Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
1978. augusztus 16., szerda KHdUl-fíTd Honvédelem „Páncélékor’ — gyerekkézben égen—földön Hárman a sok ezres nézőseregből Mint már lapunk tegnapi számában beszámoltunk róla, augusztus 13-án jól sikerült országos honvédelmi napot rendeztek a békéscsabai repülőtéren. Szóltunk a harci-technikai bemutatóról, a nagy sikert aratott műrepülésekről, a repülőmodellezők szép teljesítményéről. Felnőtteknek és fiataloknak egyaránt bizonyára sokáig emlékezetes marad ez a nap, hiszen láthatták és tapasztalhatták, hogy néphadseregünk állománya kitűnően felkészült, s technikájával el tud hárítani egy esetleges ellenséges támadást. Különösen jól szolgálta a honvédelmi nap a fiatalok hazafias nevelését. Timár Vince sikeres ejtőernyősugrás után Ismerkedés a géppisztollyal Martin Gábor képriportja Egységes földügyi szakigazgatás Szarvason A közelmúltban elkészült a szarvasi járási és városi földhivatal munkáját elemző írásos tájékoztató. Eszerint az ingatlannyilvántartási, a földmérési, valamint a földhasználati csoportok tevékenysége több mint 82 ezer hektárnyi területet érint. Tavaly például a hivatal dolgozói 7225 ügyiratot kezeltek, és mintegy 3100 telekkönyvi szemle után szolgáltattak adatokat. Számos egyéb feladat mellett elkészítették Békésszent- andrás új ingatlannyilvántartóját, és hasonló céllal nyújtottak segítséget Békés városnak is. * * * Mit értünk az új ingatlannyilvántartás szerkesztésén? A társadalmi, gazdasági fejlődés szükségszerűen megköveteli az állami nyilvántartás korszerűsítését. Egy hat évvel ezelőtt kiadott minisztertanácsi rendelet szerint a munkálatokkal 1980-ig kell elkészülni. Szarvason ez az eljárás — az ütemterv alapján — 1979. július 30-ig fejeződik be. A lényege abban áll, hogy a telekkönyvi adatokat kiegészítik telekkönyvi állami földnyilvántartással. Ellenőrzik továbbá, hogy a tulajdonosok, a használók, a kezelők, valamint a parcellák adatai megegyeznek-e a valósággal. A tennivalókat a földhivatal munkatársai úgy szervezik meg, hogy a helyszíni szemlékkel elkerüljék „az állampolgárok felesleges zaklatását”. Az elmaradt hagyatéki ügyek intézésén, a szerződések telekkönyveztetésén túlmenően a termelés- és ellátási felügyeleti osztály segítségével a hivatal hatékony földvédelmi tevékenységet folytat. Ez azt jelenti, hogy a kisajátítási eljárások következtében — éppen a bizonytalan birtoklási viszonyok létrejötte miatt — sok terület parlagon marad. Itt a városi tanács közreműködésére is szükség van, mert ezek az intézkedések már nem a földhivatal hatáskörébe tartoznak. Az 1967-ben hozott földtörvény előírásait két szakaszban hajtották, illetve hajtják végre. Az elsőben felülvizsgálják a termelőszövetkezetek használatában álló ingatlanokat; a másikban a nem szövetkezeti tagok földjét „megváltási ár ellenében” átadták a különböző tsz-eknek, s ily módon évente 700 hektár föld kerül szövetkezeti tulajdonba. A tájékoztatóban olvashatunk azokról a kisebb zártkerti parcellákról is, amelyek gyakran parlagon maradnak, s ezért meg kell vizsgálni a tartós használatba adás lehetőségeit. Szarvas járás és városban az ingatlanforgalom az elmúlt öt év adatai alapján nő. A tanyák száma viszont csökken, de maga a rendszer még sokáig fennmarad. Köztudomású, hogy hazánkban egyre nagyobb területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól. A szarvasi járás és város tavaly 60 hektár szántóterületet vesztett el és ezzel egy időben 200 hektár szántó „átminősítését kérték legelő, illetve rétművelési ágra”. Sok a téves nézet, például : a terméskiesést a termésátlag növelésével lehet kompenzálni. Vagy: akadnak olyan földek, amelyeket semmilyen módszerrel sem lehet tartósítani és így tovább. Az ilyen helytelen szemléletből fakadó gyakorlat a megvalósítást is akadályozza, az 1978. január 1-től hatályba lépett új földvédelmi törvény is. Ennek alapján például egy hektár első osztályú szántó- terület kivonásának engedélyezéséért 416 ezer forint összegű térítést kell fizetni. Noha a szarvasi járásban évente csak 20—30 hektár marad megműveletlenül, mégis szükség van bizonyos intézkedésekre. Mindent egybevetve: az már jelentős előrelépést jelent, hogy az elhagyott tanyahelyek 50 százalékát felszámolták a mezőgazdasági üzemek. Természetesen e folyamatot meggyorsítaná, ha megfelelő talajjavító gépek is rendelkezésre állnának a termelőszövetkezetekben. + + * A földhivatal nemrég készült jelentése kitér a levéltári anyagok raktározásának nehézségeire is. Az iratok megőrzését elsősorban egy arra alkalmas helyiség biztosítaná. Végül Gyulavári András hivatalvezető néhány sorban összegezi tevékenységük jelentőségét. Kiemelte azt, hogy a földügyi szakigazgatás nemcsak irányítja és szervezi a mezőgazdaság földügyi tevékenységét, hanem állami felügyeletet is gyakorol. —y—n II tanács vb-iilésekröl jelentjük Sarkad A sarkadi Nagyközségi Tanács hétfőn tartotta soron következő ülését. Első napirendi pontként meghallgatta Mátyási János igazgató beszámolóját arról: hogyan készült fel a Sarkadi Cukorgyár az idei répatermés fogadására és feldolgozására. Mint kiderült: a cukorgyár minden eddiginél nagyobb körültekintéssel készült fel a kampányra. A gyár körzetében pár száz hektáron jégkárt szenvedett a répa. A jelenlegi felmérések szerint 10 900 hektárnyi területről több mint 39 ezer vagon répát várnak. A répa érése azonban késik. A vegetációs időből a hűvös, csapadékos időjárás miatt csaknem egy hónap a kiesés. Az elmúlt esztendő azonos időszakában a répa cukortartalma hasonló volt a mostanihoz. Tavaly ilyenkor a répa gyökérsúlya átlag 50 deka volt, a levélsúly pedig 65. Az idén a gyökérsúly azonos, a leveles répafejsúly viszont 82 deka. A Sarkadi Cukorgyár az eredeti terveknek megfelelően felkészült arra, hogy szeptember elsején megkezdi a répa átvételét, hatodikén predig a feldolgozást. Az igazgató azonban úgy véli: nagyon megérné a népgazdaságnak, ha a répa éretlensége miatt az alföldi gyárak a tervezettnél 5—6 nappal későbben kezdenék a feldolgozást, a dunántúliak predig ugyanannyival hamarabb. Szó volt arról is, hogy a Sarkadi Cukorgyár az idén 98 millió forintos beruházást valósít meg, felújításra, karbantartásra predig 44 millió 250 ezer forintot szánt. Egyedül a VENEMA komplett répalaboratórium húsz millióba kerül. Hollandiából megérkeztek a gépek, s megkezdték a beszerelést. Az új laboratórium a répa cukortartalmát vizsgálja nagyon pontosan. A mintát gép veszi, emberi kéz érintése nélkül folyik a vizsgálat, az eredményt semmiféle szubjektív tényező nem befolyásolja. Megfelelő ütemben haladnak a kazánház rekonstrukciójával is. Ugyanis a gyár áttér fokozatosan a gáztüzelésre. A rakodó gépek, szállító járművek, buktatók karbantartása befejeződött. A partnergazdaságok vezetőivel megkezdődtek a tárgyalások: ki, mikor, hol és mennyi répát ad át a feldolgozó iparnak. A gondok elsősorban a munkaerőhiánynál mutatkoznak. A nehezebb fizikai munkakörökbe még nem sikerült biztosítani a létszámot, ehhez elsősorban a községi tanácsoktól és a partnergazdaságoktól vár segítséget az üzem. A beszámolóból kiderült: 1977-ben 603 millió forint termelési értéket produkált a gyár, a nyereség 30,9 millió forint volt. Az idei terv: 641 millió forint, termelés, 37,5 millió nyereség. A hozzászólásokból kiderült: a testület tagjai jól ismerik a cukorgyár kollektíváját. Büszkék arra, hogy a nagyközségükben olyan üzem tevékenykedik, ahol példás a munkafegyelem. A gyár dolgozói nemcsak a munkahelyen állják a sarat, de igen jó példával járnak élen a társadalmi munkában is. A község szépítéséből, gyermekintézmények építéséből alaposan kiveszik részüket. Ezért javasolják a testület tagjai, hogy a VB elismerését fejezze ki a cukorgyári dolgozóknak. Köröstarcsa Tegnap, augusztus 15-én délután ülést tartott a kö- röstarcsai Városkörnyéki Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés egyik napirendi pontja az adócsoport munkájának értékelése volt. Ebben az évben 1550 adóívet adtak ki, s nagyszámú értékbizonyítvány, adóigazolás, földterület-átjelentés történt. A jelentős ügyiratforgalom nagy munkát igényel a csop>ort dolgozóitól, akik jól dolgoztak, hiszen az általuk kiadott határozatokat egyetlen esetben sem fellebezték meg az ügyfelek. Meggyőző, felvilágosító munkával szeretnék elérni azt, hogy a jövőben még kevesebb legyen az illetményletiltások száma. A tanácskozás résztvevői a fürdő működéséről is tárgyaltak. Az elmúlt évben mintegy 106 ezer forintot fordítottak e létesítmény teljes felújítására, s ebben az időszakban 3825 vendéget fogadták. Az idei évet már korszerű körülmények között kezdték meg, s ennek eredménye, hogy eddig már kétezren keresték fel a fürdőt. Búcsú UszlY-llimszktől Ünnepélyesen búcsúztatták kedden délután Moszkvában, a Komszomol Központi Bizottságának székházában a Kun Béla magyar ifjúsági építőbrigád hazatérő tagjait. A magyar fiatalok éppen két évvel ezelőtt utaztak ki a KGST-tagállamok együttműködésével megvalósuló nagyszabású szibériai építkezésre, az uszty-ilimszki cellulózé és papíripari kombinát és a mellette felnövekvő úi város építésére. A Kun Béla brigád becsülettel helytállt a nagy munkában. A számukra szokatlan szibériai körülmények között, télen nemegyszer mínusz ötven fokig terjedő fagyban dolgoztak. Kezdeményezői lettek az Októberi Forradalom évfordulója tiszteletére indult nemzetközi szocialista munkaversenynek az építkezésen, kiemelkedő teljesítményeket értek el. A magyar fiatalok 41 200 köbméter monolit betont építettek be a komibnátba, 2500 köbméternyi téglafalat emeltek, 123 400 négyzetméternyi felületet burkoltak és vakoltak be, 370 tonna vasszerkezetet építettek fel, és 10 ezer tonnányi fémszerkezetet festettek le. A Komszomol Központi Bizottsága az építkezésen nyújtott kiemelkedő munkájáért, a társadalmi munkában végzett kimagasló teljesítményért számos magyar fiatalt tüntetett ki elismerő oklevéllel. Közülük tizenháromnak a búcsúztatáson nyújtották át a megtisztelő elismerést. Kismamák gyesen Hallottam olyan újdonsült anyukáról, aki. örült, hogy végre nem kell dolgoznia. A gyermekgondozási segély három évének letelte után rosszkedvűen ment be munkahelyére. Keze alig állt rá elfelejtett munkájára. Ismerek azonban olyan „csodanőt” is, aki két gyermek mellett végezte el az egyetemet. A három év kiesést jelent nemcsak anyagilag, hanem a szakmai továbbfejlődésben is. Ezért nagyon lényeges a munkahely törődése, de ugyanilyen fontos a kisgyermekes anya hozzáállása is. A kapcsolat megtartásáért mindkettőnek tennie kell valamit. Egyre több példa mutatja, hogy ez így is történik. Másfél év után visszamenten Majoros Jánosné, a Csaba Ruházati Ipari Szövetkezet varrónője. Ez év decemberében szüli első gyermekét. — Szeretnék minél többet foglalkozni a kicsivel — mondja. — Ezért valószínűleg igénybe veszem mind a három évet. Hogy mit fogok csinálni a gyes alatt? Nem akarok örökké otthon ülni: sokat sétálunk majd. Mivel lakásra gyűjtünk, bedolgozást is vállalok. így a munkahelyemtől sem fogok elszakadni. Szalai Lászlóné, a békéscsabai Lékai János Kollégium élelmezésvezetője. Első gyermekével három, a másodikkal csak másfél évig maradt otthon. Nemrég ment vissza munkahelyére. — Nagyon vártak már — mondja. — Még a szülés előtt megígértették velem, hogy visszamegyek. Szükségük van a munkámra. Persze én sem akartam tovább otthon maradni. Hosszú volt annak idején a három év. Akkoriban alig mordultam ki itthonról. Az ember főz, mos, a gyerekkel foglalkozik, este már fáradt —, bizony úgy éreztem, „begyepe- sedek” egy kicsit. A munkahelyemen sok mindent látok, hallok. Jó a kollektívánk is. Hiányoztak, amíg gyesen voltam. II munkahely gondjai Békéscsaba egyik legtöbb nőt foglalkoztató gyára a férfifehérnemű-gyár. Az 1200 dolgozóból jelenleg körülbelül háromszázan vannak gyesen. — Aki teheti, igénybe veszi a három évet — mondja az igazgató. — Ez nekünk igen nagy probléma, hiszen jelentős munkaerő-kiesést jelent. Próbáljuk visszahívni őket, különböző kedvezményekkel, de aki jól áll anyagilag, nem szívesen jön visz- sza a három év letelte előtt. És ez emberileg érthető is. — Kapcsolatunk nem szakad meg velük. Minden évben rendezünk kismamatalálkozót, ahol tájékoztatjuk gyesen levő dolgozóinkat a gyár fejlődéséről, s megkérdezzük problémáikat is. Igyekszünk rábeszélni őket a továbbtanulásra. Ezt a lehetőséget. sajnos, kevesen veszik igénybe. Így szakmai fejlődés szempontjából csaknem mindenkinél holt idő a három év. Ha letelik a gyes Nem könnyű konklúziót levonni, hiszen a körülmények minden esetben mások. A munkahely sokat tesz azért, hogy megmaradjon a kapcsolat. A gyesen levőknek sem szabad elfelejteniük, hogy egyszer letelik a három év, s ismét a munkapad elé kell állniuk, az íróasztal mögé kell ülniük. Igaz, sok gond van a pici gyermekkel. De ha néhányan tudnak időt szakítani a tanulásra, a szakmai továbbképzésre, úgy mások is megtehetik ezt ügyes időbeosztással. G. K.
