Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

1978. Július 18., kedd Néhány perc a 100-ashan Fél év alatt 33 és fél millió forintos forgalom az áruházban Kép: Béla Ottó Sajtószemle a munkásőr sajtópropagandánkról Hangulatos, halk tánczene tölti be a nagy eladóteret. Még a pénzköltés is köny- nyebben megy a zeneszónál. A Békés megyei Élelmiszer- ipari Kiskereskedelmi Válla­lat békéscsabai 100-as ABC- áruházában kíváncsian kö­rültekingető vásárlók. A ké- nyelmesebbjei, vagy akik nagyobb mennyiséget szerez­nek be, kis kerekes vásárló- kocsit tologatnak a tömött polcok között. Van, aki kar­jára vettet kosárral válogat­ja az árut, a feledékenyeb­bek papírcetliről olvassák, mit is kell venni. — Tavaly ősszel nyílt meg az áruház és minden dicsekvés nélkül állíthatom, nem jártunk rosszul vele mi sem, de a vevők sem. Az egyre növekvő forgalom bi­zonyítja, hogy hamar nép­szerűvé vált a 100-as. Erre az esztendőre 62 millió fo­rintos forgalmat terveztünk, amit az első fél évben 33,5 millió forintra teljesítettünk — mondja Van tara Pál, he­lyettes üzletvezető. — Nincs ok a panaszra, ami a forgalmat illeti. Min­den reményünk megvan ar­ra, hogy a tervet tíz száza­lékkal túlteljesítjük, annál is inkább, mert a tapaszta­lat szerint a forgalom a II. fél évben szokott erősebb lenni. Különben pontos ki­mutatásaink vannak nemcsak forgalom, hanem a nálunk megfordulók számáról is. Havonta átlagban 150 ezren keresik fel az üzletet. A megnyitást követő hetek ki­vételével — amikor sokan csak azért jöttek be, hogy körülnézzenek az üzletben — valamennyien vásárolnak is valamit. De nemcsak a házi­asszonyok keresik fel, sűrűn jönnek távolabbi megyékből is kollégák és a szállító- partnereink képviselői is. őszinte elismerést aratott az üzlet, ahol az eladótér ki­képzése tágas, világos, nem zsúfoltuk agyon polcokkal, gondolákkal, kényelmes, szé­les közlekedő utak vannak közöttük. Éppen ezért arány­lag nagy az áruház áteresz­tő képesésge. Bevált az elő- recsomagolás, bár még nem mindenki barátkozott meg ezzel az új eladási formával, nem is nagyon erőltetjük. Akik hagyományos módon kívánnak vásárolni, azoknak ezt a lehetőséget is biztosít­juk. Az áruellátás jónak mondható, nincs probléma az alapvető élelmiszercikkeknél, egyedül talán étolajból nem tudunk eleget adni a polcok­Ajkán, az iparváros köz­pontjában, társadalmi mun­kával létrehozott csónakázó tavon július 16. és 21. kö­zött rendezik meg a hajó- modellek idei országos baj­nokságát. A Magyar Honvé­delmi Sportszövetség a Ma­Tíz évvel ezelőtt fogadták az első diákcsoportokat a veszprémi Kittenberger Va­dasparkban. Azóta minden évben 120—140 tanuló tölt két hetet az állatkertben és ismerkedik a vadállatok gondozásával, életével. A közelmúltban az idei negye­dik csoporttal, békési gim­nazista — Kovács Mária — is részt vett a nyári vadas­kerti tanulmányokban. A kilenc tanuló — többsé­gében már gimnazista — kö­zül ketten a zoológiát vá­Délelőtt is nagy a forgalom A zöldség- és gyümölcsfcí- nálat jó, naponta friss árut kapunk a ZÖLDÉRT-től, de jelentős mennyiséget hoznak a kistermelők is. Bevált a kaskás felvásárlás, amit az is igazol, hogy az elmúlt ha­vi 380 ezer forint értékű mennyiségből 320 ezer fo­rint értékű árut kistermelők­től vásároltunk fel készpénz- fizetéssel. Gyuláról, Szarvas­ról és Békéscsabáról kapunk rendszeresen húsárut. Érde­kes módon az utóbbi időben rendkívül fellendült a ke­reslet a halkonzervek iránt. Nehéz a választás, hiszen 30 féle halkonzerv sorakozik a polcokon. * * • Idősebb nénike áll tanács­talanul az üzlet közepén. — Kedveském — szólítja meg az egyik közelben se­rénykedő tanulólányt — hol találom a szacharint? Nem csabai lakos, a kör­nyékbeli tanyákból jött be a 100-asba vásárolni Kakas Ignácné. — Szeretek ide járni, min­dent megtalálok, ami kell a háztartásban. Jól át lehet látni a polcokat, friss húst is lehet kapni, meg finom fel­vágottakat. Az áruház presszójában ta­lálkoztunk Varga Jánosékkal, egy gyulai házaspárral. gyár Modellező Szövetséggel közösen rendezi a bajnoksá" got 12 hajótípus részére. A vitorlások mellett motorcsó­nakok sebességi versenye szolgáltat látnivalót az egy­hetes programban. lasztják élethivatásuknak és egyetemi szinten sajátítják majd el a nem mindennapos szép szakmát. Még egy újdonság Veszp­rémből: nemzetközileg is el­ismert a Kittenberger Vadas­park. Ennek egyik megnyil­vánulása. hogy július végén az Amerikai Egyesült Álla­mokból kötelező nyári szak­mai gyakorlatra egyetemista érkezik, aki Veszprémben készül fel a zoológus hivatás­ra. — Vásárolni voltunk a Centrumban, de ha már Csabán járunk, gondoltuk, benézünk ebbe az üzletbe is. A feleségem teát kért, én meg egy kávét iszom. Délelőtt van, de ilyenkor is nagy a forgalom. Délután persze jóval többen fordul­nak meg az üzletben, sokan munkaidő után hazafelé me­net betérnek, hogy megvá­sárolják a vacsorához valót. B. O. Napjainkban sok szó esik az újításokról. Népgazdasági hasznukhoz nem fér kétség. De vajon a gazdasági egysé­gek hogyan gondoskodnak az új ítómozgalom fej lesztéséről ? Milyen az újítók megbecsü­lése? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a Békés megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság öt vállalatnál és három szövetkezetben. Ugyanakkor 183 dolgozótól kértek véleményt az újító- mozgalomról. Ha a számokat vesszük górcső alá, egyértelműen megállapítható, hogy az újí­tómozgalom fellendülőben van. Hiszen míg 1975-ben 408 újítási javaslatot nyúj­tottak be, 1977-ben már csak­nem 600-at. Különösen az ál­lami vállalatoknál nőtt meg az újítási kedv. Emelkedett a tervekben kiírt feladatok száma is. Három év alatt 209 feladat megoldását tűzték ki. Többségük hűen tükrözi a vállalatoknál a rendezésre váró problémákat. Elsősor­ban anyag- és energiatakaré­kosság, balesetelhárítás, munkavédelmi célok szere­peltek a feladatok között. Elgondolkoztató, hogy ezek­nek csak 77 százalékát ol­dották meg. Annál is inkább, mert 141 feladatot egy válla­latnál valósítottak meg. Az ok, hogy a kitűzött felada­tok egy része nem volt élég konkrét. S bizonyos vonat­kozásban éppen a kellő szak­mai képzettségű dolgozókat zárták ki a célfeladatok megoldásából. A népi ellen­őrök azt is megállapították, hogy a műszakiak eseten­ként azért nem újítanak, mert nincs meghatározva megfelelően a munkaköri Mezöberényi tervek a fejlesztésre A községi pártbizottság és a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban együttes ülésen vitatta meg a Mezőberény és Csárdaszállás következő öt­éves tervével kapcsolatos el­képzeléseket. A terveket, melyek tartalmazzák az ipar, a mezőgazdaság, a szolgálta­tás és a kereskedelem ága­zatain kívül a szociálpoliti­kai, ifjúság- és művelődéspo­litikai, községfejlesztési ter­veket, valamint a pihenéssel, a szabad idő hasznos eltölté­sével kapcsolatos feladatokat is, egy előzetesen kijelölt bi­zottság készítette el és terjesz­tette a végrehajtó bizottsá­gok elé. Az együttes vb-ülés meg­állapította, hogy a munka- bizottság reális feladatok megvalósítását tűzte ki célul. A javaslat elfogadását tar­talmas vita előzte meg. A hozzászólók véleményéből kitűnt, hogy a következő ötéves terv elképzelései össz­hangban vannak Mezőberény és Csárdaszállás eddigi fejlő­désével. A végrehajtó bizott­ság úgy döntött, hogy azokon a területeken, ahol ez lehet­séges, már a közeljövőben meg kell kezdeni a tárgyalá­sokat olyan vállalatokkal és intézményekkel, amelyeknek telephelye vagy kirendeltsé­ge van Mezőberényben. Az együttes ülés megálla­pította, hogy a következő öt­éves terv döntő jelentőségű lesz Mezőberény életében. Mindent el kell követni azért, hogy a nagyközség az elkövetkezendő években ki­emelt középfokú településsé fejlődjék. kötelességük. Ugyanis e kö­rön belül az újítás más meg­ítélés alá esik. A benyújtott újításoknak mintegy 65 százalékát fogad­ták el hasznosításra. Nagyon keveset díjaztak a várható gazdasági eredmény alapján. A múlt évben csupán 33-at. Ezeknél, az egy újításra jutó gazdasági eredmény mintegy 140 ezer forintot tett ki. Igaz. hogy az előkalkulált gazdasági eredményt utólag csak három vállalatnál el­lenőrizték, és csupán • egy esetben fordult elő, hogy a valóságos eredmény maga­sabb volt, s így az újító dí­ját is ennek megfelelően emelték. A múlt évben a vizsgált vállalatok mintegy 600 ezer forintot fizettek ki újításokra. A gazdasági ered­mény alapján díjazott újítá­sok aránya viszont alig nö­vekedett. A rendszeres és eredményes újítói tevékeny­ségét főként eseti anyagi juttatásokkal ismerik el. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy az újítások ki­vitelezésébe másokat is be kell vonni. A közreműködők száma évről évre nő. Az újí­tási szabályzatok egy része viszont nem foglalkozik az újítások megvalósításában és hasznosításában közreműkö­dők anyagi elismerésével. Jó példával szolgál azonban a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat, ahol arra ösztönzik a műszaki dolgo­zókat, hogy a benyújtott újí­tási javaslatokról minél gyorsabban alakítsák ki a szakvéleményt A vizsgálat azt is megállapította, hogy az újítók erkölcsi elismerésének különböző formáit a vállala­tok és szövetkezetek nem ál­lítják kellő mértékben az A Munkásőrség Országos Parancsnokságának gondozá­sában megjelenő „Munkásőr Sajtószolgálat” című kiad­vány legújabb számában ér­tékelő cikk jelent meg a Bé­kés megyei Népújság mun­kásőr sajtópropagandájáról. Szerzője: Hegedűs Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának politikai mun­katársa. Az írást rövidítéssel — az alábbiakban közread­juk. • * • A közelmúltban a Békés megyei Népújság szerkesztő­sége készített interjút Tóth Pál megyei munkásőr-pa- rancsnokkal. Ebből idézünk egy részletet : „Örömmel mondhatom, hogy az első félévi feladatokat teljesítet­ték egységeink, mind a kép­zésben, mind a lövészetben. A megjelenési arány 90 szá­zalék feletti volt, ami szin­tén jónak mondható. Vala­mennyi egység eleget tett az elvárásnak ; átlagon felüli teljesítményt nyújtott a bé­kési egység, amelyik példá­san, kiválóan, a szeghalmi egység kiválóan teljesítette a feladatát, a többi egység pe­dig jó és megfelelő értékelést kapott. Szolgálati feladata­iknak is eleget tettek, biz­tonságosan őrzik a rájuk bí­zott objektumokat.” Az interjú június közepén látott napvilágot, friss érté­keléssel a megyei munkásőr­ség első félévi tevékenységé­ről, az egységek helytállásá­ról a termelőmunkában és a szolgálatban, a szocialista versenymozgalomról és a munkásőrök közéleti mun­kásságáról. újítómozgalom fejlesztésének szolgálatába. A vizsgált egy­ségek közül mindössze két helyen adtak ki újítói tanú­sítványt, s mindössze 11 dol­gozó kapott Kiváló Újító ki­tüntetést. Az „Egy brigád, egy újí­tás” és az „Egy brigád, egy hasznosított újítás” mozga­lom sem terjedt el kellőkép­pen. Ennek ellenére az újí­tók nagy többsége — 87 szá­zalékuk — szocialista brigád­ban dolgozik. A vállalatok viszont a szocialista brigá­dok és brigádtagok újítási te­vékenységének ösztönzésére nem alkalmaznak külön módszereket. Több helyen azonban a munkás újítók ja­vaslatainak kidolgozásához jelentős segítséget nyújtanak a műszaki szocialista brigá­dok tagjai. A vizsgálat ki­tért a panaszok intézésére. Az elmúlt három évben mindössze 15 esetben tettek panaszt az újítók, melyeket a vállalatok saját hatáskö­rükben rendeztek. Többségük a megállapított díjkulcs vagy az eredményszámítás módját kérdőjelezte meg. A népi ellenőrök a vizsgá­lat tapasztalatait összegezve megállapították, hogy sok kedvező jelenség ellenére az újítások elbírálásának módja alapvető hibákat is magában rejt. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági egysé­geknek az újítómozgalom to­vábbfejlesztésére. Ezzel kap­csolatban a rendellenességek, s az itt-ott előforduló sza­bálytalanságok megszünteté­sére javaslatot tettek. A ja­vaslatokat és a felhívásokat a vállalatók elfogadták. (Serédi) Miért az idézet? Miért kezdjük — rendhagyó mó­don — szokásos sajtóelemzé­sünket egy interjúra hivat­kozva? Éppen a példa, a követés­re ajánlott módszer miatt, ami jellemző a Békés megyei Népújság és a megyei mun- kásőr-parancsnokság jó kap­csolatára, hatékony együtt­működésére. Ennek eredmé­nyeként születhetnek tartal­mas írások a lapban és meg­fordítva: a megye munkás­őrei mindig kellő időben tá­jékozódnak a megyei lap se­gítségével a munkásőrélet helyzetéről, helyi eseményei­ről, hasznosítják az újság ha­sábjain közreadott tapaszta­latokat. A Békés megyei Népújság munkásőr sajtópropagandá­jának tervezésekor az illeté­keseket láthatóan nem a mennyiségi szemlélet vezeti. Egy esztendő alatt. 1977. jú­lius 1-től 1978. június 15-ig a megyei lapban összesen 17 írás és 16 fotó jelent meg a munkásőrség életéről, ami — más megyei újságokhoz viszonyítva — nem magas szám. De ha a cikkek, ripor­tok, tudósítások jól megvá­lasztott témáját és tartal­mát vizsgáljuk, mindjárt szembetűnik a tervszerű és igen céltudatos munka. A 17 írásból mindössze kettő a központi, az MTI, il­letve a sajtószolgálat által közreadott anyag. A többi a megyei munkásőrség tevé­kenységét mutatja be, tehát a helyi politikai-mozgalmi igényeket elégíti ki, a helyi módszereket terjeszti. A szerkesztőség és a me­gyei munkásőr-parancsnok- ság együttműködési tervében arra is figyelmet fordítanak, hogy mindegyik megyei munkásőregység helyet kap­jon a maga jó tapasztalatai­val a lapban. Mint fentebb leírtuk, 17 írásból 15 helyi témát dolgoz fel. A szűkre szabott terjede­lem miatt nincs módunk a Békés megyei Népújság mun­kásőr témájú írásait bőveb­ben idézni. De szeretnénk megörökíteni a céltudatos sajtómunka néhány markáns vonását. Tartalmilag minde­nekelőtt azt a törekvést, hogy a szerkesztőség egy-egy munkásőr-egység vagy a szolgálatát kiemelkedően el­látó munkásőr népszerűsíté­sekor bemutatja azt a kör­nyezetet is, amelyben a siker született. Így kapott helyet a lap hasábjain a sok jó hír­adás a szocialista verseny eredményeiről, a munkás­őrök helytállásáról a terme­lésben, jó kezdeményezéseik­ről a munkahelyen, továbbá az önképzésükről, a tanulá­sukról. (Például a „Traktor és géppisztoly” című szép arckép, vagy a „Munkásőrök hétköznapjai” című összeállí­tás.) Jól tükrözi a megyei lapa viharsarki munkásőrök ha­gyományos mozgalmi — tár­sadalmi munkaakcióit, ki­váltképpen az ifjúság köré­ben végzett hazafias-hon­védelmi nevelő munkáját, amelynek kiemelkedő ered­ményeiről két évvel ezelőtt, egy sikeres Békés megyei munkásőr sajtórendezvényen volt alkalmunk meggyőződ­ni. A szerkesztőségben a mun­kásőr sajtópropaganda fele­lőse, ha a lehetőség úgy kí­nálja, nem rest kitekinteni a megyehatáron túlra. Megje­lenik más megyékben szer­vezett munkásőr-programo- kon, sajtótájékoztatókon is, és megírja, ha egy szépen be­rendezett emlékszobát lát Zala megyében, vagy Békés megyei alegységparancsno­kokkal találkozik a parancs­nokképző iskolán. Valószínű, hogy a szer­kesztőség vezetőinek messze­menően megértő támogatása mellett éppen ez a figyelem, a sokoldalú érdeklődés, a tes­tület iránti tisztelet segíti a lapot az eredményes mun­kásőr sajtópropagandában. Hajimodellek országos bajnoksága Bikán Diákok tanulmányútja a veszprémi állatkertben Nagyobb figyelmet kell fordítani az újítómozgalomra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents