Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

i 1978. július 12., szerda 1---------------------------------­A 14 lakásos OTP-ház Sarkad központjában épül. Eredeti átadási határideje jövő év szep­tember 30-a, de a Sarkadi Építőipari Szövetkezet — amely a kivitelező — öt szocialista brigádja vállalta, hogy a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára, március 21-re beköltözhet­nek a lakók Fotó: Veress Erzsi Áruellátás Füzesgyarmaton Füzesgyarmat lakossága szerencsésnek mondhatja magát, már ami az áruellá­tást illeti, hiszen a legutób­bi felmérés szerint a járás községeihez viszonyítva a legjobbnak ítélték meg a nagyközség lakosságának áruellátását. Különösen elmondható mindez az élelmiszer-ellá­tásra. Ez azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt év­ben növekedett az élelmi­szer-fogyasztás, jóval több hús, tej és tejterméket ad­tak el. Jótékonyan érez­tette hatását a kormány- program által meghirdetett zöldség- és gyümölcsprog­ram, amely leginkább abban mutatkozott meg, hogy egyre több háztáji gazdaságban termelnek zöldséget, gyü­mölcsöt, amit a szeghalmi ÁFÉSZ felvásárolt, és bolt­hálózatán keresztül jutta­tott vissza a lakosságnak. Talán azért is mondható szerencsésnek, és az átla­gosnál jobbnak Füzesgyar­mat lakosságának áruellá­tása, mert ebből jelentős szerepet vállalt a helyi Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet. Az elmúlt évben pél­dául csaknem három és fél ezer sertést vágtak le, il­letve értékesítettek. Hasonlóan kedvezően ala­kult a tejforgalom is. Több mint kétezer hektolitert ad­tak el és ami figyelemre méltó és dicséretes, a tej- árusítást a szövetkezet va­sárnap is biztosítja. Zöld­ségből és gyümölcsből ugyancsak tekintélyes Villany az öreg házban Endrődön, a Selyem ut­ca 77. szám alatt régi, ütött- kopott kis nádfedeles ház húzódik meg az új, korszerű családi otthonok gyűrűjében. Szúette ágasok tartják a sok évtizede felrakott nádtetőt, melyet már alaposan kikez­dett az idő. Az itt élő idős házaspár, a 91 éves Alt Elek bácsi és 80 éves felesége ha­vi 1740 forintos nyugdíjból tartja fenn magát. Közelebbi hozzátartozójuk nincs. Igaz, már hosszabb idő óta szociá­lis gondozás alatt állnak. A bácsit nemrég betegség vette le lábáról. Ekkor derült ki, hogy az öreg házban nincs villany. Gellai Józsefné, házi szociális gondozónő vette észre, hogy sötétedéstől vir­radatig petróleumlámpa füs­tölög a lakásban. Ezt sürgő­sen jelentette a nagyközségi tanácsnál. A fiatalok segítő­készségének szép példája, hogy Gyetvai Jánosnak, a községi KISZ-bizottság titká­rának szervezésével hamaro­san beszerelték a villanyt az öreg házba. A gyors és önzet­len segítséghez az Endrődi Cipész Szövetkezett Angela Davis és a Penzai Barátság ifjúsági szocialista brigádok tagjai keresetük egy részével járultak hozzá. Jákói Mihály, Gubucz Károly és Uhrin Miklós a szabó ksz villany- szerelői szabad szombatjukat áldozták fel, hogy örömet sze­rezzenek az idős házaspár­nak. Mraucsik Mónika, Po- robesánszki Judit és Gyetvai János KISZ-es fiatalok pedig vasárnap délelőtt feltakarí­tották a szereléssel járó sze­metet, és rendet raktak a lakásban. A TITÁSZ a belső szerelés elkészültét követő napon vonalra kapcsolt. A felgyulladt villany nemcsak fényt vitt. az öreg házba, de az emberi együttérzésnek, humánumnak is jelképe le­het. Sztanyik Károly mennyiség került a házi­asszonyok szatyrába. Bur­gonyából 15, almából 16, zöldség és egyéb gyümölcs­ből tíz vagonnal értékesí­tettek. Az elmúlt évhez hason­lóan az idén sincs ok aggo­dalomra. Bár a központi ké­ret hús és húskészítmények­ből várhatóan kevesebb lesz mint az elmúlt évben, ennek ellensúlyozására a szövetkezet havonta 120 ser­tést vág le, s ezzel az idén a levágott és értékesített sertések mennyisége eléri a négy és fél ezret. Hasonlóan növeli a tej és tejtermékek mennyiségét. A nagyközség­ben működő ÁFÉSZ eze­ken kívül — a több csator­nás beszerzési kört bővítve — 44 őstermelővel kötött felvásárlási szerződést kü­lönböző primőrárukra, zöldségre. így csak innen mintegy 200 mázsa áru ke­rül az üzletekbe. B. O. Szarvason üdülnek a szegedi házgyár dolgozóinak gyerekei. Egyik kedvenc időtöltésük játék a városközpont játszóterén Fotó: Gál Edit B fogyasztók érdeke és a minőség Beszélgetés az élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetben Dr. Hídvégi Imréné ve­gyészmérnök a megyei élel­miszerellenőrző és vegyvizs­gáló intézet igazgatója 1962- től. Azóta több mint másfél évtized telt el. — Munkánk lényege mais ugyanaz : az élelmiszerek minőségének ellenőrzése. Annak idején ez főleg a ke­reskedelemre és a tejbegyűj­tésre vonatkozott. A megye élelmiszeriparának fejlődé­sével azonban megváltozott a helyzet, a kereskedelmi vizs­gálatot döntően az ipar, il­letve a gyártás ellenőrzése váltotta föl, ez lett a jel­lemző. Ez az intézet munká­jában is minőségi, előrelépést hozott, mert a technológiára is kiterjed. — A kereskedelemben az ellenőrzés már kész hely­zetet talál. S így a vissza­jelzés és változtatás ered­ményét csak hosszabb idő múltán érzékelheti a vá­sárló? — Igen. Ezért is nagy há- ladás a termelés ellenőrzé­se az üzemekben, mert nem­csak a hibák megállapításá­ra szorítkozik, hanem a gyártási folyamatban levő okokat is keresi, s javasla­tot tesz az ottani hibák ki­javítására. Persze százszáza­lékos ellenőrzés nincs, mert az csak a munkát hátráltat­ná, de nem is szükséges, mi­vel a rendszeres — nagyobb üzemekben havi — ellenőr­zés képet ad egy-egy válla­lat minőségi szintjéről. — Mekkora mennyiség szükséges a vizsgálathoz és mit néznek meg elsősor­ban? — A vett minta mennyi­ségét mindenre szabványok írják elő. Egynapi zöldbor­sótermelésből például 30 üveggel. Ebből már — a szemnagyság, súly stb. — következtetni lehet a mi­lyenségén kívül magára a gyártásra is. A vizsgálatok több irányúak. Az érzékszer­vi a különböző termékek színét, szagát, ízét, kenhető- ségét nézi, az összetételi pe­dig a nedvesség-, zsír-, fe­hérje-, keményítőtartalmat. Ezenkívül a térfogat és a súly ellenőrzése is lényeges. Természetesen ezek minden jellemzőjét itt fölsorolni sok lenne, de maga a háromféle vizsgálat sem minden áru­nál szükséges, például : ba­romfiipari termékeknél nem. A tej és a tejtermékeknél vi­szont kell. — Talán semmire sem olyan érzékeny a vásárló­közönség, mint éppen ezek és a kenyér minőségére. Mik az utóbbi idők tapasz­talatai? — A tejnél leginkább elő­forduló hiba a térfogathjány, az hogy nincs ki pontosan az egy liter, vagy fél. Sok eset­ben ezt a fogyasztó nem is veszi észre, olyan kicsi a differencia, de nekünk mégis föl kell rá hívni a fi­gyelmet, mert géphiba. A másik a csomagolás. Ez ha nem tökéletes, már közvet­lenül érinti a vásárlót, de a kereskedelmet is. Az utób­biaknak nemcsak bosszúság, mint a vevőnek, hanem sok többletmunka is. Ennek az oka is elsősorban gépi, s ha­sonló ahhoz a szabónőéhez, aki a ruha összevarrásakor túl kicsi anyagot hagy meg a gépelés mellett. De felüle­tesség is, mert a termelés he­lyén keli meggyőződni,' hogy hibátlan-e a tasak és a fo­lyóst nem szabad a szállít­mányba tenni. A háziasszo­nyok a túrót szokták még ki­fogásolni, de meg kell mon­danom, bár a fóliás csoma­golás nem ideális, megfelel a szabványoknak. A pana­szok mögött inkább a Békés megyei megszokások rejle­nek és a hagyományok ereje nagy. A kenyérnél is ez lát­szik, talán meglepő is, hogy mennyire. Ugyanis a terme­lés 75—80 százalékát a cipó­kenyér teszi ki. Valóban na­gyon finom és híre van az egész országban, csak egy a hiba: a gyártást nem lehet végig gépesíteni. Ezt pedig sokáig nem fogják győzni munkaerővel az üzemek. — Sokat bajlódnak és nehezen igazodnak el az emberek az élelmiszerek szavatossági kérdésében. Mi most a helyzet? — Az új rendelet már megjelent és június 1-vel ha­tályba lépett. Az élelmisze­rek egy részére — főleg a gyorsan romlókra — a fo­gyaszthatósági határidő fel­tüntetése vonatkozik, s ha ez csak egy nappal is lejárt, az illető cikket ki kell vonni a forgalomból, még leértékelve sem lehet tovább árusítani. A többin a gyártási időt és a minőségmegőrzési időt tün­tetik fel. Ha ezek közül va­lamelyik áru csökkent minő­ségű lesz — valamilyen ok­ból nem felel meg a szab­ványnak —, de egészség­ügyileg nem kifogásolható, akkor csökkentett áron for­galomban maradhat. Az egy­séges jelölést legkésőbb 1980 végéig mindenütt be kell ve­zetni. — Végül egy személyes kérdés. Mi kell ahhoz, hogy egy nő, mint vezető produ­kálni tudjon? — Jó családi környezet és jó munkatársak. Megértő férj és önállóságra nevelt gyerekek; s olyan kollégák, akikkel fél szavakból is meg­értjük egymást. Vass Márta Egy tanácsrendelet margójára gyulai Városi Tanács I ■ legutóbbi ülésén a ta- Inácstagok egyhangúan megszavaztak több tanácsi rendeletet, azonban az egyiknél mindössze 17-en szavaztak mellette, ellene 28-an, ami jól tükrözte, hogy a tervezettel kapcsolatban nem alakult ki egységes ál­lásfoglalás. Ez pedig az 1/1978-as tanácsi, a „Gyula városért” kitüntetés alapítá­sáról szólt. A hiba nem az előterjesz­tésben volt. hiszen azt olyan szakemberek állították ösz- sze, akik egyebek mellett jól ismerik a jogszabályokat is. Ez pedig úgy rendelkezett ebben a tárgykörben, hogy a tanácsok által alapított ki­tüntetésekből — városban — három adható. Ebből aztán vita kerekedik. Farkas Sándor tanácstag felszólalásában azt kifogá­solta, hogy csak a három ki­tüntetés szerinte károsan be­folyásolja a városért végzen­dő munkát, hiszen egy-egy évben jóval több olyan sze­mély, szocialista brigád, in­tézmény és vállalat van, amelyik kiemelkedő tevé­kenységet fejt ki, gazdasági, kulturális, tudományos és politikai téren. Azt javasolta, hogy ne hármat, hanem 15 kitüntetést adományozzon a tanács. A tanácsrendelet szövege­zője, dr. Szávai István, a végrehajtó bizottság titkára azzal érvelt, hogy a tanács részéről különösebb akadá­lya nincs, hogy többen is megkaphassák ezt a kitünte­tést, de a jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Dér Lajos, a tanácselnök helyet­tese is egyetértett a rendelet alkotóival, de mert a több­ség ellene volt, így kompro­misszumot kötöttek, amely­ben úgy szabályozták a ki­tüntetésekről szóló megfo­galmazást, hogy évenként ötöt adjanak át a díszes ér­mékből a legjobbaknak. Ezt már egyhangúan megszavaz­ták. gy ötvöződik a közéle- tiség és demokratiz­mus. örvendetes, hogy a tanács munkájában olya­nok vesznek részt, akik lel­kiismeretesen, a közösséget segítő szándékkal, a válasz­tók bizalmát élvezve és ezeknek megfelelően dönte­nek fontos ügyekben. Jó do­log, hogy nemcsak hirdetik, hanem tevőlegesen részt is vesznek jogaik érvényesítésé, ben, a demokratizmus széle­sítésében. Egyre inkább meg­tanulják, hogyan kell élni a demokratizmus adta lehető­ségekkel, és mind többen él­nek is ezzel a jogukkal. Ez pedig az egész társadalom előrehaladásának egyik fon­tos tényezője. Nőpolitikái fórum Békéscsabán Békéscsabán a II. kerületi pártalapszervezet nemrég nőpolitikái fórumot rende­zett Békéscsabán, az alap­szervezet székházában. Fe- kécs Margit megnyitójában elmondta, miként igyeksze­nek megvalósítani az MSZMP KB 1976. évi nő­politikái határozatait a kerületben. Szorosan együtt­működnek a Hazafias Nép­front nő- és rétegpolitikai munkabizottságával. A párt- szervezet kezdeményezésére üzemi munkásnőkkel való találkozásokat szerveztek. Szabás-varrás tanfolyamot indítottak, amelyre a gyes­en levő kismamákat is be­vonták. Nagy sikerű kézi­munka-kiállítást rendeztek, és hangulatos teadélutáno­kat tartottak. Jelenleg egyik legfontosabb feladatuknak tekintik az alapszervezet területén levő 30 olyan kis üzem, hivatal, illetve ke­reskedelmi egység patroná- lását, ahol nincs pártszerve­zet. A fórum elsődleges cél­ja, hogy a kis egységek dol­gozói találkozzanak és is­merkedjenek egymással, a nagyobb üzemekkel, a ke­rületben folyó munkával. Lehetőségük nyílik elmonda­ni gondjaikat, esetleg ja­vaslataikat is. Az ismerkedés gondolatá­nak jegyében kért szót, a kerület egyik — sok nőt foglalkoztató — nagyüzemé­nek, a férfi fehérneműgyár­nak a képviselője. Beszá­molt arról, hogy vállalatuk­nál miként segítik a nőket: az étkeztetést saját konyhá­val oldották meg. Az óvo­dát és a játszóteret bővítet­ték. Vállalati üdülőjük van az IBUSZ-on keresztül, és igénybe lehet venni a szanazugi hétvégi házat is. Segítik az egyedülálló­kat, a nagycsaládosokat. Az üzemorvos mellett nőgyó­gyász és fogorvosi rendelés is van. Igazi fórumhangulat ala­kult ki, heves felszólalások­kal és némi vitával. Né­hány gondolat az elhangzot­takból: Mikor lesz már va­lami az „ezer éve ígért” nyugdíjasok házából? Nem segítene-e a magányos, idős emberek helyzetén és né­mileg az óvodai, bölcsődei ellátás problémáin, ha az új emeletes házakban a két- háromszobás lakások mel­lett egyszobásokat építené­nek, és a családok közelébe költözhetnének a nagy­szülők? Sokszor öt-hat évig is gyes-en vannak a kisma­mák. Hogyan lehetne ki­mozdítani őket az otthoni élet zártságából? Jó volna több melegkonyha és büfé, ahol azok a gyermekek ebé­delhetnének, akik nem ve­szik igénybe a napközit. Zsilinszki András, a vá­rosi pártbizottság titkára is elmondta véleményét a felvetett problémákkal kap­csolatosan. Blahut Lajos, a városi ta­nács képviseletében elmond­ta, hogy 1980-ra meleg­konyha nyílik a Mednyánsz- ky és a Kinizsi utca közti területen és a Bartók Béla úton is. Végül Fekécs Mar­git zárszavával ért véget a fórum. Jó lenne, ha a II. kerületi pártalaszervezet kezdeményezése követőkre találna Békéscsabán, így lehetővé válna, hogy min-, denki fórumhoz jusson, kér­dezhessen, * javasolhasson. Mindannyiunk érdeke ezt kívánja. Huszár Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents