Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-12 / 162. szám
i 1978. július 12., szerda 1---------------------------------A 14 lakásos OTP-ház Sarkad központjában épül. Eredeti átadási határideje jövő év szeptember 30-a, de a Sarkadi Építőipari Szövetkezet — amely a kivitelező — öt szocialista brigádja vállalta, hogy a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára, március 21-re beköltözhetnek a lakók Fotó: Veress Erzsi Áruellátás Füzesgyarmaton Füzesgyarmat lakossága szerencsésnek mondhatja magát, már ami az áruellátást illeti, hiszen a legutóbbi felmérés szerint a járás községeihez viszonyítva a legjobbnak ítélték meg a nagyközség lakosságának áruellátását. Különösen elmondható mindez az élelmiszer-ellátásra. Ez azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt évben növekedett az élelmiszer-fogyasztás, jóval több hús, tej és tejterméket adtak el. Jótékonyan éreztette hatását a kormány- program által meghirdetett zöldség- és gyümölcsprogram, amely leginkább abban mutatkozott meg, hogy egyre több háztáji gazdaságban termelnek zöldséget, gyümölcsöt, amit a szeghalmi ÁFÉSZ felvásárolt, és bolthálózatán keresztül juttatott vissza a lakosságnak. Talán azért is mondható szerencsésnek, és az átlagosnál jobbnak Füzesgyarmat lakosságának áruellátása, mert ebből jelentős szerepet vállalt a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az elmúlt évben például csaknem három és fél ezer sertést vágtak le, illetve értékesítettek. Hasonlóan kedvezően alakult a tejforgalom is. Több mint kétezer hektolitert adtak el és ami figyelemre méltó és dicséretes, a tej- árusítást a szövetkezet vasárnap is biztosítja. Zöldségből és gyümölcsből ugyancsak tekintélyes Villany az öreg házban Endrődön, a Selyem utca 77. szám alatt régi, ütött- kopott kis nádfedeles ház húzódik meg az új, korszerű családi otthonok gyűrűjében. Szúette ágasok tartják a sok évtizede felrakott nádtetőt, melyet már alaposan kikezdett az idő. Az itt élő idős házaspár, a 91 éves Alt Elek bácsi és 80 éves felesége havi 1740 forintos nyugdíjból tartja fenn magát. Közelebbi hozzátartozójuk nincs. Igaz, már hosszabb idő óta szociális gondozás alatt állnak. A bácsit nemrég betegség vette le lábáról. Ekkor derült ki, hogy az öreg házban nincs villany. Gellai Józsefné, házi szociális gondozónő vette észre, hogy sötétedéstől virradatig petróleumlámpa füstölög a lakásban. Ezt sürgősen jelentette a nagyközségi tanácsnál. A fiatalok segítőkészségének szép példája, hogy Gyetvai Jánosnak, a községi KISZ-bizottság titkárának szervezésével hamarosan beszerelték a villanyt az öreg házba. A gyors és önzetlen segítséghez az Endrődi Cipész Szövetkezett Angela Davis és a Penzai Barátság ifjúsági szocialista brigádok tagjai keresetük egy részével járultak hozzá. Jákói Mihály, Gubucz Károly és Uhrin Miklós a szabó ksz villany- szerelői szabad szombatjukat áldozták fel, hogy örömet szerezzenek az idős házaspárnak. Mraucsik Mónika, Po- robesánszki Judit és Gyetvai János KISZ-es fiatalok pedig vasárnap délelőtt feltakarították a szereléssel járó szemetet, és rendet raktak a lakásban. A TITÁSZ a belső szerelés elkészültét követő napon vonalra kapcsolt. A felgyulladt villany nemcsak fényt vitt. az öreg házba, de az emberi együttérzésnek, humánumnak is jelképe lehet. Sztanyik Károly mennyiség került a háziasszonyok szatyrába. Burgonyából 15, almából 16, zöldség és egyéb gyümölcsből tíz vagonnal értékesítettek. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén sincs ok aggodalomra. Bár a központi kéret hús és húskészítményekből várhatóan kevesebb lesz mint az elmúlt évben, ennek ellensúlyozására a szövetkezet havonta 120 sertést vág le, s ezzel az idén a levágott és értékesített sertések mennyisége eléri a négy és fél ezret. Hasonlóan növeli a tej és tejtermékek mennyiségét. A nagyközségben működő ÁFÉSZ ezeken kívül — a több csatornás beszerzési kört bővítve — 44 őstermelővel kötött felvásárlási szerződést különböző primőrárukra, zöldségre. így csak innen mintegy 200 mázsa áru kerül az üzletekbe. B. O. Szarvason üdülnek a szegedi házgyár dolgozóinak gyerekei. Egyik kedvenc időtöltésük játék a városközpont játszóterén Fotó: Gál Edit B fogyasztók érdeke és a minőség Beszélgetés az élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetben Dr. Hídvégi Imréné vegyészmérnök a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet igazgatója 1962- től. Azóta több mint másfél évtized telt el. — Munkánk lényege mais ugyanaz : az élelmiszerek minőségének ellenőrzése. Annak idején ez főleg a kereskedelemre és a tejbegyűjtésre vonatkozott. A megye élelmiszeriparának fejlődésével azonban megváltozott a helyzet, a kereskedelmi vizsgálatot döntően az ipar, illetve a gyártás ellenőrzése váltotta föl, ez lett a jellemző. Ez az intézet munkájában is minőségi, előrelépést hozott, mert a technológiára is kiterjed. — A kereskedelemben az ellenőrzés már kész helyzetet talál. S így a visszajelzés és változtatás eredményét csak hosszabb idő múltán érzékelheti a vásárló? — Igen. Ezért is nagy há- ladás a termelés ellenőrzése az üzemekben, mert nemcsak a hibák megállapítására szorítkozik, hanem a gyártási folyamatban levő okokat is keresi, s javaslatot tesz az ottani hibák kijavítására. Persze százszázalékos ellenőrzés nincs, mert az csak a munkát hátráltatná, de nem is szükséges, mivel a rendszeres — nagyobb üzemekben havi — ellenőrzés képet ad egy-egy vállalat minőségi szintjéről. — Mekkora mennyiség szükséges a vizsgálathoz és mit néznek meg elsősorban? — A vett minta mennyiségét mindenre szabványok írják elő. Egynapi zöldborsótermelésből például 30 üveggel. Ebből már — a szemnagyság, súly stb. — következtetni lehet a milyenségén kívül magára a gyártásra is. A vizsgálatok több irányúak. Az érzékszervi a különböző termékek színét, szagát, ízét, kenhető- ségét nézi, az összetételi pedig a nedvesség-, zsír-, fehérje-, keményítőtartalmat. Ezenkívül a térfogat és a súly ellenőrzése is lényeges. Természetesen ezek minden jellemzőjét itt fölsorolni sok lenne, de maga a háromféle vizsgálat sem minden árunál szükséges, például : baromfiipari termékeknél nem. A tej és a tejtermékeknél viszont kell. — Talán semmire sem olyan érzékeny a vásárlóközönség, mint éppen ezek és a kenyér minőségére. Mik az utóbbi idők tapasztalatai? — A tejnél leginkább előforduló hiba a térfogathjány, az hogy nincs ki pontosan az egy liter, vagy fél. Sok esetben ezt a fogyasztó nem is veszi észre, olyan kicsi a differencia, de nekünk mégis föl kell rá hívni a figyelmet, mert géphiba. A másik a csomagolás. Ez ha nem tökéletes, már közvetlenül érinti a vásárlót, de a kereskedelmet is. Az utóbbiaknak nemcsak bosszúság, mint a vevőnek, hanem sok többletmunka is. Ennek az oka is elsősorban gépi, s hasonló ahhoz a szabónőéhez, aki a ruha összevarrásakor túl kicsi anyagot hagy meg a gépelés mellett. De felületesség is, mert a termelés helyén keli meggyőződni,' hogy hibátlan-e a tasak és a folyóst nem szabad a szállítmányba tenni. A háziasszonyok a túrót szokták még kifogásolni, de meg kell mondanom, bár a fóliás csomagolás nem ideális, megfelel a szabványoknak. A panaszok mögött inkább a Békés megyei megszokások rejlenek és a hagyományok ereje nagy. A kenyérnél is ez látszik, talán meglepő is, hogy mennyire. Ugyanis a termelés 75—80 százalékát a cipókenyér teszi ki. Valóban nagyon finom és híre van az egész országban, csak egy a hiba: a gyártást nem lehet végig gépesíteni. Ezt pedig sokáig nem fogják győzni munkaerővel az üzemek. — Sokat bajlódnak és nehezen igazodnak el az emberek az élelmiszerek szavatossági kérdésében. Mi most a helyzet? — Az új rendelet már megjelent és június 1-vel hatályba lépett. Az élelmiszerek egy részére — főleg a gyorsan romlókra — a fogyaszthatósági határidő feltüntetése vonatkozik, s ha ez csak egy nappal is lejárt, az illető cikket ki kell vonni a forgalomból, még leértékelve sem lehet tovább árusítani. A többin a gyártási időt és a minőségmegőrzési időt tüntetik fel. Ha ezek közül valamelyik áru csökkent minőségű lesz — valamilyen okból nem felel meg a szabványnak —, de egészségügyileg nem kifogásolható, akkor csökkentett áron forgalomban maradhat. Az egységes jelölést legkésőbb 1980 végéig mindenütt be kell vezetni. — Végül egy személyes kérdés. Mi kell ahhoz, hogy egy nő, mint vezető produkálni tudjon? — Jó családi környezet és jó munkatársak. Megértő férj és önállóságra nevelt gyerekek; s olyan kollégák, akikkel fél szavakból is megértjük egymást. Vass Márta Egy tanácsrendelet margójára gyulai Városi Tanács I ■ legutóbbi ülésén a ta- Inácstagok egyhangúan megszavaztak több tanácsi rendeletet, azonban az egyiknél mindössze 17-en szavaztak mellette, ellene 28-an, ami jól tükrözte, hogy a tervezettel kapcsolatban nem alakult ki egységes állásfoglalás. Ez pedig az 1/1978-as tanácsi, a „Gyula városért” kitüntetés alapításáról szólt. A hiba nem az előterjesztésben volt. hiszen azt olyan szakemberek állították ösz- sze, akik egyebek mellett jól ismerik a jogszabályokat is. Ez pedig úgy rendelkezett ebben a tárgykörben, hogy a tanácsok által alapított kitüntetésekből — városban — három adható. Ebből aztán vita kerekedik. Farkas Sándor tanácstag felszólalásában azt kifogásolta, hogy csak a három kitüntetés szerinte károsan befolyásolja a városért végzendő munkát, hiszen egy-egy évben jóval több olyan személy, szocialista brigád, intézmény és vállalat van, amelyik kiemelkedő tevékenységet fejt ki, gazdasági, kulturális, tudományos és politikai téren. Azt javasolta, hogy ne hármat, hanem 15 kitüntetést adományozzon a tanács. A tanácsrendelet szövegezője, dr. Szávai István, a végrehajtó bizottság titkára azzal érvelt, hogy a tanács részéről különösebb akadálya nincs, hogy többen is megkaphassák ezt a kitüntetést, de a jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Dér Lajos, a tanácselnök helyettese is egyetértett a rendelet alkotóival, de mert a többség ellene volt, így kompromisszumot kötöttek, amelyben úgy szabályozták a kitüntetésekről szóló megfogalmazást, hogy évenként ötöt adjanak át a díszes érmékből a legjobbaknak. Ezt már egyhangúan megszavazták. gy ötvöződik a közéle- tiség és demokratizmus. örvendetes, hogy a tanács munkájában olyanok vesznek részt, akik lelkiismeretesen, a közösséget segítő szándékkal, a választók bizalmát élvezve és ezeknek megfelelően döntenek fontos ügyekben. Jó dolog, hogy nemcsak hirdetik, hanem tevőlegesen részt is vesznek jogaik érvényesítésé, ben, a demokratizmus szélesítésében. Egyre inkább megtanulják, hogyan kell élni a demokratizmus adta lehetőségekkel, és mind többen élnek is ezzel a jogukkal. Ez pedig az egész társadalom előrehaladásának egyik fontos tényezője. Nőpolitikái fórum Békéscsabán Békéscsabán a II. kerületi pártalapszervezet nemrég nőpolitikái fórumot rendezett Békéscsabán, az alapszervezet székházában. Fe- kécs Margit megnyitójában elmondta, miként igyekszenek megvalósítani az MSZMP KB 1976. évi nőpolitikái határozatait a kerületben. Szorosan együttműködnek a Hazafias Népfront nő- és rétegpolitikai munkabizottságával. A párt- szervezet kezdeményezésére üzemi munkásnőkkel való találkozásokat szerveztek. Szabás-varrás tanfolyamot indítottak, amelyre a gyesen levő kismamákat is bevonták. Nagy sikerű kézimunka-kiállítást rendeztek, és hangulatos teadélutánokat tartottak. Jelenleg egyik legfontosabb feladatuknak tekintik az alapszervezet területén levő 30 olyan kis üzem, hivatal, illetve kereskedelmi egység patroná- lását, ahol nincs pártszervezet. A fórum elsődleges célja, hogy a kis egységek dolgozói találkozzanak és ismerkedjenek egymással, a nagyobb üzemekkel, a kerületben folyó munkával. Lehetőségük nyílik elmondani gondjaikat, esetleg javaslataikat is. Az ismerkedés gondolatának jegyében kért szót, a kerület egyik — sok nőt foglalkoztató — nagyüzemének, a férfi fehérneműgyárnak a képviselője. Beszámolt arról, hogy vállalatuknál miként segítik a nőket: az étkeztetést saját konyhával oldották meg. Az óvodát és a játszóteret bővítették. Vállalati üdülőjük van az IBUSZ-on keresztül, és igénybe lehet venni a szanazugi hétvégi házat is. Segítik az egyedülállókat, a nagycsaládosokat. Az üzemorvos mellett nőgyógyász és fogorvosi rendelés is van. Igazi fórumhangulat alakult ki, heves felszólalásokkal és némi vitával. Néhány gondolat az elhangzottakból: Mikor lesz már valami az „ezer éve ígért” nyugdíjasok házából? Nem segítene-e a magányos, idős emberek helyzetén és némileg az óvodai, bölcsődei ellátás problémáin, ha az új emeletes házakban a két- háromszobás lakások mellett egyszobásokat építenének, és a családok közelébe költözhetnének a nagyszülők? Sokszor öt-hat évig is gyes-en vannak a kismamák. Hogyan lehetne kimozdítani őket az otthoni élet zártságából? Jó volna több melegkonyha és büfé, ahol azok a gyermekek ebédelhetnének, akik nem veszik igénybe a napközit. Zsilinszki András, a városi pártbizottság titkára is elmondta véleményét a felvetett problémákkal kapcsolatosan. Blahut Lajos, a városi tanács képviseletében elmondta, hogy 1980-ra melegkonyha nyílik a Mednyánsz- ky és a Kinizsi utca közti területen és a Bartók Béla úton is. Végül Fekécs Margit zárszavával ért véget a fórum. Jó lenne, ha a II. kerületi pártalaszervezet kezdeményezése követőkre találna Békéscsabán, így lehetővé válna, hogy min-, denki fórumhoz jusson, kérdezhessen, * javasolhasson. Mindannyiunk érdeke ezt kívánja. Huszár Gabriella
