Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-30 / 178. szám
1978. július 30., vasárnap (y Fllatéliai hírek l/aAcj+MOLtU AUthK Üzenetek Előttünk a nyár második fele, a júliusból is egy bő napunk van még; sok boldog óra várhat ránk. Talán ironikusnak tűnik, hogy egyetlen nyári nap miatt lelkendezek, pedig nem árt megbecsülni a percek értékét, különben úgy elszalad mellettünk az élet, hogy észre se vesszük, s máris tovaszállt az idő. Meg aztán néhány sóhajtásnyi pillanatban is összesűrűsödhet hosszú előzmények kínja, öröme, tapasztalata. Amikor munkája végeztével a kombájnos leszáll gépéről, az egész napi aratás fáradságát viszi csontjaiban, a számvetéskor pedig a hektárokról betakarított tonnákkal és a családi pénztárcát gazdagító forintokkal mérheti önmagát. Nyugdíjast, ha búcsúztatnak, az ünnepélyes pillanatokban ott rezeg a munkapad, az eladói pult, vagy a tanári katedra mellett töltött hosszú évtizedek emléke, munkájának értékelése. Jó volna, ha nemcsak kivételes alkalmakkor mérnénk fel az utat, amelyen járunk, hanem menet közben is tudatunkba ivódna, hogy honnan indult és merre visz az ösvény. Viselhe- tőbb lenne a fáradság, örömtelibb az eredmény, ha a jól megfontolt össznépi tervek mellett az egyéneknek is okos értelem vezetné a hétköznapok tetteit. Ha mind többen elgondolkodnának azon, hogy hány hét à világ, s mivégre valók a sokszor méltatlan, kisszerű elfáradásaink, időt, életet emésztő csörtetéseink a gyorsan bomló örömök után. Leltárt, ha készítenék az idei nyárról, se az elvégzett munkára, se az átélt élményekre nem lehetne ! ! panaszom. Sokfelé jártam, sok emberrel megismer- ! kedtem, legmélyebben mégis azok a pillanatok ivódtak ' belém, amikor magányosan hallgattam a csillagok üzenetét. Persze nem volt az igazi magány, hiszen a távoli hunyorgások fényhullámain át téphetetlen szá- - lakkal kötődtem régvolt, ma élő és csak ezután születő em bermilliárdokhoz. Frissen kaszált széna illata hódított, eldőltem egy púpos kis boglya mellett, s hagytam, hogy átfolyjanak rajtam az emlékek. A régen elfelejtett és a soha meg nem ismert emberek szavai, gondolatai, tettei elevenedtek meg a messzi ragyogásban. Û, milyen balgák vagyunk, ha azt gondoljuk, hogy velünk kezdődik, s általunk van csupán a dal, a szépség, a költészet. Tessék csak felnézni a csillagos égre, s elgondolni, hogy a különböző népek mennyi alakzatot formáltak a távoli égitestek fényemlékeiből. Es milyen sok szép történetet kerekítettek — s hitték is a mesét — az egek hunyorgó vándorairól. Ezeket a mozdulatlannak tetsző, rohanó fényességeket látták hazát kereső, s azt védő és továbbőrző elődeink, ezek a csillagok mutattak utat tengereken hajózó bátraknak, távoli vizekről haza vágyakozó szerelmeseknek. S ha a csillagokat egyáltalán érdekelné, hogy mi történik ezen a számukra parányi kis földünkön, akkor ők is láthattak szépséget és mocskot, vágyat és reménytelenséget, s egy minden hibája ellenére jobbra törekvő lényt, az embert. Embert, aki történelemnek nevezi azt a sokszor gyötrelmes időt, amikor vérrel és könnyel igazítják a jövő nemzedékek sorsát. Embereket, akik a csillagokhoz mérten csupán egy-egy hunyorításnyi időre fel-feltünedeznek. Élik a röpke pillanatokat, amikor egymást szeretve és pusztítva, féltve és irigyelve viszik egyre tovább elődeik sokszor lefitymált örökségét. Es néha még arra is jut idejük, hogy a csillagokkal mérjék saját parányi, mégis csodaszép, meg nem ismételhető életét. Andódy Tibor MMMMMtIMHIMMMWMMIMMHHmWHHMMMHI Kert — háztáji A mandulacserje A mandula az első, tömegben virágzó tavaszi cserje. Nemcsak mint gyümölcsfának, hanem mint kerti díszfának is jelentősége van. A valódi őshazáját nem lehet biztosan megállapítani. Valószínűleg Turkesztán, Szíria és Perzsia, ahonnan keletre Kínáig, nyugatra a Földközi-tenger medencéjéig terjedt el, ahol magját elszórva elszaporodott. A termesztése is valószínűleg az ősidőkbe vezethető vissza. Talán az első kultúrnövények közé tartozik. Az első írásos feljegyzések is az ültetett mandulafáról és nem a vad manduláról szólnak. Már a Biblia ótestamentuma is említi. A föníciaiaknál a mandulafát Amygdale istennőnek szentelték, akitől a nevét is kapta. A görögöknél i. e 510-ben Phrynicos említi a mandulát, de már a föníciai szóval amygdalusznak. Theophrasz- tosz (i. e. 372—287) is említi mint fát és mint gyümölcsöt egyaránt. Ezzel szemben Di- oskurides (i. e. 1. sz.) a fát amygdalenak, a gyümölcsöt amygdalonnak írja le. A rómaiaknál elsőként id. Cato Marcus (i. e. 234—149) „De agricultura” című munkájában írja le az amygdala nevén. A gyümölcsöt „görög mogyorónak” nevezi. Plinius a „História naturálisában már megkülönbözteti a keserű és édes mandulát (i. u. 1. sz.). A rómaiak már a szaporítását is ismerték. Columella, az ismert mezőgazdasági szakíró (i. u. 1. sz.) mint honos növényt említi. A pom- peji romok között talált falfestményeken is fel lehet ismerni a mandulát. A rómaiak először csak az A Magyar Posta szeptember hó 1-én adja ki a Béke és szocializmus című elméleti folyóirat alapításának jubileumát köszöntő „Évfordulók — Események” elnevezésű sorozat keretében 1 forint névértékű bélyegét. A bélyeg 2134 000 fogazott és 4000 darab vágott példányban jelenik meg és tervezője Kass János grafikusművész. A bélyeg mérete 31,65 x 40 mm, s színe szürke, fekete és vörös. Szeptember 7-én 3 forint névértékű szelvényes bélyeggel — amely hármas kisívben jelenik meg — köszöntik a Prága 78. kiállítást. A bélyegképen és a szelvényen látható a kiállítás emblémája, prágai városrészlet, a Szojuz 28. csehszlovák pilótájának, Vladimir Remeknek arcképe is. A bélyegképet legközelebb bemutatjuk. Szeptember 16-án a bélyegnapi sor és blokk jelenik meg, melyet Zombory Éva grafikusművész tervezett, és a bélyeg névértéke egyenként 2—2 forint, míg a blokk 10 forint. Szeptember 25-én 1 forint névértékű bélyeggel köszönti a posta a szocialista országok postai és távközlési együttműködési szervezet létrehozásának 20 éves évfordulóját. Október elején jelenik meg a Thö- köly-féle Habsburg-ellenes mozgalom 300 éves évfordulójára emlékeztető 1 forint névértékű bélyeg. A bélyegképen Thököly Imre fejedelem látható lóháton, korabeli metszet alapján. A bélyeget legközelebb bemutatjuk. A Tanácsköztársaság bélyegei és tábori postája kiadásainak története jelent meg Surányi László írásában. A mű ismerteti a tanácsköztársasági sorozat kiadásainak történetét és bemutatja a korabeli dokumentumokat. A sorozat egyes értékein Marx, Petőfi, Dózsa, Martinovics és Engels arcképe látható. A könyvben szerepel az Arató —Parlament sorozat felülnyomott értékeinek adata is. Gazdagon illusztrálva mutatja be a tábori postákat, s közli, mely hadtesteknek hol és mikor volt tábori postája. A monográfia hetedik kötetére előjegyzést még elfogad a MABÉOSZ. A hetedik kötet 1965—75 között megjelent bélyegkiadásokat foglalja magában. Vas Tibor Alpok déli, később az északi oldalán is ültetik. Az ezredforduló környékén a német kolostorkertek féltett növénye lett. A mandula azokban az országokban termeszthető eredményesen, ahol a szőlő is megterem. Mivel korán virágzik, nagy az elfagyás veszélye. Így van ez nálunk is. A mandulát mint dísznövényt azonban az elmúlt századokban tovább nemesítették és különböző változatokat állítottak elő. A következő változatok ismertek: oszlopos növekedésű; csüngő forma; keserű mandula; édes mandula ; keskeny levelű mandula; tarka levelű mandula; piros virágú; rózsaszín, telt virágú, fehér, telt virágú mandula stb. Nálunk is szívesen ültetik a mandulát, hiszen kettős haszna van: korán tavasszal virágzik, és ha nem voltak késői fagyok, akkor még termést is hoz. Magról könnyen szaporítható. Napos, védett fekvést igényeL Ilyen helyeken hosszú ideig megmarad. (dr. Fodor Béla) Hagya« átázik a zsiráf ás a kis víziló? A budapesti állatkert bejárata Egy centiméter óriáskígyó — egy dollár A Fővárosi Állat- és Nö- vénykertrői — nevének hivatalos magyar rövidítése kissé groteszken humoros : FÁNK —, a budapesti Zoo- ról több adat általában ismert. Az, hogy 1866-ban Xantus János igazgatásával nyüt meg, hogy területe 11 hektár, a látogatók mintegy ötszáz állatfajjal és 12 ezer növénnyel ismerkedhetnek. De a pihenési, szórakozási és művelődési intézmény kulisszái mögött mennyi érdekességet találhatunk. arról már kevesebben tudnak. Fiatalok Baráti Here Évente mintegy 1,7 millió érdeklődő keresi fel az állatkertet. Nagy részük alkalmi programként, egy-egy nézelődésre, sétára. De — különösen a fiatalok körében — állandó látogatói is vannak. A biológia, a természet iránt érdeklődők néhány forintos tagdíj fejében beléphetnek a Baráti Körbe. A tagok ingyenesen látogathatják az állatkertet, és rendszeresen megkapják az intézmény hivatalos lapját, az Állatbarátok Híradóját. Külön Zoo-pedagógiai osztály intézi, szervezi az állatkerti oktatást, a bemutatókat A Zoo-iskolába rendszeresen hozzák el a pedagógusok a tanulókat, a biológiai tankönyvek anyagát itt szó szerint, „élőben” láthatják a gyerekek. Tréfás, játékos rendezéssel — de nagyon is komoly tartalommal —, vetélkedőkkel, pályázatokkal serkenti a Zoo-pedagógiai osztály a fiatalokat a természet még jobb, alaposabb megismerésére. A kategóriák — általános iskolások, gimnazisták, az idén először a szakközép- iskolások — legjobbjai okleveleket, jutalmakat kapnak. Például egy autóbuszkirándulást a Vas megyei arborétumba. Csere, vétel, ajánlati listák Az új állatok megszerzése, az állomány bővítése bonyolult nemzetközi tárgyalások sora. Az alap az állatkert saját szaporulata a kapós magyar állatfajok — gólyák, szürke marhák, mangalicák, magyar juhok —. s az itt jól szaporodó „idegen” állatok, mint a szibériai tigris, a gnú, s például a víziló. Az állatkert ismeretes jó vízilószaporulatát egyébként a szakemberek a Széchenyi fürdő gyógyvizének hatásával magyarázzák. Több mint egy évszázada ezzel töltik a víziló medencéjét. Rendszeresen kiadott listáikon ezeket ajánlják fel a nagy nemzetközi állatkereskedőknek és a külföldi állatkerteknek. Az általános gyakorlat szerint a kevésbé értékes fajtákat cserélik, a különlegességeket csak pénzért lehet megkapni. Az állam (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS) évenként megszabott valutakeretet ad erre. Tavaly például vásároltunk egy vadszamarat 50 ezer belga frankért, vörös flamingót ezer holland forintért. Kellene afrikai elefánt is, ez 50 ezer svéd koronába került volna, erre már nem jutott pénz. Furcsa mértékegysége van az óriáskígyónak : centiméterje egy dollárba kerül. Tavaly különböző kereskedőknek, állatkerteknek küldtünk szibériai tigrist — ezt 1500 dollárral számolják —, sörényes juhot, dámszarvast, őzeket, gazellát, dí- bovszky szarvast, gnút és négy fehér gólyát. Kaptunk 62 különféle állatot. Idén új lakóként érkezett már zöld laguán gyík, sziklaugró pingvin, az említett vadszamár, vörös flamingó, s a legdráAz örökké éhes víziló gább prémű állat, a csincsilla —, ilyenből készül például az angol királynő koronázási palástja. Nagyon jó a kapcsolat, gyakori a csere a szocialista országok testvérintézményeivel, s természetesen a hazai — pécsi, veszprémi, győri, debreceni — kertekkel. Valamennyi állat szállítását szigorú nemzetközi előírások szabályozzák. Vonalon, hajón, repülőn, autón A halakat például vízzel félig töltött nylon zsákba kell rakni, ezt fel kell fújni, hogy kellő oxigénmennyiség maradjon benne. Végül az egészet ládába csomagolva teszik a vasúti kocsiba, repülőgépre. Afrikából, Tanzániából, Dar es Salamból az állatok általában hajón utaznak Triesztig, onnan teherautókon Budapestre. A zsiráfok szállítása előtt alapos előtanulmányokat kell végezni. Az állat a sötétet nem bírja, fejét szabadon kell hagyni. A vasúti szállítás — a kisebb, két és fél méternél alacsonyabb, fiatal zsiráfok kivételével — megoldhatatlan, az alagutak, a villamos felsővezetékek miatt. Csak a kamion jöhet számításba. Olyan útvonalakon, ahol nincs szintbeli keresztezés, felső útpálya. A szállítókocsi elején ablakot vágnak, ahol kedve szerint nézegethet ki az „utas”. A vízilószállítás azért bonyolult, mert ha az állat bőre kiszárad, felrepedezik, elpusztul, tehát csak „nedvesen” utaztatható. Nagy értékről van szó: egy nílusi vízilóbébi ára 6—8 ezer nyugatnémet márka, a törpe vízilóé ennek kétszerese. A látogató nem is sejti, hogy az állatok tartása, .egészségvédelme, táplálása mennyi gonddal, fáradsággal jár. De valahányszor a FÁNK-ba visz az útja, programja, örömmel fedezi fel, hogy újra gyarapodik az állomány, olyan különlegességeket nézhet meg, amilyenek legutóbb még nem voltak a budapesti Zooban. Falud! András
