Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-28 / 176. szám
0 1978. július 28., péntek 0 TöLb tej, több hús - olcsóbban Hosszú távú — kétéves — etetési kísérletet kezdett nemrég a Füzesgyarmati Lu- cematermesztési Rendszer a feltárt gabonaszalma széles körű felhasználásának vizsgálatára. Ennek eredményét még nem ismerhetjük, de rendelkezésre állnak a végleges adatok arról a néhány hónapos vizsgálatról, melyet az FLR Nagybánhegyesen, a Zalka Tsz-ben és a Körösi Állami Gazdaságban végzett. Nagybánhegyesen két 108 férőhelyes tehénistállóban végezték a kísérletet. Az egyik csoport hagyományos táplálékot, a másik naponta három kilogramm feltárt búzaszalmát kapott a réti széna helyett. A kísérlet végén kiderült, hogy az új módon táplált állatok ha kevéssel is. de több tejet adtak, mint a kontrollcsoport. Hasonló kísérletet végeztek a hízó marháknál is. Itt a különbség lényegesen nagyobb volt A szalmát fogyasztó állatok napi átlagos súlygyarapodása 1375 gramm, míg a hagyományosan nevelt állatok átlagosan 1118 grammal lettek naponként nehezebbek. Tovább tartott a hizlalási időszakuk 52 nappal és átlagsúlyuk mégis csak 556 kilogrammot ért el a kísérleti csoport 604 kilogrammos átlagsúlyával szemben. Ezek az adatok már önmagukban is igazolják az újfajta takarmányozási rendszer hasznosságát, de a költségelemzés még jobban kidomborítja a szalmafeltárás előnyeit. Évi 4000 tonna szalma^ feldolgozása esetén a költség körülbelül 408 forint tonnánként. Nagybánhegyesen, a bikahizlalásban egy kilogramm takarmány költsége öt forinttal csökkent, és ez nagyszerű eredmény. A tehenészetben is kevesebbe került az állatok tartása napi 4 forint 45 fillérrel. Ez egy liter tejre átszámolva 32 filléres csökkenést jelent, ennyivel javult tehát az ágazat jövedelmezősége. Még nagyobb lehet a feltárt gabonaszalma takarmányozásának gazdaságossága ott, áhol lehetőség nyílik takarmánytermő terület felszabadítására árunövény-ter- melés céljaira. A kísérlet eredményeit összegezve megállapítható tehát, hogy a rendkívül gazdaságos és hasznos új eljárás igazolta létjogosultságát. Nagybánhegyesen például az a szakemberek véleménye, hogy feltárt szalma nélkül nem tudták volna megoldani az állomány takarmányozását saját forrásokból, hanem drága pénzen kellett volna vásárolniuk. Így viszont kisebb költséggel állítottak elő több húst és tejet, és ennek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. L. L. Kenyérgabona az állami gazdaságokból . Békés megye nyolc állami gazdaságában összesen 18 000 hektáron termesztenek kenyérgabonát. Ez ca megyei búzatermő területnek mintegy 13 százaléka. Állami gazdaságaink közül a legnagyobb gabonatermesztő a mezőhegyesi. amely több mint ötezer hektáron arat az idén búzát, azaz szántójának csaknem egyharmadán. Arányaiban ennél is nagyobb ezen ágazat részesedése a vetésszerkezetben a Szeghalmi Állami Gazdaságban, ahol a szántó 40 százalékát kötötték le búzatermesztésre. Az állami gazdaságok nemcsak a termelés kiterjedtségével, hanem a termelés eredményeivel is az élen járnak a megye búzatermesztésében. amit a tavaly hektáronként elért 49,4 mázsás termésátlag bizonyít elsősorban. Egy-két mázsával maradt el mindössze egyébként az elmúlt esztendőben a mezőhegyesi teljesítménytől az orosházi és a Békéscsabai Állami Gazdaság. Az aratás jelenlegi állása és az eddigi mérések alapján megyénk állami gazdaságaiban nem lehetetlen a múlt évi sikerek megismétlése. Saroglya helyett transzformátor Huszonhét évvel ezelőtt, amikor megalakult a Füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Szövetkezet — ma Univerzál Ipari Szövetkezet — mindössze arról volt ismert, hogy létezett. Kezdetben 20—25 ember alapozgatta a szövetkezet jövőjét, de a sokféle szakma képviselői — kovács, bognár, lakatos, bádogos, villanyszerelő, asztalos, kárpitos, műszerész — kevés sikert mutathattak föl. Apró, korszerűtlen telephelyen, parányi műhelyekben dolgoztak, amelyek azóta már szét is porladtak. Mi sem volt jellemzőbb az első másfél évtizedükre, mint az. hogy még 1968-ban is mindössze hatmillió forintos árbevételt értek el. A gazdasági mechanizmus reformjával új szelek kezdtek fújdogálni Füzesgyarmaton. Az új lehétőségek alapján, magasabb szintű, komolyabb fejlesztésre határozták el magukat a szövetkezet vezetői és dolgozói. Míg tíz esztendővel ezelőtt mindösz- sze ötvenen ténykedtek, 1973-ban már 110-en, napjainkban pedig már 240-en dolgoznak. Igaz, többségük még most is csak betanított dolgozó. Üj telephelyet alakítottak ki, amelyen a műhelyeket jobbára társadalmi munkában építették föl. Új szelek — új termékek Az új időszámítástól kezdve látványos felfutást produkált a szövetkezet tagsága, amit bizonyít a következő számsor: 1973 12 millió; 1974 17 millió; 1975 22 millió; 1976 36 millió; 1977 56 millió forintos termelési érték. Az idei esztendő első felében csaknem 45 millió forintot termeltek, ami 23 millió forinttal több, mint 1977 hasonló időszakában. Az év elején a célkitűzés 65 millió forint termelési érték előállítása volt, azonban napjainkban a szövetkezet vezetői úgy számolják, hogy az év végére elérhetik a százmillió forintot is. Ha arra keresünk választ, mi az oka ennek a látványos felfutásnak, a szövetkezet vezetőinek szavaival érzékeltethetjük: „1973 óta folyamatos termékszerkezet-átalakítást hajtottunk végre”. Míg a kezdetben fakerekes kiskocsikat, kubikostalicskákat, létrás targoncákat, téglahordó saroglyákat, és időnként lőcsös kocsit, illetve díszhintót gyártottak, addig napjainkban termékeik csaknem 80 százaléka fém-, elektromos ipari cikkekből áll. így többek között különböző transzformátorokat, robbanómotoros hegesztőgépeket, háromfázisú kapcsolókat állítanak elő. Az év elejétől egy új profillal is gazdagodtak, bevezették az úgynevezett elektromos síncsatorna gyártását, amelynek nullszériája a közelmúltban futott le. E termékükből csaknem 15 millió forint értékben szállítottak NDK megrendelőiknek az év első felében. Nem olyan régóta gyártják a neonvilágító testeket, amelyből eddig 40 ezer készült el, s 1979-ben már 100 ezret szeretnének átadni a kereskedelemnek. Egy másik műhelyükben különböző műszerszekrények vasszerkezetét gyártják kooperációban. fl húsvágó töke marad Az eddig megismert termékeik többnyire kooperációs termékként kerültek és kerülnek piacra. Nem régi keletű, de hosszú távra biztosítottnak látszik az együttműködés a Villamos Berendezések és Készülékek Művével. Ennek keretében a VBKM különböző gépeket és berendezéseket küld a szövetkezetnek, vagy olcsón eladja nekik. Ugyancsak kooperációs partnerük a Karcagi Általános Technikai Ipari Szövetkezet. A karcagiaknak az idén az első félévben hatmillió forintért transzformátorokat gyártottak, összegezve, a füzesgyarmatiak össztermelésének mintegy 70 százaléka kooperációban készül. Másik profil : a faipari üzem termékeinek skálája, öt évvel ezelőtt még mintegy kétharmadát tette ki a szövetkezet termelési értékének a faáru, ma azonban mindössze 20 százalékát adja össztermelésüknek. Régebben, a már említett talicskákat és saroglyákat gyártották, amelyek helyébe szintén termékszerkezet-változtatással, kooperációs munkában, beépített bútorokat és azok alkatrészeit gyártják az Épületasztalos és Faipari Vállalatnak. Emellett azonban régi keresett termékcikküket is gyártják tovább, a húsvágó tőkét, amelyet húsz éve készítenek már. Ebből az utóbbi években kétszer annyit gyártanak, mint korábban, s mintegy háromezer darabot adnak át a kereskedelemnek minden esztendőben. Tavaly csaknem kétmillió forintos árbevételt értek el a HUNGAROCOOP- on keresztül értékesített sok ezer nyújtófából. Az idei esztendő első felében azonban jóval kevesebbet kér tőlük a nyugati piac. A szövetkezet vezetőinek elképzelése szerint a faipari részlegüket szinten akarják tartani. Nem szívják a port Az V. ötéves terv első felében négy és fél millió forintot fotdítottak beruházásra. Ennek nagyobb hányadát a szociális létesítmények korábban megkezdett korszerűsítésének folytatására költötték, így építettek: új öltözőket, mosdóhelyiségeket. A beruházás másik jelentős részét az anyagmozgatás korszerűsítésére fordították, amelyből különböző targoncákat, tehergépkocsit vásároltak. Áz elmúlt évben megoldották a faipari üzemük por- és forgácselszívását is A termeléssel arányosan emelkedett a szövetkezet nyeresége is, amely az év első felében több mint hat és fél millió forint volt. Ennek emelkedése nagyobbrészt a gazdaságosabb termékek gyártásából és a termékszerkezet további változásából származott. Azonban itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy a selejt csökkenése is hozzájárult a számításon felüli nyereség emelkedéséhez. — jávor — Félidő után a szegedi ipari vásár Közönségdfj a téglásoknak? Méltán mondják Szegedet a napfény városának, nem azért, mert a meteorológusok r,bizonyítékai két- ségbevonhatatlanul igazolják, hogy a város az ország legnapsütöttebb vidékének központja. Abból a szempontból is igaz ez a mondás, hogy Szeged nyáron éli igazán világát, amikor se szeri, se száma a rangos eseményeknek. A művészetek kedvelői a szabadtéri játékokon, a tudományok iránt érdeklődők a nyári egyetemen, míg a mindennapi munka legjobban sikerült alkotásai iránt érdeklődők a szegedi ipari vásárra látogatva fedezhetik fel a nekik tetsző szórakozást, hasznos időtöltést. A Marx téren július 21- én megnyitott ipari vásár mostmár túljutott félidején, s ez megmutatkozik a látogatók számában is; a 75 ezredik vendéget szerdán köszöntötték a kiállító vállalatok és a vásár-igazgatóság. Becslések szerint a vasárnap esti zárásig megdől majd az eddigi csúcs: a 100 ezres nézőszám, amelyet két évvel ezelőtti centenáriumán ért el a vásár. Most mintegy 125—130 ezer látogatóra számítanak összességében. Más dolog természetesen a közönségsiker, s megint más a vásár kereskedelmiüzleti sikere. Ez utóbbit magától értetődően tartják fontosabbnak a kiállító vállalatok, de a vásár rendezői is. Panaszra mindenesetre semmi ok nincs. A gyártók és a kereskedelmi vállalatok között egymás után születnek a szállítási szerződések, s még ennél is örven- detesebb, hogy sok vállalat folytat sikerrel kecsegtető kooperációs lehetőséget feltáró tárgyalásokat jugoszláv cégekkel. Az eddigi kétoldali egyezkedések máris következtetni engednek arra, hogy nem is a távoli jövőben, Szegeden felépülhet a szombathelyihez hasonló áruház, amelyben zömmel jugoszláv árukat kínálnak majd a dél-alföldi vásárlóknak. Eredményesen szerepelnek a vásáron a Békés megyei vállalatok is. Sőt, bátran mondható a vásár egyik sztárjának a Téglaipari Tröszt, illetve az Alföldi Tüzép Vállalat közösen felépített minta családi háza, amelyet a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakemberei terveztek és építettek fel az építőanyagipar újdonságaiból. A jóslások szerint a közönség díját alighanem ez a családi ház nyeri majd el. A közönségsiker mellett üzleti sikereket is elkönyvelhet a 18 Békés megyei kiállító. Vonatkozik ez elsősorban a Békés megyei Vegyesipari Vállalatra, amelynek szakemberei több milliós szállítási szerződést kötöttek a jövő esztendőre a műszaki nagykereskedelmi vállalatok képviselőivel különböző kazántípusok gyártására és szállítására. B. N. Mindent a szemnek... pedig az ENCl-cipőket szívesen meg is vásárolnák a nézők Tetszetősek a Gyomai Háziipari Szövetkezet kötött holmijai p Z / ..ÿ Külön butikban vonultatta fel divatpapucsait a Körösvidéki Cipész Szövetkezet Fotó : Martin Gábor 1
