Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
1978. július 16., vasárnap © SZÜLŐFÖLDÜNK Aztán menet közben tisztázódnak a fogalmak, a lefelé és a felfelé való menet. A motorcsónak vezetőjétől, Bakucz Jánostól sok mindenre kapunk felvilágosítást is, a vízi közlekedésről, a vízügyi műszaki szakkifejezésekről. Először Mezőberény határában, a hosszúfoki gátőrháznál kötünk ki. Az udvaron Kiss László gátőr szorgoskodik, kapálja a virágokat. — A munkánkhoz tartozik a rend is, a kertészkedés is — mondja, miközben csodáljuk nyíló rózsáit. — Persze nem ezért alkalmaznak bennünket. Munkaidőnk kötetlen, de feladataink állandóak: árvíz idején a figyelőszolgálatot szervezzük, naponta ellenőrizzük a töltések állagát, figyeljük a vízszennyeződést, a halak pusztulását. — Ügy hírlik, a Körösök hazánk legtisztább folyói... — Valóban azok, de már nem a régiek. Olykor szeny- nyezett a víz. Emlékszem gyerekkoromra, ugyanis itt nőttem fel, csak a túlparton, amikor nyáron szinte kristálytiszta volt a víz — majd a múzeumba invitál, vagyis hazánk egyetlen vízügyi műemlékébe, a szivattyúházba. A bejárattól jobbra, a falon a névadó, Bodoki Károly fényképe függ. A régi szivattyútelep múzeummá alakított termeiben helyt kaptak a vízügyi munkák során feltárt emlékek, dokumentumok, berendezések. A látogatók megismerkedhetnek a régi kubikos- és gátőrélettel, munkaeszközeivel, a körösi halászok életével, szerszámaival, a folyó madárvilágával. A szivattyútelep berendezései fényesre su- vickolva ma már múzeumi tárgyak. — Sokan látogatják a múzeumot — teszi elém bizonyságul a gátőr az emlékkönyvet. Búcsúzáskor lekísér a folyóig, közben elmagyarázza a töltésen való járás különleges technikáját is. A jó időben a horgászok szinte egymást érik a parton. Köröstarcsa után fiatal halásszal találkozunk, egy három kilónyi harcsa akadt a varsába. A parton gépkocsik, sátrak tűnnek fel, kiértünk a dzsungelból. — Látja ott azt a „madarat”? — mutat az egyikre a hajó vezetője. — Háromnapi hideg élelemmel pihen most — mondja tréfásan, majd hozzáteszi: — A legközelebbi tanya innen 12 kilométernyire van. Aztán megtudjuk azt is, hogy a motorcsónak 30 kilométeres sebességgel szeli a vizet, vezetője 15 éve hajózik a Körösökön, szállítja vontatóhajóval, uszállyal a partbiztosítási munkákhoz a különféle anyagokat. Ebédidőben kötünk ki Gyomán, a Hármas Körösön üzemelő vízkivételi műnél. Az úszó szivattyútelepen hat Diesel-motoros szivattyú percenként 6—700 köbméter vizet juttat az öntözőcsatomá- ba. A két gépész — Klein János és Gémes István — a fák alatt ebédel : bográcsban készült a betyáros és sült a hal. Tankolás a Hármas-Körösön — Messze Van az étterem, aztán az ember egy idő után megúnja a szalonnát. Felváltva főzőcskézünk — A Tiszántúl déli részén kanyargó hat folyó — a Fehér-, a Fekete-, a Sebes-, a Kettős-, a Hármas-Körös és a Berettyó — rendszere alkotja a Körösöket. A Romániában fakadó, s a hegyvidékekről lezúduló patakok folyókká duzzadnak. Nevüket folyásukról kapták: a Fehér-Körös vizét a fehér agyag színezi, a Fekete-Körös színét a réti agyag határozza meg, míg a Sebes-Köröst gyors folyása jellemzi. A Fehér- Körös eredete és a HármasKörös torkolata között 370 kilométer a távolság. A folyók az Alföldre érve középszakasz jellegűek, erősen kanyargósak. Az első szabályozási munkák a 17. század végén kezdődtek, nagyobb munkálatokra csak 1856 után került sor. Korábban a folyók bebarangolták az Alföldnek ezen vidékét. A szabályozást követően a kanyarok átvágásával több holtág is kialakult. Ezek és az élő folyók partjai napjainkban igen jó pihenési leA Bodoki Károly Vízügyi Múzeum őrzi az elmúlt évszázadok Körös-völgyi emlékeinek egy töredékét hetőséget kínálnak, a folyók ogy-egy szakasza, a holtágak igazi horgászparadicsom. De mit is látni a vízről egyetlen nap? A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság békési kikötője kora reggel ködfátyolba burkolódzik. A hatalmas nyárfák árnyékában a mederben ringnak a kikötött vontatóhajók, az uszályok, a motorcsónakok. A Lepke névre keresztelt motorcsónak köny- nyedén siklik a vízen, s szinte pillanatok alatt kiérünk az élő folyóra, vagyis a Kettős-Körösre. A szikrázó napsütésben hátunk mögött a híd, azon túl a város, előttünk a gabonaraktár, és még jó néhány kilométer. A kanyargó szakaszokat kisebb egyenesek váltogatják. A partifecskék hada versenyre kél a csónakkal. „Csak ekkora hal került a — A Kösök egyik jellemzője, a meredek partfal jó fészkelési lehetőséget kínál a partifecskéknek — mutat az apró lyukakra kísérőnk, Kádár Imre, a KÖVIZIG mondja Klein János, a fiatalabbik gépész. — Betyárost főztem — folytatja Gémes István. — Kell hozzá száraz tésza, krumpli, tojás, zsír és paprika. Üljön közelebb, kóstolja meg — invitál. — Ehhez az ételhez jó a hal is. Egy kétkilós harcsát sütöttünk... Ebéd után aztán ismét a fülsiketítő zajjal működő gépek között serénykednek. A villanyenergiával üzemelő szivattyútelepek korszerűbbek, ott könnyebb a munka is. Az elkövetkező években ezeket a gépeket is villanymotorok váltják fel. Endrődnél, a híd után lassú pöfögéssel leáll a csónak Klein János Gyománál, az úszó vízkivételi műnél dolgozik A békésszentandrási duzzasztó öntözésben, a hajózásban, helye is motorja. Kifogyott az üzemanyag. — Semmi vész, van tartalék üzemanyagunk — lép hátra Bakucz János. — Itt nincs benzinkút, hogy az ember megálljon tankolni. A rövid kényszerpihenő után folytatjuk utunkat. A parton egymás után hagyjuk el a horgászokat, kempingezőket. Néhol bográcsban fő az ebéd, a Berettyó torkolatánál halászlé illata terjeng. A távolban, a horizonton építmény körvonalai tűnnek elő. A békésszentandrási duzzasztóhoz közeledünk. A hajózsilipnél lépünk partra. fontos szerepet tölt be az ugyanakkor a horgászok kedvelt Átkelve a duzzasztó kezelő- hídján, csodálatos panoráma tárul elénk: a felvíz lomhán kúszik, a duzzasztó alatt vadul kavarog, szinte őrjöng a víz. Hatalmas erőt tartanak a pillérek. Az alvíznél a parton horgászok villantóznak, több-kevesebb sikerrel. Rövid pihenő után visszafelé vezet útunk. A parton reggel óta megszaporodtak a sátrak, a horgászok, a napozni vágyók. Ügy tűnik, egyre többen fedezik fel a festői környezetet, a horgászvizet. Mert nemcsak az ország más vidékén és külföldön van látnivaló, szőkébb hazánkban, a Körösök mentén is van mit felfedezni. Szekeres András Délutáni csend és nyugalom a békési kikötőben varsába” műszaki titkára. Egyre többen töltik szabad idejüket a Körösök partján Fotó: Veress Erzsi
