Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

---------------------------------------------IgHilUfcfiTtl Ú jra lámpaügy €► 1978. június 1L, vasárnap Míg anyu és apu dolgozik Menet közben Méhkerékről, Kardosról és Örménykűtrél Hogyan szolgálják, lát­ják el feladatukat az ÁFÉSZ-ék és a községek­ben működő tagbizottságok? Erre a kérdésre keresnek választ a MÉSZÖV dolgozói ezekben a hetekben, ami­kora sorra benyitnak a te­rület illetékes párt- és ta­nácsi szervek vezetőinek aj­taján. Menet közben tájé­kozódnak, melynek során nemcsak a lakosság alapvető cikekkel való ellátását te­kintik át, hanem a kereske­delempolitikából adódó tervezett fejlesztések meg­valósítását és az év köz­ben jelentkező fejlesztési igények teljesítésének le­hetőségeit is. A beszámoltatási mun­kamódszer kezd általánossá válni a párt- és tanácsi szervekben. Mind több helyről érkezik olyan hír szerkesztőségünkbe, hogy a községek, városok, választott testületéinek vezetői be­számoltatják a területükön működő fogyasztási szövet­kezetek elnökeit: milyen in­tézkedéseket tettek a lakos­ság ellátásának javítására, elsősorban az alapvető cik­kekből konkrét terület­megjelöléssel, mit szándé­koznak tenni a megnöveke­dett igények kielégítésére? Milyen a boltok állapota, felszereltsége, szükséges-e valahol, valamilyen irány­ban a fejlesztés, esetleg új üzletek nyitása, meglevők szakosítása, átalakítása, hogy feladatukat az eddigi­eknél jobban láthassák el? A szerzett tapasztalatok alapján már eddig is szá­mos intézkedés született. A tej és tejtermék, valamint a húskészítmények árusításá­nak biztosítására hűtő­kamrákat építettek, nagy teljesítményű hűtőládákat, mélyhűtő pultokat, a ki­sebb forgalmú helyeken hű­tőszekrényeket helyeztek üzembe. Máshol, így Méh­keréken, a falu iparosodá­sában bekövetkezett válto­zás szükségessé tett egy köz- étkeztetésre alkalmas kony­ha- és étteremkialakítást. Különböző alapokból már össze is szedték az anyagi fedezetet. A konyha és ét­terem kialakítása Méhkeré­ken elkezdődött. Sajnos, nem mindenhol a méhkerékihez hasonló gyor­saságai mennek előbbre a fogyasztói igények kielégí­tésében. Vannak községek — Kardos, örménykút —, ahol az alapellátás nehézkes. Tejből, húsból, kenyérből enyhén szólva nem megol­dott az ellátás. A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ ide nem kap szállítót. A tejipar és a (Sár­réti Tej TÖVÁLL, működé­si területén kívülinek tart­ja a két községet, pedig mind a kettő Békés megyé­ben van, Kondorostól né­hány kilométerre. De ide a napi 50 liter tej és a né­hány kiló tejtermék szállí­tása nem kifizetődő, de a termelt tej elszállítása igen! Szóval, vannak még gon­dok a mindennap szüksé­ges cikkek falura szállításá­ban is. Ha valamit nem le­het kapni ezekben a boltok­ban, nem biztos, hogy an­nak egyenesen az ÁFÉSZ- ek az okai. Az ÁFÉSZ-ek sik cikket árusítanának, ha a nagykereskedelem gon­doskodna az áru terítéséről. Meglátásuk szerint az áru- terítést alárendelték az üze­mi, vállalati érdeknek. Ér­demes lenne az érdekek kö­zött végre rendet tenni, mert bizonyára nem lehet igaz, hogy egyik-másik nagykereskedelmi szállítót a kardosi és a örménykúti fuvar tenné veszteségessé. Visszatérve a Sarkadi ÁFÉSZ méhkeréki pótlóla­gos beruházására, az előbbi szemlélettel erről csak azt mondhatjuk, kútba dobták pénzüket. Hát igen, mert egy kisforgalmú étterem és konyha fenntartása nem jövedelmező. Mégis meg­nyitják, mert az ellátásról gondoskodniok kell, s ezért ott ők a terület felelősei. D. K. Csütörtöki számunk­ban fenti címmel meg­jelent írásunkra gyors, alapos és szemléletes választ kaptunk, ame­lyet az alábbiakban tel­jes terjedelmében köz­lünk. Felmerült ben­nünk a válasz elolvasása után is, hogy nem lehet­ne-e egyszerűbben? De leghelyesebb, ha vitán felül álló bíró: a gya­korlat dönt. A Bartók Béla út—Dózsa György út—Szabadság tér csomópontjában üzembe he­lyezett jelzőlámpáról. 1 forgalomirányító jelzőberendezés telepítése A 44. számú utat teher­mentesítő út kiépítésével (J ókai—Petőfi—Bartók— Bajza—Bánszki u.), illetve a KISZ-tábori lakótelep gyors fejlődésével jelentősen meg­növekedett a forgalom a Bartók Béla út—Szabadság tér kereszteződésében. Az 1977. őszén végzett forga­lomszámláláskor — csúcs- forgalmi időszakban — a csomóponton áthaladó jár­művek száma elérte az 1300 személygépkocsi-egységnek megfelelő értéket. Ez a for­galomnagyság a 44. számú út átkelési szakasza korszerűsí­tésének idején várhatóan ugrásszerűen meg fog nőni, hiszen az átépítési munkák miatt a gyulai, illetve Ro­mánia felé irányuló forga­lom a 44/a jelű úton zavar­talanabba tudja elérni úti­célját. A megállapított for­galomnagyság feltétlenül in­dokolta a forgalomirányító jelzőberendezés megépítését, mivel csúcsidőszakban az alárendelt irányokból — az. „Állj ! Elsőbbségadás kötele­ző” jelzőtáblával szabályo­zott Dózsa György út felől, valamint a Szabadság tér fe­lől — a forgalom nem tu­dott áthaladni a keresztező­désen, a Bartók Béla úton haladó erős forgalomáramlás miatt. Természetesen a jel­zőlámpa bevezetésével a forgalombiztonság is meg­nőtt, mert a különböző irá­nyú jármű- és gyalogos­mozgásokat időben szétvá­lasztja, az ütközési lehetősé­geket kizárja, illetve mini­málisra csökkenti. fl forgalomirányító jelzőberendezés jellemzői A helyszín forgalmi adott­ságainak megfelelően (egy napon belül az áthaladó forgalom nagyságának gya­kori változása) járművek ál­tal vezérelt berendezés ke­rült beépítésre. A járművek szempontjából az a követke­zőket jelenti: ha valamennyi iráiiyból folyamatosan ér­keznek a járművek, a be­rendezés a következő sor­rendben ad szabad jelzést: a) A Szabadság tér felől egyenesen a Dózsa György út felé, jobbra a Bartók Bé­la út felé, balra a Bánszki utca felé, valamint vissza- kanyarodási lehetőség a Sza­badság tér irányában. b) A Bánszki utca felől egyenesen a Bartók Béla út felé, jobbra a Szabadság tér felé, balra a Dózsa György út felé. c) A Dózsa György út fe­lől egyenesen a Szabadság tér felé, jobbra a Bánszki utca felé, balra a Bartók Béla út felé. d) A Bartók Béla út felől egyenesen a Bánszki utca felé, jobbra a Dózsa György út felé, balra a Szabadság tér felé. Ekkor az egyes szabad jel­zések hossza az érkező jár­művek számától függően au­tomatikusan változhat, egy minimális értéktől, egy má­sik meghatározott maximá­lis értékig. Így például a Bánszki utca felől érkezők részére 20 másodperc és 42 másodperc között alakulhat a járműigénytől függően. Valamennyi esetben a jobb­ra kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell biztosítani­uk az általuk keresztezett gyalogátkelőn áthaladóknak mivel egy időben kapna! szabad jelzést. Kisforgalmú időszakba! ha valamelyik utca felől nincs áthaladási igény, ak­kor a forgalom meggyorsítá­sa érdekében a berendezés „kihagyja” azt az irányt nem ad ki szabad jelzést. Ha nem érkezik jármű a cso­mópontba, akkor a Szabad­ság tér felől látható szabad jelzés, mindaddig, amíg va­lamelyik irányból jármű nem érkezik. Ilyenkor a beérke­ző járműveknek öt másod­percen belül szabad jelzési biztosít a készülék. A csomópont kijelölt gya­logátkelőhelyein áthaladni szándékozó gyalogosoknak jelezni kell átkelési igényü­ket, a gyalogos-jelzőlámpák oszlopán elhelyezett nyomó­gombok megnyomásával. A gyalogosáthaladási igény elfogadását a nyomógomb alatt megjelenő fehér fény igazolja. Tehát, ha a nyo­mógomb alatti izzó világít, már nem szükséges a sza­bad jelzés kérése a gyalog- átkelőhelyen. A gyalogosoknak szóló zöld jelzés — ha járműátha­ladás is van — nem jelenik meg azonnal, hanem a szá­mozott sorrend szerint kap­nak szabad jelzést, ha a nyomógombbal jeleztek. A kijelölt gyalogátkelő zöld jelzésével egy időben kap­nak szabad utat a jobbra kanyarodó járművek is, me­lyek keresztezik a gyalogo­sak — szabad jelzéssel vé­dett — forgalmát. Ez eset­ben mindig a gyalogosoknak van elsőbbségük, s így nyu­godtan és folyamatosan ha­ladhatnak át. Például a rendőrség épü­letétől a Nemzeti Bankhoz szabad jelzésben átkelő gya­logosokat keresztezi a Sza­badság térről a Bartók Béla útra jobbra kis ívben ki­forduló jármű. Ha jármű nem érkezik egyik irányból sem, a nyomógomb benyo­másával a gyalogosok öt má­sodperc múlva megkapják a zöld jelzést. Előzzük meg a vízi tragédiákat! Az utóbbi néhány napban ijesztően megsokasodtak a vízi tragédiákról szóló hí­rek: most rögzítették a rend­őri szervek az idén történt 78. vízbefúlás adatait. — önmagában is megdöb­bentő ez a szám, s még in­kább az, ha figyelembe vesz- szük, hogy még június dere­kánál sem tartunk, hogy még hátra van a nyár — mondta Bohár János rendőr alezredes, az Országos Rend­őr-főkapitányság közbizton­sági csoportfőnök-helyettese. A vízi tragédiák elkerülhetők lettek volna, ha a szerencsét­lenül jártak betartják a für­dőzéssel kapcsolatos írott, jogi és a legelemibb íratlan szabályokat. — Felnőtteknek, fiatalko­rúnknak, gyerekeknek egy­aránt tudniuk kell: tilos fü­rödni a hajók közlekedési útvonalában; a hajók és a hajóutat jelző bóják köze­lében; a hajókikötők és ha­jóállomások területén; hidak, zsilipek, komp- és révátkelő­helyek százméteres körzeté­ben; az egészségre ártalmas vizekben; a kijelölt fürdőhe­lyek kivételével a határvi­zekben és a városok belterü­letén levő vizekben és min­den olyan helyen, ahol ezt tiltó tábla jelzi. Tilos a köz­lekedő hajókról, a hajóutat jelző bójákról, a hidakról, és más építményekről vízbe ug­rálni! — A vízi szerencsétlensé­gek, halálesetek megelőzésé­ben mindenkinek van fel­adata: az állami, a gazdasá­gi, a társadalmi szerveknek és az egyes állampolgárok­nak egyaránt. Különösen fontos, s ezt nyomatúkkal ké­rik a Belügyminisztérium il­letékesei, hogy az emberéle­tért érzett felelősségben osz­tozzanak a pedagógusok, az úttörők, a KISZ-esek, az üdülők lakói, a táborozok, önkéntes segítők. Az üdülők­ben is meg kell találni a módját az ott vakációzó gyermekek úszásoktatásának, a felnőtteket pedig megfele­lően tájékoztatni kell a kör­nyék vizeinek sajátosságai­ról. — A kijelölt fürdőhelye­ken, a strandokon párforin­tos belépőjegyet kell váltani, de megéri, mert ezeken a helyeken mindenhol szerve­zetten gondoskodnak a für- dőzők védelméről, az eset­leg bajbajutott emberek mentéséről. — A folyóvizekben, vízfo­lyásokban, természetes és mesterséges tavakban füröd­ni csak a kijelölt fürdőhelye­ken, és azokon a területeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá. A területileg illetékes tanácsok minden év május 15-ig a fürdésre alkalmas vizeken kijelölik a fürdőhe­lyeket. Ezek határait a par­ton fehér alapú, piros „Ki­jelölt fürdőhely” feliratú táblákkal, a vizeken bóják­kal jelölik — mondotta Bo­hár János. « A Jászberényi Hűtőgépgyár két óvodájában és egy bölcsődéjében mintegy ötszáz gyermeket helyeztek el, és ezzel teljes mértékben megoldották a családos dolgozóiknak gondjait (MTI-fotó — Király Krisztina felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents