Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
O Az újkígyós! Aranykalász Termelőszövetkezetben 40 hektár tű terméséből készítenek sze- názst az állató^ takarmányozásához. A táblákon E—280 típusú silókombájn szedi fői a rendre vágott füvet Fotó: Veress Erzsi *####################################################################################### I belvízkárok megelőzésére Komplex vízrendezés 43 ezer hektáron 1978. július 11., kedd NincskikövezettútaXermelésben A követelmények növekednek, s aki versenyképes akar maradni a világpiacon, annak a növekvő követelményekhez kell idomulnia. Erre hívja fel a figyelmet az ország- gyűlés nyári ülésszaka a gazdasági munka feladatait elemezve, és közben aláhúzva azt a tényt, hogy: jóllehet, ami tegnap megfelelőnek bizonyult, az mára már meghaladottá válhat... A Kettős-Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulat és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi szakaszmérnöksége szervezésében Körösla- dányban a térségben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek részére nemrégiben tanácskozást tartottak a vízgazdálkodási társulat helyzetéről, szerepéről és jövőjéről. Bényei Gábor, a társulat igazgatója ismertette a 20 éves fejlődést és azt a munkát, amit a társulat a 22 mezőgazdasági nagyüzem területén a belvízkárok megelőzése érdekében végzett. Megállapította, hogy a 88 ezer hektárnyi érdekeltségi területen a komplex vízrendezés 43.5 ezer hektáron történt meg. Kiemelte a megvalósult, vízrendezési művek jó állapotának fontosságát. A társulat alapvető feladata, hogy a vízelvezető rendszerek kiépítése mellett mind az üzemi, mind a társulati csatornák fenntartását végezzék. Ez utóbbiakra évente 2.5 millió forintot fordítanak. Szorgalmazni kell a mező- gazdasági üzemeket, hogy a csatornák fenntartását a társulatnál időben rendeljék meg. A következő években hét új hidat adnak át a Dunán és a Tiszán, a KPM hídosz- tályának hosszú távú fejlesztési tervei alapján, erről adott tájékoztatást az MTI munkatársának Tréger Herbert, az osztály vezetője. Az országban jelenleg mintegy 12 ezer híd ível át a folyók, vizek, utak és vasutak felett, ezek megfelelően segítik a közlekedést. Néhány helyen azonban, főként a Dunán, számuk kevés, átlag 80 kilométerenként állnak egymástól. A lemaradás csökkentésére, a forgalom feltételeinek javítására a nagyszabású hídfejlesztési porgram kezdődött. Eszerint a duna- földvári hidat felújítják, kiszélesítik, Baján pedig 1980-ban kétszer egysávos modern híd építése kezdődik. Budapest felett és alatt a fővárost átölelő autópálya hídjait a következő évtizedben alakítják ki. Részben a meglevő budapesti hidak tehermentesítését szolgálja majd a leendő gabcsikovo—nagyVámos Sándor, a Vízügyi Igazgatóság sarkadi szakasz- mérnöke tájékoztatást adott a csapadékos időjárás kedvezőtlen hatásáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a vízügyi szolgálat tett a belvízi károk csökkentésére. — Ha valamilyen gépész szakmát választok, akkor távol kerülök oly régi kedvenceimtől : az állatoktól! — kesergett pár éve egy fiú. — Ha az állattenyésztő szakmát választom, akkor úgy igazán nem lehetek a gépek „orvosa”, ezermestere! — füstölgött egy másik. Ezek a fiúk sok-sok társukkal együtt egyre csak azon töprengtek: hogy kellene a pályaválasztásukat úgy megoldani, hogy „a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon ?” Ma már előbbi vágyaitok esetén könnyű helyzetetek marosi vízierőmű-rendszer kiépítése kapcsán megépítendő korszerű közúti híd is. Közel a Duna-kanyarhoz, Tahitótfalunál előreláthatóan még e hónapban megindulhat a forgalom az új Kis-Duna-hídon. A Tiszának a Dunához képest kevésbé mostoha a hídhelyzete, itt átlag 30—40 kilométerre követik egymást. Mégis a forgalom növekedése, az úthálózat fejlesztése újabbak építését sürgeti. Ennek megfelelően megkezdődött a kétszer egysávos csongrádi közúti híd pilléreinek alapozása. A tervek szerint 1980-ban adják majd át a forgalomnak. Szegeden épül már az ország második leghosszabb, 700 méteres hídja (a leghosszabb az Árpád-híd, 927 méter) az úgynevezett északi Tisza-híd. A technológiai fejlesztések során néhány híd új eljárással, francia licenc alapján készül, csúszó zsaluzattal. Ezzel a módszerrel épül fel a csongrádi és a bajai ’ közúti híd. A tanácskozáson 10 mezőgazdasági üzem vezetője fejtette ki véleményét a vízgazdálkodási társulat munkájáról és az elvégzett vízrendezések hatékonyságáról. A résztvevők egyöntetűen csatlakoztak ahhoz az állásponthoz, amit dr. Lőrincz Ferenc, a sarkadi Lenin Tsz elnöke fejtett ki. A térségben a legközelebbi feladat a kor technikájának megfelelő színvonalú komplex melioráció megvalósítása és rendeltetésszerű üzemelése. van : választhatjátok az állattartó telepi gépész szakmát. Mezőgazdaságunk pazar technikai fejlődése gépesítette a nagyüzemi állattartást is. Szakosított állattartó telepeinken az állatok etetését, itatását, a trágyázást, szellőztetést és megannyi mást „okos” gépek és berendezések végzik. Ezt a gépi rendszert — ahhoz, hogy kifogástalanul működtesse — szinte úgy kell ismernie a gépésznek, mint a saját tenyerét! Megbízható szaktudása alapján vállalhat felelősséget a sok százezret érő gépek és az értékes állatállomány fölött. Milyen munkafeladatokat lát el az állattartó telepi gépész? Legfontosabb feladata az alkalmazott gépek gazdaságos, biztonságos és minél hosszabb élettartamú üzemeltetése. Egy kar meghúzására, gombnyomásra vagy kapcsolásra áramkör zárul, motor indul, s meghajtja például a takarmányt szállító futószalagot. De az állattartó telepi gépész traktort is indít és vezet ám, hiszen tanulmányai alatt ebben gyakorlatot és jogosítványt is szerzett. A legnagyobb felkészültséget igénylő munka: a gépek „gyógyítása”. A hibakeresés a gépész számára mindig izgalmas feladat volt. A mi? miért? mitől? hogyan? kérdések megválaszolásához gondolkodni kell. Ügynevezett műszaki fantáziára van szükség. A szakember gondolkodását segíti a szem, a fül, a kéz is. A hibák javítása, szerelése leleményességet és bizonyos kézügyességet feltételez. Az állattartó telepi gépész minden munkájának végcélja: az állatok minél jobb és eredményesebb ellátása. Ehhez az állattartás sajátosságának alapos ismeretére is szükség van! Bőke Gyula A hajtómű és festékszóró berendezések békéscsabai gyára azon üzemek közé tartozik, amelyek az elmúlt évek során, pontosabban az ötödik ötéves terv időszaka óta rohamosan fejlődött. Évente — átlagosan — megduplázta teljesítményét a belső üzemszervezési feladatok jó megoldása, a termék- szerkezet, s a termelés korszerűsítése eredményeként. Az ötéves terv közepén tartunk. Hogyan alakult az idei tervteljesítés a békéscsabai gyárban ? — erre kértünk választ Polonka Györgytől, az üzem főmérnökétől. Szavai azt igazolták, hogy nincs egyszer s mindenkorra megoldott probléma, kikövezett zöldút-teremtés a termelésben. Ellenkezőleg: állandóan új gondok is termelődnek éppen az előrehaladás kapcsán, s ami jó, elegendő volt eddig, az kevésnek bizonyul holnapra. A főmérnök önkritikusan állapítja meg: . — Ha ezt hamarabb felismerjük, akkor gyorsabban tudtunk volna reagálni bizonyos dolgokra, vagyis gyorsabban teremthettünk volna kedvezőbb feltételeket a növekvő követelmények melletti termelésünknek... Arról van szó, hogy a gyár az idei első féléves tervét nem teljesítette. Az előirányzott 187 milliós produktum helyett csak 144 milliós (hozzávetőlegesen) a tény. Igaz ugyan, hogy a tavalyihoz képest most 125 millióval magasabb a követelmény éves szinten, de ezt saját maguk vállalták, s ezért az elmaradás éppúgy „szorítja” a gyár kollektíváját, mintha a tavalyi jóval alacsonyabb tervet nem teljesítették volna. Termékeik igen jelentős exportot képviselnek. Olyan elektronikus vezérléseket gyártanak, melyek darabonként tízmilliós értékűek, és részei azoknak a komplett festékszóró berendezéseknek, amelyeket vállalatuk szállít a Szovjetuniónak. Hogy csak egyetlen példával érzékeltessük ezek gigantikus teljesítő- képességét: a vállalat most adta át a szovjet ZIL mam- mutvállalatnak az elkészült festősort, amelynek nem kevesebb, mint 50 kilométer hosszú a konvejorpályája. A berendezés értéke 60 millió forint, és évente több ezer kombájn-, vagy más alkatrészt lehet vele az alapozástól, rozsdátlanítástól az égetésig elvégezni. — Miből származik első félévi elmaradásuk? — Abból — mondja a főmérnök —, hogy nem kapjuk meg időre egyik-másik gyártmányunkhoz a szükséges beépítendő műszereket. Ha mondjuk egy ilyen 10 milliós nagyságrendű elektronikus vezérlésünkhöz csupán csak egy 10 ezer forint értékű „valami” hiányzik, amit 50—60 munkaórával be lehetne építeni, de mindez nincs meg —, akkor csúszik a határidő, nem növeli tervteljesítésünket a már elkészült 9,99 milliós meglevő berendezés sem, mert hiszen annak értékét csak teljesen elkészült állapotban lehet realizálni ... Egyre sürgetőbben jelentkezik e gondok kiküszöbölésének megoldása, mert egyre gyakoribb követelményként hangzik el irányunkba a szállítási határidők lerövidítése is... Nem titok, hogy a japán, nyugatnémet cégek, ár alatti ajánlataikkal igyekezne^ betömi a szovjet piacra a festékszóró berendezésék területén is. Sőt, tüneményesen rövid szállítási határidőket ígérnek. Nemrég, igaz nem egy gigantikus méretű, de azért nem a kis kategóriába tartozó berendezés szállítását vállalták volna fél év alatt. A szovjetek nem fogadták el ajánlataikat — védve a szocialista együttműködést, de ezek a jelenségek a mi vállalatainktól is a mostani másfél éves átfutási határidők rövidítését sürgetik. — Mit tesznek ebben az irányban Békéscsabán? — Nálunk a másfél évből a külső tervezés (tehát amíg elkészül egy egyedi darab gyártási kivitelezési terve gyáron kívüli erőkkel) legalább egy fél évet vesz el. Másodszor: rendkívül nehézkes az anyagbeszerzés, ami szintén növeli az átfutási időt. A szükséges anyagok 50 százalékát eddig a központunk szerezte be. Nos, hogy csökkentsük gyártmányaink elkészítési határidejét, elsősorban a fentieken próbáltunk változtatni. Tavaly gyárunkban létrehoztunk egy 16 tagú, mérnökökből és technikusokból álló kollektívát, amelynek feladata, a kivitelezési tervek saját erőnkből történő elkészítése. Ez nemcsak csökkenti (kb. 8 százalékkal) a tervezési költségeket, mert hiszen azelőtt a teljes tervnek az összköltség 16 százalékát kellett kifizetni a tervezőknek, s ez most a kivitelezési terv hazai megoldása következtében a felére mérséklődik, hanem a tervre várakozás idejét is jelentősen lecsökkenti! Ezt tovább csökkentendő, újabb résztervezési feladatok megoldását is magunkra vállaljuk. Másrészt: nagyobb arányt vállalunk az anyag- beszerzésben is. Az öntvények, lemezek beszerzését már magunk oldjuk meg, és ez is gyorsabbá teszi termelőmunkánkat. Harmadszor pedig az is. hogy a magasabb termelékenységű gépekre ez évben már két műszakot vezettünk be, és ide irányítjuk a gépi munkák zömét. Ez a belső munkaszervezési intézkedés nem utolsósorban a munkaerőhiány miatt is szükségessé vált. A hajtóműgyár a megye egyik legjobban fizető üzeme. Ez évben is nyolcszázalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Ennek ellenére 40 produktív munkás hiányzik a termelésből. — Hogyan igyekeznek pótolni a munkáskezeket? — Részben, mint mondottam, a magasabb termelékenységű gépeink jobb kihasználásával, a két műszakkal, részben kooperációs partnerek segítségével. Nyíregyházától Bonyhádig foglalkoztatunk ipari szövetkezeteket, sőt a fővárosban a röntgenjavító vállalat is dolgozik nekünk. Kitűnő partnerünk megyén belül a Sarkadi Építőipari Szövetkezet, mely évente többmilliós értékben vasszerkezeti, lakatosmunkát vesz át tőlünk, de időnként bedolgozik tervteljesítésünkbe a csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet javítóműhelye is, hasonló profilban... — Mi a perspektíva? Mikorra tudják utólérni magukat? — Év végéig feltétlenül — mondja Polonka György. — Különben megakad a Beré- nyi úti beruházásunk folyamatossága, mert ha nincs tervteljesítés, nincs pénz sem a fejlesztésre. Márpedig amelyik gyár kiesik egyszer a ritmusból, az nehezen tudja újra összeszedni magát. A Berényi úti új üzemcsarnokunk révén mi azonban még tovább akarjuk bővíteni a termelést, azoknak az intézkedéseknek az eredményeként is, amelyeket a közelmúltban tettünk, és amelyek ez évben „beérnek”. És amelyek, reméljük, megoldják mostani gondjainkat... De tudjuk azt is, hogy jövőre újabb gondokkal számolhatunk, hisz az élet mindig újabb követelményeket támaszt ... Varga Dezső mmWVWMWMMWMWWWMWMMMWWWWWWWWWtWWMHWWWW Békéscsabán, a Kner Nyomda tekercses mélynyomógép-termében egy műszak alatt 35 ezer méter színes tónuspapírt nyomnak. Képűnkön a nyomásminőség ellenőrzése látható Fotó: Martin Gábor Hosszú távú hídépítési program a Dunán és a Tiszán Mezőgazdasági szakmákról fiataloknak Állattartó telepi gépész
