Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

IgHsWkfiVl 1978. július 30., vasárnap Az alkohol közellenség az utakon Mit tud az alkoholszonda? Érdemes megismerkedni az alkoholszonda működési elveivel. Alkoholszondát — helyesebben az alkohol je­lenlétét kimutató indikátor- csövet — mintegy 20 eszten­deje használnak világszerte. Működési elve rendkívül egyszerű: a kilélegzett leve­gő alkoholtartalma a cső­ben levő anyagokra hatva olyan vegyi reakciót hoz létre, amely színváltozással azonnal kimutatható. Szon­dás vizsgálatot alkalmaznak, ha a járművezető ittasságra gyanús, illetve a szokásos közúti — közlekedési válla­latoknál pedig a munkaidő előtt és alatt tartott — ellen­őrzéseken. Az alkoholszonda nem csapható be. Aki ivott, an­nak a vérében alkohol van, s ez semmiféle trükkel on­nan nem tüntethető el. Vannak olyan téves híresz­telések, hogy a fokhagyma, vagy egy-egy elrágott kávé­szem ellensúlyozhatja az al­koholos leheletet. Tévedés ez is. Legfeljebb arról lehet szó, hogy T» meglevő alkohol­szaghoz újabb — hagyma, vagy kávészag keveredik, de ez a szondás, s főként a véralkoholvizsgálat eredmé­nyét nem befolyásolja. A szonda megfelelő érté­Gyerekeknek A bűvös (fr mese) A vak Maurice Connor volt a leghíresebb dalnok az ír­országi Munster tartomány­ban. Dalai között volt egy, amely, ha felcsendült, olyan ereje volt, hogy még a hol­tak is megelevenedtek. Ami­kor dudáját szájához emel­te, és rázendített a bűvös dalra, akkor fiatalján és öregjén egyaránt végigfutott egy jóleső meleg borzongás, aztán testükben élt tovább a ritmus. Táncolni kezdtek, hajlongtak, úgy mint a szél­fútta falevelek, s mindez ad­dig tartott, amíg Maurice danolt. Nem is volt olyan sokada- lom, még kevésbé lakodalom széles hét falu határában, ahova meg ne hívták volna. Szegény édesanyja vezette a a legényt■ kézen fogva, hogy ne tévedjen. Egy szép napon Iveragh- ba hívták, táncversenyre. Gyülekezett is mindenki er­re a nagy eseményre. Ha­marosan meg is kezdődött a tánc, aztán mikor megfárad­tak, hogy erőt gyűjtsenek, meg a port is leöblintsék, it­tak egy sort. Az egyik le­gény így szólt Maurice- hoz: — Iszol-e dalnok? — Örömmel — felelte. — Van poharad? — Nincs. Add az üveget... — aztán mikor visszaadta az üveget nem is volt már ab­ban egy csepp whisky sem. S hirtelen a bűvös énekbe kezdett. Hogy ezután mi tör­tént, azt elmesélni aligha le­het. Még Maurice sem tu­dott nyugton maradni, őt is magával ragadta a bűvölet. Ügy hajladozott ő maga is, mint a viharos tengeren ug­ráló hajó. Még szegény öreg édesanyja is táncba kezdett, ugrált, mint a csitri lányok, akik azért vetélkedtek, hogy ki lesz a legjobb táncos. De mindez semmi sem volt ah­hoz, ami a tengerparton tör­tént. A tengerparti homokot be­borították a halak, akik úgy ugráltak, ahogyan a zene ritmusa kívánta. Es ahogy tüzesebben fújta Maurice, a halak is mind fürgébbek let­tek. A tarisznyarákok oly könnyedén emelgették lábai­kat, mint egy tánctanár.. A kű elszíneződése után az in­tézkedő hatósági személy vérvételre állíthatja elő a járművezetőt. Szeretnénk nyomatékosan hangsúlyoz­ni: a vérvétel kényszeríthe­tő! Ezt követően az orvos megkérdezi az előállított járművezetőtől, hogy meny­nyit ivott, majd megvizsgál­ja, milyenek a szem kötő­hártyái, a reflexei, a pu­pillái, milyen a pulzusszáma, a vérnyomása, az egyensúly­érzéke. Jegyzőkönyvben rög­zíti: az illető mikor étke­zett, milyen gyógyszert szed — vagy szedett —, hogyan viselkedik, milyen benyo­mást kelt. A vérmintát az­tán a jegyzőkönyvvel együtt a Belügyminisztérium Bűn­ügyi Technikai Intézetébe küldik. A láboratóriumban meghatározzák a vér alko­holtartalmát, s az eredményt közük az illetékes hatóság­gal. A vérmintákban levő al­kohol kimutatására, mint világszerte, nálunk is a leg­modernebb eljárást, a gáz­kromatográfiát használják. Senki sem védekezhet azzal, hogy a laboratóriumban esetleg elcserélték a vér­mintát. A vérminták feldol­gozási rendszere olyan biz­tonságos, hogy teljesen ki­zárja a vércserét. ének kövér, lomha fókák úgy rin­gatóztak, mint az óceán hul­lámai, s körbeállva, a halak­kal körtáncba kezdtek. Bá­mulatos volt, ahogyan rit­musra dülöngéltek. A tőke­halak lihegtek, a rombusz­halak, a tengeri pérek és a gébek úgy ugrándoztak, mintha az egész világ az övék lenne. A megbűvölt, ezüstpikkelyű keringek buk­fenceztek. A kagylók és osztrigák úgy pattogtatták csontházaikat, mint a spa­nyol táncosnők a kasztanyet­tát. Ekkora zenebonát nem lá­tott még a világ, s mindez a bűvös ének nyomán történt. De aztán a halak tömegéből, mint a hajnali nap a tenger vizéből, úgy emelkedett fel egy gyönyörűséges női alak. Haja, mint a tenger vize. Fogai, mint az igazgyön­gyök, ajkai, mint a korall, szoknyája fehér, mint a ten­gerhab. Táncolva Maurice- hoz jött. és édes szavakat suttogott a fülébe: — Az én hatalmam vég­telen, palotám az óceánok mélyén van. Gyere velem. Aranytányérból ehetsz, ezüst- kehelyből ihatsz, s ha fele­ségül veszel, a halak királya lehetsz. Maurice így felelt: — Köszönöm kisasszony, de őszintén szólva, a sós vi­zet nem szeretem. A tengerek tündére azon­ban folytatta. Maurice az­tán megindult utána a ten­ger felé. Amikor édesanyja észrevette kiabálni kezdett utána, de a legény a hatal­mas hullámverésben nem hallotta. A tenger partján egy hatalmas hullám már- már elsodorta, de előbb még így szólt: — Anyám, a halak királya leszek, s hogy megtudjátok, hogy boldog vagy boldogta­lan vagyok, évente küldök egy... Nem tudta befejezni. A vizek úrnője betakarta köpe­nyével, és magával ragadta. Azóta Kerry közelében csen­des éjszakákon a tengeré­szek hallani vélik a mélyből jövő éneket. Egyesek esküsz­nek arra, hogy Maurice hangja az. Ki tudja? Fülöp Béla átdolgozása Szakemberek egybehangzó véleménye szerint az ittas állapotban való járműveze­tés az egyéni felelőtlensé­gen, könnyelműségen túl azért gyakori, mert nem is­mertek — vagy legalábbis nem eléggé ismertek — az alkohol káros hatásai a szervezetre. Napjaink közúti forgalma a közlekedés va­lamennyi résztvevőjétől, mindenekelőtt a járműveze­tőktől olyan fokozott szelle­mi és fizikai követelménye­ket kíván, amelyek veszély- helyzetekben a szervezet tel­jesítőképességét a végső ha­tárig igénybe veszik. A jár­művezetőnek minden helyze­tet, forgalmi szituációt pon­tosan kell látnia, azonnal és helyesen kell cselekednie. Az ilyen reakciók normális kö­rülmények között rendkívül gyorsan lezajlanak, az embe­ri agy hallatlan biztonság­gal, pontossággal és gyorsa­sággal reagál a külvilág in­gereire, ha képességeinek teljes birtokában van. A szesz, az alkohol — már kis mennyiségben is — ezeket a képességeket tá­madja. Ezért fontos — szó szerint : életbevágóan fontos — tudni, mennyi ideig van a szervezetben alkohol, med­dig fejthet ki káros hatást, romboló tevékenységet. Nem arról van szó, hogy aki járművet vezet, absztinens legyen, hanem arról: a ve­zetés előtt 8—10 órával már egyáltalán ne fogyasszon szeszes italt a gépjárműve­zető. Aki ivott, ne vezessen — aki vezet, szeszes italt ne igy ék! Pátkai Tivadar Mondogató voltam én már hajós-legény Bakonyban is hajóztam én lábtól alvó zsupp-házakban horgonyoztam árendásban ácsorogtam ablak alatt elrejtettem álmotokat rozs-tengerben is fürödtem országvyi ci­pót sütöttem gyermekláncfű volt a kedvem napraforgó én kedvesem elakadtam hófúvásban raktam tüzet furulyáztam tavasz vize hogyha sodort nem sírt értem a telihold Antalfy István: Papirosénak Csöpp kis gomba, nyírfa lombja, erdő csendje, szellő, lenge, csermely habja, csómik rajta, papírcsónak ... Hol lesz holnap? Úszik majd tán tenger hátán... Boci-boci tarka... Boci, boci, tarka, rézcsengetyű rajta, így szól az a kis mondóka: se füle, se farka. Pedig, tudom én azt, hogy van füle-farka, csak a mondókában van így: se füle, se farka ... Szökkenő szelecske Szökkenő szelecske, futó patakocska, várják már a tavaszt, süss ki hát, Napocska! Rét virágja pattan, kicsi gyík megretten, a tavaszt a csalogánynál ki köszönti szebben? Hozzávaló: 55 dkg külön­böző színű, minőségű mara­dék fonal (2-3 szál összefogá­sával dolgozunk), 5-ös kötő­tű, körkötőtű. Kötésminta Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított Lustakötés: mindkét olda­lon sima szemeket kötünk. Bordás: a munka színén: 1 szem világos, 1 szem sö­tét simán lekötve, a hasz­nálaton kívüli fonalat a mun­ka bal oldalán vezetjük. A munka bal oldalán: az előző sor színével, a szeme­ket fordítottan kötjük le, a fonalat a munka bal oldalán vezetjük. Szempróba: 11 szem x 16 sor - 10 cm. Modellünk 90 cm-es mell- bőségre készült. Munkamenet: az eleje-há­ta azonos szem- és sor­számmal, mintával készül, 50 szemre kezdjük sötét fonal­ból 7 cm magas lustakötés­sel kötött rész után, egyene­sen haladó oldalszélekkel, tarkán összefogott fonaldara­bokkal dolgozunk: 4 sor si­ma, 4 sor alapminta, 4 sor sima, 4 sor alapminta, 6 sor tott 55 cm elérése után» az eleje középrészen kettévá­lasztjuk a munkát, nyak­kerekítést készítünk. Köze­pén tartaléktűre veszünk 10 szemet, majd ennek mindkét oldalán, minden 2. sorban 2, 2x1 szemet. A megmaradó 16 szemet vállmagasságban lazán lefogyasztjuk. A háta középrészen, 62 cm elérése után középen tartaléktűre veszünk 10, majd a 2. sorban 2x2 szemet. Vállmagasság­ban a szemeket lefogyasztás nélkül, a munka színén, sze- met-szembe öltéssel, az ol­dalszélektől kiindulva, a nyakvonal felé haladva ösz- szedolgozzuk. Ujja: a munkát 42 szemre kezdjük, 4 sor sima, 4 sor alapminta, 4 sor sima, 4 sor alapminta, 2 sor sima, 8 sor bordás, 2 sor sima, 6 sor alapminta, 2 sor sima, 8 sor bordás, 2 sor sima, 4 sor alapminta, 4 sor sima. Egye­nesen haladó oldalszélekkel két azonos sorszámú, színel­osztású darabot készítünk. Kezdéstől számított 30 cm elérése után a szemeket az eleje-háta oldalvállrész szél­szemeihez varrjuk (közép- vállvonaltól kiindulva jobb, és bal oldal felé haladva 1 szem, 1 szélszemhez illesztés­sel, összedolgozással.) sima, 6 sor alapminta, 2 sor sima, 2 sor alapminta, 8 sor bordás, 4 sor sima, 4 sor alapminta, 2 sor sima, 6 sor bordás, 4 sor sima, 2 sor alapminta, 2 sor sima, 6 sor alapminta, 6 sor sima, 4 sor alapminta, 2 sor sima, 2 sor alapminta, 6 sor sima, 6 sor bordás, 4 sor sima, 2 sor alapminta. Kezdéstől számí­összeállítás : az oldalszéle­ket sortalálkozás szerint ösz- szevarrjuk. A nyakszélen, körkötőtűvel a tartaléksze­meket az oldalrészeken ki­egészítve 70 szemre, sötét fo­nalból, 3 cm magas patent mintás nyakrészt kötünk. Végül a szemeket az alap­szemnek megfelelően lefo­gyasztjuk. HUMOR — Miért van bekötve a szemed? — A szomszédasszony megsértett egy kötőtűvel. — Véletlenül? — Nem. A kulcslyukon ke­resztül. • * * — Néhány napja nagyon fáj a fejem. Mit gondolsz, mitől lehet? — Nem tudom, nekem mindig a gyomrom fáj, ha üres... * * * — Butaság ilyen szép idő­ben otthon ülni. — Igazad van, gyere, men­jünk moziba. * • • — Mivel foglalkozol? — Vadászkutyát árulok. — Hány kutyád van? — Csak egy, de az mindig visszajön hozzám. * * * Rettenetesen rossz darabot adnak a színházban. A fel­vonás végén mindenki fü­tyül, csak egy ember tapsol. A szomszédja megkérdi: — Hogy tud tapsolni en­nek a rémes darabnak? — Sajnos, nem tudok fü­tyülni. • * * Két gyerek beszélget. Egyi­kük kesereg: — Az én nagyapám egyál­talán nem érti a tréfát! — Olyan komoly? — tuda­kolja a másik lurkó. — Nem, olyan süket. • * • A kis Klaus meglátogatja nagybátyját. Alig lép be az előszobába, feldönti a nagy padlóvázát. Persze, ezer da­rabra törik. A nagybácsi el­sápad és csak dadogni tud a dühtől: — A váza a XVI. század­ból való volt. — Jaj de jó — sóhajt meg­könnyebbülten a kisfiú —, már azt hittem, vadonatúj volt. * * * Két anya dicsekszik cse­metéje hihetetlen intelligen­ciájával. — Az én kicsikém — fu- volázza az egyik — olyan okos volt, hogy már egyéves korában járt. — Az enyémnek meg annyi esze volt — vág visz- sza a másik —, hogy még hároméves korában is karon vitette magát! ♦ • * Az agg lord a vadászat közben váratlanul hazatér. — Új töltényekért jött. Sir? — kérdi az inasa. — Nem: új kutyákért. • • • Egy hölgy bemegy a fegy­verüzletbe és kéri, hogy mu­tassanak neki egy jóféle pisztolyt. — A védelmére kell, asz- szonyom? — Nem: a védelmemre majd ügyvédet fogadok! * * * — Tudom — mondja ha­lálos ágyán a feleség a fér­jének —, nem szereted a nő­véremet, mégis arra kérlek, hogy a temetésemen ő mel­lette menj... — Rendben van — sóhajt fel a férj —, persze teljesí­tem az akaratodat, de tudd meg, hogy egész nap pocsék hangulatom lesz. ♦ ** — Hogyhogy a kedves fi­vére újabban nem jár soha­sem magához? — kérdi a száttásadér nő lakójától, egy fiatal lánytól. — Biztosan más húgocskát talált magának... » • • A gengszter megpróbálja felnyitni a páncélszekrényt, de nem sikerül. Végül ledob­ja szerszámait, megtörli iz­zadt homlokát és ingerülten dünnyögi: — Az ördög vigye el, hogy megkeserítik az emberek egymás életét! * * * Párbeszéd a temetkezési irodában: — Milyen osztályú teme­tést óhajt, monsieur? — A legolcsóbbat, negye­dik osztályút. — De tudja-e, mit jelent a negyedik osztályú temetés? Azt, hogy a koszorúkat maga a halott viszi!

Next

/
Thumbnails
Contents