Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-28 / 176. szám

1978. július 28., péntek IgHflíEfiTd hz egész ember kulturáltsága a cél A Csolt-monostori szenzáció — Amikor a munkáról be­szélünk — legyen az terme­lő, szolgáltató vagy hivatali — tudjuk, hogy nem egy el­vont „vállalat”, „hivatal” végzi, hanem emberek, akik különféle szerepet töltenek be az életben. Ugyanaz az ember megy reggel munká­ba mindenütt, aki otthon családapa vagy -anyaként gyereket nevel, s aki hol töb­bet, hol kevesebbet a köz­életben ténykedik. Mégis nemegyszer tapasztalni, hogy az emberi magatartás a kü­lönböző funkciókban széjjel­válik : másképp viselkedik valaki, mint ahogy azt a munkáját ismerve elvárhat­nánk. De fordítva is meg­esik. — Ezért nem könnyű és főleg nem gyorsan látványos eredményeket hozó tevé­kenység a művelődéspoliti­kai határozat végrehajtása — mondja Kertész Imréné, a Békés megyei Víz- és Csa­tornamű személyzeti és ok­tatási csoportvezetője, a vál­lalat közművelődési bizottsá­gának egyik társelnöke. — És nagyon bonyolult is, mi­vel sok oldalról érinti az embert, mert a minél telje­sebb kulturáltság a céL S nem elég csak az oktatásra, csak az agitációs és propa­gandamunkára, vagy csak a kulturális területre — szín­ház, mozi, múzeum, hang­verseny stb. — szorítkozni. Együtt és egyszerre kell mindezzel foglalkozni. Épp ez a közös szemlélet az új, az, hogy most már nem kü- lön-külön folyik a vállalat­nál a többféle munka, ha­nem egységes irányítással az egészet a bizottság tartja kézben. — Ez az egységesítés nyil­ván egyforma súlyt ad mind­három ágnak. Nincs tehát fontossági sorrend? — Ha egyáltalán fölállíta­nánk ilyet, akkor valószínű­leg az oktatás-nevelés kerül­ne az első helyre, mint a legalapvetőbb, amire a többi jól építkezhet. De mivel minden kölcsönhatásban van egymással, sokszor az olva­sás, vagy egy hobbi tovább­fejlesztése kelti föl valaki érdeklődését, máskor viszont a politikai öntudat ösztönöz tanulásra. Megint máskor az iskola elvégzése serkent, s hoz létre egyéb kulturális igényeket. Az igényfelkeltést különben a leglényegesebb­nek tartja a bizottság, és fel­adatának is abból kiindulva, hogy az egész fejlődés, amin végigment az emberiség, a folyton előremutató igények felmerüléséből és megoldásá­ból, kielégítéséből származik. És ez az egyes ember eseté­ben is így van. — Ahhoz, hogy valakiben magasabb szellemi igényt_ kelthessünk, már egy bizo­nyos szintet el kellett érnie, ahonnan továbbléphet. De mi az alapvető követelmény? — Vitathatatlanul az álta­lános iskola. S még erre is egyeseknek föl kell hívni a figyelmét, bár — hogy a sa­ját példánkat említsem — az utóbbi három évben végzett nyolcvan dolgozónk közt jócskán voltak, akik maguk­tól ragadták meg az alkal­mat, többen ötven év kö­rüliek. A továbbtanulás, va­lamint a szakmai képzés szintén a magasabb tudásra való törekvést jelzi: negy­venhat szakközépiskolai ta­nulónk van, ketten gimnázi­umba járnak, öten pedig fő­iskolára vagy egyetemre. Szaktanfolyamot — alap-, közép-, felsőfokon — nyolc­vanegyen végeztek tavaly ; továbbképzésben pedig het­venötön vettek részt. S a létszámunk alig haladja meg az ezret. — Egész viselkedésünk, magatartásunk nagy része ta­nult szokásokon alapszik. VIT — KU A májusi kubai est óta sok szó esik a VIT-ről a te­levízióban; ezen a héten már naponta jelentkezett a VIT — Kuba elnevezésű fesztiválprogram, azonban ma 22 óra 25-kor lesz a XI. Világifjúsági és Diáktalál­kozó valódi nyitánya: a megnyitó közvetítése. öt órányi az időeltolódás Bu­dapest és Havanna kö­zött; ez az oka, hogy ilyen késő esti órában kerül sor a közvetítésre, ám a szín­pompás felvonulás minden ébren maradót kárpótol majd. A közvetítés színhe­lye az Amerika stadion, Kezdődik a hatás otthon, folytatódik az iskolában, majd a munkahelyen, szinte az egész társadalom tesz hoz­zá valamit. Számol ezzel a közművelődési bizottság? — Nem is lehetne figyel­men kívül hagyni. Mindenki dolgozó ebben az országban, és így valamilyen formá­ban eléri, érinti a közműve­lődési munka, amelyben súllyal vesznek részt a tö­megszervezetek, s mint a legnagyobb, nagy felelősség­gel a szakszervezet. A több irányból jövő hatás formál, s ha lassan is, új szokások — kulturálisak is — alakul­nak ki, s változást hoznak az életmódban. Márpedig, ha mindenütt azt szokják meg otthon a gyerekek, hogy a mindennapi élethez tartozik — akárcsak a munka — a tanulás, a könyv, a színház, a zene, vagy az egymás iránti figyelem, törődés, fele­lősség, és sorolni lehetne még sok minden mást, ak­kor ez lesz számukra is a természetes. Vérükké válik. De nemcsak a családra, ha­nem a tágabb környezetre is kihat az egyén magatartása, példája, sőt kulturális szoká­sai is. Formál másokat mun­kában és a társadalmi élet­ben. Ezt látjuk magunk előtt és ezért igyekszünk a magunk részéről mindent BA ahova 122 ország fiatalsá­gának küldöttei érkeznek; a televíziós kép az Interszput- nyik segítségével érkezik Taliándörögdön át, egye­nesben, a nézők képernyő­jére. A VIT ideje alatt napon­ta — olykor kétszer is — láthatnak a nézők beszámo­lót, helyszíni közvetítést a vitákról, sportesemények­ről, kulturális műsorokról és természetesen a karne­válról. A havannai meleg miatt — úgy mondják — éjszakai programokra szá­míthatunk, de a tévékame­ra igyekszik mindenütt je­len lenni. megtenni. Vass Márta Mai tévéajánlatunk: SZEBERÉNYI LEHEL: A RÉM Regény 4. — És látták is? — kér­dezte a kis ember rövid hallgatás után. — No persze, ha jártak! — Akkor kinyitották és le is mentek. Az asszonyok összenézték. — Azt nem, azt nem nyi­tották ki! — rázták a fejü­ket. — A lakatot leverték. — Azt nem, azt nem ver­ték le... — De próbálták. — Nem, nem is próbálták. — Hm... Furcsa csend állott be kö­zöttük. Az asszonyok zavart- sága szembeszökő volt. Majd­nem biztosra lehetett ven­ni, hogy elhallgatnak vala­mit. A közelben megszólalt a kakukk — Hm — morfondírozott a kis ember, forgatta a térké­pet, hiábavaló volt, leen­gedte az oldalára. — Talán menjünk. Vezessetek! Nekivágtak az ösvénynek, mely inkább csak sejthető volt, és csakhamar oly me­redek lett, hogy kőről kőre kellett lépniük, minduntalan bozótba kapaszkodniuk. Ar­cukba csapott az ág, tüske simogatta őket. Megint jár­tak egy órát vagy kettőt is. Egyszer csak az erdő ki­világosodott. Cserjésbe értek, s a cserjésből kiemelkedett a tető. — Ott van... — mutattak fel az asszonyok, s a szó torkukon dobogott. A kis ember megtörölte a homlokát, s feltekintett. Meglátta a függőleges szik­lák felett a hét bükkfát. Az égbolt széles kék mezejében. Hét kemény oszlop, tartot­ták a mennyország boltozatát. Vén törzsük felkopaszodott, csak a hegyükben volt egy kis bojt, cirógatta a bárány­felhőket. A kis ember a hét bükk- ről az asszonyokra nézett, mert úgy tetszett: nagyon is megálltak. Mint akik végle­ges cövéket vernek. — Most már maga is fel­jut — mondta Teréza. A trafikos elámult. — Hogyhogy? — Minek menjünk mi oda?... — kérdezte Marisa. De inkább kijelentette, torz lobbanás volt a szemében. Makacs és zavaros, nevetős­nek is lehetett vélni. — Itt majd megvárjuk. A kis ember sok mindent nem értett ezen az úton, ezt se. De az izgalom erősebb volt benne, semhogy most asszonyi rejtelmek után ku­tasson. Vállat vont. — Hol van? — kérdezte. — A harmadik fánál — mondta Teréza Becsületes arca láthatóan megkönnyeb­bült. Tán, hogy úgy gondol­ta, a hatvan- forintért meg­szolgált. A kis ember hátravágta a térképtáskát, s nekiugrott a szikláknak. A méretarányos tábori ásóval segítette ma­gát. Egyszeriben fenn termett a laposon, a bükkfák alatt, hol sok kő, sok zúzmó és még több bozót várta, és szellő legyezgetett. Odament a harmadik bükkfához. Kö­rülnézett és hallgaitózott. És közben nyelt. Egészen meg­fordult maga körül, tüzete­sen vizsgálgatva a talajt. Semmit se látott, csak bo­zótot és tövist. Ekkor lekiáltott az asszo­nyoknak : — Marisa! Teréza! Az erdő visszakiáltott. Utána nagy csend lett. * * * Világos volt még, de ahe­gyek árnyéka lehúzódott már a völgyre, a házakra, az utcákra, szélei mindenütt összeértek, és a kémények szegélyéről is eltűnt az utol­só fény. Megkezdődött a műemlék helyreállítása tüpket nagyon jelentőssé és művészettörténetileg iz­galmassá. A Csolt-monostor építke­zése korai szakaszának em­lékei közé tartoznak az akantuszleveles oszlopfők töredékei. Közülük a be­mutatott néhány darab is méltán képviseli a hazánk­ban dolgozó bizánci, vagy bizánci iskolázóttságú mes­terek munkáját, esetleg munkájuk hatását. Ezek a darabok a Csolt-monostor épületét a nagy nemzetiségi monostorok: Pusztaszer, Somogyvár, sorába emelik. Ezek a kövek az egykori magas színvonalat elért építőművészet nagy érté­kű Békés megyei emlékei. — Teljesen leállnak a munkákkal? — Korántsem. Csak az ástatásokat fejeztük be, nem kisebb munkák van­nak még hátra. Terveink­ben szerepel a feltárt ro­mok megvédése, helyreállí­tása, és szabadtéri múzeum­ként való bemutatása a nagyközönségnek. Az elő­került kisebb tárgyakat a pincében kiképzett bemuta­tó teremben állítjuk ki. Bár már az idén hozzálá­tunk a helyreállításhoz, az igazi nagy munka csak jö­vőre kezdődik meg. Szeret­nénk 1980. augusztus 20- án megnyitni a nagyközön­ség számára a kiállítást. Ehhez a munkához Vésztő Nagyközségi Tanács költ­ségvetési üzeme kapott megbízatást. Üjság még az is, hogy bár régészetileg már korábban védetté nyilvánítottak a körzetet, a közeli tervekben szerepel a természetvédelmi szempon­tú védettség is. nél számíthatunk újabb sírok feltárására. Nem túl­zás, ha azt mondom, hogy '9t az ásatás szenzációval szolgált még a szakemberek ' részére is. A monostor épü­leteit a korra jellemző fa­ragott díszítményekkel tag­lalták, melyek művészet- történeti szempontból ki­emelkedő jelentőségűek. Ezt igazolja, hogy jelenleg Székesfehérváron több Ár­pád-kori kőfaragást állí­Ekkor jött be a trafikos a j faluba. Túl nagy túrabakan- í csa bele-beleütközött az ut- j ca vízgyalulta köveibe. Lát- ] szott rajta az elcsigázottság. i Az elcsigázottság és az j eredménytelenség. Hiába járta be az erdőt, ! nem találta az asszonyokat. 1 A rengeteg némán, ellensé- | gesen, ijesztő titoktartással i mutatta feléje mélyét, bár- j merre indult el benne. S ha ! útnak eresztette hangját a j sötétbe: hahó! — mindig ! visszajött, magában és zeng- i ve, s a csend, amit hozott, ] mind dermesztőbb lett, s ! mind élesebb körvonalú, i Fojtón telepedett a mellére, ezért nem is kiáltott aztán. Visszament a bükkfákhoz, mert ilyenkor legjobb a ki­indulópontra visszatérni. Leült és várt, sokáig csak várt. És néha kutatott a bo­zótban, az ásóval megkotor­ta a zuzmó alatt a sovány humuszt, köveket mozdított arrébb, de nem volt szeren­cséje. Talán mert türelme se volt, ily kedvetlen, a nyug­talanító körülmények miatt. Alighogy elkezdte, abba is hagyta, visszaült a fa alá, a harmadik bükkfa alá, és ma­ga elé nézett. Szeme ásott, s a közeli bozótban kutatott, mint aki nem tudja abba­hagyni. Míg ott ült, folyton gon­dolt a szurdokra, melyet a nép Pokol Tornácának ne­vez. A közelben volt, s a térkép is feltüntette. Mégse ment oda az asszonyok kere­sésére. Éppen csak oda nem ment valahogy. (Folytatjuk) Hétszáztizenötmilliót költöttünk könyvre Növekvő érdeklődés, nagyobb kínálat A Kiadói Főigazgatóság első félévi gyorsmérlegé­ből kitűnik, hogy összesen 715 millió forintot költöt­tünk könyvekre. Az első félév könyvfor­galma 7 százalékkal halad­ta meg az előző esztendő azonos időszakáét. A fővá­rosban tevékenykedő Ál­lami Könyvterjesztő Válla­lat 346 millió forintos forgal­mat bonyolított le. 24 millió­val — 6,7 százalékkal — na­gyobbat, mint 1977 első hat hónapjaiban. A vidéki állami könyvterjesztés gazdája, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ennél is nagyobb mértékben, 25 millió forinttal — 7,3 százalékkal — tetéz­te forgalmát. Csaknem ugyanilyen mértékben bő­vült a szövetkezeti könyv­• értékesítés is. A könyvtá- ; rak — a tavalyi időszakhoz ■ hasonlóan — mintegy 85 • millió forint értékű köny- ; vet kaptak a könyvtárellá- ; tótól. A három szépirodal­■ mi kiadó — a Magvető, a • Szépirodalmi és az Európa ; — az elmúlt év első felé- ; ben 389, az idén pedig 397 ; újdonsággal jelentkezett. ■ Folyamatosan nő az érdek- ; lődés az ismeretterjesztő ■ irodalom, a szakkönyvek, a ■ tudományos munkák, a tan- ; könyvek iránt. A Közgazda­■ sági és Jogi, a Medicina, a ; Mezőgazdasági, és a Műsza- ; ki Könyvkiadó '— a szak­■ könyvek kiadásának hazai 5 gazdái — a tavalyi 206 mű­■ vei szemben 225-öt jelen- 5 tettek meg június 30-ig. J Gazdag választékban hagy- Î ták el a nyomdákat az if­■ júság különböző rétegeihez I szóló ifjúsági és gyermek- I könyvek. Kedvezően hatottak az Olvasó Népért mozgalom rendezvényei, valamint a könyvszakma két jelentős eseménye: az ünnepi könyv­hét és a mezőgazdasági könyvhónap. Az év eleji mezőgazdasági könyvhóna­pon például több mint 14 millió forintnyi szakkönyv talált gazdára, csaknem 2 millió forinttal több, mint 1977-ben. Az ünnepi könyv­héten is rekordforgalom született: 95 millió forint értékben adtak el kötete­ket, mintegy tíz százalékkal többet, mint tavaly. A magyar könyvkiadók legkiválóbb alkotásait ha­tárainkon túl is megismer­hették : áprilisban Prága, júniusban pedig Pozsony adott otthont mintegy két­ezer kötetes magyar könyv­kiállításnak. Ennek vi­szonzásaként szeptember 21-től 28-ig Budapesten, október 9-től 18-ig pedig Győrött ismerhetik meg kiállításon a magyar olva­sók a legszínvonalasabb csehszlovák műveket. A könyvkiadás is megem­lékezik az őszirózsás forra­dalom és a KMP megalaku­lásának 60. évfordulójáról. Ezekre a jubileumokra több tanulmánykötet, visszaem­lékezés jelenik meg az év hátralevő részében. Lev Tolsztoj születésének 150. és Krúdy Gyula születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából is számos kötettel jelentkeznek a kiadók. Már a napokban megkezdődik a felkészülés a téli könyvvá­sárra, amelyen rendszere­sen az egész évi könyvfor­galom 30—35 százaléka bo­nyolódik le. A monostor sütőkemencéjének helyreállítása Fotó: Béla Ottó Lapunkban már többször szóltunk megyénk legko­rábbi Árpád-kori épületé­nek, a Mágor-halmon levő Csolt-monostor ásatásairól. A régészetileg is jelentős munka éppen 10 évvel ez­előtt kezdődött, és napja­inkban ért véget. Az ásatá­sok környéke már elnépte­lenedett, mindössze néhány kőműves dolgozik Juhász Irén — az ásatások vezető­je — irányításával a fel­tárt romok helyreállításán. Mit eredményezett ez a 10 esztendő a régész számára, kérdeztük Juhász Iréntől. — Tulajdonképpen befe­jezettnek tekinthetjük a tervszerű ásatást, bár még a hátralevő tereprendezés­tottak ki, s ebben jó né­hány Csolt-monostori kő is helyet kapott. Az orszá­gos kiállítást felkereső szakemberek körében is nagy meglepetést váltott ki, hogy az Alföld déli csücskében ilyen magas szintű kora Árpád-kori épít­kezés volt, amiről eddig nem volt tudomásuk. Az egyik legérdekesebb töre­dék a község területén ke­rült elő, egy hajdani kúria alapozásából. Fonatos, pal- mettával és turbános férfi arccal díszített párkánytö­redék. A szemek megfor­málása teljesen eltér a korabeli arcábrázolások kerek szemkiképzésétől. Ez az ábrázolás teszi lele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents