Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

Q12B2B23 1978. július 5., szerda Ösztöndíjasok eskütétele A külföldi fiatal ösztöndí­jasok eskütételi ünnepségét rendezték meg kedden a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. A felvételi vizs­gákon 375 fiatal szerzett jo­got arra, hogy szeptember­ben a baráti szocialista or­szágok, Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország. az NDK, Románia és a Szovjetunió egyetemein és főiskoláin kezdhessék meg tanulmányaikat. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb fiatalt — 275-öt — a Szov­jetunió felsőoktatási intéz­ményei várják. A gyomai Körösmenti táncegyüttes újabb sikere Az ország legjobb szövet­kezeti néptánc- és hagyo­mányőrző együttesei talál­koztak július 1-én Balaton- lellén és Balatonfüreden és mérték össze tudásukat. A hagyományőrző együttesek Balatonfüreden, a néptánc­együttesek Balatonlellén léptek zsűri elé. Megyén­ket ezen az országos verse­nyen a néptánc kategóriá­ban a gyomai Körösmenti táncegyüttes képviselte, nagy sikerrel. Ugyanis a gyomai lányok és fiúk — a kalocsai néptáncosokkal megosztva — az első helye­zést szerezték meg. Ezután Siófokon július 2-án, -a Pe- tőfi-sétányon sorra kerülő menettáncversenyben a gyo­mai együttes harmadik he­lyezett lett. Július 2-án ugyancsak Sió­fokon rendezték meg a már említett országos verse­nyen legjobb helyezést elért szövetkezeti néptánc- és hagyományőrző együttesek gálaestjét. A gyomai Körös­menti táncegyüttes itt is nagy sikert aratott. B. I. Középiskolai igazgatók tanévet értékelő tanácskozása Békésen A tanévzárók után újból összegyűltek a középfokú ok­tatási intézmények igazgatói és a középiskolás kollégiu­mok vezetői, hogy részt ve­gyenek a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya által rendezett tanévzáró értékelé­sen és a jövő. évi feladatok meghatározásán. A tanácskozás részvevőit Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztály helyet­tes vezetője köszöntötte, majd mint házigazda, Leiner Gyula igazgató néhány szó­ban felvázolta az 1904-ben már érettségizett fiatalokat kibocsátó békési gimnázium történetét, az iskola jelenlegi életét, majd a tanácskozás részvevői megtekintették az intézményt, s a tanműhely­ben nyári gyakorlaton dolgo­zó szakközépiskolás tanuló­kat. Ezután Németh Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztálya középiskolai cso­portvezetője tartott beszá­molót, középpontba helyezve az elmúlt esztendő munkájá­nak értékelését. Értékelte az iskolai ünnepségek kellő po­litikai, pedagógiai tudatos­sággal megvalósított formáit, többek között a NOSZF 60. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi eseményeket. Ugyanakkor felhívta a jelenle­vők figyelmét az új tanítási év kiemelkedő politikai je­lentőségű évfordulóira is. Nagy teret szentelt az isko­lák és kollégiumok még min­dig nem eléggé összehangolt kapcsolatának, valamint a KISZ és a községi, városi, megyei rendezvények átgon­doltabb tervezésére. A nevelési feladatok meg­valósításáról elmondotta, hogy lényegesen javult az osztályfőnökök munkája a személyiség megismerésében, a demokratizmus kiszélesíté­sében, de továbbra is akad tennivaló a KISZ és az osz­tályfőnöki munka összefogot- tabb tervezésében. Továbbá az önkéntes alapon induló KISZ-kezdeményezést is meg­említette, amely „Középisko­lai tanulmányi mozgalom” néven indul a jövő tanévben. Elemezte az országos közép­iskolai tanulmányi verseny megyei eredményeit, s kie­melte a gyomai gimnázium és szakközépiskola tantestü­letét, akiknek jó munkáját dicséri, hogy az országos ver­seny első tíz helyezettje között négy tanulójuk is szerepel. Mint mindig, most is felhívta a figyelmet arra, hogy az is­kolák az országos és regioná­lis versenyeken túl is tervez­nek egyéni vetélkedőket, amelyek sok esetben túlter­heléshez vezetnek. Tisztázták az Edzett Ifjúságért mozga­lom iskolai megvalósításának felelősségrendszerét. A továb­biakban, a szakfelügyelők észrevételei alapján ismertet­te a megyei oktatásban—ne­velésben jelentkező problé­mákat. Újból jelentkezett a már régóta figyelmeztető észrevétel, hogy a diákok szóbeli kifejezőkészsége je­lentősen romlott. A továbbiakban ismertette az új tanévre felkészülésben jelentkező legfontosabb ten­nivalókat. A kiegészítő hoz­zászólások után Raffay Jó­zsef megyei tanácsos tartott tájékoztatást az 1979-es tan­évben beinduló szakmunkás- képzési célú és középjpkú képzési célú szakközépisko­lai osztályok megyei pontos tervéről. B. S. E. Bolti kollektívák a versenyben A Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói évről évre csalakoznak a különböző munkaversenyekhez, vagy kezdeményezik a munkaver­senyben való részvételt — mint az elhangzott a kö­zelmúltban az igazgatóság ülésén, amelynek előadója Havancsák Ferenc, az igaz­gatóság elnöke volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ÁFÉSZ 32 év után első ízben nyerhette el a Kiváló Szövetkezet cí­met. A versenymozgalom ér­tékelésekor a Belkereskedel­mi Minisztérium és a KPVDSZ országos oklevelét is elnyerték. Vizsgáznak az ÁFÉSZ-ek dolgozói Csaknem egy hónappal ez­előtt kezdődtek és a napok­ban fejeződnek be a vizsgáz­tatások azokon a tanfolya­mokon, melyeken az ÁFÉSZ- ek felnőtt dolgozói különbö­ző szakmákban bolti eladói és vendéglátóipari szakmun­kásképesítést, illetve üzlet­vezetői, valamint egyéb vég­zettséget tanúsító bizonyít­ványt szereznek. Amint Ba­logh Ferenc, a MÉSZÖV csoportvezetője tájékozta­tott, az ÁFÉSZ-ek szakképe­sítést szerzett gárdája to­vább gyarapodik. ványai, a gyomai, a batto- nyai, a szeghalmi és a bé­késcsabai ÁFÉSZ. Mint említettük, az 1977— 78-as oktatási év vizsgái még ezekben a napokban fe­jeződnek be. A MÉSZÖV elnöksége azonban már meg­hirdette a jelentkezést az itt említett szakmák új,abb tanfolyamaira. Az ÁFÉSZ- ek felnőtt dolgozóinak érdek­lődése arra enged következ­tetni, hogy kereskedelmi, vendéglátóipari, felvásárlói, takarékszövetkezeti, önki- szolgáló bolti pénztárosi és egyéb szakon ez év őszén mintegy 500-an kezdik meg tanulmányaikat. Jelentős helyet kapnak az 1978—79-es oktatási évben is a SZÖ- VQSZ vezetőképző irányítá­sával az alapegységvezetői, a boltvezetői, a kiskereskedel­mi és vendéglátó üzletvezetői tanfolyamok, melyeket több ÁFÉSZ saját területén akar megszervezni — hallottuk Balogh Ferenctől, a MÉ­SZÖV oktatási csoportveze­tőjétől. Kép, szöveg: Balkus Imre Az elmúlt évi értékelésnél megállapították, hogy a szo­cialista munkaversenyben 17 szocialista brigád és 34 bolt kollektívája mintegy 181 tagja csatlakozott a cse­peli munkások versenyfel­hívásához. A gazdaságveze­tés megállapította, hogy a brigádok és kollektívák nemcsak versenyeztek, ha­nem jó eredményeket ér­tek el. Ennek bizonyítéka, hogy hat szocialista brigád, s nyolc Kiváló Bolt kapott megyei dicsérő oklevelet és kitüntetést, 13 ÁFÉSZ-tag- juk Kiváló Dolgozó lett. Hasonlóan az elmúlt év­hez az idén is csatlakoztak a munkaversenyhez, ame­lyet a Láng Gépgyár dol­gozói hirdettek meg. Így az ÁFÉSZ több brigádja, keres­kedelmi és vendéglátóipari egysége 25 kollektívája tett versenyfelajánlásokat. Többek között olyanokat, mint : a szövetkezetpolitikai munkába új tagok beszerve­zése, árubemutatók, divat- bemutatók, műsoros ren­dezvények szervezése. Föl­ajánlották, hogy a tatarozás és karbantartási munkála­tok egy részét társadalmi munkában csinálják. Emel­lett egyéb versenyfelajánlá­sok is történtek közösségi munkában, gyermekintéz­mények patronálásában, sportmunkában. Az utóbbi hetekben tett eredményes vizsgát és sze­rezte meg középfokú keres­kedelmi végzettségét 87 bolt­vezető és 27 vendéglátóipari üzletvezető. Az élelmiszer- vegyesbolti szakon 176, a vendéglátóipari szakon pe­dig 78 felnőtt dolgozó vette át alapfokú képesítést nyúj­tó szakmunkás-bizonyítvá­nyát. Eredményesen vizsgá­zott továbbá ezekben a na­pokban az 59 kereskedelmi és az 57 vendéglátóipari kö­zépfokú tanfolyam első éves hallgatója is. A takarékszövetkezetek dolgozói közül 33-an szerez­ték meg középfokú képesí­tésüket. Ugyanakkor 19 ÁFÉSZ-dolgozó a terv­beruházói. 26 a felvásárlói, 20 dolgozó pedig képesített könyvelői szakon tett ered­ményes vizsgát. Az alapfokú képesítést nyújtó élelmiszer- vegyesbolti eladói szakon 134, vendéglátóipari eladói szakon 114 első éves hallga­tó tett, illetve tesz ezekben a napokban vizsgát. A MÉSZÖV által szerve­zett és említett felnőtt szak­munkásképző, illetve tovább­képző tanfolyamok sikeréért, a szakember-utánpótlás szorgalmazásáért az elmúlt oktatási évben különösen sokat tett az orosházi, a me- zőberény, a békési, a déva­Tóth Józsefné, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ eladója áru­ismeretből vizsgázik Steigerwald György, a megyei tanács osztályvezetője ég Vékony Ferenc, vizsgabizottságai tagok előtt Interjú­gyűjtemény képző­művészekkel Nem mindennapi fel­adatra vállalkozott Csapó György, amikor elkészítette a 230 oldalas Művészek, mű­helyek című könyvét, a kép­zőművészekkel való interjú­gyűjteményt. A kortársi ma­gyar képzőművészet jeleseit szólaltatta meg. A megkér­dezettek valamennyien: idős mesterek, a középgeneráció és a pályakezdő tehetségek képviselői — saját munká­jukról, példaképeikről, kü­lönböző stílusirányzatokról vallanak, alkotó módszerei­ket ismertetik. Csapó György 34 képzőmű­vésszel folytatott eszmecse­rét. Az interjúkat a meste­rek önarcképével és egy-két művészi alkotásával illuszt­rálta. Csapó György: Művé­szek, műhelyek című köny­vében megyénket Ruzicskay György Munkáesy-díjas, ér­demes művész képviseli. A körzeti pártszervezetek a város arculatának alakítói így város politikai, köz- i életi arculatának ala­I kítói a körzeti párt- szervezetek. Már annálfogva is, hogy működési körüknek megfelelően közvetlen kap­csolatban vannak a lakosság­gal. Ennek egyik élő, eleven formája, hogy a kerületi népfrontbizottságokkal össze­hangolják a munkaprogra­mokat. Ez eleve megteremti széles körűen a lakossággal a kapcsolatot, mivel — mint a II. kerületben, Békéscsabán — a Hazafias Népfront ke­beléhez tartoznak a legkü­lönbözőbb társadalmi bi­zottságok, mint ,a nő- és ré­tegpolitikai, a lakó- és vá­rospolitikai vagy a jogügyi bizottság. Ezek a munkacso­portok közvetítik a lakosság­tól áramló észrevételeket a körzet központjába, ,a kerü­leti pártszervezethez, onnan pedig a lakókhoz áramlik a város politikai, gazdasági, kulturális életéről szóló in­formáció. Természetesen nem valamiféle provinciális, szűk látókörűségről van szó, hanem arról, hogy az orszá­gos, a megyei a városi el­képzelések helyet kapnak a körzeti programokban, azok­kal összhangban valósulnak meg. Békéscsabán hat kerület­ben működik körzeti párt- szervezet. (A VII. kerületben — Mezőmegyeren — lakó MSZMP tagjai a helyi tsz és más üzemek alapszervezeté- hei tartoznak.) A város 7280 párttagja közül a hat körze­ti pártszervezethez 861 párt­tag tartozik, akiknek 10,8 százaléka aktív dolgozó, 82,9 százaléka nyugállományú, és 6,3 százaléka háztartásbeli, valamint eltartott. Az ada­tokból is kiviláglik, hogy sok olyan párttag tömörül a kör­zetekben, akik gazdag poli­tikai tapasztalatokkal bírnak, akik korábban a társadalmi élet legkülönbözőbb posztja­in dolgoztak. Ennélfogva a politikai, gazdasági, kulturá­lis élet folyamataira érzéke­nyen reagálnak. Az érzé­kenységei mai közelségbe hozza, megfoghatóvi, teszi az a nyolcvanvalamennyi párt­tag is, aki aktívan vesz részt a termelőmunkában vagy máshol. Az érzékenység ele­ven kifejezői az olyan ese­tek, mint az I. kerületi párt- szervezetben tartott fórum volt az idén februárban, ahol 60 kérdésre kellett vá­laszolniuk a város különbö­ző vezetőinek. Természetesen az ilyen fórumokon a párt­tagok a körzet lakóival együtt vesznek részt. A közélet arculatának ala­kításához tartozik nevezete­sen az is, hogy a II. kerület­ben a Hazafias Népfront la­kó- és várospolitikai munka­csoportjához tartozó 43 lakó­bizottság elnökei közt párt­tagok is vannak, amivel a pártszervezet a lakóhelyi de­mokrácia fejlesztését is segí­ti. A közélet iránti érdeklő­dés felkeltését támogatja az­zal a pártszervezet, hogy a II. kerületben levő 30 olyan kis üzemmel, kereskedelmi és más egységekkel kapcsolatot teremtett, ahol nincs párt- szervezet. Ennek szolgálatá­ba egy munkacsoportot ho­zott létre a vezetőség, mely­nek tagjai közvetlen össze­köttetésben vannak ezekkel az egységekkel, és az otta­ni politikai, mozgalmi hely­zetről tájékoztatják a párt- szervezet vezetőségét, amely gondoskodik arról, hogy a kerület különböző rendezvé­nyeire meghívást kapjanak azoknak a dolgozói. Így ke­rült sor 1978. június végén a pártszervezet székházában egy nőpolitikái fórum meg­rendezésére, amelyen az MSZMP városi bizottságá­nak titkára, Zsilinszki And­rás is jelen volt és sok kér­désre adott választ a részt­vevőknek. Az MSZMP békéscsabai városi végrehajtó bizottsága több alkalommal értékelte a körzeti pártszervezetek mun­káját. Legutóbb 1978. áprili­sában, és megállapította, hogy azok „megfelelően kép­viselik és népszerűsítik a párt politikáját. Eredménye­sen dolgoznak a lakóterüle­ti, várospolitikai célkitűzések kialakításában és megvalósí­tásában ... Segítik a kerületi tanácstagok munkáját... egyeztetik tapasztalataikat, felsorakoztatják a lakossá­got különböző társadalmi munkára.” A végrehajtó bi­zottság áprilisi ülése állást foglalt abban, hogy a jövő­ben a kerületek fejlesztési feladatainak eredményesebb megvalósítása végett a párt- szervezetek titkárainak, ese­tenként vezetőségeinek közös tanácskozást szükséges tarta­ni; de legalább évente egy­szer a beszámoló taggyűlé­sek előtt. Ugyanakkor a vá­rospolitikai és fejlesztési fel­adatok részletes megismerése végett a kerületi pártszerve­zetek titkárai részt vesznek a városi tanácsüléseken. Természetesen a kerületek­nek vannak speciális felada­taik. Nevezetesen a II. kerü­letben van olyan munkacso­port, amely az iskolák moz­galmi munkáját támogatja. A munkacsoport tagjai részt vesznek a szülői munkakö­zösségek munkájában, segí­tenek az úttörőknek a ré­gebbi munkásmozgalmi múlttal bíró emberek felku­tatásában, az iskolai KISZ- szervezetekben tájékoztatá­sokat tartanak. A kerületi pártszervezet és az iskolák jó együttműködése teremtet­te meg annak lehetőségét, hogy a népfrontbizottság­gal közösen környezetvédel­mi pályázatot hirdettek meg 1978. elején, amelyre sok ál­talános iskolás tanuló nyúj­tott be írásos és rajzpályáza­tot. A magyar és a rajz sza­kos tanárok a megmondha­tói a pályázat pedagógiai ér­tékének. A kerületi pártszervezetek a nemzetiségi politika ápolá­sára is gondot fordítanak. Tavaly az V. kerületben műsoros estet rendeztek, amelyen a jaminai úttörők szlovák nyelvű műsort ad­tak, és a Csehszlovák Kultú­ra igazgatója a magyar és a szlovák nép együttműködésé­ről tartott előadást. A VI. kerületben pedig a szlovák fafaragó művészek alkotásai­ból kiállítást rendeztek. A kerületek sokrétű tár­sadalmi folyamatainak érde­mi mérlegelésére azért képe­sek a körzeti pártszerveze­tek, mert élő, eleven a párt­életük. A pártélet elevenségét, a vezetőségnek a párttagokkal a kapcsolatát ,a pártcsoport- bizalmiak tartják fenn, akik­kel kéthónaponként tartanak megbeszélést. Ezeken a párt- csoportbizalmiak elmondják, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a kerületekben, a vezetőség pedig tájékoztatást ad a városi bizottság hatá­rozatairól, állásfoglalásairól, s a legközelebbi párttaggyű­lés napirendjéről, és ennek alapján a bizalmiak tájékoz­tatják a párttagokat. A II. kerület vezetősége azzal is segíti az időszerű politikai, gazdasági, kulturá­lis kérdésekben a tájékozó­dást, hogy két vitakört szer­vezett meg, amelyek egy-egy téma bővebb, részletesebb megismerését teszik lehető­vé. ét körzeti pártszerve­zetben, a U- és a III. kerületben működik KISZ-szervezet. Tavaly a KISZ II. kerületi szervezete párttagnak két fiatalt java­solt, akiket a párttaggyűlés fel is vett a párttagok sorá­ba. A II. kerületi KlSZ-szer- vezet kapcsolatot épít ki az if jakkal azokban a kis üze­mekben, kereskedelmi és más egységekben, ahol nincs pártszervezet. Két egység­ben pedig már van KISZ- szervezet, ezeknek ,a tagjai­val az együttműködés kezd meghonosodni. Mindez azt bizonyítja, amit az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága 1978. márciusi értékelése so­rán állapított meg: a körzeti pártszervezetek jól szolgál­ják a párt politikájának he­lyi megvalósulását. Cserei Pál

Next

/
Thumbnails
Contents