Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-21 / 170. szám

1978. július 21., péntek « új háló- és büfékocsik Hiányt pótló okos döntésekkel... tágas, kényelmes bisztrókocsi A hét elején Budapest és Szolnok között mozgó sajtó- tájékoztatót tartott az Utas­ellátó Vállalat, ahol bemu­tatta az új típusú háló- és bisztrókocsikat. A sajtótájé­koztatón részt vettek az NDK görlitzi vagongyárának munkatársai is, mert tőlük vásárolja az Utasellátó Vál­lalat a hálókocsikat. A biszt­rókocsi a MÁV Dunakeszi Járműjavító Vállalat üzemé­ben készül. A hazai hálóko­csipark túlnyomórészt el­használódott, felújítása szük­ségessé vált. Az NDK-beli vagongyárral kötött megálla­podás értelmében még az idén húsz hálókocsit kap az Utasellátó Vállalat, amiből három már megérkezett. Ezek forgalomba állítására augusztus első napjaiban ke­rül sor. Ezenkívül a Duna­keszi Járműjavító a 12 régi, olajfűtésű hálókocsi műszaki felülvizsgálását, átalakítását is elvégzi. Fejlesztik a vendéglátóipa­Az új hálókocsi egy fülkéje Nyugati útlevéllel — Parancsol netán egy szép magyar pontyot? — kérdezhetik a hét Végén a bevásárlást végző nyugat­német, vagy olasz háziasz- szonytól. Nem, nem tréfa! Hétfőn kezdődött meg a gyo­mai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet körös- tarcsai tógazdaságában a szokásos nyári lehalászás, aminek érdekessége, hogy a kiló, másfél kiló körüli pontyokat élve szállítják el a nyugati fogyasztókhoz. Szerdán érkezett meg az első speciális, a víz oxigén­tartalmát állandó szinten tartó kamion, a HTSZ-szel két éve üzleti kapcsolatban álló NSZK-beli Maier cég­től, hogy a berakodás után azonnal induljon is vissza a mintegy 80 mázsányi ponty- tyal. Az olasz partner — aki először idén jelentkezett igényeivel — csütörtökön töltötte fel szállítótartálya­it. A szezon végéig 550—600 mázsa hal kerül tőkés piac­ra, kilónként 42 forintért, ami jelentős devizabevételt jelent az országnak. Plavecz Pál Tréfásan úgy fogalmaznak az Orosházi Faipari Válla­latnál, hogy: „Teljesítettük a kormányzat nyereséglecsa- polási tervét”. Az első félév után ugyanis nyereségük a tervezett szint alatt maradt, a kitűzött hatmillióval szem­ben csak 5,5 milliós nyereséget értek el. A többi „elvo- nódott”, 400 ezer forint az energiaköltség megnövekedé­sére „ment el”, a többi pedig elsősorban a gőzölt bükk árnövekedésére, melyet januártól visszamenőleg érvénye­sítettek. Egyedül a székgyártásban próbáltak árkorrek­ciót „kicsikarni” a vállalat vezetői, de ebbe az Anyag- és Árhivatal nem egyezett bele. Summa summárum: félmil­lió forintnyi kiesés származott a fenti okok miatt a nye­reségtervből, ugyanakkor az árbevételi előirányzatokat 53,5 millió forint értékben teljesíteni tudták. Ez éppen a fele az éves tervüknek. A félmilliónyi nyereség­hiány azonban nem okoz különösebb gondot, hiszen év végéig még „tengernyi” idő van, bőven pótolhatják — mint ahogy célul is tűz­ték — az elmaradást. A helyzetükről, perspektíváik­ról beszélgettünk Sülé Jó­zsef igazgatóval, Brlázs Mi­hály főmérnökkel és Tóth Imre párttitkárral. Termékbemutató sikerrel ri szolgáltatásokat is az új hálókocsikban. Bevezetik többek közt a komplett reg­gelit, s a jövő évtől kezdve a magyar utazóközönség is megismerkedhet az eddig csak külföldön látott és hasz­nált kuset-fekvőhelyes ko­csikkal. Az 54 személyes ko­csikat szintén az NDK-ból, a bautzeni gyárból szerzik be. A MÁV és az Utasellátó Vállalat 13, a nemzetközi forgalomban is használható új bisztrókocsit, továbbá 40. csak a belföldi járatokra al­kalmas büfékocsit helyezett üzembe a közelmúltban. Üj színfolt, hogy a hat külföld­re közlekedő étkezőkocsi-já­rat mellett két vonalon bisztrókocsi szolgálja ki az utasokat, például a Báthori- expresszen Budapest és Var­só között. Így lényegesen ol­csóbb az étkezési szolgálta­tás a vasúton. Jelenleg több mint 60 belföldi gyors- és tá­volsági személyvonathoz csa­tolnak bisztrókocsit. Azt mondják: sokat jelent a „tálalás”. Ha az étterem­ben a pincér gusztusosán szervíroz, megnő a vendég étvágya. Hasonló a helyzet az iparban is, ahol a gyártó vállalatok „tálalják” a ke­reskedelemnek a termékei­ket, melyek, ha elnyerik a tetszést akkor megrendelés követi a termékbemutatót. Nos, tavaly ősszel rendezett az orosházi vállalat termék- bemutatót, és új gyártmánya­ik sikert arattak az érdeklő­dők körében. — A második negyedévtől már folyamatosan gyártjuk a kereskedelemnek a maga­sított szekrénysoros lakószo­bát. valamint az új kétsze­mélyes rekamiét. — És az újszerű dohány­zóasztalt is — egészíti ki az igazgató szavait a főmér­nök. .. — Ezek a termékek a be­mutatón arattak sikert, s már szériatermelésben ké­szülnek — az igazgató a bútoripar régi gondját is­métli a következő szavak­kal: — Sajnos az igényt nem tudjuk kielégíteni. Eb­ben az évben 1000 magasí­tott szekrénysoros lakószo­babútor kelne el, de csak nyolcszázat vagyunk képesek gyártani. Nincs elégendő munkaerőnk, kicsi a kapa­citásunk. .. — Ezért vagyunk kényte­lenek abbahagyni a munka- igényes, összecsukható gyer­mekszékek gyártását is — mondja Brlázs Mihály. Pe­dig volna rájuk továbbra is igény. De hát... a rendelke­zésünkre álló munkaerővel értékesebb termékek gyár­tása a kifizetődőbb... Finom a fogalmazás, de lényegében azt jelenti, hogy az összecsukható gyermek­székek gyártása — legalább­is ennél a vállalatnál — zsákutcába jutott... B kooperáció haszna önkéntelenül merül fel a kérdés: tehát abból lesz hi- ányeikk, aminek a gyártása nem kifizetődő egy vállalat­nál? Nem feltétlenül. Jó munkaszervezéssel, a hiá­nyokat pótló okos döntések­kel, az együttműködés okos megszervezésével ugyanis gazdaságossá lehet tenni egy-egy ilyen termék gyár­tását. Sőt, pótolni lehet a hiányzó munkaerőt is. Ho­gyan? Valamikor nagy exportőr volt az orosházi vállalat a cirokseprű-készítésben. A munkaigényes terméket azonban évről évre kisebb mennyiségben tudták elké­szíteni a fenti okok miatt, úgy, hogy ma már csak 250 ezer seprűt gyártanak bel­földi megrendelőknek. Hogy gépeik mégse maradjanak kihasználatlanul, úgy dön­töttek, hogy a Szegedi Ecset- és Seprűgyár export- termelésébe besegítenek: évente ugyancsak 250 ezer seprű megkötését vállalták el. Kettős haszna is van en­nek a kooperációnak. Egy részt ki tudják használni gé­peik kapacitását, másrészt saját forgóalapjukat kímélik. Más oldalról is haszonnal jár a kooperáció. Az újkí- gyósi Aranykalász Tsz se­gédüzemét a Budapesti Fű­részlemez és Hordóipari Vállalat foglalkoztatja. Ez a segédüzem bedolgozást vál­lalt az orosházi fások terv­teljesítésébe is, méghozzá nem lebecsülendő mérték­ben. Évente mintegy 250 ezer négyzetméter fumérle- mezt szab ki az Orosházától kapott méretekre, melyeket aztán ráhelyeznek a bútor­lapokra. Ez az úgynevezett fumérteríték házilag 8—10 ember munkáját kötné le, de az a baj, hogy nincs mun­kaerő. Így hát az újkígyósi- ak pótolják ezt a hiányt, és ezzel évente nem kevesebb, mint hét és fél millió fo­rintnyi értéket biztosítanak a faipari vállalatnak. Dübörögnek a kombájnok A harminchárom kom­bájnt soha nem látott vihar kergette le a búzatáblákról. Emberemlékezet óta nem tomboltak így az elemek Mezőhegyesen. Szokai Jó­zsef, az állami gazdaság él- kombájnosa jónéhány ara­tást ért már meg, küzdött végig, de ilyet, mint ez a mostani! Rossz álom. Elsö­tétült az ég. Szél tombolt, eső vert. Még a lándzsaként álló kukoricák is a földre ájultak. Pedig már belendült a gé­pezet. Vasárnap több mint 240 hektár életet nyertek, vagy másként: 120 vagon szemet. Már ott tartottak, hogy leállíthatták a szárí­tót. Most megint el lehet indítani. Tizedik napja aratnak, ahogy mondani szokták : apait, anyait beleadva. Itt van például az ómezőhegyesi brigád, hat kombájnnal ki­lenc nap alatt 370 vagon bú­zát hordtak szérűre, olyan jó 600 hektár termését. Nem kis dolog, mert az a hatszáz hektár éppen egyötöd része az összes vágni valónak. Nem mintha a többiek nem tartanák a tempót. Na­pi 330—340 hektárt kell a 33 kombájnnak megjárnia, s ez most nem is olyan egy­szerű dolog. Rendes körül­mények között a gép oda- vissza gyűjtheti a magot, most meg jó, ha egyfelől fel tudja kapni a motolla a ka­lászokat. Betyár világ jár a kombájnosokra. Az már biztos, hogy nem lesz itt vasárnap, ünnepnap, míg a kenyérnekvaló a magtárak­ba nem kerül. Ha nem jön ez a fránya vihar, már ma délben túl lettek volna az aratás felin. Így képzelték legalábbis. Több mint 2600 vagonnyi termésre lehet számítani, és napi 1770 tonnás teljesít­ménnyel talán már 2600 le­— A kooperáció nélkül nem lennénk képesek telje­síteni azt, amit a népgazda­ság minden évben elvár tő­lünk — mondja Sülé József igazgató. Made in Orosháza Fentebb arról szóltunk, hogy van olyan termék, amelynek gyártását gazdasá-’ gi megfontolásból megszün­teti a vállalat. Vannak azon­ban olyan termékeik is, amelyek egyedül és kizáró­lag Orosházán készülnek, zsugorítva ezzel azt a listát, amelyen a hiánycikkek megnevezése szerepel. A fa­tömegcikkek közül ilyen pél­dául a partfisnyél. Ez vala­hogyan, mint „gazdaságtalan termék” kiesett a nagyobb faipari üzemek gyártási pro­filjából, ettől függetlenül partfis- és meszelőnyélre azért szükség van. Nos, az országban csak- itt készíiik ezt a cikket, valamennyi, nagykereskedelmi vállalat Orosházáról fedezi ~a szük­ségletét. A különböző mére­tű nyelekből évente félmil­liót szállítanak el a vállalat­tól a nagykereskedelmi szer­vek. Hasonló monopolhely­zetük van az ágyneműtartók gyártásában is. Mindent egybevetve: az új termékeik sikere, a hasz­not hajtó okos kooperáció, nem utolsósorban pedig az egyes fatömegcikkek gyártá­sában élvezett monopolhely­zet a biztosítéka annak, hogy a féléves nyereségterv­ben mutatkozó elmaradást év végéig pótolni fogják. Varga Dezső Szellemi importtal gyorsítják a könnyűipari gyártmányfejlesztést A minisztérium 200 millió forintos pályadíjat tűzött ki, ebből mindazok a könnyű­ipari vállalatok, szövetkeze­tek és alkotócsoportok kap­hatnak, amelyek korszerű, import szellemi termékek — licencek, know how-k — átvételével már a közeli jö­vőben növelni képesek gaz­dasági hatékonyságukat, pi­acképesebbé tudják tenni gyártmányszerkezetüket. A Könnyűipari Minisztéri­umban elmondották: a gaz­dasági vezetők körében meg­kezdte térhódítását az a né­zet, hogy amit másutt már feltaláltak, azt szükségtelen külön szellemi és anyagi erő­feszítéssel idehaza kigondol­ni. Az ágazatban jelenleg mégis csupán 40-re tehető a termékben is mérhető licen­cek száma. Szellemi importból a leg­többet eddig a Győri Grabo­plast vett igénybe és gyü- mölcsöztetett. Haszonnal al­kalmaztak több külföldi gyártás-, illetve gyártmány- fejlesztési, termelésszervezési eljárást a textilruházati és a papíriparban is. A kínálkozó lehetőségek azonban még ko­rántsem kiaknázottak, pedig népgazdasági érdek, hogy ne maradjanak parlagon. A gazdaságossági számítá­sokkal is alátámasztott pá­lyázatokat 1979. július 30-ig lehet eljuttatni a Könnyű­ipari Minisztérium ipari po­litikai főosztályához. Miről ír a Valóság? A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat lapjának jú­liusi számában négy tanul­mány foglalkozik a gazdasá­gi reform tíz esztendejével. Friss István, a párt politi­kájának tükrében vizsgálja a reform céljait, elveit, felada­tait; a tervezés és tervszerű irányítás új módszerét; a vállalatok önállóságát és egy­más közötti versenyét, vala­mint a beruházások, az árak, a munka termelékenysége és az anyagi ösztönzés terén beállott változásokat. Elem­zését azzal zárja, hogy a kísérlet sikerült, mert „tíz éven keresztül a magyar népgazdaság fejlődése a - ko­rábbinál kiegyensúlyozottabb volt, s részben meggyorsult”. S ami ugyánilyen lényeges, megalapozta és elősegíti a további fejlődést. Berend T. Iván „Tíz év után — mérleg helyett” címmel a gazdasági reform évfordulóján töprengéseit közli a következő alcímek alatt. Miért hiányoznak és milyenek lehetnének az ün­nepi mérlegek? A mérleg­módszert elvető történeti tarolt hektár kellene, hogy mögöttük legyen. Mostmár mindegy, hét végén a fele így is meglesz. Rádobnak még egy lapáttal. Mást nem lehet tenni. Egyetlen vi­gasz, hogy a táblák ötven mázsán felül adnak hektá­ronként. V Hogy nem éppen normális az időjárás, az a szalmán is meglátszik. Nyers. Majd egy hetet várt a 22 bálázó aratáskezdéstől, mire el­indulhatott. Hatszáz hektár­ról göngyölítették föl eddig az alomnak, papíralapanyag­nak — s mióta Nagybánhe- gyesen kipróbálták —, a ta­karmánynak egyaránt jól hasznosítható búzaszárat. Mezőhegyes határában kombájnok dübörögnek. Harminchárom gép kínlódta túl magát két és fél ezer hektáron. Az aratni való felén. Nyomukban megin­dultak a dörgő traktorok is — pajzsnyi ekékekkel, tár­csákkal. Ezeknek sem lesz könnyebb dolguk ... Kőváry E. Péter elemzés. A reform folyamata — a folyamat reformja. Megtorpanás az elmúlt év­tized közepén; félreértések és érdekek, belső társadalmi és világgazdasági hatások. Gaz­daságfejlesztési célok és ter­vezési-irányítási rendszer egysége a maximális rugal­masság szolgálatában. Balassa Béla elsősorban a számok arányát vizsgálja az export, a nyereség területén és a beruházások hatékony­ságában, két részre — 1968 —73, 1973—76 — bontva az időszakot. Következtetései egyben javaslatok is. Leglé­nyegesebb meglátása az, hogy az export gyors ütemű nö­veléséhez a vállalatok na­gyobb önállósága szükséges. „A vállalat önálló intézkedé­seinek előtérbe helyezése a népgazdaság érdekeit fogja szolgálni, ha nagyobb hang­súlyt kap a nyereség mind a jobb teljesítmény ösztön- zőjeként, mind a beruházá­sok finanszírozási forrása­ként. Ugyanakkor ahhoz, hogy a nyereség betölthesse orientáló szerepét, meg kell reformálni a termék- és ter­melési tényezőárak jelenlegi rendszerét és szűkíteni kell a központi beavatkozás ha­tókörét.” Negyedikként Simái Mi­hály ír a témáról, mégpedig egy Amerikában, megjelent tanulmánykötethez — mely­ben két írás foglalkozik a magyar gazdasági reformmal — fűz kritikai megjegyzése­ket: részletezve a sok fon­tos területen megmutatkozó kedvező hatást, de nem el­hallgatva a problémákat, amiket még nem sikerült megoldani. A pozitív hatás­hoz sorolja az irányítás ru­galmasabbá és hatékonyab­bá válását; a vállalatok ja­vuló teljesítményét az ex­portpiacon; az új, reális ár­rendszer felé haladást egé­szen a világpiacon bekövet­kezett árrobbanásig; s ez­után pedig azt, hogy nálunk ez utóbbi dacára sem emel­kedtek robbanásszerűen az árak, sőt a lakosság életszín­vonala javult. Kedvező je­lenségnek tartja végezetül, hogy az emberek érdeklődé­se megnőtt a gazdasági kér­dések iránt. Vass Márta

Next

/
Thumbnails
Contents