Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

O 1978. július 16„ vasárnap \JoACUMOuU i, emberek Aggódva figyelem önmagam, hogy az utóbbi időben minden apró-cseprő dologra elfog a pulykaméreg. Rá­adásul nem vagyok egy kiabálás, veszekedő típus, aki a helyszínen kiadja magából fölös indulatait, hanem magamat emésztve dohogok, zsörtölődöm a bosszúsá­gok miatt. Nehezen tudom elviselni például, amikor egy-egy étteremben kérő tekintetemre ügyet se vetve cikáznak el mellettem a pincérek, mogorván lökik asz­talomra a hideg „frissen sültet”, s a végén pont olyan borravalót várnak, mintha tisztességesen kiszolgáltak volna. Határozottan bosszant az is, amikor a bolti el­adók csoportokba verődve trécselnek, és szemmel lát­hatóan orrolnak a kedves vevőre, amiért az megzavar­ja őket világot megváltó beszélgetésükben. Végképp kihoz a sodromból, ha bárdolatlan fajankók azzal fi­togtatják elképzelt nagyságukat, hogy köszönést se fogadva elnéznek az emberek feje felett. Jókora ön­uralom kell ahhoz, hogy el tudjuk viselni az ilyen, lépten-nyomon felbukkanó bosszantókat. Jobb sorsra érdemes energiánkat arra kell felhasználni, hogy hig­gadt bölcsességgel önmagunkat csitítsuk, hiszen a min­dennapi bosszúságok miatt könnyen megromlik az ember hangulata, s elmegy a kedve mindentől. Gyakran hallani a panaszt, hogy az embereik közö­nyösek, rosszak, gonoszak és még ki tudja mifélék. Pedig nincsenek „emberek”, csak úgy általában, hanem mi vagyunk: ő, te, én. Egymást segítjük vagy akadá­lyozzuk, szeretjük, szidjuk, együtt élünk és dolgozunk, s ami bosszúságot másoknak okozunk, azt valamilyen formában mindig visszakapjuk — néha még többet is a kelleténél. Igaz, a jó cselekedet is általában vissza­térül, ha másként nem, legalább a boldogító érzés formájában, mely szerint mégis emberibb dolog jót tenni, mint rosszat. Sajnos, a tettek gyakorisága még mindig a negatív serpenyő irányába billen. Nem lehet véletlen, hogy nyelvünk is sokkal gazdagabb, árnyal­tabb választékot kínál például az 'ebadta gyerek jel­lemzésére: vásott, lókötő, csirkefogó, rosszcsont, stb, stb. Am a „jó fiút” aligha tudnánk ilyen szemléletes módon körülírni. Pedig emberi jósággal is nap mint ■nap találkozunk, ám azt kevésbé vesszük észre. Hajla­mosak vagyunk a dolgok fonákjára figyelni, pedig a csalóka látszat mögött néha mélyebb tartalmak rejle­nek. Legutóbb például iskolás gyerekekkel Esztergomba kirándultunk, és olyan vihar kerekedett, hogy a sza­kadó esőben pillanatok alatt bőrig ázott volna a tár­saság, ha nem keresünk menedéket. Egy múzeumban húzódtunk meg, gondosan végignéztük a termeket, de az eső közben se csitult. Telefonon sikerült egy autó­buszt szerezni, amely odajött értünk a múzeum bejá­ratához és elvitt Szentendrére, egészen a szállásunkig. Hálálkodtunk a Volán forgalmistájának a kedvességé­ért és a sofőrnek, aki immár túlórában fuvarozott ben­nünket. És ekkor az egyik gyerekünk sápadozni kez­dett a kanyargós úton, s éppen egy autóbusz-megálló helyen kellett friss levegőt szippantania. Zuhogott az eső, sok utas szeretett volna fedél alá jutni, ám erre az alkalmi járatra nem lehetett fölvenni őket. Volt is nagy szitkozódás, szegény sofőrünk pedig csak tűrte a meg nem érdemelt átkokat. Nem állítom, hogy minden bosszantó cselekedet mö­gött valami hasonló nemes cél lappang, de sokszor nagyon elhamarkodottan ítélünk, önmagunkat emészt­jük akkor is, amikor egy kis belátással elejét lehetne venni az értelmetlen mérgelődésnek, az egymást csak tovább bosszantó ingerültségnek. Pedig az elrontott hangulatú, megkeseredett emberek is derűsen élhetnek, ha okos bölcsességgel szemlélik önmaguk és mások hi­báit. A megmásíthatatlan bosszantók pedig majd csak kikopnak ebből a világból. Andódy Tibor >VHMMtMMHHHWMMMHMMHHW ' Filatéliai hírek Kert — háztáji II paprika és paradicsom baktériumos betegségei A békéscsabai városi bé­lyeggyűjtő kör értesíti a tag­ságot, hogy július 16-án, jú­lius 23-án és augusztus 6-án a következő bélyegekre lehet előfizetni: VIT-pár 2,—, Ver­ne Gyula blokk 20,—, Ma­gyar koronázási jelvények blokk 20,—, Hipertóniái vi­lágév 1,—, Béke és szocializ­mus 1,—, Prága ’78. 9,—, Bé­lyegnapi sor 8,—, Bélyegnapi blokk 10,—, Távközlési, együttműködés 1,—, Thököly Imre bélyeg 1,— forint. A parafilatéliai gyűjtők részére a következő befizetések le­hetségesek : Szoc. Filex em­léklap 10,—, Ballonlevél 7,—, Havannai légijárat 10,—, Ki­állítási katalógus emléklap­pal 20,—, Huszárok sor em­léklap színes, CM. 30,—, Bo- rek ’79. német nyelvű ma­gyar katalógus 88,—, Kép­zőművészeti főiskola és az Ajkai Üveggyár CM. 8,— fo­rint. Bemutatjuk a Hipertónia világév 1,— forint névértékű bélyeget, mely augusztus 21- én jelenik meg 2 136 000 fo­gazott és 5400 vágott pél­dányban. A bélyeg fekete, kék, vörös színnel, ofszet­nyomással készül 50 db bé­lyeget tartalmazó kisívben. A bélyeg tervezője Wider­komm Ervin. A 17. ifjúsági bélyegkiállí­tás Békéscsabán nyílik meg 1979. tavaszán. A kiállítást Békéscsaba állami és társa­dalmi szervei és az összes bélyeggyűjtő körök segítsé­gével rendezi a szövetség. A kiállítás fő témái: 60 éve kiáltották ki a Magyar Ta­nácsköztársaságot, a gyer­mekek nemzetközi éve, a mi világunkért úttörőjelszó, 60 éve város Békéscsaba. Gyors és különleges vacsora — halból Van, aki felemeli és ta­nácstalanul visszateszi a mélyhűtőpultra a panírozott tengeri halszeleteket. Mit kezdjen vele? Van, aki meg­veszi, egyszer kipróbálja és azt tartja: drága és nem ki­adós. Vagy: szokatlan annak, aki a magyar konyha ízeit kedveli ? Pedig nemcsak gyors, kü­lönleges ebédet, vacsorát ké­szíthetünk belőle, hanem na­gyon egészséges fehérjedús, könnyű ételeket is. Igen: többesszámban. Ételeket. Mert lehet persze — az ízlé­ses dobozon feltüntetett uta­sítás szerint — egyszerűen csak megsütni forró zsírban, olajban vagy Ráma marga­rinban, de lehet egyéni ízlés szerint többféleképpen is el­készíteni. Sajttal például, s ez a leg­egyszerűbb, mégis különle­ges. Megsütjük a panírozott tengerihal-szeleteket és tálra szedve, azon forrón, meg­hintjük reszelt sajttal. Aki szereti, metélőhagymát vagy apróra vágott petrezselymet is szórhat rá. Sós, ’köményes vízben főtt burgonyával tá­laljuk. Halszeletek tojással: egy doboz halszeletet megsütünk. Négy tojást elkeverünk hat evőkanál vízzel, kis sóval, vagy vegetával és (lehetőleg teflon sütőben) megsütjük. Amikor még a tojás teteje lágy, beletesszük a még me­leg sült szeleteket és kevés borssal, apróra vágott petre­zselyemmel ízesítjük. Rizs- zsel is, főtt burgonyaszeletek­kel is tálalhatjuk, s illik hoz­zá mustár is, de tartármár- tás is. Nyáron néhány szelet friss paradicsommal is ad­hatjuk. Halszeletek szalonnával, sajttal: A fagyos, hideg sze­leteket egy-egy vékony sze­let ementáli sajttal és vé­kony szelet szalonnával „öl­töztetjük” és tíz perce elő­melegített sütőben (220—250 fokon) 15—18 percig sütjük. Nyolcadba vágott, citromlé­vel meglocsolt almát teszünk mellé, 5—6 percre a meleg sütőbe. Könnyű és különle­ges ízű ételt tálalhatunk így — akár vendégeknek is. Sz. 1978 MIPÍRTÖNtA VlÜtótV MAGYAR POSTA A rendezőség elsősorban ezekben a témákban kér anyagot, de elfogad ország- és tanulmánygyűjteménye­ket. A gyűjteményeket 5 osztályba sorolják Jelentke­zési határidő: 1979. január 15. A rendező bizottság cí­me: MABÉOSZ Területi Iro­da, Szeged, Bécsi krt. 29/B. A kiállítás részletes ismerte­tésére még visszatérünk. Vas Tibor A sok csapadék és a ma­gas páratartalom rendkívül kedvez a nagy károkat okozó baktériumos betegségek ter­jedésének megyénkben. A heves záporok és zivatarok alkalmával az esőcseppek a baktériumspórákat az egész­séges növényi részekre jut­tatják. A kórokozó behatolá­sát a növénybe elősegíti, ha a növényen rovarrágások vagy a növényművelő eszkö­zök által okozott sérülés van. Nagy szerepe van a terje­désben a szélnek is. Jelenleg a járványszerű terjedés min­den feltétele adott. A felismerés megkönnyíté­sére a paprikán és paradi­csomon jelentkező baktériu-. mos betegségek tünetei a kö­vetkezők: a paprika és para­dicsom növényeket egyaránt veszélyezteti a baktériumos varasodás. A kórokozó a pap­rikának a levelét és szárát támadja meg, és ott sötét­zöld, szabálytalan, kör vagy csillag alakú vizenyős foltot okoz. Ez később beszárad, kö­zepe kifehéredik, és gyakran kiszakad. Szegélyük sötétbar­na. A növény a foltos leve­leket ledobja, felkopaszodik, fejlődésben visszamarad, ke­vesebb és kisebb termést fej­leszt. Ugyanez a kórokozó a paradicsom növénynek min­den részét megtámadja, de elsősorban a bogyót károsít­ja. A leveleken kicsi, vize­nyős foltok jelentkeznek, amelyek később megbámul­nák és sárga udvarral hatá­roltak. Később a foltok ösz- szeolvadnak és kiszáradnak. A bogyókon eleinte apró. zöldes-barnás, olajos hólya- gocskák észlelhetők, amelyek később felrepednek, sötét­A blende mélységélessége és az expozíciós idő a fény­képezésben elválaszthatatlan fogalmak. A technikai kérdé­seken túl, a képalkotás, a kompozíció fontos kellékei. A blendeérték nemcsak a filmre jutó fénymennyiséget szabályozza, hanem azt is. hogy a tér milyen nagy és melyik része rajzolódik ki élesen a képen. Vegyünk két gyakorlati példát: egy magasugrót fényképezünk abban a pilla­natban, amikor a léc fölött van. A kép mondanivalóját maga az ugró adja, a mozdu­lat szépségét, az arcáról tük­röződő erőfeszítést akarjuk bemutatni. Ebben az esetben mellékes például az atlétikai pálya háttérben levő része, vagy az ott tartózkodó sze­mélyek. A 2, 4, 8-as értékű blende biztosítja, hogy a hát­tér életlen, elmosódott lesz, és semmi nem vonja el a né­ző figyelmét a fő témáról. Másik esetben, ha valakit úgy akarunk lefényképezni, hogy egyben bemutassuk a környezetét is, esetleg a mö­götte elterülő tájat, 16—22- es rekeszt használunk, így elérjük, hogy a tőlünk más­fél, két méterre levő személy és a háttér is teljesen éles lesz. Az objektíveket mélység-, élességi táblázattal látják el, amelyről leolvashatjuk, hogy mekkora blendenyílás mel­lett egy adott távolság ese­tén az élességi pont előtt, il­letve mögött hány méteren belül jelentkeznek élesen a tárgyak. Az objektívek mély- ségélességi skálája közvetle­nül a méterskála alatt van, s együtt kell használni őket. Ez a rendszer természetesen fordítva is használható, te­hát nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy adott távolság és lencsenyílás esetén mekkora a mélységélesség, hanem azt barna, kiemelkedő varas fol­tot képeznek. A foltok nem hatolnak mélyen a termésbe, de a környékükön a bogyó érés után is zöld marad. A kórokozó csak a fiatal, fej­lődésben levő bogyókat fer­tőzi. A kártételt növeli, hogy a foltok elhalt szövetei gyakran felrepednek, és ked­vező feltételeket teremtenek a másodlagos rothasztó szer­vezeteknek. A paprika termését most a baktériumos lágyrothadás is veszélyezteti. A fiatal termé­sen világosbarna, lágy. rot­hadó folt jelentkezik, amely gyorsan átterjed az egészsé­ges szövetekre is. A héj ép marad, és csak a belső húsos rész folyósodik el. A szét­esett szövetek nyálkás folya­déka a termés alsó részében halmozódik fel, így a rothadt bogyók zacskószerű formát mutatnak. A fertőzött termés gyakran leválik, vagy maga a növény dobja le kocsányos­tól. A védekezésre egyetlen lehetőség a fertőzött termé­sek leszedése és megsemmi­sítése. A baktériumos varasodás ellen a réztartalmú, például rézoxiklorid 50 WP, vagy a rezet is tartalmazó Cuprosan Super D védekező szerek használhatók. Hatóanyaguk a betegség terjedését eredmé­nyesen gátolja. Alkalmazá­sukra a jelenlegi feltételek között — még a várakozási idő betartása miatti termés- kiesést is vállalva — feltét­len szükség van. A javasolt készítmények egyben hatá­sosak a paradicsomvész kór­okozójával szemben is. Jáld Jenő is megnézhetjük, hogy a kí­vánt mélységélesség eltérésé­hez mekkora rekesznyílást kell használnunk. A fényerő, vagyis a lencse fényáteresztő képessége úgy határozható meg, hogy a gyújtótávolságot elosztjuk a blendenyílás átmérőjével. Ha például a blende átmérője két centiméter, a gyújtótá­volság 4 centiméter, akkor a fényerő 1:2, nyolc centiméte­res gyújtótávolságú objektív­nál 1:4, tizenhat centiméte­res gyújtótávolságúnál 1:8. A gyakorlatban csak a második számmal jelöljük a bléndét, tehát 2-es, 4-es, 8-as blendé- ről beszélünk. Mivel a blen- deértékek az Írisz segítségé­vel folyamatosan állíthatók, a nemzetközileg szabványosí­tott blendeszámok használa­ta segíti a gyakorlati alkal­mazást (az Írisz folyamato­san változtatható blende, el­lentétben a régi lyukblendé- vel, amely meghatározott nyílású lemez). Minden blendeszám az előző érték fele fénymennyiségének át- eresztését jelöli, az a 4-es blende fénymennyiségének dupláját jelenti, az 5,6-osnak négyszeresét, stb. A kisfil­mes gépeken általában 2-től 22-ig jelölik a blendeszámo- kat, de egyes speciális gépe­ken még 64-es érték is sze­repel. A zár és blende segítségé­vel tehát úgy kell szabályoz­NÉPÚJSÁG B gólyák megváltozott élete A gólyaállomány alakulá­sát befolyásolja az ember természetátalakító tevékeny­sége. Egyre-másra szűnnek meg a fészkelő- és táplálék­szerző helyei, tűnnek el a mocsarak, a kiöntéses árte­rületek. Európa gólyaállomá­nya ezért szemlátomást csök­ken. Hazánkban a gólya még nincs a veszélyeztetett fajok között, mentésükre gondot fordítani még nem késő, bár számuk itt is erősen meg­csappant. Valaha gólyafész­ket csaknem kizárólag ké­ményeken lehetett látni. A hagyományos építkezési for­mák eltűnésével újabban egyre több gólya rak fészket a villanyoszlopok tetején. Újabban olyan helyeken is feltűnnek a gólyák, ahol korábban nem fészkeltek. Nyilván megbolygatott ere­deti életterükről húzód­nak a számukra szokatlan, de nyugalmat és táplálékot adó erdősebb területekre, nem egyszer fenyőerdőkbe is. Egyébként kevés állat éle­tét kutatják ki olyan alapo­san, mint a fehér gólyáét, mégis sok mindent nem ér­tünk viselkedésében. Amikor például tavasszal visszatér­nek hozzánk Afrikából, na­ponta kb. 400 kilométeres utat tesznek meg, vagyis két­szer annyit mint ősszel, amikor téli szállásukra re­pülnek. Vajon miért? Isme­retlen az is, hogyan választ­ják meg útvonalukat. Tény, hogy az európai gólyák Af­rikában telelnek. Át kellene tehát repülniük a Földközi- tengert, ezt azonban nem te­szik meg, visszariadnak tőle. A Nyugat-Európában élők te­hát Gibraltárnál repülnek át a szoroson, a Kelet-Európá- ban élők kelet felé kerülik meg a Földközi-tengert, és a Boszporuszon, majd Libano­non át érkeznek Afrikába. ni a fény mennyiségét, ahogy a megvilágítás, a téma moz­gása és a mélységélességi ha­tárok megkívánják. A meg­világítás mértékét a blende és az expozíciós idő összefüg­gésében határozhatjuk meg. A variációk száma a lehetsé­ges blendeértékekből és ex­pozíciós időktől függ. Ha te­hát a nyílást egy értékkel nagyobbra vesszük (a fény­mennyiség kétszeresébe nő), akkor az expozíciós időt felé­re kell csökkentenünk. Pél­dául 22-es blende és egy má­sodperces megvilágítási idő szükséges, akkor 16-os blen- dével 1/2 másodperc, 11-esnél 1/4 másodpercet kell állíta­nunk. Az expozíciós időt mindig a téma mozgásának alapján határozzuk meg. Természete­sen nem mellékes a mozgás gyorsasága mellett az irá­nya sem. Egy, a gép felé kö­zeledő autót például lefény­képezhetünk 1/250-ed másod­perccel, de ha ugyanez az autó a fényképezőgép előtt halad el, akkor nem biztos, hogy akár 1/500-ad másod­perces zársebességgel is éles képet kapunk. Érdemes meg­jegyezni, hogy lassú mozgás esetén, például sétáló embe­rek, az 1/125-öd a legalkal­masabb, gyorsabb mozgásnál pedig ,az I/250-ed másodper­cet használjuk. (Folyt, köv.) Vida András Fotósarok Blendemélység-élesség — expozíciós idő rr~~ 5.6 8 II 16 1 22 o© @ © © Blenfienyílások 1 _________________ ________1

Next

/
Thumbnails
Contents