Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
1978. július XI.. kedd Boltokat ellenőriztek Nyári délután Orosházán Fotó: Gál Edit A rehabilitáció helyzete megyénkben A csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása nemcsak az egyén, hanem a társadalom fejlődése szempontjából is fontos feladatok elé állítja a munkaerőgazdálkodással foglalkozó szerveket, gyárak és üzemek rehabilitációs bizottságait. A megyei tanácsnál Ba- gyinka Mihály osztályvezetőhelyettest kérdeztük meg: mik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatok? A vállalatoknak — szerinte — jobban ki kellene használni a munkahelyek kijelölésének lehetőségeit, s itt elsősorban azok a,munkakörök jöhetnek számításba, melyek szakképzettséget igényelnek. Például a portási állás az ilyen végzettséggel rendelkező dolgozóknak nem éppen a legmegfelelőbb munkaalkalom. Sajnos, a csökkent munkaképességűek rehabilitációját szabályozó rendelet végrehajtása még nem mindenütt folyamatos, és a színvonal is több kívánnivalót hagy maga után. Ennek ellenére már az is jelentős előrelépésnek számít, hogy megyénk legtöbb termelőegységében — felismerve az ilyen irányú tevékenység szükségességét —elkészítették a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására alkalmas munkahelyek jegyzékét. Az osztályvezetőhelyettes az általa írt helyzetjelentésben felsorolja azokat az üzemeket, gyárakat és szövetkezeteket, amelyekben a rehabilitációs bizottságok eredményesen működnek. Ilyenek például: a Békéscsabai Konzervgyár, a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységei, a Sarkadi Cukorgyár, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet és így tovább. Azokon a helyeken viszont, ahol a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek hiányosságokat tapasztaltak, felhívták a munkáltatók figyelmét a szükséges intézkedések megtételére. Eszerint újabb és újabb lehetőségeket kell teremteni azért, hogy a szakképzett, de csökkent munkaképességű dolgozókat ne kisegítő (például portás, őr, takarító, udvaros ...), hanem a termelő tevékenységet közvetlenül előmozdító (gépkezelő, szövő, varró, csomagoló, cipész, árumérlegelő...) munkakörökbe helyezték. Sajnos, az előbbiekből van több, ugyanis a kijelölt munkahelyeknek mintegy 90 százaléka kisegítő jellegű. A csökkent munkaképességűek átképzését több egyéb tényezőn kívül az előrehaladott életkor, az új szakmától való idegenkedés is akadályozza. Mint pozitív pé'dát említhetjük meg a MEZŐGÉP békési gyárát. (A rehabilitációs lakatosműhelyben dolgozók életéről, munkakörülményeiről készült riportunkat lapunk korábbi számában már közöltük). A kimutatás szerint Békés megyében csaknem 100 üzemben gondoskodnak — többnyire másodállásban vagy mellékfoglalkozásban — orvosok a betegellátásról. Ahol bevezették az üzemorvosi rendelést, ott természetesen magasabb színvonalú a rehabilitációval kapcsolatos tevékenység. Hátráltatják a feladatok megoldását azok a bizottságok, amelyek csak a munkaügyi szakigazgatási szervek felszólítására „hajlandók” elkészíteni a jegyzéket aköny- nyített munkakörökről. Negatív jelenségre hívja fel a figyelmet a következő számadat is. Noha 1977-ben az 5115 kijelölt munkahely közül 4806-ot betöltötték, de ebből 1828 dolgozó mégsem számított csökkent munka- képességűnek. A jelentés beszámol egy másik területen végzett munkáról is. Idézzünk a szövegből: „Az elmúlt időszakban fokozottabb feladatként jelentkezik a kisegítő és gyógypedagógiai iskolákból kikerülők elhelyezése, munkába állítása. A megyei művelődésügyi osztály közreműködésével, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet bevonásával megszerveztük a kisegítő iskolát végzett tanulók továbbképzését Békéscsabán, a kisegítő iskolában. Az iskola igazgatója, és a gyakorlati foglalkozást biztosító vállalatok nagy gondot fordítanak a továbbképző tagozaton tanulók betanított munkássá való képzésére.” Mivel a jövőben a kisegítő továbbképzésre egyre több fiatalt vontak be, szükséges, hogy az elméleti és a gyakorlati oktatást a különböző intézmények és gazdasági egységek összehangolják. Az osztályvezető-helyettes befejezésül utalt arra, hogy a rehabilitációs tevékenység a vállalatoknál javult, és „a csökkent munkaképességűek részére kijelölt munkahelyek általában megfelelnek a célkitűzéseknek, de a lehetőségek feltárása körül akad még tennivaló...” A megyei népi ellenőrzési bizottság februárban utóvizsgálatot tartott és arra a kérdésre kereste a választ: milyen hatásosak voltak a megyei tanács munkaügyi osztályának intézkedései ; valamint : milyen eredmények születtek? Az elkészült jegyzőkönyv alapján a munkaügyi osztály illetékesei felkeresték a Gyulai Háziipari Szövetkezetét. Megállapították, hogy ott is több olyan munkakör van, amelyeket bedolgozókkal töltenek be, vagyis a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat igyekeznek helyben megoldani. Bukovinszky István A békéscsabai városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott a békéscsabai ÁFÉSZ 8 és a mezőberényi ÁFÉSZ 4 boltjában. A népi ellenőrök többek között arra kerestek választ, hogy a kiskereskedelemben miként tartják be a szavatossági időhöz kötött élelmiszerek forgalmazására vonatkozó előírásokat. Helyesen alkal- mazzák-e a fogyasztói árakat. Megfelelően intézik-e a vásárlók reklamációit. A próbavásárlások során két bolt kivételével mindenhol pontatlan számlálást tapasztaltak a népi ellenőrök. Az összegző jelentés megállapítja, hogy a fogyasztók megkárosítása egyaránt előfordul mérésből, számolásból és árdrágításból. Baj van a mérlegek hitelesítésével is. Az áruk szavatossági idejét sem tartják be. Ebből a szempontból összesen 327 ezer forint értékű árut vizsgáltak meg, s elkülönítés nélkül a raktárakban és az eladótérben 22 ezer forint értékű lejárt szavatossági idejű árut találtak. A városi Népi Ellenőrzési Bizottság a hibák és a szabálytalanságok megszüntetésére javaslatot tett az ÁFÉSZ-eknek, s 15 boltvezető és eladó ellen szabálysértési eljárást indítványozott. Ugyanebben az időben a szeghalmi Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgálta a fogyasztói érdekvédelem helyzetét a dévaványai és a szeghalmi ÁFÉSZ 6 boltjáÖnkéntes rendörök Bucsán Bucsán egy legutóbbi felmérés szerint az elmúlt másfél esztendő alatt 16 bűnügy történt. Ebből legtöbb — hat — személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás volt. Bár a nyomozások során megállapították, hogy ezek megelőzéséhez a sértettek egy kicsivel nagyobb gondossága elegendő lett volna. A községben működő KMB rendőr-főtörzsőrmester a lopások és más bűncselekmények megelőzése érdekében 12 esetben küldött szignalizációt — magyarul figyelmeztető levelet —, amelyben felhívta a különböző gazdasági és társadalmi szervek vezetői figyelmét azokra a hiányosságokra, amelyek bűncselekmények elkövetését tették volna lehetővé. A figyelmeztető • leveleknek eredménye volt, hiszen az észrevételezett hibákat mindenütt megszüntették. Nemcsak levélben, szóban is töhb tájékoztatást adott a bűncselekmények megelőzésére. Jól és hatékonyan segíti a rendőri munkát az önkéntes rendőri csoport. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Bucsán is szilárd a közrend és közbiztonság. Jelentős segítséget nyújtanak a bűntettek megelőzés sében és felderítésében. Ez annál inkább dicséretre méltó, hiszen a szolgálatot mindennapi munkájuk mellett ellenszolgáltatás nélkül végzik társadalmi munkában. Tevékenységüket nemcsak a delegáló szervek kísérik figyelemmel, a rendőrség is elismeri munkájukat. Az elmúlt .évben többen részesültek dicséretben és jutalomban. Egyöntetű a megállapítás, hogy a községben végzett rendőri é6 önkéntes rendőri munka jól elősegítette a község gazdasági és politikai céljainak megvalósulását. B. O. ban. Megállapították, hogy az utóbi két évben sok javulás történt. Noha most is előfordult súlycsonkítás és árdrágítás is, de az kevesebb és kisebb értékű volt, mint az előző években. A fogyasztói árakat általában helyesen alkalmazzák. Azok megegyeznek az árjelző cédulán, az árutasításban, az árjegyzéken szereplő árral és az árkalkulációval. A fogyasztók reklamációjának intézése is megfelelően történik. Legtöbb hiányosság az árjelzéseknél fordult elő. Egyes élelmiszereknél sem az árat, sem a minőséget nem tüntetik fel megfelelően. Súlyhiányt két esetben, többletszámolást pedig egy esetben állapítottak meg. A vizsgált 6 bolt közül négyben találtak összesen 12- féle lejárt szavatossági idejű élelmiszert. Elgondolkoztató a népi ellenőröknek az az észrevétele is, hogy az ÁFÉSZ-ek hálózati ellenőrei ritkán vizsgálják a fogyasztói érdekvédelmet. —dl Helyreállítják Szabolcs-Szatmár megye egyetlen ipari műemlékét, az 1800 körül épült turist- vándi vízimalmot. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a gabonafelvásárló vállalat egymillió forint költséggel ismét működőképessé teszi a festői környezetben elhelyezkedő vízimalmot (MTI-fotó — Paái László felvétele — KS) Segít az X? „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!” Naponta hallom a rádióban, a televízióban a frappáns hirdetést. Ilyenkor mindig a pepita X jut az eszembe, amely az iparcikk-kölcsönző és szolgáltató vállalatot jelképezi. Az emblémát azonban hiába keresem Békés megyében, mint ahogy hosszas nyomozás szükséges ahhoz is, hogy Békéscsabán ráakadjanak az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat kölcsönzőboltjára, a Kinizsi utcában. Az embernek az az érzése, mintha eltitkolnák ennek az üzletnek a létezését. Egyetlen útbaigazító tábla, figyelemfelkeltő reklám sincs a közelben. Ami volt, azt is leszedték és elfelejtették visz- szarakni. Egyébként csupán a jó hangzás kedvéért neveztem a félereszes, szűk, egészségtelen helyiséget üzletnek. Aki járt már itt, tanúsíthatja: ennél mostohább körülmények között aligha üzemel kereskedelmi egység a megyében. Ennek ellenére előlegezett bizalommal adtam elő óhajomat a félhomályban üldögélő asszonynak, miszerint két- vagy négyszemélyes sátrat szeretnék kölcsönözni. A finom mosolyt az eladó arcán először merő udvariasságnak, kedvességnek véltem, mígnem kiderült: a fellegekben járok, hiszen egyetlen darabbal sem tudnak szolgálni. Sőt! Július hónapra már előjegyzésre sincs lehetőség. Fellapozom a Hazafias Népfront megyei bizottságának legfrissebb jelentését a kereskedelmi szolgáltatásokról. Ebből idézek: „A vállalat (Univerzál) kölcsönzőboltot tart fenn a megyeszékhelyen, ahol gyermek- kocsik, edények, üdülőfelszerelések, kempingcikkek, varrógép, írógép áll a lakosság rendelkezésére.” A felsorolt cikkek közül néhány valóban megtalálható a polcokon, a legfontosabbak azonban hiányoznák. Többféle olyan áru szerepel a listán, amely évek óta kö- zületeknek van kiadva, tartós használatra. A lakosság meg hiába keresi a nagy értékű iparcikkeket. Egy biztos: a jelentésekbe, felmérésekbe belekerülnek a számok, az adatok. Azzal, hogy létezik kölcsönzőbolt, az ügy el van intézve, ki lehet pipálni. Mintha Pa- tyomkin herceg egykori cári hadvezér falvait látnám, aki az uralkodónő elkápráztatása végett színházi díszletekből ácsoltatott össze mutatós parasztházakat. Addig minden rendben volt a lakásokkal, míg valaki közelről meg nem nézte, ki nem próbálta. Kár lenne tagadni: átmeneti időre szükséges dolgoknál a kölcsönzés célszerűbb, mint a vásárlás. Ma már világjelenség, hogy az iparcikkek mind nagyobb hányada a kölcsönző szolgálatok révén jut el a fogyasztókhoz. Csak egyetlen számadat: Angliában az évente gyártott televízióknak mintegy 60 százalékát bérlik. Egyszerűen elfogadhatatlan az a szemlélet, amelyek szerint nálunk nincs igény a parkettacsiszoló, a barkácsgép, de akár az automata mosógép, színes televízió kölcsönvételére. Elég, ha arra utalok: a kispénzű dolgozók, a fiatalok, akik lakás- és bűtorrészle- tet fizetnek, nem tudják azonnal megvenni a híradás- technikai, háztartási gépeket. Tudom, az iparcikk-kölcsönzés a kereskedelmi vállalatoknál nem túlságosan jövedelmező és kétségtelenül kockázatos vállalkozás. Különösen az idényjellegű cikkek kölcsönzésére fizetnek rá, hiszen az év túlnyomó részében a raktárakban hevernek ezek az áruk. Azonban rugalmas üzletpolitikával, a választék bővítésével elkerülhető a veszteség. Annál is inkább, mivel a díjbevétel nagyjából azt jelenti, amit a kereskedelemben az árrés, amely a tíz százalékot is elérheti. Ügy gondolom, az évente több mint egymilliárd forintot forgalmazó Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnak nem lehet gond egy korszerű kölcsönzőbolt létrehozása, fenntartása. Inkább arról lehet szó, hogy valamiféle szükséges rossznak tekintik ezt a szolgáltatást. Nagy kár, mert ez a vállalat már eddig is nagyon sokat tett a megye városaiban a kereskedelmi munka jobbá tételéért, az üzlethálózat korszerűsítéséért. E tevékenység mögött nem szabad, hogy eltörpüljön a kereskedelmi szolgáltatásnak ez az ága sem. Fontos dolog ez, hiszen a bérlőjelölt, aki a pult másik oldalán áll, nem biztos, hogy mindig felmentést ad, ha üres kézzel távozik. Magyarázkodni, kifogásokat keresni lehet ugyan, de nem kétséges, hogy a vitában kinek van igaza. Es az sem, hogy ezen változtatni nem a pepita X feladata. (seres)
