Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

1978. július 12., szerda o D felázott talajon lassan haladnak a kombájnok Az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezetben az Állami Bizto­sító szakemberei 245 hektáron állapítottak meg belvízkárt. Képünkön a jégverte, vízzel borított kukoricatábla (Folytatás az 1. oldalról) A termelőszövetkezet sós­tói területén 55 hektár búza áll víz alatt. Az Állami Biz­tosító szakemberei ezenkívül még 190 hektár egyéb ve­tésű területen állapítottak meg belvízkárt. Itt hat hó­nap alatt több csapadék hul­lott a földekre, mint koráb­ban egy év alatt. Mind a két termelőszövetkezetben nagy teljesítményű erőgépek állnak készenlétben, hogy a búzatáblákon megsüllyedt kombájnokat, szállítójármű- veket kivontassák. A tótkomlósi Viharsarok Tsz elsősorban a háztáji ta­karmányszükséglet ellátásá­ra — 100 hektáron termel őszi árpát. A viharos, esős időjárás alaposan összeku­szálta a takarmánygabonát, rendkívül nehéz az aratás. A kombájnok szinte lépésben haladhatnák, időnként pedig beleragadnak a sáros talajba csakúgy, mint a terménnyel megrakott tehergépkocsik. A rendkívüli nehézségek ellenére hétfőn nyolc kom­bájn nyolc vagon őszi árpát takarított be. A takarmány- gabona szép tiszta, viszont a nyári gyom felverte a kalá­szos gabonát, ami tovább ne­hezíti az aratást. Hétfőn több alkalommal elültek a kombájnok és a tehergépko­csik, ilyenkor a készenlétben álló lánctalpas traktorok vontatták ki a sárból a dűlő- útra. Kedden délelőtt a Vihar­sarok Tsz 11 saját kombájn­ja kezdte meg az őszi árpa aratását. Segítség érkezett a szomszédos Haladás Tsz-ből és Nagykopáncsról is. Ko­rábban ugyanis a Viharsarok Tsz segített az említett szö­vetkezeteknek őszi repce­aratásban. Így a testvéri ösz- szefogással várhatóan pár nap alatt betakarítják az őszi árpát. Búzaaratásra saj­nos ezen a héten még nem­igen kerülhet sor a tótkom­lósi Viharsarok Tsz határá­ban. Az őszi árpa nedvességtar­talma egyébként 18,5 száza­lék, ezért minden betakarí­tott szemet azonnal szárító­ba szállítanak. Két szárító­üzem áll rendelkezésre a Vi­harsarok Tsz-ben, így annak idején a búzából is el tudják vonni a felesleges nedvesség- tartalmat. „Magyar Hét Régi kolostor — modem szálloda ; Szabadtéri szobor­park; Vízi öttusa a Balaton­ban; Tallózás a heti sajtó­ban — néhány kiragadott té­ma a Magyar Hét c. hetilap számából. Az időszerű kül- és bel­politikai eseményeken kívül a lap elsősorban a Balaton déli partját is magába fogla­ló Somogy megyét mutatja be. Az egyik cikk például be" számol a Balatonboglári Ál­lami Gazdaságról, mely a magyar mezőgazdaság egyik büszkesége. A kiváló borok minőségét a szakértelem Békéscsabáról A Békéscsabai Bútoripa­ri Szövetkezet az idén elő­ször önállóan is szervez üdülést a szövetkezet tag­ságának, ' dolgozóinak, nyugdíjasainak. Ez annyit jelent, hogy május 1-től szeptember utolsó napjáig Balatonfüreden béreltek egy üdülőt, ahová egyszerre két családot is be tudnak utalni. Az öthónapos idény alatt mintegy 30 család pi­henhet a magyar tenger partján, tíznapos turnusok­ban váltva. A térítés mini­mális, például egy 3—4 tagú családnak a tíz nap mind­össze 300 forintjába keiül. Természetesen az idény ele­mellett a legutóbbi években végrehajtott gépipari re­konstrukció biztosítja. Az olvasó ismertetést kap a Siótour Utazási Iroda prog­ramjairól és megismerkedhet az Expressz nemzetközi tábor életével. A „Barangolás Magyaror­szágon” című rovat ez alka­lommal is az ország egy-egy nevezetes tájára hívja fel a figyelmet. A kulturális ro­vatban pedig az országos hí­rű kaposvári színházat és a Rippl-Rónai József festőmű­vészről elnevezett múzeumot mutatja be. a Balatonra jén lekötötték a tagok mind a 30 lehetőséget, s a szövet­kezet vezetői úgy jelölték ki a pihenni vágyókat, hogy azok . kétharmada fizikai dolgozó. Ugyanakkor figye­lembe vették azt is, hogy a nyugdíjasok, illetve a gye­rekes családok megfelelő időben utazhassanak a Ba­laton mellé üdülni. Az üdülés mellett a ki­rándulni vágyókkal is törőd­nek a szövetkezetben. Négy­napos pécsi, illetve Pécs. környéki kirándulást szer­vez a bútoripari szövetkezet KISZ-?zervezete, amelyre a jelentkezőket autóbusszal viszik augusztus közepén. Következetesen Előtérben a hatékonyság A Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ V. ötéves munkaügyi terve az áruforgalom növe­kedésére épül föl, s mind­ezek alapján tervezték meg a létszám- és bérfejlesztést is. így az ötéves tervidőszakra az árbevételt a korábbi 165 millió forintról 259 millióra tervezték, amely a IV. ötéves terv utolsó évéhez viszonyít­va 57 százalékos növekedést jelent. A forgalom növekedését részben új munkaerő beállí­tásával, részben pedig a ter­melékenység fokozásával kí­vánják véghezvinni a szövet­kezetben. A létszámtervet úgy állították össze, hogy a termelékenység a népgazda­sági elvárásoknak megfele­lően alakuljon, vagyis a tervidőszak alatt mintegy 15 százalékkal több dolgozót foglalkoztatnának, mint az elmúlt ötéves tervben. Az elemzések alapján az ÁFÉSZ vezetői megállapították, hogy ez év közepéig a dolgozó tag­ság száma 8,7 százalékkal növekedett. Az új dolgozókat elsősorban a kiskereskede­lemben és a vendéglátóipar­ban foglalkoztatják. Mivel az előirányzott létszámnöveke­dés a tervidőszak első felé­ben magasabb volt, mint 50 százalék, ezért az V. ötéves terv hátralevő 2,5 éyében el­sősorban a termelékenység és a hatékonyság növelését tűz­ték ki célul. A szövetkezet béralapter­vében az új ötéves tervben 45,2 százalékos növekedéssel számolnak, amelynek kifize­tése időarányosan az elő­irányzottnak megfelelő. Az elmúlt két esztendő alatt a bérszínvonal csaknem 10 szá­zalékkal növekedett, ebben az esztendőben is előrelátha­tóan 5—6 százalékkal fog Emelkedni. A bérszínvonal- /növekedéshez nagyrészt az állam által támogatott mű­szakpótlék bevezetése adott lehetőséget. A szövetkezet további munkaügyi feladata — mint az ÁFÉSZ vezetői megálla­pították —, hogy az V. öt­éves terv hátralevő részében törekedni kell a termelé­kenység fokozására, a meg­levő munkaerő ésszerű ki­használására, a belső tarta­lékok feltárására. Ifjúsági klubélet Endrédén Alig fél éve, hogy az ENCI Szövetkezetben, End- rődön megalakult az ifjúsá­gi klub Kertes Mária veze­tésével. Rövid idő alatt si­került már elérniük, hogy foglalkozásaikon mindenki megtalálhatja az érdeklődé­sének megfelelő előadást, így találkoztak például az elmúlt évben az endrődi születésű írónővel, Fenákel Judittal, a népszerű Zorán­nal, és a Szarvasi Szirén Szövetkezet dolgozóival, de szerepelt náluk a békési művelődési ház irodalmi színpada is. Az endrődi Szabók Ipari Szövetkezetében július 8- án, szombaton alakult ifjú­sági klub, amelynek veze­tőjévé Gyetvai Ernőt vá­lasztották. Több mint 20 szövetkezeti fiatal lépett az alapítótagok sorába, így őket köszöntötték a megnyi­tón jelenlevő társadalmi, politikai és gazdasági ve­zetők. A helyi erők össze­fogásának szép példája ez az új ifjúmunkás klub, ame­lyet maguk a fiatalok szé­pítettek meg társadalmi munkában. Elképzeléseik szerint nemcsak a fiatalok igényeit elégíti majd ki ez a klub, hanem az időseb­beknek szóló előadásokat, s a mindenkit érdeklő kultu­rális műsorokat is itt ren­dezik majd. Tanulnak a rajztanárok Fotó: Gál Edit A Képzőművészeti Főiskola minden évben más-más vidéki városban rendezi meg háromhetes felsőfokú továbbképző tanfolyamát rajzoktatók részére, így most töltik utolsó ta­nulóhetüket Békéscsabán az ország különböző részeiből hoz­zánk érkező rajztanárok. Balogh Jenő, a főiskola pedagógiai tanszékvezető tanára és Kemény Gyula tanársegéd irányításával tanult a 40 általá­nos és középiskolai tanár. A tanfolyam célja, hogy az alkotó és ,a valóság közötti kapcsolatot helyes irányba fejlesszék, a pedagógusok olyannak lássák a valóságot, amilyen, s ezt a látásmódot sajátíttassák el a tanítványaikkal is. □ vezetői hármas köve­telményről már szám­talanszor esett szó — — sokszor és sok helyütt. Eszerint politikailag meg­bízhatónak, szakmailag fel­készültnek. és a vezetésre al­kalmasnak kell lenniük mindazoknak, akiket kine­veznek egy-egy osztály, rész­leg vagy egység élére. E norma betartására majd mindenütt törekszenek is a kinevezéskor. A jelölt több­nyire meg is felel az előír­taknak, s mégis nem ritkán, később kiderül : alkalmasság ide, alkalmasság oda, nem mennek úgy a dolgok, aho­gyan kellene. Ilyenkor keresik a sikerte­lenség okát, megoldásként átszerveznek, intézkedéseket hoznak a fegyelem megerő­sítéséért, újabb és újabb embereket vesznek fel, hát­ha többen jobban megoldják majd a feladatokat — aztán marad minden a régiben. Korántsem tamáskodni akarnánk, mégis meg kell állapítanunk: a vezetői hár­mas követelmény — noha elemei első látásra külön­böznek egymástól — elsősor­ban szakmai szempontoktól vezettetett. A felkészültség értelemszerűen ide sorolható, a politikai megbízhatóság pe­dig igencsak tág fogalom, ám a harmadik, a legfontosabb tényező sem arra vonatkozik legtöbbször, amiről szól. Egy kinevezésnél olyan embert, alkalmas személyt keresnek, aki az adott munkafolyama­tok szempontjából alkalmas a vezetésre. A termelési cél tehát elhományosítja a dolog lényegét. A legtöbbször úgy fogalmaznak, hogy X vagy Y alkalmas vezetőnek, képes rá, hogy áttekintse az adott helyen és időben zajló ter­melési folyamatokat — ösz- szefoghatja tehát végrehajtá­sukat. Ami ebből a néző­pontból hiányzik, az az em­ber. A munkavállaló, aki — az elnevezésből sem követ­kezhet más — elvégzi a munkát. A szubjektív lény, aki gondolkodik, érez, örül vagy bosszankodik, s leg­többször véleménye van a körülötte levő világról. Ko­rántsem holt tárgy tehát, gép, aki rutinos, begyakorolt mozdulatokkal elvégzi a rá kirótt penzumot. Következik mindebből: aki a mestere a munka meg­szervezésének, az hasonlóan értője az emberekkel való bánásnak is. Mert hiába dol­gozza ki valaki a létező leg­nagyszerűbb és legtöbb eredményt ígérő szervezési módszert, a munkák logikus egymásutániságát, semmire sem megy a végrehajtók nél­kül. Szociológiai felmérések sora bizonyította be az el­múlt esztendőkben, hogy az „egyszerű” dolgozó igencsak megnehezítheti a vezetői döntések végrehajtását, anél­kül, hogy jogszabályba vagy a munkaszerződésbe ütköző­en cselekedne. Egyszerűen a hivataloskodva „hozzáállás­nak” nevezett magatartásról van itt szó. A munkakedv­ről, vagy annak hiányáról. Vagy más oldalról nézve, ar­ról a pszichológiailag érthető, sőt megérthető jelenségről, melynek lényege: az unottan végzett munka jóval keve­sebb eredménnyel jár, mint az örömteli cselekvés. Mit tehet ez ellen a