Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

1978. július 29., szombat o Pútszer-e a polbeat? Politikai dalest Sarkadon Fokozódó érdeklődéssel olvastam az Élet és Iroda­lom múlt heti számában megjelent írásokat a gene­rációs vitáról, a „farmero- sok nemzedéke” és a „nyak- kendősök” világának kü­lönbözőségéről. Szegényeb­bek-e a konszolidált világ­ba született tizen-huszon- évesek, mint a fényes sze­lek forradalmi daloktól és eseményektől lelkesülő nemzedéke? „Nincs egy történelmi esemény, nincs egy új eszme, nincs egy új dal, amely köré csoporto­sulhatnánk, amely karak­tert adna nekünk. Ezért az­tán pótszerekkel igyekszünk elfeledni arctalanságunkat. Az egyik ilyen pótszer a beatzene.” — írja irodalmi hetilapunkban egy agrár- egyetemista fiatalember. Megadhatja-e a fiatalok­nak az „új dal” boldogsá­gát, forradalmiságát, a po­litizáló beatdal ? Szükségük van-e a hétköznapi visszás­ságok kritikájára, szeret­nének-e változtatni ezeken? Érdekli-e őket az ABBA és a Boney M. divatos slá­gerei mellett a kevésbé dal­lamos, csípősen szókimondó politikai dal, olyan, amilyet Dinyés József énekel? Kér­déseimre nem kaptam kielé­gítő választ azon a csü­törtökön, amelyet a sarkadi ifjúmunkások pinceklubjá­ban töltöttem egy polbeat- esten. Talán túlzás is lenne néhány órás együttlétből, a fiatalok maroknyi cso­portjának viselkedéséből döntő következtetéseket le­vonni. Mégis kételyeim van­nak: mennyit értettek meg és tettek magukévá a hall­gatók Dinnyés József ér­zékeny társadalmi aktuali- tású, olykor nevetésre fa- kasztóan, olykor vérforraló- an bíráló dalaiból? A laza szövésű műsorban ugyanis jócskán akadt idő a be­szélgetésre, kérdésfelvetés­re is. Maga az énekes pro­vokálta közönségét : „Kér­dezzetek, beszélgessünk^ hogy megismerjelek benne­teket, emlékezzek rátok, ar­ra, hogy merre jártam!” A nehezen induló, majd mégis hosszan elhúzódó beszélge­tés témája pedig inkább Szombaton befejeződik az első, és vasárnap kezdődik a második „félidő” a KISZ- építőtáborokban. Eddig 25 ezer fiú és lány állt helyt az önkéntes munkában, s már számos rekordteljesít­ményt örökítettek meg a tá­bori krónikák. A diákmunkások 75 száza­léka a mezőgazdaságban te­I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. július 28-án Trabant Hycomat 7131 Trabant Limousin (Bp.) 1*365 Trabant Limousin (Győr) 5533 Trabant Speciál (Bp.) 21008 Trabant Speciál (Győr) 10587 Trabant Combi (Győr) 1063 Trabant Combi (Bp.) 3300 Wartburg de Luxe 11027 Wartburg Limousin 10720 Wartburg de Luxe tolótetős 3891 Wartburg Lim. tolótetős 2511 Wartburg Tourist 3693 Skoda 105—S 9*311 Skoda 120 (Bp.) 1**8 Skoda 12o (Debrecen) 758 Skoda 120 (Győr) 1097 Zsiguli 2101 (Bp.) 95786 Zsiguli 2101 (Debr.) 46723 Zsiguli 21011 (Bp.) 9985 Zsiguli 21011 (Debr.) 6033 Zsiguli 2103 13420 Zsiguli Combi 11759 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10*15 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 26458 Moszkvics 2140 3257 csak a beaténekesek vilá­gára, a műfaj titkainak szel­lőztetésére öszpontosult. Az olyannyira várt közéleti problémafelvetés (elcsépelt szavak, de jobbakat nem találok) azonban elmaradt Dalaival politizált a sarka­di klubban Fotó: Gál Edit Nem tudnak, vagy nem akarnak erről beszélgetni a fiatal munkások? Nem igaz, hogy környező világuk nem érdekli őket, hiszen azért jöttek el meghallgatni a dalestet. Azért ülték, éne­kelték végig a szünet nél­küli másfél órát az emberek­kel és füsttel zsúfolásig telt pinceklubban. Bizakodóan remélem, hogy az énekes távozása után beszéltek még a hal­lottakról ketten-hárman, vagy talán többen is. Di­csérendőén előrelátóak is vékenykedik : szedik a nyári­almát, az őszibarackot, címe­rezik a kukoricát, gondozzák a szőlőket. Derekas helytál­lásukat bizonyítja, hogy 130 —140 százialékos átlagtelje­sítményeket értek el az épí­tőtáborozás első szakaszában. . Szombaton 200 lengyel fia­tal érkezik hazánkba. Ha­lásztelken, az először meg­nyíló magyar—lengyel ba­rátsági építőtábor lakójaként a zöldség- és kajszibarack­szedésben segítenek, illetve Szolnokon iskola- és kollégi­umépítkezésen fognak dol­gozni. Lengyelországban, Lublinban is hamarosan megnyílik az első lengyel— magyar barátsági építőtábor, ahol 50 magyar fiatal út és vasút építésében működik közre. Megyei közúti információ Békés megye országos közúthálózatán folyamatban levő szabályozások, munkák: A mezőberény—szarvasi összekötő úton, Mezőberény- ben, a Gorkij utcában levő vasúti átjáróban végzendő vágányfelújítási munkák mi­att 1978. július 31-én 5.00 és 11.00 órák között, valamint 1978. augusztus 1-én 23.00 órától augusztus 2-a 5.30 órá­ig a közutat a járműforga­lom elől lezárják. voltak a sarkadiak, mert magnóra vették a polbeat estet, s nyilván lesz még, aki újra hallgatja a szala­got. Dinnyés József maga vallotta egyszer az „igric- mozgalom” élesztő, üzene­teket hordozó szereplésé­ről, arról, hogy miért járja egy szál gitárral és dalaival fáradhatatlanul az orszá­got: „Nem tudom, zenei ér­téke, költészeti értéke van-e. Viszont, ha közösségi értékben számolunk, talán még gazdag is vagyok.” A csütörtökön este figye­lőket is gazdag gondola­tokkal ajándékozta meg ; saját fantáziája termékei­vel és nagy költőink meg­zenésített társadalomrajzai­val. Emlékeztetőül pedig egy dal refrénjét hagyta ma­ga után, amelyet közös éneklés során tanított meg a fiataloknak: „Újra és új­ra, együtthajolva, átölelve, felemelve jutunk előre.” Az újra és újra ismételt szöveg pedig sokáig visszacsen­gett mindnyájunk fülé­ben. örömmel hallottuk azt is, hogy novemberben több ifjúsági klubban találkozik megyénk fiataljaival Diny- nyés József polbeaténekes. A szokatlan műfaj gondo­latébresztő ösztönzőereje előbb-utóbb mégis vitaked­vet ébreszt a diák- és mun­kásklubokban. Talán ez a fajta dal egyike lesz azok­nak, amelyek megénekel­tetik a fiatalokat, akiknek az egykori forradalmi kor­szak dalai ma már csupán történelmet, tananyagot je­lentenek. Bede Zsóka Erdőgazdaságaink dere­kas munkát végeztek a fel- szabadulás óta eltelt idő­szakban, nagy területen te­lepítettek újabb erdőket, de a fafeldolgozó ipar nem tar­tott lépést ezzel a fejlődés­sel. Ebből nyilvánvaló, hogy a jövőben a fafeldolgozó ipart kell gyorsabb ütem­ben fejleszteni. Az alapok a fakitermelésnél kezdőd­nek. Ez adott jelentőséget annak az eseménynek, ami tegnap, pénteken zajlott le a pósteleki erdőkben. Itt rendezték meg ugyanis a Dél-alföldi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság Békés és Csongrád megyében te­vékenykedő fakitermelői­nek a versenyét. A felada­tok nagy ügyességet és szakmai hozzáértést kíván­tak. Számot kellett adni arról is, hogy a fakiterme­lők mennyire ismerik a mo­Szlovák műfordítók A III. országos szlovák nemzetiségi olvasótábor jú­lius 30-án fejeződik be Bé­késcsabán, a KISZ-táborban, hogy átadja helyét a szlovák műfordítók táborának. Käfer István irodalomtörténész ve­zetésével július 31-én nyitja meg kapuit a műfordítók tá­bora. A háromnapos találkozó során a műfordítók beszél­getnek munkájukról, lefor­dítják szlovák nyelvre az Űj Auróra kiválasztott írásait, majd műfordító vetélkedőn mérik össze tudásukat. Szakmunkástanulók zenei tábora Gvopárosfiirdön Már hagyományosan, idén is megnyitják az Orosháza melletti Gyopárosfürdőn a szakmunkástanulók nyári ze­nei táborát. Az augusztus 1-i megnyitón dr. Szemenyei Sándor és Cs. Tóth János, a KISZ megyei bizottságának munkatársai ismertetik a tá­bor célkitűzéseit, ötnapos programját. Az első nap nagy eseménye a népzenei bemutató és a táncház lesz, másnap pedig Győrfi Kata­lin zenetörténeti előadásán ismerkednek a résztvevő fia­talok a magyar népzenével, a népies műdalokkal és' a népi hangszerekkel. Este Ki mit tud? vetélkedőt rendez­nek. A további napokon is zenetörténeti előadásokból áll össze a foglalkozások rendje. Vendégül látják a debreceni főiskolásokat, kö­zös énekléseket szerveznek. A tábor utolsó napja zenei vetélkedővel zárul. torfűrészt, és az ügyességi versenyek sem voltak köny- nyűek. A jó felkészülést, jelzi, hogy a hét csapat szo­ros versenyt vívott egymás­sal. Végül is a Békés me­gyeiek szerepeltek a legjob­ban. Csapatban a gyulai erdészet végzett az élen, második a vésztői, harmadik az ásotthalmi csapat lett. Az egyéniben a kistelki Nagy Lajos lett az első, őt két gyulai követte: Beré- nyi József és Bódi Lajos. Az erkölcsi dicsőségen túl a csapatverseny győztesei 2000, 1600 és 1200 forint ju­talmat kaptak, az egyéni verseny győzteseit pedig 800, 700 és 500 forinttal ju­talmazták. Az augusztus 25- én sorra kerülő országos versenyre — amelyet való­színűleg a Somogy megyei erdőgazdaságban rendeznek — később jelölik ki a DE- FAG csapatát. A csapatversenyben győztes, az egyéniben pedig harmadik helyet megszerző gyulai Bódi Lajos Fotó: Martin Gábor Félidő az építőtáborokban Fakitermelők versenye Együtt, egyedül emcsak igazságokra, féligazságokra, ha­nem statisztikai ada­tokra is rásüthető a „köz­helyszerű” jelző. Esetükben azonban nem annyira a tar­talom, mint inkább gyakori­ság szempontjai alapján. A világszerte mért és elemzett válásról tanúskodó adatok alapján elmondható: íme egy terület, ahol ott vagyunk a világ élvonalában. Ami érdekesség lehet. Ná­lunk, a hetvenes esztendők Magyarországán, a tulaj­donképpen fiatalnak nevez­hető házasok is hamar ki­mondják a megannyi eljárá­si tortúrát maga után vonó két szót: elég volt! Aztán keresetek, viszontkeresetek, tárgyalások, az esetleges va­gyon megosztása és ismét tiszta a kép: szabad az éle­tét nemrégiben egymáshoz kötő emberpár. Nem tudni pontosan, mi az oka a korai házasságok­nak és a korai válásoknak, mégis megkockáztatható: ko­rántsem egyértelműen a meggondolatlanság számlá­jára írhatók a fiatalon fel­bontott életközösségek. Az efféle ítélet igencsak veszé­lyes dolog, meglehet éppen a tartalmat takarja el szép látványosan. Mert egy válás a'igha választható el a há­zasság körülményeitől. Hangsúlyozom, fiatalokról van szó, így az egybekelés és ami tulajdonképpen fon­tosabb nála, az együttélés körülményei meglehetősen sajátosak. Mondják, s nem minden alap nélkül, hogy a család és a munkahely az a két színhelye az emberi életnek, amely elsődlegesen befolyá­solja hangulatainkat, érzé­seinket, mondhatjuk úgy is: közérzetünket. Az egyik a másikra, a másik az egyikre igencsak hatással van. Képzeljük csak el. Egy huszonéves, alig egy-két esztendeje dolgozó fiatalem­ber, tulajdonképpen logiku­san, úgy határoz, semmi más nem hiányzik élete teljessé­géhez, csupán, hogy egybe­keljen a választott leánnyal. „Munkám van, a szüléink­nél ellakhatunk, nem lehet akadálya a boldogságunk­nak” — gondolhatja, persze korántsem ennyire fennköl- ten, ám a tartalmat tekintve mindenképpen így. A dolgok simán, szépen mennek a maguk útján — eljegyzés, meghívók, asztalfoglalás, akármelyik étteremben —, a zene, az ünnepélyes pillana­tok után aztán következik' a vízválasztó lényeg: együtt kell élniük egymással. És ta­lán ez a legnehezebb az egészben. Követve a megálmodott át­lagtörténetet, a kezdet még simán megy. Aligha létezik olyan földi lény, aki ne örül­ne a maga választotta új helyzetnek. Aztán — nem ritkaság — valamelyiküknek nehézsége ' támad a munka­helyén, szorongását termé­szetszerűleg hazaviszi. Kér­dés, fel tudja-e őt oldani a szeretett lény? Az anyós vagy az anyósék egy-két hó­nap elteltével már koránt­sem olyan barátságosak, se­gítőkészek, mint annak előt­te. Íme, egy újabb helyzet, amely állásfoglalást, esetleg döntést kíván. Szükségként jelentkezhet az elköltözés is, csak hát hová, kihez és mennyiért? Egy jó albérlet manapság inkább főnyere­mény, mint szükségmegol­dást jelentő tény. És ha minden együtt van — a lakás, a megélhetést biztosító pénz, a megértés—, még akkor sem nevezhető könnyűnek a fiatalok hely­zete. Egy együttéléssel sú­lyosbított vagy inkább meg­nehezített kapcsolat képtelen rá, hogy önmagában, önma­gától szépen fejlődjék egé­szen a kiteljesedésig. Vala­hogy élni kell, s az élet meg­felelő, az adott ember — esetünkben emberek — sze­mélyiségjegyeihez igazított minták alapján szinte lehe­tetlen. Korántsem másolás­ról, a már látottak pontos kopírozásáról ejtek én szót e helyütt, csupán arra utal­nék: kell lennie elképzelé­süknek az összeházasodók- nak a leendő együttes éle.- tükről. |ok szó esik róla mos­tanság, hogy a mai huszonévesek képte­lenek rá, hogy úgy éljenek, mint szüleik, nagyszüleik. Érthetően, hiszen egészen más, esetenként homlok­egyenesen ellenkező feltéte­lek között nevelkedtek, vagy neveltettek, mint az őket megelőző generációk. Más­képpen gondolkodnak, má­sok az igényeik mindenben, miért éppen, a házasság len­ne kivétel ez alól. Ami iga­zán nehézzé teszi a dolgot az együttélésnél: az a minta szükségszerű hiánya. Mert a munkára, a hivatás szerete- tére a család megtaníthatja a leszármazót — az élettapasz­talatok itt sokat segítenek. Ám, hogy miként élhető le egy boldog élet a házasság kötelékében, erre aligha. Itt ugyanis a gondolkodásmód meghatározta vágyakról, pél­dákról van szó. A házásság- nál a fiatalok maguknak ke­resnek (és nem készen kap­nak) mintát. Jót, avagy rosz- szat. És kissé rezignáltan idézhetünk egy másik sta­tisztikai adatot is. A tapasz­talatok szerint a fiatalon el­váltak második életközössé­gére már a siker a jellem­ző. Malonyai Péter Növeli exportját a Csaba A Csaba Ruházati Ipari Szövetkezet első félévi ter­melésében kisebb lemaradás következett be, amit részben a méretes szabók és szűcsök szövetkezettel való egyesülés utáni átszervezéssel kapcso­latos gondok okoztak. Átme­neti nehézséget okozott az is, hogy tavasszal a bérmunká­hoz szükséges alapanyag ké­séssel érkezett meg, s emiatt ideiglenesen belföldi termé­kek gyártására kellett áttér­ni. A gazdasági eredmény azonban jó, a nyereség az előirányzottnál több: eléri a 7 millió forintot. Ezt főként a hurkolóüzem segítette elő, amelynek igen termeléke­nyek a gépei. Jelentősen nö­velte az árbevételt, hogy a nyugati exportra készülő konfekciós termékeket sike­rült átlagosan 15 százalékkal magasabb áron eladni, amit a jó minőség és a kereslet növekedése indokolt. Hat új megrendelő — négy nyugat­német, egy svéd és egy hol­land — jelentette be a szö­vetkezet termékeire való igényét. A három éve koope­rációs szerződésben levő Lo- denfrey nyugatnémet cég mellett a Hucke cég is öt­éves szerződést ajánlott. A hurkolóüzem termékeire az Intercooperation Ici iroda ugyancsak kooperációs part­nert szervez. Megkezdődött Békéscsa­bán, a Csorvási út mellett a szövetkezet új telephelyének a kialakítása, ahová a Bé­késcsabán levő üzemrészék áttelepülnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents