Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
1978. augusztus 16., szerda o isum-fiM Olcsóbb istállókat! A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat megvásárolta az angol Brockhouse-clasp rendszerű építési technológiát, amely elsősorban közösségi épületeikhez alkalmas. Elsőként Székesfehérvárott, a Vorosilovgrádi lakótelepen készült el egy tizenhat tantermes általános iskola ezzel a technológiával (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) Magot — pénzmagért Egy hektáron nem sok sárgarépamag terem, országos át' lagban mindössze 3 mázsa. De ha egy tsz — a mezőkovácsházi Üj Alkotmány — ennek négyszeresére képes, az feltétlenül figyelemre méltó. Hasonlóan szép eredményekkel büszkélkedhetnek a Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Társulás tagjai is. E társulás működésének tapasztalatait próbáljuk cikkünkben elemezni. Hazánkban az állattenyésztési termékek előállítására lekötött eszközök 60—70%-át az állóeszközök képezik. Az állóeszközök értéke — azok elhasználódásának arányában — átmegy a termelt termékek értékébe, így természetesen azok árát is növeli. A drága épületek ezen túlmenően hosszú ideig megmerevítik a termelési szerkezetet, alig adva lehetőséget a kereslet megváltozásához való rugalmas alkalmazkodásra. Kézenfekvő tehát a feladat, adjunk olcsóbb állóeszközöket az állattenyésztésnek, csökkentsük az istállók és a hozzájuk tartozó járulékos létesítmények építési költségeit. Az új állattartási objektumok beruházási költségeinek csökkentésére sajnos nincs sok lehetőség. Az emelkedő építőanyag-árak ellensúlyozására az olcsó építési módok alkalmazása, az állattenyésztés tartástechnológiai igényeinek újrafogalmazása és rugalmasabb hatósági előírások esetén lehet csak remény. Ma az állattartási épületek esetében legolcsóbb a hagyományos építési mód. Sajnos ezt a megoldást kevesen választhatják, mert ez igényli a legnagyobb élőmunka-ráfordítást. A hagyományos építési móddal járó nehéz testi munkát vállalók száma pedig úgy csökken, ahogyan a technikai haladás gyorsul. Ennek ellenére például a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz bábolnai rendszerű pe- csenyecsirke-nevelő telepének istállóit hagyományos építési móddal kivitelezi. Ezzel várhatóan milliós nagyságrendű megtakarítást ér el. Az esetek többségében azonban csak élőmunka-takarékos építési megoldásokra akad kivitelező. Ezért egyre nagyobb teret hódítanak a könnyűszerkezetes építési rendszerek, a helyszíntől függetlenül előregyártható építési szerkezetek. Ezek a megoldások azonban tovább növelik a beruházási költségeket. Ha mindezek _ ellenére mégis olcsó istállókat, telepeket szeretnénk építeni, elsősorban az épületekkel szemben korábban támasztott funkcionális igényeket kell csökkenteni. Erre több lehetőség kínálkozik. A korszerű állatfajták sok esetben nem igénylik, hogy minden tartástechnológiai funkció számára az épületen belül biztosítsunk helyet. Így csökkenthető az állomány abszolút és fajlagos alapterület-igénye egyaránt. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban azzal, hogy az etetőteret és a jászlakat az istállóból a szabad ég alá helyezték ki, 600 férőhelyes üszőnevelő-telepüket 900 férőhelyesre bővíthették, fedett istállótér létesítése nélkül. Az állomány termelési eredményei nem romlottak. Esetenként, például a húsmarhatartásban sok, korábban nélkülözhetetlennek vélt épületre nincs szükség. Ha az istállók belső klímáját az állat igényeihez alakítjuk, akkor sok beruházásnál alkalmazhatunk olcsóbb térelhatároló és burkoló szerkezeteket, mint korábban. Ehhez természetesen az kell, hogy az állattenyésztők csak valós igényeket támasszanak épülő istállójukkal szemben. Az épületek tartószerkezete is lehet olcsóbb, mint ahogyan azt az eddigi gyakorlat mutatja. A rémi Dózsa Tsz által kifejlesztett juhtartó épületek bevált, olcsó tartószerkezeteit Déva- ványán és Ecsegfalván alkalmazni fogják. A Körösi Állami Gazdaság rendkívül impozáns juhtelepe viszont már nem ezt a szemléletet tükrözi. Az olcsó tartószerkezetek alkalmazásával természetesen csökken az épület élettartama is, aminek hátrányai mellett van olyan előnye, hogy az épület elhasználódási ideje közelít a technológiai berendezések gyorsabb . . elhasználódási üteméhez. Az épületekkel szemben támasztott funkcionális igényszint csökkentését természetesen kitartó tenyésztői munkának kell megelőzni, amelynek eredményeképpen a körülményekre kevésbé érzékeny állományok alakulnak ki. A beruházási költségek csökkentésének jelentős tartalékát képezik azok a hatósági előírások, amelyek a legnagyobb biztonságot célozván jelentős költség- többletet idéznek elő. A túlbiztosítás érdekében eszközölt ráfordítások azonban legtöbbször nincsenek arányban az előírt ráfordítások elmulasztása esetén várható esetleges károkkal. A túlzó hatósági előírások megváltoztatása érdekében kísérletek folynak. E kísérletek keretében épült meg például a Komáromi Állami Gazdaság tehenészeti telepe, ahol — az előírásokból adott engedmények eredményeképpen — egy tehénférőhely költsége a szokásos 80—90 ezer forint helyett 60 ezer forint alatt volt. Reméljük, hogy a kísérletek eredményei alapján megyénkben is lehetőség nyílik arra, hogy a túlbiztosítások mérséklésével az állattartási objektumok bekerülési költségei csökkenjenek. A közeljövőben nem várható, hogy az állattartási beruházásokra több pénz jut, mint az eddigiekben. Az állattenyésztési szakemberek, a hatóságok és a beruházásban részt vevők együttes erőfeszítésére van tehát szükség, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökből minél több állatférőhely valósulhasson meg. Dr. Papp Jenő Elindul a kvarcóraprogram Augusztus 13-i számunkban jegyzetben foglalkoztunk a Battonyán gyártandó kvarcórák ügyével. Megírtuk, hogy késik a gyártás megkezdése, mert már többször elhalasztották azoknak a dolgozóknak az egyesült államokbeli utazását, akik a helyszínen tanulják meg a bonyolult munkát. A késedelem nemcsak bevételkiesést jelent a gyáregységnek, hanem a későbbi munkaerőellátást is veszélyezteti, hiszen egyre türelmetlenebbek azok a dolgozók, akikkel a gyáregység már megállapodott, hogy az újonnan induló üzembe jönnek dolgozni. Most örömteli hírt kaptunk Battonyáról: elutaztak a Magyar Optikai Művek törzsgyárából és a MOM battonyai gyáregységéből azok a dolgozók, akik elsőként tanulják meg a folyadék-kristályos óramodulok szerelését. A mintegy négyhetes tanulmányút után várhatóan szeptember közepén indul be Battonyán a korszerű termék sorozatgyártása. R Magyar Mezőgazdaság írja A számvitel és az ellenőrzés helyzetének gyökeresen változnia kell a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben. Az ennek érdekében születő intézkedésekről, s az így előálló új helyzetről, konfliktusokról ír Gádor Iván. Sok a gond a tsz- ekben a jogi munkával is. A jogászok helyzetét és szerepét elemzi egy másik írásban Fazekas Károly, a Haj- dú-Bihar megyei Tsz-szövet- ség titkára. A termelési rendszerekről folyó vitához. A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Rendszer igazgatója, Magyar Gábor, a minőségi fejlődés lehetőségeiről ír és sokoldalúan elemzi a rendszerközpont feladatait. Kedvező a helyzet a másodvetésekhez. Ez a címe dr. Mihályfalvi István írásának, amelyben a másodnövényektől várható eredményeket ismerteti és szól a nitrogénműtrágyák felhasználásának lehetőségeiről. „Az elmúlt két évben nem hozott semmit a rizs. Sőt, ebben az esztendőben sem várhatunk túl sokat belőle”. Ezzel a bosszankodással kezdődik Avar László riportja, amelyben a kisújszállási Tisza II. Tsz rizstermesztési gondjairól számol be. A lu- cematermesztésben azonban jobb a helyzet: Dr. Antal József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára a legújabb kutatási eredményeket ismerteti. A Sárréti j Tej az elmúlt években jelentősen bővítette termelését, új termékek sorát állítja elő és forgalmazza sikerrel. Mi a mai helyzet? Van-e a továbblépésre lehetőség? Erről szól Lengyel Zoltán cikke. Bóna Zoltán a Sarkadi Cukorgyárban járt, s arra keresett választ: hogyan állnak a cukorkampány előkészületei? A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár három évvel ezelőtt főszerepet vállalt a zöldségtermesztés gépeinek gyártásában. Vödrös Attila és Tamaska Gyula bőséges képanyaggal illusztrált riportban számol be a HÖD- GÉP eredményeiről. A nagy húsmarhatenyésztői hagyományokkal rendelkező tor- dasgyúrói termelőszövetkezet szerzői kollektívája a húsmarhatartás és tenyésztés időszerű kérdéseit elemzi. Könyvismertetés és számos időszerű kérdés, információ egészíti ki a Magyar Mezőgazdaság 331. számát. Két éve alakult a Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Társulás a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat és 16 tsz részvételével. Egy év múlva újabb 4 tsz lépett be a társulásba, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ez évben modell- társulássá nyilvánított, ezzel is elismerve, hogy a 22 társult üzem kezdeményezése, példája követésre méltó. Bz Ígéret szép szé A társulás célja: a megye kedvező adottságainak ki' használásával kiváló zöldségvetőmag előállítása. Ennek elérésére felhasználják a tudomány legújabb eredményeit és a vertikális együttműködési formát, melynek lényege, hogy a termeléstől a forgalmazásig minden folyamatot a társulás tagjai végeznek. Ez, a mezőgazdaságban egyre inkább terjedő termelési mód biztosítja az egyes termelési folyamatok összhangját és a nagyobb jövedelmet. Az alakulás óta eltelt két év eredményei mutatják, hogy érdemes volt összefogni. Céljaival a társulás ugyanis olyan lelkes pártfogókra talált, akik nemcsak ígérték, de meg is adják anyagi hozzájárulásukat. A MÉM az alakulástól számított négy éven át 50 millió forinttal növeli a társulás fejlesztési alapját — épületberuházások céljából. Jelentős állami segítség, "hogy a célgépek árának csak 30 százalékát fizeti a társulás. A gépekért fizetendő összeg most tovább csökken, mert az amerikai—magyar kereskedelmi egyezmény érvénybe lépésével a gépéket terhelő 70 százalékos vám 15 százalékra mérséklődött. A Békés megyei Tanács is hozzájárul a gépesítés fejlesztéséhez azzal, hogy a társulás befizetéseinek egy részét gép- beruházásokra visszautalja a társulásnak. A támogatás nincs ingyen, az állam azt várja a társulástól, hogy a kezdetben 2400 hektáros vetésterületet 1980ra 5 ezer hektárra növelje, s ezzel megoldja az ország zöldségvetőmag-ellátását. Ehhez természetesen nem elegendő csak a termőterületet növelni, emelkedniük kell a hozamoknak is. Magad uram, ha szolgád nincs Nagy segítség a kapott támogatás, hiszen nélküle a korszerű technológiák kialakításához szükséges eszközöket nem tudnák beszerezni a gazdaságok. Az eltelt két év alatt a beruházásoknak csak bizonyos hányada valósult meg — a terveknek megfelelően. Számottevő már ennek hatása is, a társulás termésátlagai minden növényfajnál meghaladják az országos átlagot. Egyes tsz-ek különösen kiváló eredményeket mutatnak fel, így a mezőkovácsházi Űj Alkotmány hagymamagból az országos átlag négyszeresét, a csanácf- apácai Széchenyi Tsz fajtabab vetőmagból kétszeresét termelte. Nem ritkák az ilyen kiváló eredmények de elgondolkodtató, hogy egyes gazdaságok az azonos termelési körülmények és technológia ellenére gyenge eredményeket produkálnak. Remélhetőleg a technológiai fegyelem erősítésével sikerül ezeknek az üzemeknek is felzárkózni, s ha ez nem megy, nem kötelezhető senkire sem a társulás adta előnyök élvezése ... A további fejlődéshez nélkülözhetetlen az új, nagy teljesítményű gépek beszerzése. Tavaly három olasz gyártmányú babfelszedő gép került a társulás birtokába. Korábban gabonakombájnra szerelt adapterrel szedték fel a rendre vágott babot, 20 százalékos veszteséggel. Az új gépek ezt a munkát csupán 2 százalékos veszteséggel végzik, nem csoda, hogy megérkezésüket nagy örömmel várták. Korai volt az öröm, mert a szállítmány jócskán megrongálódott, üzembe helyezés előtt a tsz- ek hozták használható állapotba. Az idei év egyik legjelentősebb beruházása az a H magszárító, amely megoldaná az összes termelt mag szárítását. Megoldaná, de a TSZP—II. típusú magszárító padozat jelenleg hiánycikk. Korábban a MEZŐGÉP dé- vaványai üzeme gyártotta — kiváló minőségben. A gyártás átkerült Kecskemétre, és az a furcsa helyzet állt elő, hogy az egyik üzem már nem gyártja, a másik még nem. Devizáért lehet jó padozatot venni, ennek elkerülésére a gazdaságok . magukra vállalták a gyártó szerepét, s elkészítik a hiányzó berendezéseket. Hiszem, ha látom s Saját tapasztalatok szerzésére ad lehetőséget az a 2 millió forintos műszaki, fejlesztési alap, amit a MÉM nyújt, széles körű szántóföldi kísérletek végzéséhez. A kísérletek a megye területén, a megye vetőmagtermesztéssel foglalkozó üzemeiben folynak, eredményeik így közvetlenül felhasználhatók a jelenlegi technológiák korszerűsítésében. Az előny kölcsönös — a MÉM olyan kiváló technológiákat kap a támogatásért, amelyek az egész ország területén fel- használhatók. Egészséges kétkedés jellemzi a társulás irányítóit minden tekintetben. Szakembereik gyakran utaznak külföldre, hogy személyes tapasztalataik alapján változtassanak módszereiken, vagy éppen új gépet vásároljanak. Így találtak kiváló olasz és NDK gépeket, de érdeklődésük minden területre kiterjed, ahonnan tanulhatnak valami újat és jót. Nem ismeretlen a társulás Európában, ennek bizonyítéka, hogy összes termelési értékük közel 40 százalékát exportálják, s joggal érzik kitüntetésnek, hogy újabban a világ mezőgazdaságának élvonalába tartozó Hollandia is igényli a békési vetőmagot. Szintén a növekvő nemzetközi tekintély jele, hogy 1979-ben a MÉM engedélyével szakmai bemutatót tarthat a társulás a KGST-tag- országokból és kapitalista országokból jött vendégeinek. Anyagiak nélkül nehéz jó eredményeket elérni, de sok pénzt is fel lehet rosszul használni. A Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Társulás kétéves működése példa rá, hogyan lehet okosan és jól felhasználni a rendelkezésre álló erőket. Elkészült a Komárom megyei Kályhacsempe Gyártó és Építő Vállalat kályhacsempegyára. Az új gyárban évente kétezer tonna kályhacsempét készítenek (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) M. Szabó Zsuzsanna