veze­tő? — e kérdés aligha vála­szolható meg egykönnyen, s mindenesetre általánosítha- tóan, mégis — érzésünk sze­rint — v,an rá felelet. A ve­zetői magatartáson — kell-e hangsúlyoznunk? — nagyon is sok múlhat. A módszeren, ahogy közeledni, esetleg tá­volodni próbál a beosztot­takhoz, illetve a beosztottak­tól, ahogy beszél, intézkedik, magyarán : van súlya, ho­gyan viselkedik az irányítás­sal megbízott személy. A vezetői alkalmasság egy­fajta képesség az emberi kapcsolatokra. Persze a meg­fogalmazás — képesség a vi­selkedésre — igencsak álta­lános, s mint követelmény tarthatatlan. Kinevezéskor ennél pontosabb, tárgysze­rűbb, könnyebben értelmez­hető kategóriákban gondol­kodnak az arra hivatottak. A vezetésre alkalmas személy­nek egyetlen tulajdonsága van, ami mérhető, s a múltjá­ban is nyomon követhető. Ez pedig a következetesség vagy esetleg annak hiánya. Ez az a tulajdonság, amelynek mindenképpen jel­lemeznie kell a jó vezetőt — minden szinten, s minden helyzetben. És mert emberi kapcsolatokról és korántsem egyenrangú viszonyokról van szó, szinte elképzelhetetlen, hogy egy vezető mindig, s mindenkinek megfelelően döntsön. Lehetetlen jót ten­ni egyszerre valamennyi be­osztottnak. Ám akkor, ha a döntésre hivatott személy a hasonló eseteket rendre ugyanúgy bírálja el, nem ér­heti szó ,a ház elejét, joggal beszélhetünk vezetői mód­szerről. És a beosztottak is tisztában lehétnek azzal, mit akar a főnökük. Ha úgy tet­szik, egyszerűbben szólva : módot nyernek rá, hogy al­kalmazkodjanak a velük kö­zölt elhatározásokhoz. Tud­ják, hogy adott helyzetre mi­képpen reagál a vezetőjük, hogyan viselkedjenek, hogy összhangban legyen munká­juk a főnöki módszerrel. ehát a következetesség az, amely — termé­szetesen sok más mellett — megteremtheti a hőn áhított vezetői tekin­télyt. A következetesség, amely nem foglalható hár­mas szabályba, kategorikus normába, mert nem több és nem kevesebb elismerésre méltó emberi tulajdonságnál. Malonyai Péter Külpolitikai fórum a tv-ben Első alkalommal jelentke­zik szerdán este szűkített — ezúttal két — témakörrel a televízió külpolitikai műso­ra, a Fórum. Szerkesztői el­mélyültebb vita kialakulásá­ra kívánnak ezzel a formá­val lehetőséget adni. Az adás során a nézők a szovjet—amerikai kapcsola­tok alakulásáról, a leszere­lésről, az enyhülés folyama­táról, a kelet—nyugati gaz­dasági kapcsolatokról, a bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalásokról kaphatnak tájé­koztatást. Az Afrikai Egységszervezet közeljövőben tartandó ülése teszi aktuálissá a Fórum másik témakörének, az afri­kai kérdésnek a megvitatá­sát. A műsorban ismert külpo­litikai újságírók válaszolnak a nézők kérdéseire. Az adást Sugár András vezeti. A nézők szerda reggel 10 órától este 22 óráig a 170- 700-as, 18 órától pedig a 173-444, illetve a 174-333-as telefonszámon tehetik fel kérdéseiket. Gyomán üdülnek A szeghalmi Nagyközsé­gi Tanács ötletesen oldotta meg néhány szeghalmi ál­talános iskolás üdültetését. A Közalkalmazottak Szak- szervezete szeghalmi nagy­községi bizottságának ugyanis Gyomán, a strand­fürdő mellett háromszobás faháza van. Üdülőszezonban ezt a szakszervezeti tagok és családtagjaik szokták igénybe venni. Július 7-től 14-ig 24 szeghalmi gyermek vette birtokba a faházat, és a környéken felállított hét sátrat. A felügyeletről és a gyerekek szórakoztatásá­ról a szakszervezeti dolgo­zók társadalmi munkában gondoskodnak. A kis „tá­bor” étkeztetését a gyomai napközi otthon biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents