Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

1978. július 22., szombat o Megható találkozás Ma este bemutatA a Várszínházban Kézfogással A közelmúltban érdekes vendég kopogott be Bucsán a pártszervezet titkárához, Jelen Jánoshoz. Egy szovjet katonatiszt. Miután tol­mácsot kerestek, kiderült, hogy a szovjet tiszt nyolc évvel ezelőtt tudta meg, hogy az édesapja — akit másfél éves korában látott utoljára — itt halt hősi ha­lált Bucsán. A község lakói azóta is szeretettel és gon­dosan ápolják a sírját, egy mindmáig ismeretlen kato­náéval együtt. (Folytatás az 1. oldalrólj Elgondolkodtató adat, hogy míg 1938-ban Magyarorszá­gon összesen 2400 mű mint­egy 9 millió példányban je­lent meg — s ezeknek mint­egy 25 százaléka ponyva volt — addig az idén, csak tankönyvekből készül annyi­féle, mint negyven éve. A tanulóikhoz kerülő kötetek példányszáma pedig megha­ladja az akkor teljes könyv­kiadás háromszorosát: össze­sen 32 millió példány hagyja el a nyomdákat. Az új ok­tatási évre 14-féle reform­tankönyvet juttatunk él a tanulókhoz 46 millió pél­dányban, ebből kilenc kötet — mintegy 2,5 millió pél­dányban — a kis elsősök is­kolatáskájába kerül. Akik eddig kézbe vették, egybe­1 SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. július 21-én Trabant Hycomat 7131 Trabant Limousin (Bp) 14315 Trabant Limousin (Győr) 5533 Trabant Spéciül (Bp) 21008 Trabant Spéciül (Győr) 10587 Trabant Combi (Győr) 1063 Trabant Combi (Bp) 3098 Wartburg de Luxe 10861 Wartburg Limousin 10589 Wartburg de Luxe toiótetös 3806 Wartburg Lim. toiótetös 2511 Wartburg Tourist 3684 Skoda 105—S 94311 Skoda 120 (Bp) 1276 Skoda 120 (Debrecen) 718 Skoda 120 (Győr) 1097 Zsiguli 2101 (Bp) 95786 Zsiguli 2101 (Debrecen) 46723 Zsiguli 21011 (Bp) 9788 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6033 Zsiguli' 2103 13420 Zsiguli Combi 11759 Polski Fiat 126 13029 Dacia 10415 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 26458 Moszkvics 2140 3257 Krovcsenko Anatolij Le- ontyevics egyre nyugtala­nabb lett a beszélgetés alatt és alig várta, hogy kiérjenek a temetőbe, ahol a megha­tottságtól könnyezve virá­got tett régen meghalt édes­apja sírjára. A beszélgetés során kide­rült az is, hogy Krovcsen­ko Szombathelyen teljesít szolgálatot és mindent meg­tesz azért, hogy közelebb kerüljön a számára sokat jelentő bucsai sírhoz. hangzóan állítják, vetekszik a legszínvonalasabb mese­könyvekkel. A tankönyvek több mint 85 százaléka, csaknem 25 millió példány a Tankönyv- kiadó gondozásában jelenik meg. Ezenkívül vállalatunk állandó kapcsolatban van az akadémiai, d közgazdasági, a Medicina, a mezőgazdasági, a műszaki és a Zenemű Ki­adóval, valamint a Kartog­ráfiai Vállalattal, amelyek ugyancsak készítenek tan­könyveket. Raktárainkból naponta 35—40 konténerben, s 4-5 pótkocsis autóval indítjuk útjára az ország minden ré­szébe a tankönyveket. Az 5800 általános iskolát ellátó 142 ÁFÉSZ-üzletbe, az 1400 alsó fokú iskolát kiszol­gáló nyolcvannyolc Művelt Nép Könyvterjesztő Válla- lat-i boltba, s a fővárosi ál­talános iskolákról gondosko­dó 70 állami könyvterjesztő vállalati boltba várják vál­lalatunktól a tankönyveket. Létszámgondjainkon kívül az is nehezíti munkánkat, hogy kevés a korszerű raktárunk. Mintegy 18 millió forint ér­tékű tankönyv például csak­nem ezer négyzetméteren a szabadban, ponyvával leta­karva várja a kiszállítást. S nemcsak mi küszködünk a raktározási gondokkal, ha­nem a fogadó kiskereskedel­mi vállalatok is. Sok múlik az iskolák segítő szándékán, a tankönyvellátásért érzett felelősségükön. Az üresen álló torna- és tantermek enyhítenének á bolti raktár­hiányon — néhány helyen az oktatási intézmények érthe­tetlenül elzárkóznak a segít­ségtől — vagy vezetői ma­gas bérleti díjat kérnék a tárolásért. Szerencsére azon­ban nem ez a jellemző. Bí­zunk abban, s ezért minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy a tanévkezdés első nap­jaiban minden iskolás kézbe veheti a nélkülözhetetlen is­mereteket hordozó köteteket. Buda az 1300-as évek ele­jén önkormányzattal rendel­kező gazdag kereskedőváros volt, amelyet egyaránt szere­tett volna megkaparintani magának Anjou Károly és III. Venczel király. A budai polgárok azonban megpró­bálják megvédeni szabadsá­gukat, s a leghelyesebb meg­oldást keresik városuk érde­kében. Erről a küzdelemről szól a jugoszláviai magyar író Magyarország területének alig több mint fél százalé­kán — Budapesten — él az ország lakosságának körül­belül egyötöde. Ehhez még hozzá kell számítani — köz­lekedés, kereskedelem, stb — az úgynevezett nappali népességet: a bejárók továb­bi kétszázezer fővel növelik a főváros létszámát. Ilyen és ehhez hasonló adatokat tartalmaz a most megjelent „Budapest sta­tisztikai zsebkönyve, 1978” című kiadvány. De megtud­hatunk belőle ezenkívül né­hány érdekes és fontos dol­got: a kereskedelemről, a színmüve, amelyet ma este mutatnak be a gyulai Vár­színházban Szabó István rendezésében. A főbb szere­pekben : Blaskó Péter, Há­mori Ildikó, Bárány Frigyes, Harsányi Frigyes, Fülöp Mgmond, Tyll Attila, vala­mint a Békés megyei Jókai Színház művészei közül : Bicskey Károly, Cseresnyés Rózsa, Cserényi Béla és Pintér Gyula. lakáshelyzetről és a közle­kedésről is. Megismerhetjük a kiskereskedelem forgal­mát és a boltok számát, az árindexet, azt, hogy hány vásárló jut egy üzletre, há­nyán szállnak fel naponta villamosra,- metróra, buszra, hány lakást építettek Buda­pesten, hányat bontottak le, stb. A további fejezetek címe: terület, népesség, népmozga­lom, ipar, építőipar, közmű- ellátás, egészségügy, oktatás, közművelődés. A 240 oldalas zsebkönyvet 32 oldalnyi színes grafikon teszi szemléletesebbé. era kétséges, hogy a népfrontmozgalom — az országos és a me­gyei vezetéstől a falusi-kör­zeti bizottságokig — csak akkor tudja ellátni hivatá­sát, ha megteremti a politi­kai, az állami, a társadalmi szervek helyi-területi ak­cióegységének kereteit és azokat sok irányúan hasz­nos tevékenységgel tölti ki. Ez a megállapítás az egyik megyei népfrontfórumon hangzott el, és országos ér­vényűnek is fölfogható. Ám hozzátehetjük azt is: ez így egyszerűnek és kézenfekvő­nek tűnik, a gyakorlat „ho- gyan”-jára azonban nem ritkán nehéz a felelet. Az akcióegységnek egyben konkrét munkakapcsolat­nak is kell lennie, mellőzve a formalitásokat, a látvá­nyosnak tűnő, valójában tartalmatlan külsőségeket. Az együttműködési meg­állapodás a népfront és a tanács között csak akkor ér valamit, ha konkrét tenniva­lókat tartalmaz a tömegkap­csolatok szélesítésére, a la­kosság közéleti részvételé­nek növelésére, a szocia­lista demokrácia erősítésé­re, a közműveltség fejlesz­tésére nézve. A népfront kongresszusi állásfoglalása nem véletlenül hangsúlyozta: „a lakosság alapvető érdeke, hogy a szocialista demok­rácia kiszélesítésének szol­gálatában fejlődjék a tanács és a népfront együttműkö­dése”. A lakosság alapvető érde­kéről van tehát szó, és nem arról, hogy szerződések, jegyzőkönyvek, följegyzések, emlékeztetők szülessenek „a kézfogás jegyében”. Nem az kell, hogy együtt vagy kü­lön intézkedjenek dolgok­ban, hanem, hogy kézzelfog­hatóan intézzék el a dolgo­kat, mert csak így meg­nyugtatóak bárki számára. Fontos feladata a nép­frontbizottságoknak, hogy eredményesen segítsék a ta­nácstagokat feladataik tel­jesítésében különösen ab­ban, hogy a választottak és a választók közötti kapcso­lat egyre erősödjék. A nép­frontmozgalom társadalmi és politikai szerepének növekedésével függ ez is össze, s ebben benne foglal­tatik, hogy a népfront mind több fizikai dolgozót, fia­talt és nőt készít fel a köz- élti munkára. Erre a tevé­kenységre — s ez általáno­sítható tapasztalat — a terv- szerűség, a rendszeresség és a sokoldalúság a jellemző. Az az általános törekvés, hogy tanácstagok ismerjék a legfontosabb jogszabályo­kat, a tanácsok szervezeti felépítését és működését, sa­ját feladataikat és hatás­körüket, a szocialista de­mokrácia elvi-gyakorlati kérdéseit, a választókerület és a lakóterület eredménye­it és gondjait, a legfontosabb tanácsi döntéseket, a fejlesz­tésre vonatkozó terveket, igényeket és lehetőségeket. A tanácstagok közéleti tevékenységét jelentősen se­gítik azok a népfrontfóru­mok, amelyeken értékelik a végzett munkát, megszab­ják a további tennivalókat és kimunkálják a legered­ményesebb módszereket. Fontos mozzanat az is, hogy a népfronttestületek — köl­csönösségi alapon — eseten­ként meghívják üléseikre a tanácstagokat, s így közö­Janusz Korczak, a kiváló lengyel pedagógus és író szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából októberben emlék­ülést rendeznek Budapesten. Az évfordulót — amelyet az UNESCO is felvett rendez­vénytervébe — világszerte megünneplik. Hazánkban a közelmúltban emlékbizott­ság alakult Hanga Mária ok­tatási miniszterhelyettes el­nökletével. A bizottság ter­vei szerint az őszi tudomá­nyos ülésszakra — amely­nek megrendezésében az Ok­sen tudják megbeszélni az adott település, vagy lakó­körzet fejlesztésével kap­csolatos feladatokat. Jó módszer az is, hogy a nép­frontbizottságok a tanács­tagok számára évenként 8— 10 előadást és konzultációt szerveznek aktuális politi­kai, társadalmi, gazdasági kérdésekről. A párt Központi Bizottsá­gának április 19—20-i ülé­sén elfogadott határozata rögzíti: „Állandó feladat az üzemekben, a szövetkezetek­ben, minden munkahelyen a szocialista demokrácia fej­lődését biztosító keretek tartalommal való megtöltése, az általánosan érvényes elveknek a konkrét helyi vi­szonyokhoz igazított alkal­mazása, a formális elemek megszüntetése”. Nos, a nép­front városkörzeti fórumai, vagy a falugyűlések minde­nütt a lakóhelyi demokrá­cia megnyivánulásainak fog­hatók fel. Ezek a — taná­csok és népfrontbizottságok által szervezett — fontos közéleti fórumok az el­múlt hónapokban minden eddiginél nagyobb számban, lényegesen megnövekedett részvétel és fokozott aktivi­tás mellett zajlottak le. Fon­tos tapasztalat: a falugyűlé­sek, a városkörzeti gyűlések csak akkor érnek valamit, ha a résztvevők választ kap­nak kérdéseikre, a korábbi gyűléseken, vagy egyéb fó­rumokon fölvetett problé­máikra, és az elhangzó tá­jékoztatók nem banális közhelyeket, hanem konkrét országos, megyei és helyi információkat tartalmaz­nak. Ha ez így van — mint most általában és jellemző­en ezt tapasztalhattuk —, akkor az állampolgárok ma is, a jövőben is szívesen se­gítik javaslataikkal, vagy éppen társadalmi munká­jukkal a helyi,, politika kiala­kítását, a területfejlesztési terveket és azok megvalósí­tását. Fonos érdek fűződik ah­hoz, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok együtt­működésében a közérdekű társadalmi munkát úgy szer­vezzék, hogy abban szak- képzettségüknek, szakértel­müknek megfelelően mind töhben vehessenek részt. A tanácsok és a népfront gyüttműködésének fontos területe, hogy bővítsék kap­csolataikat a helyi ipari és mezőgazdasági üzemekkel, vállalatokkal, intézmények­kel, szocialista brigádokkal. A kapcsolatbővítés azon­ban nem lehet egyoldalúan elváró, hiszen ezek a szer­vek nemcsak adni tudnak, hanem kapni is szeretnének, például a létesítendő böl­csődében, óvodában helyet, a. bejáró munkások számára létesített váróban újságot, folyóiratot, könyvet... stb. Is mindenekelőtt : a társadalmi munká­I ban, az együttműkö­désben résztvevők ne csak azt lássák, hogy tevékeny­ségüket, segítségüket fo­rint értékben is lemérik, ha­nem legyen jó érzésük, hogy amit létrehoztak, az az övék, benne van két kezük önzetlen munkája, amiért nem várnak többet — s ezt mindig meg is kell kapniuk? —, mint egy köszönetét ki­fejező kézszorítást, amely egyben legyen a közvéle­mény megbecsülése is. tatási Minisztérium mellett a magyar UNESCO-bizottság is közreműködik — lengyel szakembereket is meghívnak. Az emlékülésen méltatják az 1878. július 22-én Varsóban született és 1942-ben a treb- linkai haláltáborban megölt orvos, író és pedagógus mun­kásságát. A tervekben em­lékkiállítás megrendezése is szerepel. Erre az alkalomra lefordítják N. K. Krupszka- jának Janusz Korczak mun­kásságát ismertető és elis­merő írását. Szakmunkások jelentkezhetnek katonai fSiskolára A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel mindazokat a szakmunkásfiatalokat, akik dolgozó né­pünk fegyveres szolgálatát önként, hivatásuknak vá­lasztják és a magyar néphadsereg tisztjei kívánnak lenni. Vállalják és szilárd elhatározást éreznek, hogy eredményesen fejezik be a 8 hónap időtartamú előké­szítő tanfolyamot, majd tanulmányaikat a katonai főiskolák valamely, szakképzettségüknek és érdeklő­désüknek is megfelelő szakán folytatják. A Honvédelmi Minisztérium várja mindenekelőtt: az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozó fiataljainak je­lentkezését, akik elsősorban technikai jellegű (vas- és gépipar, műszeripar, híradástechnika és villamosság), vagy a néphadsereg igényeinek megfelelő más szak- képzettséggel rendelkeznek és szakmájukban dolgoz­nak. Munkájukban, a magatartásban és a közösség érdekében végzett tevékenységben munkahelyükön ki­tűntek és a katonai főiskolai felvétel egyéb követel­ményeinek megfelelnek; a szakmunkás-képesítéssel rendelkező katonafiatalok jelentkezését, akik a katonai szolgálat teljesítésében, a szocialista versenymozgalom­ban kitűntek, magatartásban, szorgalomban és a kö­zösségi életben példamutatóak, és a katonai főiskolai felvétel egyéb követelményeinek megfelelnek. Felvételi követelmények: magyar állampolgárság, erkölcsi-politikai megbízhatóság, büntetlen és feddhe­tetlen előélet, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, szakmunkás-képesítés (legalább jó eredménnyel), nőtlen családi állapot, 21 évnél nem ma­gasabb életkor, a tanult szakmában eltöltött legalább 1 év munkaidő. A jelentkezés a katonai főiskolai felvételre kiadott jelentkezési lapon történik, amelyet a pályázók a te­rületileg illetékes megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokság személyügyi osztályától, sorkato­nák parancsnokaiktól kaphatnak. A kitöltött jelentke­zési laphoz mellékelni kell: saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, a végzettséget igazoló szakmunkás-bizonyítványt (másolatot). A jelentkezők elsősorban a katonai főiskolák azon szakaira pályázhatnak, amelyek leginkább megfelelnek polgári szakképzettségüknek és érdeklődésüknek. Egyéni elbírálás alapján a jelentkezők a főiskolák bár­mely szakára felvehetők. Azok a pályázók, akiknek szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetéssel rendelkeznek; továbbá, akik a Magyar Partizán Szövetség tagjainak,-a—munkásmozgalom mártírjainak, a fegyveres erők és a fegyveres testüle­tek hősi halottainak gyermekei; valamint a nemzeti gondozottak, az arról szóló igazolást a felvételi bi­zottságnak mutassák be. Abban, hogy a • jelentkező mely szakra nyer felvételt, az előkészítő tanfolyamon tanúsított eredményei, szorgalma, valamint kérelmé­nek figyelembevételével történik döntés. A pályázók 1978 szeptember hónapban a kijelölt ka­tonai főiskolán felvételi beszélgetésen vesznek részt, melynek időpontjáról értesítést kapnak. Ide hozzák magukkal a területileg illetékes TBC-gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkas-rönt- genemyő fényképet. A felvételi eljárás magában fog­lalja: az egészségi alkalmassági vizsgálatot, speciális katonai képességvizsgálatot, a jelentkezők felkészült­ségi szintjének (általános iskolai követelmények) teszt és beszélgetés útján történő ellenőrzését. A felvételre kerülő fiatalok részére a katonai főis­kolai előkészítő tanfolyam kezdete: 1978. november 15—20. között. Helye: Kilián György Repülő Műszaki Főiskola (Szolnak). A polgári fiatalok behívásra, a sor­katonák vezénylésre kerülnek. A tanfolyamon eltöltött idő beszámít a sorkatonai szolgálat időtartamába. A tanfolyamot befejező hallgatók tanulmányaikat azon a főiskolán folytatják, ahová felvételt nyertek. A ka­tonai főiskolák I. évfolyamán a tanulmányi év kezdete 1979. szeptember 1. A katonai főiskoláról, az ott folyó képzésről, a hallgatók életéről és ellátásáról a főisko­lákra vonatkozó „Pályázati felhívás” és más kiadvá­nyok részletes felvilágosítást nyújtanak. A katonai előkészítő tanfolyamra a pályázati határidő: 1978. augusztus 15. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM WWWWWWMWWMMMIMWMIWtHmMtMWOWHWWWWWWWMH „Talán ez a legkényelmesebb...” Fotó: Gál Edit Már úton a tankönyvek Budapest statisztikai zsebkönyve, 1978 Der Ferenc Janusz Knrczak-emlékiilést rendeznek Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents