Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-29 / 177. szám
1978. július 29., szombat o Hallomásból tudom... .. .hagy az ismeretterjesztés nagyon fontos dolog. Vajon ki ne állna meg egy-egy moziplakát előtt — ismereteit kibővítendő — megtudakolván: éppen mi van, vagy éppen mi lesz műsoron. De megtehetik ezt a békéscsabai Lencsési úti lakótelepen? Nem! Ugyanis ide már nem jutnak el a plakátok, s ha netán nincs kéznél az aznapi újság, gondolkodhat az ember, érdemes-e bemenni a városközpontba. Mert különféle reklámokkal, sőt más tájegységek programjaival találkozhatunk. de a békáscsabai mozik műsorával nem. Kérdésem : nem lenne-e célszerűbb és egyszerűbb egyetlen plakátragasztónak hetente kibicikliznie erre a környékre, mint az ott lakók ezreinek naponta tépelődnie és tájékozatlanul, esetleg fölöslegesen buszoznia. Ismeretterjesztés: a békéscsabai Tanácsköztársaság úti férfifodrászüzletben a „mester” keze alatt nemcsak saját frizuránkban „gyönyörködhetünk", hanem a tükörben szép festményeket láthatunk a mögöttünk levő falról. Díjtalan alkalmi bemutatón, akárcsak a minap a Lencsési úti ABC-áruház előtti utcai kiállításon, tgy is lehet hasznosan felkelteni az érdeklődést a képzőművészet iránt olyanokban is, akik egyébként -■, egyáltalán nem; vagy csak ritkán keresik fel a kiállítótermeket. Továbbra is az ismeretek terjesztéséről: holnap zárul a szegedi ipari vásár, amelyre megyénkből is igen sokan elmentek, s csodálták meg a szebbnél szebb termékeket. A belépőszelvényhez színes, képes levelezőlapot is csatoltak a vásár területéről. Sőt meg is köszöni fáradozásunkat a vásárigazgatóság, ha szavazunk a közönségdíj odaítélésére, s véleményt nyilvánítunk a legjobban tetszett kiállítási termékről. .Nos, véleményt nyilvánítottam, de most azt is elárulom: mi nem tetszett. Ez pedig az egyébként díszes, képes levelezőlap, mégpedig azért, mert kétszer is láthatjuk rajta az 1976-os évszámot. Tehát én nem köszönhetem meg viszonzásul a vásárigazgatóság fáradozását, „frisseségét”, mivel két év alatt sem készített újabb felvételt. Restelltem elküldeni az üdvözlőlapot, hiszen T. Címzettem netán azt hinné, hogy két év után jutott csak az eszembe. Szintén nem dicséretre méltó az ifjúsági belépőjegy formája, s a figyelmeztetés: „A jeggyel való visszaélést a törvény bünteti.” KöszöKalandos csónakázás Izgalmas ajánlatot kaptunk pénteken Szarvason. Hét végén — mondták — Békésen lesz az „Aranyjelvényesek az olimpián” evezős próbája. Oda kell átvinni egy motorcsónakot. Menjünk velük. Békésről majd hazajutunk valahogy ... Indulás A főiskola lábánál kajakozok készülődtek edzésre. Innen indultunk. Ütitársunk is akadt, Bodnár Ildi, aki két hete 1 óra 40 perc alatt úszta át a Balatont, ugyancsak az „Aranyjelvényesek ...” egyik próbáján. A nők között ő volt a második legjobb. A Holt-Körösön végig kísérte motorcsónakunkat, ügyesen meglovagolva a hullámokat. Amikor a gáthoz értünk, köny- nyedén kihúzta járművét, s már búcsúzott is. Nos, mi nem dicsekedhettünk hasonló könnyedséggel, sőt... Motorcsónakunk már annak is makacsul ellenállt, hogy kihúzzuk a vízből, nemhogy átvigyük az élő Körösbe a gáton ... Szerencsére a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Kölcsey Ferenc Szocialista Brigádja — mint afféle mesebeli tündér — éppen a Csónakcipelés, az örömök öröme Fotó: Gál Edit : ! ; Az űtitárs, Bodnár Ildi ■ ■ Van aki úgy mondja, 5 pechem van, amikor a baj : sorozatban éri. Mások ál• lítják, hogy a balszeren- J esés események, ha egyszer • megkezdik, háromig meg Î sem állnak. Ilyenkor szorul ; az ember lánya mások se- ■ gítségére. Nos, valahogy ; így jártunk a napokban, de » ne vágjunk a dolgok elejébe ... Tehát közelben dolgozott, s a segítségünkre sietett. Hórukk, s a csónak már a Körös vizén ringott. Mentünk, mendegéltünk... Mentünk, mentünk, mendegéltünk ... — mondják a mesében —, s egyszer csak találkoztunk a vízi úttörőkkel és a halászokkal, akik nem ismerték a meséket, s nem kérték segítségünket. Mi bezzeg igencsak rászorultunk később, mert a csónak egyszer csak így szólt — igaz nem emberi hangon — „nem megyek tovább!” S nem is sikerült az ellenkezőjéről meggyőznünk semmi áron. Hát kikötöttünk, s otthagytuk. Hol vagyunk? Hol vagyunk? — ezt csak 2-3 kilométerrel odább tudtuk meg, amikor végre egy emberrel találkoztunk. Nézett ránk, s éppen hogy meg nem kérdezte, hol járunk itt, ahol a madár se jár, ilyenkor sötétedés idején ? Tőle tudtuk meg, hogy néhány kilométerrel hagy túli el Gyomát. Menjünk arra. mutatott a gát tetejéről (víz) torony iránt, ott a tsz- központ, s onnan nem mesz- sze a műút. Jó tett helyébe jót várj, gndoltuk, amikor elbúcsúztunk Megyeri Gergely postástól, mert közben azt is megtudtuk tőle, ki ő. Toronyiránt... Úgy tizenöt kilométert gyalogoltunk földutakon, mire elértük a műutat, s további kettőt-hármat, mire megszánt minket egy újabb jótevő, s felvett gépkocsijára. S hazajutottunk, mert „oly sok balszerencse közt, oly sok viszály után”, végre egy kis szerencsénk is akadt, hiszen a gépkocsi úticélja Békéscsaba volt. S szerencse az is, hogy voltak mások is, akik kisegítettek minket a bajból, s éppen ez ennek az igaz mesének a tanulsága ... Jó tett helyébe jót nemigen tudűhk már tehni, legalább hadd köszönjük meg mindazoknak, akik hazasegítettek. N. A. 1H környezetvédelem szocialista integrációja nőm, tudok róla. Továbbra is a tájékoztatásról: hivatalos nyel- : vünk „sajátossága”, helytelen volta közismert, mégis lépten-nyomon találkozhatunk a legkaci- fántosabb kifejezésekkel, ; olyannyira magyartalan ; mondatokkal, hogy di: csérét annak, aki meg: fejti értelmüket. Sajnos, mostanában többször tapasztaltam: nemcsak ez a baj, hanem az is, hogy a stencilezett hivatalos jelentések a nyomtatási minőség miatt szinte olvashatatlanok. Becsüljük meg egymást, s ilyen, tájékoztatásra alkalmatlan sokszorosított tájékoztatókat ne adjunk ki a kezünkből. Vitaszek Zoltán A környezet- és természetvédelem problémája az égés világon elsőrendű kérdéssé vált, ez minden iparilag fejlett országot, köztük a szocialista országokat is érinti. A 'szocialista országok tervgazdálkodása azonban sokkal könnyebben képes megbirkózni a szennyezés problémáival, mint a tőkés országok. Lehetőség van arra, hogy az ipar fejlesztése során kellő figyelmet fordítsanak az össztársadalmi érdekekre olyan értelemben is, hogy a levegő és a vizek ne szennye- ződjenk, hogy ne rombolják és ne csúfítsák el a természeti környezetet. A szövet környezetvédelmi politika szép példáját jelentik a Bajkál-tó környékének a megóvására hozott intézkedések. A 23 600 köb- kilométer víztérfogatú tó és környéke a világ egyik legszebb területe, méltán a Szovjetunió nemzeti parkja. Az ipartelepítés következtében a tudósok mintegy 10 éve nagyfokú vízszennyeződést észleltek. Gyors cselekvésre volt szükség. A szakemberek három- lépcsős tisztítóberendezések konstruálásával és felszerelésével siettek a természet segítségére, és ma a Bajkál-tó és környéke ismét mentes mindenfajta szeny- nyeződéstől. A Szovjetunió számos kétoldalú megállapodást kötötta vizek tisztasága és a halállomány megőrzése céljából. Aláírta azt a szerződést is, amely a tengerek oljaszennyeződésének a megakadályozását szolgálja. A szocialista országok összefogásából is születtek már jelentős eredmények a környezetszennyezés megelőzésére, a természeti kincsek ésszerű felhasználására. Mind a KGST végrehajtó bizottsága, mind pedig a KGST tanácsülése többször állást foglalt már amelett, hogy ez a szocialista társadalmi rendszer lényegéből következően az egyik legfontosabb közös és országos feladattá válik, amelynek megoldásától nagy mértékben függ a nép- gazdasági tervek teljesítése, a jelenleg élő és a jövő nemzedékek jóléte. Fogyóban a liszt? Emlékszem gyermekkorom egy epizódjára. Ilyenkor júliusban nagyanyám, amikor kenyérsütéshez készülődött, mindig gondban volt. Ugyanis a kamrában fogytán volt a liszt, az új pedig még nem érkezett meg. Enni persze kellett a nagy családnak. Mit tehetett hát nagyanyám? Előszedte az összes liszteszsákot, a kamra közepére, a földre egy nagy abroszt terített, s oda rázta ki, ami még a zsákok alján megmaradt. Az így összegyűlt lisztet aztán gondosan átszitálta, s néhány óra múlva sülhetett a friss cipó. Ez minden nyáron megismétlődött. Ennyi az epizód, amiben a lényeg most nem az, hogy akkor milyen nyomorúságos volt az élet, s ma már menynyivel gazdagabbak vagyunk, hanem az a művelet, amit nagyanyám tett az ösz- szekapart liszttel. Vagyis, hogy gondosan átszitálta... Ez jutott eszembe a minap, amikor egyik ismerősöm felháborodva mutatott egy szelet kenyeret, benne egy kemény hátú fekete bogárral. Éppen bele akart harapni a kenyérbe, amikor észrevette. Megértettem és jogosnak találtam kitörését. De azzal próbáltam menteni a kenyér sütőit, hogy bizonyára csak véletlen műve az egész, bogár bemászott a már kész tésztába, nem vették észre. De milyen a „véletlen”? Két nap múlva ismét beállított barátnőm, újabb szelet kenyérrel. A változatosság kedvéért most egy darab zsineg — vagy zsákfoszlány — volt a kenyérbe sütve. Lehet, hogy a bizalmatlanság tette, s úgy látszik, nem véletlenül találta meg éppen ő. Ugyanis most már minden szelet kenyeret átvizsgál, így hozhatta az újabb leletet. Arra gondoltam, lehet, hogy elfogyott a liszt a sütőipar kamráiban is? Nem tudom, de a gondos szitálás. úgy látszik, elmaradt... Mindenesetre, amíg nem kapok hírt arról, hogy most már új lisztből sütik a kenyeret — addig bizalmatlanság ide vagy oda — magam is átvizsgálok minden szelet kenyeret, mielőtt beleharapnék. K. J. Fáklya-előzetes A lap augusztus 6-án megjelenő 15. száma érdekes olvasnivalókat kínál. A magyar—szovjet vonatkozású írások sorában olvashatunk a Vinnyica— Albert irsa közötti 750 kilovoltos távvezeték befejező munkálatairól, a METRIM- PEX grúziai kiállításáról, s az őszi idényben Magyar- országra érkező szovjet vendégművészekről. A színes anyagok sorában vezető helyet foglal el a hatalmas iparvidék, az Urál múltjáról, jelenéről és jövőjéről készült fényképes riport. Figyelmet érdemel az 1970 decemberében alapított szovjet felsőszintű vezető-, képző intézetről készült írás és a KGST tevékenységét bemutató sorozat követke- zat része. A sportoldal az augusztusi moszkvai úszó VB-ről ad előzetest. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is található a számban orosz nyelvlecke, rejtvény, moziműsor-ajánlat és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának kétheti programja. Óvodaépítés társadalmi összefogással Füzesgyarmaton Szőke István tanácselnök irányításával ülést tartott a végrehajtó bizottság. Elsőként megvitatták és elfogadták dr. Szentesi Ká- rolynak, a végrehajtó bizottság titkárának beszámolóját a honvédelmi törvényből adódó szakigazgatási feladatokról és végrehajtásáról. Ezt követően Bátori Árpád műszaki ügyintéző értékelését hallgatták meg az építési és közlekedési és vízügyi hatósági munkáról. Az írásos beszámoló részletesen szólt az építésügyi hatósági tevékenység jelentőségéről és fő feladatairól, a szervezeti felépítésről, valamint a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról. Az állampolgárok leggyakrabban engedélyekért fordulnak az építésügyi hatósághoz. Az elmúlt évben 163 volt az építésügyi hatósági ügyek száma. Szó volt az építési fegyelemről, a telekgazdálkodásról, amelynek során megállapították, hogy a község terű étén a telekellátás megfelelő, hiszen a nagygyepen még mindig 80 —90 állami telek áll a vásárlók rendelkezésére. Persze, az igények változása következtében, az építtetők inkább az úttal ellátott és közművesített telkeket keresik. Ilyenek sajnos már nem akadnak a községben. Elhangzott olyan javaslat, hogy hasznos lenne a nagygyepi telkeket előközművesí- teni. Mivel a társasházak iránt is nagy az igény, szükségesnek vélik . a Béke utca bal oldalának területelőkészítését. A jelentés foglalkozott az ár- és belvíz okozta épületkárok felszámolásával, az árellenőrzéssel, közlekedési és vízügyi feladatokkal. Hozzászólások, kérdések megválaszolása után a végrehajtó bizottság mindkét bejelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően bejelentésekre került sor. A nagyközségi tanács elnöke egyebek között elmondotta, hogy az egyre növekvő igények miatt szükségessé vált a strand melletti tüzelőolajárusító kút folyamatos nyitva tartása, hogy ilyenkor, nyáridőben is a kedvezményesen árusított tüzelőolajokat a lakosság meg tudja vásárolni. Elhangzott az is, hogy a tanácsháza előtti benzinkút már korszerűtlen, a helye sem megfelelő, s ezért indokolt lenne egy új, korszerű berlzintöltő állomás létesítése. Már korábban tárgyalások folytak a Műemléki Felügyelőséggel, hogy a Simonyi utca 1. szám alatti házat jó lenne megvásárolni és azt falumúzeumnak kialakítani. A felügyelőség támogatja a kérést, és az épületvásárlásra 130 ezer forintot biztosított. A terv szerint a házat még az idén berendezik azokkal a tárgyakkal, amelyet a jól működő helytörténeti szakkör eddigi tevékenysége alatt összegyűjtött. Nagy elismeréssel beszélt a helyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet szocialista brigádjainak felajánlásairól. Ugyanis a Széchenyi utcai óvoda életveszélyessé vált, s emiatt egy új óvoda kellene. Mivel elegendő pénz nincs, bővítik a Klapka utcai óvodát, zömében társadalmi munkával. Ennek megvalósítását vállalták a termelőszövetkezet szocialista brigádjai. Előreláthatóan ennek az értéke megközelíti a félmillió forintot.
