Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

1978. július 14., péntek o IgUilUKTild Ötvenmillió forintos beruházás Új halfeldolgozó épül Gyomán Gyomán, augusztus első napjaiban új halfeldolgozó üzem építését kezdik meg. A beruházás, amely 40 szá­zalékos állami támogatással valósul meg, a járulékos lé­tesítményekkel együtt 50 millió forintba kerül. Az új létesítményt Gyoma hatá­rában, a Hármas-Körös jobb partján építik fel. A fejlesz­tést a növekvő fogyasztói igények kielégítése teszi szükségessé. A gyomai Vi­harsarok Halászati Termelő- szövetkezet feldolgozó üze­me ugyanis már csak nagy erőfesztítések árán képes a megrendeléseknek eleget tenni. A szövetkezetben 1973 óta foglalkoznak halfeldolgo­zással. Az első évben mind­össze néhány mázsa ká­rászt, keszeget, törpe har­csát dolgoztak fel. öt éve a hűtőipar halászlékészít­ményének gyártását kezd­ték el. A terméket sikere­sen mutatták be a Budapes­ti Nemzetközi Vásáron, ahol az vásárdíjat nyert. Az elmúlt évben a halászlével együtt már 450 tonna kony­hakész végterméket gyár­tottak az üzemben. A csúcs- időszakban 100 munkást foglalkoztató halfeldolgozó vezetői ma már egyetemet, főiskolát végzett szakem­berek. A hagyományok mel­lett azonban az új feldolgo­zó üzem Gyomán történő építését a természetes vi­zek közelsége is indokolttá teszi. A beruházás saját erő híján, partnergazdaságok anyagi támogatásával kez­dődhet el. A Biharugrai Ál­lami Gazdaság az üzem építéséhez 4 millió forintot fizetett fejlesztési alapjá­ból. Így a feldolgozó elké­szülte után a nyereségből 15 százalékban részesedik. A beruházásban érdekelt még a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet, valamint a szegedi Halászati Termelő- szövetkezet is. Ezek a gaz­daságok jelentős mennyiségű halat szállítanak majd fel­dolgozásra az üzembe. A beruházás három ütem­ben valósul meg. A most kezdődő építkezés 1980-ra fejeződik be, amikor is az üzem ezer tonna készter­mék gyártására lesz képes. Az igényeknek megfelelő további fejlesztés után 1985- ben kétezer, 1990-ben pe­dig már háromezer tonna konyhakész terméket bo­csátanak ki az üzemből. A termékek 40 százaléka ha­lászlé, 60 százaléka szele­telt hal lesz. A fagyasztást jelenleg még a Békéscsabai Hűtőházban végzik. Az új üzemben azonban fagyasz­tóberendezések is működ­nek majd, míg várhatóan a tárolás továbbra is a hűtő­házban történik. Az üzemnek 1980 után csúcsidőszakban 120 mun­A vésztői dráma és a kibontakozás . ..... k ása lesz, s a jelenleginél korszerűbb technológiát, gé­peket alkalmaznak. A beren­dezéseket a Viharsarok Ha­lászati Termelőszövetkezet saját melléküzemében gyártja. A gépek egy ré­sze már elkészült, minősí­tésüket ' a Gödöllői Gépkí- sécleti Intézetben végzik. A feldolgozáshoz szüksé­ges nagyobb mennyiségű alapanyag egy részét a kör­nyező haltenyésztő gazda­ságokból szerzik be. Ugyan­akkor a szövetkezet halas­tavait is koszerűsítik. Rö­videsén befejezik Mezőbe- rény mellett a fehérháti ha­lastó építését. Az elkövetke­ző időszakban a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóinté­zet tapasztalatait felhasz­nálva a holtágakban meg­kezdik a halastószerű terme­lést. Tavaly, a halászati terme­lőszövetkezet 500 mázsa élő pontyot exportált Olasz­országba és a Német Szö­vetségi Köztársaságba. Eb­ben az évben hasonló meny- nyiségű ponty kivitelét tervezik. A halfeldolgozó üzem 1977-bén 24 millió forintos árbevételt ért el, az idén pedig már 28 millió forintos bevételre számíta­nak. (Kepenyes) A Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazángyáregységében 1978-ban százhatvanhétmillió forint értékben ipari kazáno­kat, és ötmillió dollár értékben eröművi kazánokat gyárta- £ nak. Nemrég megkezdte a próbaüzemet a kazánüzem új, !• membrángyártó sora. Az ott készülő membránfalas kazánok gazdaságosabbak, üzembiztosabbak és karbantartásuk is egy­szerűbb. A képen: készülnek a membránfalas ipari kazánok (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) július 21-30: Szegedi ipari vásár ÉTI gázkazáncsalád - A Békés megyei Vegyesipari Vállalat idei újdonsága: a „Rivár Nyugodtan mondhatjuk, hogy hosszú ideje ország­szerte készülődnek a kiállí­tók, de a látogatók is az idei Szegedi Ipari Vásárra. Most a törzskiállítónak számító Békés megyei Ve­gyesipari Vállalat készülő­déséről tájékoztatjuk a kedves olvasót. A Békés megyei . Vegyesipari Válla­lat 1978. július 21. és 30-a között rendezendő Szegedi Ipari Vásáron bemutatja a hazai és külföldi piacön is jól ismert termékét, az ÉTI- gázkazáncsaládot. A vállalat — amely eddig a BNV-n, Szegeden és másutt sok dí­jat nyert gyártmányaival — új terméket is visz a vásár­ra. Mégpedig a „Rivál” fan­tázianevet viselő univerzá­lis melegvízfűtéses kazánt, amely a vállalat szolgálati találmánya. Néhány szót az újdonság­ról. A vállalat a széntüzelé­sű univerzális kazánból 1978. IV. negyedévében mintegy 150—200-at kíván gyártani. 1979-ben — az előzetes tervek alapján — megkezdődik a széntüzelésű kazán sorozatgyártása. Ugyancsak jövőre tervezik az olajtüzelésű kazánok gyártásának indítását. , A Rivál univerzális ka­zán családi házak, lakások egyedi meleg vizes fűtésének megoldására készül. Elsősor­ban szénfűtésre, de emel­Szelídgesztenye A szokottnál két héttel ké­sőbb borultak virágba Nyu- gat-Dunántúl nagy szelíd- gesztenye-ligetei. A szakem­berek a későbbi virágzás el­lenére is jó termésre szá­mítanak. Kőszeg-Hegyalján, a legnagyobb összefüggő szelídgesztenyés tájon, ahol gyakoriak a 400—500 éves faóriások, már a fia­tal telepítések egy része is termőre fordult. A kedvelt csemegéből a tervek sze­rint az idén is’ jelentős mennyiséget küldenek majd Kőszeg környékéről a fővárosba és a környező megyékbe. lett átalakítás nélkül — csupán szerkezeti elemek cseréjével és kiegészítésével — a gáz és olaj jó hatásfok­kal történő üzmeltetésére is alkalmas. Az égéstermék­járatok kialakítása olyan, hogy a különböző energia- hordozók elégetése által keletkezett hőmérséklet op­timális szintre állítható a módosító elemek behelye­zésével. A távozó égéster­mék hőmérséklet-módosító elemcsere egyszerűen és gyorsan megoldható. A ka­zán súlya és méretei kedve­zően alacsonyak. A kazán hőcserélője kettősfalú lemez­ből készül, hegesztett kivi­telben. A vállalat képviselőjétől azt is megtudtuk, hogy jú­lius 24-én délután 2 órai kezdettel rendezik meg a szakmai napot Szegeden; Ekkor nemcsak bemutatjuk a hagyományos ÉTI-gázka­záncsaládot és újdonságun­kat: a Rivál univerzális ka­zánt, hanem részletesen vá­laszolnak majd a megjelenő szakemberek kérdéseire is. Másfél hónappal ezelőtt szívet, lelket gyönyörködtetett a vésztői határ. Csodájára járt mindenki. A tagság, akik a Körösmenti Tsz-ben egyesítették erejüket titkon, ma­gabiztosan egy nagyon jó év gazdasági sikereiben re­ménykedtek. Joggal, mert ők a maguk részéről mindent megtettek a szó gyakorlati és elméleti jelentése értelmé­ben azért, hogy folytatódjon a fellendülés időszaka. Ma más a helyzet. Az ember siratja a sok munkát, azt a sok anyagot és energiát, melyet a vésztői földbe fektetett. Kereken 2500 hektáron máris szerte­foszlottak a remények, 20— 25 millió forint a növényter­mesztés várható kiesése. Ezt éppen a napokban álla­pították meg. Hogy ez igaz-e, meghívták az Állami Bizto­sítót, mérje fel ,a helyzetet, s ahol lehet, segítsen, mert bajba jutott a szövetkezet. Azt mondják a vésztőiek, hogy ez a baj nem is olyan nagy! Volt már ennél drá­maibb is a helyzet, akkor év végén az állam pótolta a hiányt, a veszteséget. A mostani baj okát ismerjük, a körülményekből az objek­tív tényezőt kellene kiiktat­ni. Szöllősi Gábor tsz-elnök említette, hogy a legutóbbi párttaggyűlésen az egyik kritikus szemű elvtárs na­gyon megdicsérte a tsz ve­zetését, mert tavasszal való­jában mindenki jól dolgo­zott. Kiváló minőségű mun­kát végeztek. Olyan vető­ágyba vetették el a napra­forgót, a zöldbabot, a kuko­ricát, a tavaszi árpát, ami­lyenre példa Vésztőn még egyszer sem volt! S alig fe­jezi ék be a vetést, bekö­szöntött az esőzés. Május de­rekától július 10-ig csak­nem 400 milliméter csapa­dék hullott a határra. Más­kor a sokévi átlag volt eny- nyi. Most mindez két hónap alatt zúdult le, de májusig tél végétől 200 milliméter esőt kaptak. Bárhogy szá­moljuk, ez 600 milliméter, több a sokévi megyei átlag­nál, s jóval több a vésztői­nél. Bejártuk a vésztői határ egy részét. Láttunk jót is, szépet is, és elszomorítót is. Azután számolgatni kezd­tünk: vajon kivédhetők-e, megelőzhetők-e hasonló ká­rok? A tsz-elnök válasza egyértelmű volt: igen, meg­előzhetők! Ehhez azonban el kellene végezni Vésztőn is a komplex meliorációs mun­kát. Mai árakon számolva ez olyan 25—26 millió forint beruházást igényelne. Csak­hogy ennek akadálya van. A tsz saját erejéből ezekkel a munkálatokkal semmikép­pen sem tud megbirkózni. Állami támogatásra viszont nem számolhat, mert a Vész­tőn korábban működő szö­vetkezetek egyenként ki­használták a meliorációhoz .adott állami támogatást. Ak­kor a szűk üzemi érdekek­nek megfelelően alakították a belvízelvezető csatornákat. Gyakran egymásra és ön­magukra eresztették a vizet, vagy úgy végezték el a bel­vízrendezést, hogy becsapták saját magukat. Minderre most derült fény, amikor a belvízrendszereket üzemel­tetni kellett volna, de ezek nem létezésük folytán nem szolgálhatták a közöst. ^■■•■■•■■•■•••■■■■■•■■■■■••■■■■■•■■■■■■■BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB| *8* Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói a Kettős-Körös jobb oldali gátját töltik, rézsú­Fotó: Gál Edit tozzák összevetve a meliorációs munkákra fordítandó össze­get és az idei terméskiesést, látható, hogy az a 20—25 millió forint beruházás egy év alatt, de két év alatt biztosan megtérülne a vész- tőieknek is és a népgazda­ságnak is. Lépni kellene eb­ben az ügyben a termelés javára. Vésztőn ugyanis adott a szellemi erő, a tech­nika, a szövetkezet szorgal­mas tagsága, akikkel érde­mes lenne erre a nagy re­konstrukcióra vállalkozni. Akad itt azonban tenni való más helyeken is. Né­hány héttel ezelőtt a Körö­sök vidéke Területi Szövet­ség elnökségi ülésén átte- kintètte a sertéstenyésztés és hizlalás helyzetét. Több megállapításra jutott a tes­tület. Ezek közül a hagyo­mányos technológiával üze­melő telepeket említették, melyek rekonstrukcióra szorulnak. A felújítástól azonban „fáznak” a szövet­kezetek, mert ezek a telepek szétszórtak, nincsenek ellát­va közművekkel, szociális létesítményekkel úgy, mint a korszerűek. Nincs ide ve­zető műút, legtöbbjükben még villanyvilágítás sincs. Felújításukhoz nem valószí­nű, hogy hozzáfognak. Ezért a rekonstrukció a korszerű szakosított telepekre irányul. A kocaférőhelyek és a ma­lacnevelés körülményeinek jobb biztosításával a vésztői telepről többek között 9 ezer sertés helyett évi 14 ezret lehetne értékesíteni. Igen ám, de ehhez ismét anya­giakra lenne szükség. És ez nem is kevés: 25 millió fo­rint. De ebből a pénzből nemcsak a telepet korszerű­sítenék, hanem megoldanák a trágya és a híg ürülék el- öntözését is. Máshol ezek­ben a dolgokban már előbb­Szakmunkás- vizsga a FÉKON-ban A FÉKON Ruházati Vál­lalat immár két évtizede kép­zi szakmunkástanulóit nap­pali és felnőtt tagozaton. Az elmúlt héten Békéscsabán 16 fehérneműkészítő tanu­lót avatott szakmunkássá az Állami Szakmunkásvizs­ga Bizottság. Kiemelkedően szép volt a tanulók gyakor­lati vizsgamunkája. A ta­nulók többsége komolyan vette, amit három évvel ez­előtt célul tűzött maga elé, szorgalmasan tanult, hogy a választott szakmát minél jobban elsajátítsa. Jelesre vizsgázott Borbély Teréz, jó minősítést három tanuló, közepes minősítést 12 ta­nuló kapott. A vállalat a szakmunkás- képzésben két éve női sza­bó szakma oktatására állt át. Női szabó szakmában a gyárban most vizsgáztak el­ső alkalommal. Az első „fecskék” a felnőtt hallga­tók voltak. A napokban ti­zenkilenc felnőtt korú dol­gozót avatott női szabó szakmunkássá a vizsgabi­zottság. Jeles szakmunkás­bizonyítványt kapott Balas- kó Lajosné, Balogh Viktor- né, Ilyés Istvánná és Mol­nár Jánosné. Jó minősítést 13, közepes minősítést két dolgozó kapott. * re járnak. Vésztőn lényegé­ben a szűkös anyagi helyzet kényszerítette a szakosított telepieket eddigi egy helyben topogásra. A vésztői kibontakozásnak van még egy alternatívája: ez a juhászat. Jelenleg 5 ezer anyajuhot tartanak, pe­csenyebárányt értékesítenek. Több ezer hektár legelővel rendelkeznek, amely lénye­gében meghatározza a gazda­ság esetleges fejlesztésének irányát, s azt történetesen, hogy ezen a területen a bir­kával érdemes foglalkozni. Tervbe vették a juhászat fejlesztését. A következőkét esztendőben 5 ezerről 10 ezerre szeretnék növelni az anyaállományt. Ehhez épü­letberuházás szükséges. Ez ismét pénzkérdés. *8* Vésztőn a középtávú, a két évvel ezelőtt jóváhagyott programnak megfelelően lu­cernaliszt és táptakarmányt előállító bázist létesítenek. A kivitelezést tavaly kezd­ték, az idén fejezik be tár­sulásos alapon. Innen látják majd el takarmánytáppal Vésztő, Bélmegyer, Körös­újfalu és a körzetébe tarto­zó többi szövetkezetét. Min­denhol és mindenben a helyi lehetőségek jó kihasználását keresik, a Központi Bizott­ság márciusi határozatának megfelelően társulás, együtt­működés formájában. Mivel szabad erőforrásai­kat lekötötte a társulás — nem is nagyon bővelkednek ilyen alappal —, így a ser­téstelepi rekonstrukcióra és a másik két feladatra — lát­va az idei év növénytermesz­tési drámáját — nem való­színű, hogy valami is jut. Ok az idei évben remény­kedtek. Jó munkájuk ered­ményeként szerették volna magukhoz ragadni a kezde­ményezést, fejlesztési alapot képezni a növénytermesztés eredményeiből. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sike­rül. Ahhoz, hogy ez sikerül­jön, bizonyos feladatokat el kell látniok, mert a víz jövőre is tönkreteheti vaskos reményeiket. A jövő érdekében tett vésztői lépések, intézkedések a kibontakozás képét rajzol­ják az ember elé. Nagyszerű emberek a vésztőiek, mert legszebb emberi tulajdonsá­gaikat mutatják a határ drá­maiságát látva. A több ter­melésért, a népgazdaságnak oly fontos élelmiszerekért újabb terveket szőnek. Na­gyon bíznak a sikerben, hi­szen a vésztői határ, s ma­ga az állattenyésztés és a gé­pesítés — a 2500 hektár tra­gédia kivételével — szebb, többet ígérqbb a tavalyinál. Dupsi Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents