Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-18 / 167. szám
1978. július 18., kedd o Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat kilenc üzemében hatvanhét, idén végzett szakmunkás állt munkába, közülük huszonegyen vájárok. A fiatal bányászok első munkanapjukon leendő munkahelyükkel ismerkedtek. A képen: A fiatal szakmunkások egy csoportja a XXII-es akna szállítószalagja mellett (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) nmwvvtwwwwMvwwiMtwvwvMwmwwwwwtwwwwwww Legszívesebben estig maradnék ' Színhely: Erdő-, Fűz- és Nádgazdaság Kosáripari Vállalat Békési Kosárgyárának III. telepe. A tágas teremben a szorgalmáról híres Vörös Csillag Szocialista Brigádot találtuk. Bámulatos, hogyan engedelmeskednek az erős vesszőszálak a gyenge női kezeknek, s a fürge ujjak milyen gyorsan „varázsolnak” belőle kosarat. A brigádtagok csendesen beszélgetnek, a sarokban néma rádió, a kőpadlón vízzel töltött befőttesüveg: — Ez a „Richter-skála” — magyarázza keserű hangon Kovács Árpádné. — A földrengés óta még nem tudtunk egészen megnyugodni. Minden erősebb zajra összerezzenünk. Félünk... Most, ha gyanús hangot hallunk, azonnal az üveget nézzük. Ha a vízszint nyugodt, dolgozunk tovább. — Ne féljetek, nem lesz több földrengés — veszi át a szót a brigád legidősebb tagja. Bereczki Imréné. — Zsuzsa néni honnan tudja? — Nem tudja azt senki sem — magyarázza bölcs nyugalommal —, de örökös félelemben nem lehet élni. Az élet megy tovább, dolgoznunk kell. Miért ne élhetnénk úgy, mint azelőtt. Én azért is szeretem nagyon a brigádot, mert fiatalok, jókedvűek a tagok. Azelőtt mindig szólt a zene, most pedig csak a híreket hallgatjuk meg a rádióból. Beszélgessünk munka közben, mint azelőtt a szerelemről, az időjárásról, süssünk-főzzünk, vitassuk meg a világ sorát. Ügy hamarabb telik az idő... — Zsuzsa néninek igaza van — mondják restelkedve a fiatal asszonyok —. de hát hogy tudnánk elfeledni azt az ijedtséget, amikor világgá akartunk futni a kisgyermekekkel. Amikor a termelőmunkára terelődik a beszélgetés, megnyugszanak a kedélyek, oldódnak a nyelvek. Előkerül a gondosan vezetett brigádnapló is, amely szerint hónapról hónapra teljesítik a tervet, a minőség pedig 100 százalékos. — Pedig nem könnyű a munkánk — magyarázza a fiatal brigádvezető. — Az éves terv a brigád össztagjá- ra épül, nekünk pedig három kismamánk van. Bizony, a gyermekekkel gyakran odahaza maradnak napokra, hetekre. Ha visszajönnek, alig győzik pótolni. Mi pedig, akik itt vagyunk, alaposan ráhajtunk, hogy szégyent ne valljunk, no meg a kereset sem mindegy. — Nekem ebben az évben bőven kijutott — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Árpádné. — Két kisgyermekem van, a lábtöréstől a tüdőgyulladásig minden előfordult. De nem panaszkodhatott!, a brigád mindig segít, jól is érzem magam a munkahelyen, szeretek itt dolgozni. Hat évig voltam gyesen. A kezeim nagyon elszoktak az erős munkától. Vesszőt kézbe sem fogtam. nemhogy kosarat fontam volna. Az első napokban megdagadtak a kezeim, lassan ment a kosárfonás. De a munkatársak átsegítettek a nehezén. őszintén elmondották a kosárfonó asszonyok azt is, hogy legszívesebben a francia kenyerest készítik. Csúnya, nagy darab, dagad tőle a kéz, igaz, dagad a pénztárca is... Lehet vele keresni. Elégedettek a keresettel, havonta három—három és fél ezer az átlag, de az ügye- sebbje ennél is többet visz haza. — Most már bánom, hogy oly soká maradtam bedolgozó — sóhajt Zsuzsa néni. — De hát nehéz máról holnapra munkásasszonnyá válni, nyolc órát egyfolytában ledolgozni. Azelőtt részesarató, cséplőgépmunkás, napszámos voltam. Bedolgozó koromban leginkább éjjel fontam a kosarakat, nappal csak elmentem egy kicsit a piacra, a szomszédba, a boltba, az artézi kútra. El sem tudtam képzelni, hogy milyen a brigádélet. Ma már nem tudnék nélkülük élni, 53 éves vagyok, közeledik a nyugdíj ideje. Fáradt vagyok, reszketnek a kezeim, örülök, hogy abbahagyhatom a munkát. De ez csak féligazság. Félek, nem tudok majd otthon maradni. Ha két-há- rom nap szabadságon vagyok, már jöhetnékem van. Azt hiszem, ha a brigád is úgy akarja, én még sokáig velük maradok ... A fiatalok is szeretik Zsuzsa nénit, így hát a búcsúzkodásra még soká kell várni, ha az egészség megengedi. Hegedűs Istvánné nevetve mondja: — Legszívesebben estig maradnék. A kollektívában gyorsan telik az idő, kényelmesen eldolgozunk, beszélgetünk. Odahaza pedig vár a második műszak rengeteg tennivalója. Nagyon nehéz egyeztetni az időt, de a brigád megtalálja a módját, hogy néha összejönnek szalonnasütésre, halászlére, kirándulnak, filmet néznek együtt. Patronálnak egy általános iskolai osztályt, a gyerekekkel jó kapcsolat alakult ki. Ott vannak az évzárókon, az évnyitókon, a kispajtások pedig nőnapon, anyák napján köszöntik a patronálókat, akiknek társadalmi munkára, iskolaépítésre, városépítésre is jut idejük. Hogy mikor? Szervezés dolga ___ • A. R. Megkezdődött a nagykarbantartás az Egyesült Izzában Hétfőn az Egyesült Izzó fővárosi és vidéki gyáregységeiben megkezdődött az évi nagykarbantartás. Elsősorban a gáz-, a víz- és az elektromos áramszolgáltató egységeket újítják fel, s a nagyvállalat több száz főt számláló tmk-munkabrigád- jai hozzálátnak az egész évben két-három műszakban dolgozó nagy teljesítményű, nagy értékű automata gépek, gépsorok átvizsgálásához, az elhasznált alkatrészeket kicserélik, majd néhány napos műszaki próbákat tarta- nak. A nyári nagykarbantartás sajátossága az Egyesült Izzóban, hogy elsősorban a tömegcikkeket előállító üzemekre terjed ki a munka, a gépgyártó üzemekben nem teljes a leállás. A vállalat 38 ezer dolgozója közül így is legalább 25 ezren mentek kéthetes szabadságra. Az Egyesült Izzóban több mint 10 éve vezették be a karbantartási munkáknál a gyár leállítását. Ez ugyanis jóval gazdaságosabb megoldás, mintha folyamatos termelés mellett egy időben csak néhány helyen, de sokkal hosszabb ideig tartanak a felújító-javító munka. Minden ágazat „édes gyermek” Látogatóban a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben A 3655 hektáron gazdálkodó nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz jó híre messze túl jutott az ország határain. Hagyományai vannak itt egyebek között a jól jövedelmező aprómagtermelésnek. Az állattenyésztés évek óta jó eredményeket hoz. Az egy tehénre jutó évi tejhozam jóval meghaladja a négyezer litert, nagyüzemi tojástermelésre, pecsenyecsirke-neve- lésre rendezkedtek be. Gabonaszalmából az országban elsőnek itt készül a melasz- szal, fehérjével, karbamiddal dúsított préselvény takarmány céljára. A tejüzemben naponta 35 ezer liter tejből készül Zalka-tej, tejföl, pa- ranyica sajt, kakaó és egyéb tejtermék. A szövetkezet évi árbevétele meghaladja a 355 millió forintot. A központi irodában Horváth Endre elnököt és. Lakuké Pál főkönyvelőt faggatjuk: mi a sikerek titka, melyik a legkedvesebb ágazat, mi hoz legtöbbet a konyhára? — Nincsenek titkok és nincs kiemelt ágazat — vallják mindketten. — Nálunk legfőbb tényező az ember. A nagybánhegyesi lakosok szorgalma messze földön híres, mi erre alapoztunk. Tudjuk, hogy a közösben és a háztájiban egyaránt szívesen dolgoznak, ha értelmét látják. Nálunk is szeretnek jól élni, szépen öltözködni. Nagy a lakáskultusz: sok az építkezés és a felújítás. Drága bútorokat, szőnyegeket találni minden házban, a háztartási gépek szerves részei a berendezésnek. Csaknem kétszáz személygépkocsi, rengeteg motorkerékpár található a faluban. Ehhez pedig pénz, másodszor is pénz kell ! Községünk városoktól mesz- sze fekszik, nekünk itt, helyben kell megteremteni a jó kereset feltételeit. A termőföldet nem növelhetjük, így hát más úton kell keresnünk a kereset forrását. A beszélgetésből kiderül : a Zalka Tsz-ben húsz szocialista brigád versenyez a magasabb hozamokért, a költségek csökkentéséért. Az aktívan dolgozó tagság zöme nő, és fiatal. Rájuk mindenkor számítha|t a vezetőség. A káderutánpótlásról is maguk gondoskodnak, jelenleg hét ösztöndíjasuk tanul egyetemen és főiskolán. A gépesítés foka igen magas. A legkorszerűbb gépekkel, technológiai berendezésekkel dolgoznak. Ha a szükség úgy kívánja, kisegítik egymást a különböző munkahelyen dolgozók. Az idei rendkívül esős időjárás miatt például nem hatottak minden táblán egyformán a vegyszerek, a nehéz gépek nem mehettek akkor a talajra, amikor időszerű lett volna, a gyamok viszont gyorsan nőttek. így előfordult, hogy egyik-másik cukorrépa-, kukoricatáblában kézzel kellett irtani a gyomot. Ott volt a szövetkezet minden tagja, élén az elnökkel, a párttitkárral, a főkönyvelővel. — Nincs ebben semmi különös — magyarázza az elnök. — A szövetkezet mindenkié. A tagság magáénak vallja a közöst csakúgy, mint ahogyan a szövetkezet szerves részeként kezeljük a háztájit. Ha szétnéz a községben, szinte minden portán lát fóliasátrat. Nagy rizikóval és rendkívül sok munkával termelik a primőr paprikát, uborkát. A szövetkezeten keresztül értékesíti a tagság a zöldségfélét, csakúgy, mint a tejet, a hízott sertést, az aprómagot és más terméket. Háztájiból évente több mint 30 millió forint értékű árut forgalmazunk. Nagy a kockázatvállalásuk is, hiszen az idén ismét feltört a talajvíz és sok portán kárt okozott a paprikában, az uborkában. A termelési kedv azonban megmaradt. Amikor a szövetkezet jövőjére terelődik a beszélgetés, az elnök és a főkönyvelő szinte egymás szavába vágva adja a tájékoztatást: — A baromfitelepen jelenleg 20 ezer tojóhibridet tartunk. Az elkövetkező két esztendőben 50 millió forintos beruházással bővítjük és korszerűsítjük a telepet A fejlesztési program után 40 ezer tyúk termeli majd itt a tenyésztői ást és évente több százezer pecsenyecsirkét adunk a népgazdaságnak. A tejfeldolgozó üzemet 25 millió forintos beruházással bővítjük. A napi tejfeldolgozás 50 ezer liter fölé emelkedik majd és a tervek szerint pa- ranyica .sajtból és sonkasajtból mi gyártjuk az ország ellátásához szükséges meny- nyiséget. Régi vágyunkat kívánjuk megvalósítani a kertészeti telep megépítésével. A tervek szerint hat hektáron épül majd üvegház, bővül a fóliatelep. A meglevő termálkút mellé újabb kutat fúratunk, s zöldségtermesztésre hasznosítjuk a természet nagy kincsét, a meleg vizet. A földgázt a baromfi- telep fűtésére hasznosítjuk. Nyár lévén, nem maradhatott ki a beszélgetésből az aratás. A Zalka Máté Tsz határában 920 hektár búza és 67 hektár repce vár betakarításra. Minden kombájnra és szállító gépjárműre két-két vezetőt biztosítottak, hogy ameddig lehet, dolgozzanak a földeken. A terményszárító éjjel-nappal üzemel. Ha kell, a kézi munkától sem riadnak vissza, csakhogy a terven felüli hozamot adó búzatáblák termését — a rendkívüli időjárás ellenére — minél kevesebb szemveszteséggel takarítsák be. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz az elmúlt évi kimagasló jó eredményeivel negyedszerre nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. A fenti beszélgetésből kiderült: ebben a szövetkezet minden tagjának egyformán nagy a szerepe. Ary Róza Vasárnap is arattak (Folytatás az 1. oldalról) Az aratással párhuzamosan megkezdődött a szalma betakarítása. Ezt a munkát négy szalmabehúzó és három bálázó végzi. A 350 hektár learatott területből 150 hektáron már elkészült a tarlóhántás. az orosházi dözsa termelőszövetkezetben vasárnap 9 órakor kezdték el az aratást. A szövetkezet hat kombájntól 40 vagon búzát szállított a szárítóba. A 860 hektár kenyérgabonából eddig 200 hektárt arattak le. Az aratásnak határt szab, hogy a szárító 24 óra alatt mindösz- sze 30 vagon búza szárítására képes. A szövetkezet ebben az évben mintegy 1200 vagon búza bértárolását látja el. A szalma betakarításában öt bálázógép vesz részt, az aratással egyidejűleg folynak a lucerna betakarítási munkálatai. Az aratás a Dózsa Tsz-ben jó idő esetén 12-13 napot vesz igénybe. A .betakarításban a vártnál nagyobb a veszteség. Az aratás, amely próbára tesz embert, gépet egyaránt. A dőlt, összekuszált búzában csak lassan haladhatnak az okányi Haladás Termelőszövetkezet kombájnjai Fotó: Veress Erzsi