Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

1978. július 20., csütörtök o JEGYZET Meditáció nyári esőben Az idei esős nyár, a hű­vös hétköznapok, a boron- gós vasárnapok meditálásra késztetnek. Kedvelt szórako­zás lesz a könyvespolc előtt üldögélni a szabad időben, s lapozgatni a könyveket, el" merengeni egy-egy régen ol­vasott könyvön. Felsejlenek a Fellegvár tövében töltött évek, a G. G. irodalmi kör parázs vitái, s az arcok. Ke­zemben egy kötet, fiatal köl­tők antológiája, a Vitorla­ének. S nevek: Cseke Péter, Elekes Ferkó, Farkas Árpád, Kenéz Feri, Király László, Magyari Lajos, Szabó Bar­na... S hasít a fájdalom, egyik újságban olvasom a döbbenetes hírt, Balázs András, a költő, aki alig volt 35 éves immár halott. Olvasom versét az antológiá­ban, amelyben így szólint- gat: „Ülj le mellém./ Most aztán hagyjunk múltat és jelent, / és fecsegések nél­kül / próbáljuk megidézni, testvér, / együtt a jöven­dőt!” De a költő szíve meg­szűnt dobogni, pedig a ba­rátja, Magyari Lajos így nyugtatgat: „Nem halt meg, /csak e£y tűnődő pil- lanatra / megállt a szíve. Hiszek neki. S Ti, többiek, akik benépe­sítitek szobámat, mit mesél­tek? Hagyom kinyílni a könyveket. A vers fölött kézírás: „öregem, ne feled­kezzél meg a gumicsizmáról, a gazosodó kukoricáról és a napi egy flekkről!!! Barna”. S a vers : „Emberek / Széles utcákra / vigyétek / a versei­met!/Az agy és a szív/szé­les utcáira, / a nagyvárosok széles utcáira: a tejútra!”. Leveledre hónapok óta nem válaszoltam Szabó Barna. S mióta készülünk már hozzá­tok?! És várom a verseket. Meditálok a könyvespolc előtt, amely már görnyed a teher alatt. S mindegyikhez ezernyi szál köt. Köt az olva­sás élménye, köt az elmúlt évek eseménye, egy kicsi nosztalgia, kötnek az embe­rek. Az emberek, akiket is­merten vagy ismeretlenül, de nagyon szeretek. Odakint ismét zuhog. A ház előtti két nyírfa nyögve dülöngél az erős szélben. A cseresznyefák leveleiről, mint a hízott cseresznyék pottyannak le az esőcseppek. Novellát olvasok. Kedden mit csinál? a címe, s bele­idegesítem magam a kisvá­rosi hangulatba. Lám csak a zabálás, a borozás... jöhet a töpörtyűs pogácsa. Vörös bor, sör, Italpecsét az abro­szon ... Kint tombol az idő. Az utcában végig cseresznye- fák, előttünk áll még négy gömbákác, amely a zuhogó vízáradatban olyan, mint egy rúdra helyezett reszke­tő ólomcsepp. Levél érkezik. Felbontom. „Belénk döbbent a borza­lom, amikor két nappal ez­előtt hallottuk a rádióban, hogy most meg felétek ren­gett a föld. Lehet, hogy mi már el is túlozzuk ezeket a dolgokat... mi van veletek? Valami sürgős életjelt sze­retnénk tőletek" Forróék, akik átélték a bukaresti tra­gédiát. Olvasom tovább: „Ügy írom ezt a levelet, hogy mind a két kezem szinte görcsben van, pedig a mi földrengésünk, már ré­gen volt, de idegeinkben még itt van, és azt hiszem nagyon sokáig benne is lesz még”. A tragédia, a katasztrófa kisebb vagy nagyobb légyen az, akit sújt, annak nehéz. De enyhíti most a súlyos gondot, a terhet, hogy a kár csak anyagi, a békésieket nem hagyjuk magukra. Múlt és jelen, emlékek és valóság töltik be a szobá­mat. Talán nem is baj, hogy esik. Ha nem rohanunk, több időnk jut barátainkra, egymásra. De aggaszt, hogy a fán már kirepedt a cseresznye, a földeken lefeküdt a búza. Fülöp Béla Minden napra egy tojás Feldolgozási módja lehet rántotta, lágytojás, tükör-és keménytojás, ham and egs, s ezenkívül rengeteg étel ízesítője, töltőanyaga, kísérő­je. Ezzel azt is elárultuk, hogy a tojásról lesz szó. Ha­zánk 10 és fél millió lakosa évente mintegy három mil­liárd tojást eszik meg a fen­tebb felsorolt módokon. Ez annyit jelent, hogy átlago­san minden állampolgárunk, minden nap egy tojást elfo­gyaszt. Igaz, van aki ennél többet, van, aki ennél keve­sebbet eszik e dúsított fe­hérjéből. Mégis mennyi az a 3 milliárd tojás össztömegé- ben? Nos, e nagy mennyiség­gel 15 ezer vagont lehetne megtölteni. S ez alkalommal csak a hazánkban termelt és elfogyasztott árutojásról be­szélünk. E mellett még ex­portra is termelünk, s kisebb hányadban keltetünk is. A hazai tojásfogyasztás megközelítőleg egy százalé­kát a Tótkomlósi Tojáster­melő Közös Vállalkozás ad­ja, azaz évente mintegy 160 vagonnyi, vagyis 33—36 mil­lió árutojást értékesítenek. A közös vállalkozást 14 évvel ezelőtt hozta létre négy ter­melőszövetkezet. Igaz, az idő haladtával, a tsz-ek egyesülésével körük kettőre szűkült, s napjainkban már csak a két komlósi termelő- szövetkezet — a Haladás Tsz és a Viharsarok Tsz — a gazdája a nagyközségi tojás­termelésnek. Megalakulásakor 25 millió forintos beruházással építet­ték meg az akkor még 40 ezer férőhelyes telepet. Vál­takozó sikerekkel telt el az el­ső pár esztendő, majd 1970-től megtorpanás következett. Néhány évvel később — 1974-ben — rekonstrukcióra határozták el magukat a ve­zetők. Ahogy Tótkomlóson nevezik, a bővítés mellett végrehajtották a ketrecesíté- si programot is. Ezzel kor­szerűbb, újabb technológiát, tenyésztési változtatást ve­zettek be, s négyszeresére növelték a tojó férőhelyet. Napjainkban már egyszerre 160 ezer kanadai Shaver-faj- ta adja az évi 33—36 millió tojást, amelyeket a Bólyi Állami Gazdaságtól vásárol­nak. A bólyiaktól, mint napos csirkét kapják a szárnyaso­kat, s öt hónapi nevelés után kerülnek a tojóházakba. Et­től számítva körülbelül egy évig termel az állomány, majd „kiöregedés” után lead­ják a Baromfiipari Vállalat­nak. A négy évvel ezelőtt bevezetett egyfázisos megol­dás, a tenyésztési és techno­lógiai változtatás érezteti eredményeit. Az elmúlt esz­tendőben ugyanis már 62 millió forintos árbevételre tettek szert, s a nyereség is meghaladta a nyolcmillió forintot. Az idei tervük első félévi részarányát 40 száza­lékban állapították meg, amelyet csaknem 2 százalék­kal túlteljesítettek. Ez a 40 százalékos célkitű­zés akkor érthető meg, ha figyelembe vesszük azt, hogy az első fél év bizonyos idő­szakában mindössze 80 ezer tojó adta a tojást, ugyanak­kor a másik nyolcvan egy- néhányezer az előnevelőben fejlődött. Ez utóbbi állomány csak június elejétől termel tojást. így az év hátralevő részében most már 160 ezer csirke ontja az árutojást. A korszerű tojótelepre jel­lemző, hogy mindössze 90 dolgozó látja el a csirkéket nap mint nap. A teherautók­kal beérkező takarmány a silókba kerül, ahonnan auto­matikus rendszer — óramű­vel- beépítve — emberi kéz érintése nélkül továbbítja a szárnyasok elé az eledelt. A továbbfejlődéshez újabb beruházásokat terveznek. A szociális körülmények javí­tására bővítik, illetve újabb épületeket építenek, s egy új tojásfeldolgozó üzemet is sze­retnének megépíteni. A ter­vek elkészültek, napjainkban már a szerződéskötések idő­szakában vannak. A csak­nem 9 millió forintos beru­házást szeretnék, ha jövő év közepére befejeznék, az épí­tők. A tojásfeldolgozó üzem indításával exportra csoma­golt készárut lesznek képesek szállítani a partnernak, a Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak. S egy távlati tervük: a melléktermék feldolgozására is szeretnének létrehozni egy üzemrészt, amely havon­ta mintegy 100—110 vagon trágyát dolgozna fel takar­mánynak. — j- P- — Kapható itt minden, de csak valutáért A gyulaiak „dollárbolt­nak” hívják, pedig ez az el­nevezés nem fedi az Inter- touriszt-bolt jellegét, hi­szen nemcsak dollárért lehet itt vásárolni, hanem min­den konvertibilis valutáért — mondja Dako Éva, az üz­let vezetője. — A bolt három évvel ez­előtt nyílt meg, azzal az alig titkolt célzattal, hogy ki­használja város nagy ará­nyú idegenforgalmát, és hogy megfelelő választékkal álljon rendelkezésére az itt megforduló turistáknak. Van itt a boltban minden, ami a szem-szájnak ingere. A leg­divatosabb és „legmenőbb” farmernadrágtól, farmerru- hától kezdve a leghíresebb francia, NSZK, angol kozme­tikai cikkeken keresztül a ja­pán műszaki árukig minden. Kapható a nálunk még alig ismert konzervsör, de igazán nem ezek jelentik az üzlet forgalmát, hanem inkább a különböző tájak népművé­szeti cikkei. Megtalálhatók a herendi porcelánok, a matyó- és kalocsai hímzések. Az üzlet szerencsésnek bi­zonyult, létrehozását indo­kolja a megnyitástól eltelt három esztendő egyre növek­vő forgalma. Persze, nem­csak külföldi állampolgárok vásárolhatnak itt, hanem magyarok is, akinek van ilyen valutája. A megkötés csak az hogy 200 forint ér­téknek megfelelő konvertibi­lis valutát költhetnek el. B. O. •r..átjI Egy amerikai Miss kalocsai hímzést vásárol Fotó: Béla Ottó Az okányi Haladás Tsz búzatábláin 13 kombájn arat. A kombájnosoknak nehéz munká­jukhoz hűsítővel segít a termelőszövetkezet. Vas József, növénytermesztési főágazatvezető ellenőrző kőrútján Kovács Lajosné szállítójegy-kiadóval beszélget, aki a hűsítőt adja ki az aratóknak Fotó: Veress Erzsi Rizsvetőmag-termesztés rendszerben Fajtafenntartó nemesítés CsárdaszálTáson ~ « A csárdaszállási Petőfi Tsz évek óta kimagasló ter­méseredményeket produkál rizsből. Nem véletlen, hogy a KITE rizsvetőmag-termelési bázisgazdaságává nevezték ki. A programról, a tudomá­nyos kutatóintézetekkel, a partnergazdaságokkal való jó együttműködésről a követ­kezőket mondotta el lapunk munkatársának Schupkégel Sándor elnök: — Szövetkezetünkben rend­szerint korán, jó minőségben vetjük a rizst és nagy gon­dot fordítunk a fajtamegvá­lasztásra. Évek óta rossz idő jár a rizsre, nálunk mégis 30 mázsa feletti termést takarí­tunk be, hektáronként jóval többet az országos átlagnál. 1977-ben is az volt a szeren­csénk, hogy az összterület 60 százalékán a rövid tenyész­idejű Nukleoryza, magyar nemesítésű rizst termeltük. Ez a korán érő rizs bőtermő, betegségnek ellenálló, rövid szalmája miatt a megdőlésre kevésbé hajlamos, a gépi be­takarítást jól bírja. Szemre is nagyon tetszetős, minőségre vetekszik a Kákái 203 fajtá­val. A MÉM szövetkezetünket bízta meg e korán érő rizs fajtafenntartó nemesítésével. Ebben a munkában sokat se­gít a Szarvasi öntözési Ku­tató Intézet és a Tápiószelei Kutató Intézet. Az idén a taggazdaságokkal együtt 660 hektáron termelünk vetőma­got. A 200 vagon elit és első fokú szaporításra alkalmas vetőmag zömét a Nukleoryza adja. Csárdaszállás egymaga 100 vagon rizsvetőmagot ter­mel. A rizs erősen napfényigé­nyes növény. Ez év tavaszán sok volt az esős, hűvös idő, a rizs rendkívül lassan fej­lődött. De az állomány szép, kibírta az időjárás viszon­tagságait. A vegyszeres nö­vényvédelem is jól sikerült. Bízunk abban, hogy az elkö­vetkező hetekben, hónapok­ban a természet pótolja a mulasztást, elegendő nap­fényt kapunk. A betakarítás­ra nagy teljesítményű gépek állnak rendelkezésre. A rizsvetőmagot azonban nem elég megtermelni. Szük­ség van a szakszerű szárítás­ra, fémzárolásra, tárolásra. Ezért szövetkezetünk a Bé­kés megyei Gabonaforgalrri és Malomipari Vállalattal közösen 200 vagonos rizsve- tőmag-szárító, -tisztító és -tároló üzemet épít. Az a cél, hogy a legkiválóbb fajtából termeljünk vetőmagot, ezért 20 hazai és külföldi rizsből kisparcellás — újabb nyolc­ból pedig nagyüzemi — faj­taösszehasonlító kísérleteket állítottunk be. Ebben a tevé­kenységben az OMFI és a kutatóintézetek segítenek. Igen jó az együttműködés a szarvasi rizstermesztési rendszerrel. Arra törekszünk, hogy a rendszerek az V. öt­éves terv végére, a VI. öt­éves terv elejére a hazai rizsszükségletet megtermel­jék. Ezért új rizstelepeket építünk, hiszen ez a növény 6—8 évig termeszthető biz­tonsággal ugyanazon telepen. A MÉM és a rendszerek ko­moly anyagi áldozatot hoz­nak azért, hogy a legkorsze­rűbb gépsorokkal kiváló mi­Valahol olvastam; ha az Egyenlítő mentén a Földet 25-ször körbekerüljük, ak­kor pontosan egymillió kilo­métert kell megtennünk. Iszonyúan hosszú út ez! És leírni azt, hogy egymillió- kettőszáz-ötvenezer kilomé­ter? Fegyelmezetten, baleset- mentesen? Nem lebecsülendő teljesít­mény! Hátha ezt még irdatlan forgalomban, zsúfolt ország­utakon teszi meg a gépko­csivezető, utasokkal vagy rakománnyal a háta mögött? Varga István napszítta, barázdált arcán nem látszik feszültség, inkább valami­lyen megmagyarázhatatlan nyugalom sugárzik belőle. Mintha őt elkerülték volna a stresszhatások, ami nap­jaink, körülhatárolt életünk „veszélybetegsége”. — Tudja az, hogy az utób­bi időben rohamosan meg­növekedett a gépkocsiforga­lom és növekszik napról napra, még fokozottabb óva­tosságra int! Annak idején, amikor én kezdtem =-1952 __június 6­á n — több mint tíz évig csak tehergépkocsival járhattam, pedig hol volt még akkor a mostanihoz hasonló forga­lom? Darabárut szállítottam Kunszentmártonba. Azt hi­szem, hogy ez a tíz év te­herkocsin jó gyakorló iskola volt. Elvem, hogy figyeljem a körülöttem levő vezetőket is, hiszen hiába vagyok én óvatos, ha a másik, aki előt­tem, utánam vagy velem szembe jön, kevésbé kon­centrál, esetleg fegyelmezet­len, és elég egy másodperc ahhoz, hogy bekövetkezzen a baleset. Az én hátam mögött pedig emberek ülnek, akiket nagyon várnak otthon. Évek óta modem, 266-os Ikarust vezetek Kunszentmárton és Békéscsaba között. Jól is­nőségben épüljenek a rizste­lepek. Erre a célra Caterpil- ler Róma gépsorokat vásá­roltunk, amelyek lézersugár­irányítással megfelelő terep- rendezést végeznek. Aratásig sokszor kinn hál még a rizs, az időjárás sok mindenbe beleszólhat. De emberileg, amit lehet, min­dent elkövetünk, hogy vető­magra és étkezésre minél több és jó minőségű rizst adjunk a népgazdaságnak — fejezte be nyilatkozatát Schupkégel István. merem az utat, de ez nem jelenti azt, hogy elábrándoz­hatok. Az a tapasztalatom, hogy a legveszélyesebb manőver az előzés és ez egyben a legtöbb baleset forrása. Szo­morú megállapítás, de meg­nőtt azoknak a száma, akik minden áron,- erőszakosan előznek, pedig ha belegon­dolnak, 30 másodpercért nem érdemes kockáztatni... Nemcsak hazánk útjain gyűjtöttem a kilométerek számát; jártam Csehszlová­kiában és az NDK-ban is. Megállapításom szerint az útjaik korszerűbbek és a gépjárművezetőik fegyelme­zettebbek. Még valami: ne higgye egy kolléga se, hogy az otthoni feszültség, idegeskedés nem hat ki a munkára. A családi környezet nyugodt és ki­egyensúlyozott légkörét na­gyon fontos megteremte­nünk. Ez kérés is lenne az édesanyákhoz, a feleségek­hez, perlekedésük elkezdése előtt gondoljanak arra, hogy fiúk, férjük volán mögé ül, és a veszekedés nyomait ma­gával vitte, kihat ez ref­lexeire, idegrendszerére és esetleg késő lehet a megbá­nás. Huszonhat éve dolgo­zom a 8. sz. Volánnál. Kiss Dezső miniszterhelyettestől személyesen vehettem át a Közlekedés Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést és kétszer kap­tam Kiváló Dolgozó kitünte­tést. y_ Ary Róza r­--------------------------------------------------------------------------------:------­H armincegyszer a föld körül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents