagy betakarításra, szántásra, vetésre. Azt azonban hadd mondjam el, hogy a búzánk terven fe­lül öt és fél mázsát adott hektáronként. Kukoricából 63 mázsát terveztünk átla­gosan, de a jelenlegi kép azt mutatja: meglesz a 75 mázsa hektáronként. Ha­sonlóan jó termést ígérnek a többi őszi növények is. — Kialakítottuk az önál­ló ágazati rendszert a szö­vetkezetben. Fő ágazati rangra emeltük a növény- termelést, az állattenyész­tést, a gépészetet és a beru­házási egységet. A szövet­kezet házi építőbrigádja ugyanis nemcsak nekünk épít és végzi a karbantartá­si munkálatokat. Szarvason például elvállaltuk 3,5 mil­lió forint értékben hétlaká­sos, kétszintes családi há­zak építését, 1979-ben a fő­iskolán nyolcmilliós nagy­ságrendben végzünk fűtési rekonstrukciót. — Befejeztük a szakosí­tott sertéstelep rekonstruk­cióját, amire 10 millió fo­rintot költöttünk, s a hízott- sertés-kibocsátást két és fél­szeresére növeljük. Gépvá­sárlásra az idén 10 millió forintot költöttünk, ugyan­ennyiért vásároltunk mű­trágyaféleségeket. A jó gaz­da ősidők óta úgy véli: ara­tás után már látni lehet, mit ér az esztendő. Nos, mi úgy látjuk, hogy az idén sikerül több mint kilenc százalékos árbevételi növe­kedést elérni 1977-hez vi­szonyítva. Különösen az állattenyésztési ágazattól várunk sokat. — Szólni szeretnék arról is, hogy az idén hat szo­cialista brigádcím elnyeré­séért indított mozgalmat hat munkahelyi kollektíva. Jó együttműködés alakult ki az AGROBER Kállai Éva és az OTP szocialista brigádjaival. Tőlük igen sok segítséget várunk és ka­punk. Menet közben az eredményekről, a gondokról őszintén tájékoztatjuk a szövetkezel dolgozóit. Nem rejtjük véka alá a bajokat sem. Az a tapasztalatunk, hogy a tagság szívesen se­gít, szinte hegyeket moz­gathatunk velük, ha a szö­vetkezet jövőjéről van szó. Végül is itt élünk egy köz­ségben, egy közös célért dol­gozunk valamennyien. Hát, valahogy így élünk és dol­gozunk, de nincs nálunk semmi érdekesség... z utóbbi időben — nem utolsósorban az Élet és Irodalom cik­keinek és a televízió mű­sorainak jóvoltából — is­mét az érdeklődés közép­pontjába kerültek a magyar találmányok. A görgős eke, az „elromolhatatlan” lift, az égési sebek fájdalmát megszüntető kenőcs esetét már milliók ismerik az or­szágban. A sikeres, de vala­hol elakadó, a hasznosításig esetleg el sem jutó hazai kutatások mellett azonban vannak kevésbé látványos, de gazdasági szempontból legalább ilyen jelentős vesz­teségei is a fejlesztő tevé­kenységnek. Ilyen a más­hol már kitalált és onnan olcsóbban beszerezhető gyártási eljárások felesle­ges hazai „újrafelfedezése”, de ilyenek a gyakorlat szá­mára nem, vagy csak gaz­daságtalanul hasznosítható kutatások is. Az egyoldalú műszaki szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja a piac követelményeit, a torz kutatói felfogás, amely a külföldi kutatási eredmé­nyek hazai alkalmazási le­hetőségeinek vizsgálatát magához méltatlannak ta­lálja, ma gyakori és jellem­ző. Nyilvánvaló, hogy a ter­melés és tudomány mainál harmonikusabb kapcsolata esetén sem lenne mód a gyártásfejlesztést csak ha­zai tapasztalatokra alapozni. A kutatási eredmények hasznosításában a legna­gyobb országok sem képesek az önellátásra. Nem vélet­len, hogy az utóbbi időben terjed a licenc- és know- how-vásárlás gondolata. Mindkettő közös jellemzője: a műszaki ismeret átadója a vásárlót olyan helyzetbe hozza, hogy az a szerződés­ben szereplő terméket ké­pes legyen a megállapodás­nak megfelelő módon gyár­tani, illetve valamilyen technológiát, vagy szerve­zési módszert eredménye­sen felhasználni. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság ez évben kidolgozta a licencforgalom növelésére vonatkozó irány­elveit. Eszerint a külföldi ismeretek megvásárlása — ha az a beruházási lehető­ségekkel és a hazai lehető­ségekkel összhangban tör­ténik — az esetek többségé­ben olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban teszi lehetővé korszerű ter­mékek gyártását és értéke­sítését, mint a saját erőből történő fejlesztés. A licenc- ben ugyanis nemcsak mű­szaki, hanem szervezési és piaci ismeret is megteste­sül. A hazai kutató-fejlesz­tő kapacitást úgy használ­hatják fel a leghatékonyab­ban, ha mind azt az ' ismeret- anyagot, melyre szüksé­günk van, és amely kül­földről ésszerű feltételek mellett megszerezhető, megvásároljuk, a hazai ku­tatókapacitást pedig jelen­tős részben'ezeknek az .is­mereteknek kiválasztására, mielőbbi továbbfejleszté­sére fordítjuk. Csak szű- kebb területen — ahol adottságaink és hagyomá­nyaink a legfejlettebbb or­szágok megközelítését is reálissá teszik — célszerű önálló kutatást és fejlesz­tést folytatni. Az OMFB irányelvei sze­rint a nagy erőkoncentrá­ciót igénylő feladatok (pél­dául központi fejlesztési programok) esetében a li- cencvásárlási döntést a vállalatinál magasabb szin­ten kell meghozni, ez eset­ben is ösztönözni kell azon­ban a vállalatok vállalkozó kedvét. A szűkebb területet érintő fejlesztések esetében a vállalatoknak kell eldön­teniük, vásárolnak-e, s ha igen, milyen licence! Ter­mészetesen előzőleg széles körű informálódásra van szükség, így értékelni kell a megszerezhető licenceket műszaki szempontból, a be­vezetés feltételei, a szük­séges beruházások, a kül­kereskedelmi érdekek stb. szerint. Különös figyelmet kell fordítani a hásznosítás szakaszát befolyásoló té­nyezőkre, az adaptáláshoz szükséges időre és az elavu­lás várható időpontjára. N emcsak a továbbfej­lesztési eredmények folyamatos átadását, hanem a licencadóval való fejlesztési együttműködést is célszerű kikötni a meg­állapodásokban, ebben már a hazai fejlesztők is szerep­hez juthatnak. Ily módon lehetőség van arra, hogy fenntartsuk pozíciónkat, il­letve felzárkózzunk a szak ma élvonalához. —ai­Kepenyes János A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának kerékpárgyárában az idén 280 ezer kerékpárt állítanak elő tőkés országok megrendelésére. Ez százezer darabbal több a tavalyinál. A kemping-, a verseny- és a félverseny-kerékpárokból legtöbbet Irán, Hol­landia, Anglia, Svédország, Finnország, Kanada és Görögország vásárol (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents