Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
1978. június 11., vasárnap o Másodszor rendeznek tárlatot Miskolcon — a diósgyőri várban — az amatőr képzőművészek. Az idei vártárlatra a miskolci szakkörök fiataljain kívül Budapestről, Szentendréről, ózdról, Székesfehérvárról érkeztek ifjú képzőművészek (MTI-fotó — Herényi László felvétele — KS) Ifjúsági klubvezetők képzése Békéscsabán Vasárnap este érkeznek a megye ifjúsági klubjainak vezetői a békéscsabai KISZ- táborba, hogy részt vegyenek a szerdáig tartó képzés előadásain. A működési engedéllyel még nem rendelkező klubvezetők hétfőn a köz- művelődési törvénnyel, az intézményhálózattal és a kiscsoportok sajátosságaival kapcsolatos ismereteket hallgatnak. Kedden az ország ifjúsági klubmozgalmá- nak helyzetéről beszél Har- sányi László, a KISZ KB munkatársa, majd közös fórumot rendeznek a hallgatók és a különböző társadalmi és érdekképviseleti szervek munkatársai. A tanfolyam utolsó napján, szerdán gyakorlati tudnivalókat ismernek meg a klubosok, majd Cs. Tóth János, a KISZ KB munkatársa kihirdeti a VIT ’78 Kuba pályázat eredményeit. A már vizsgázott klubvezetők továbbképzésén a klubok demokratizmusáról, a klubvezetés pszichológiájáról, a Balázs Béla Stúdió közművelődési programjáról, klubkísérletekről hallgatnak előadást. Javítják a megye útjait Sebészorvosok tudományos ülése Békéscsabán A Magyar Sebész Társaság Dél-magyarországi Csoportja és a Békéscsabai Városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intézménye sebészeti osztálya június 10- én, tegnap Békéscsabán, az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóság előadótermében tudományos ülést rendezett. Ezen részt vett dr. Kulka Frigyes, a Szegedi I. számú Sebészeti Klinika professzora, dr. Imre József, szintén a Szegedi I. számú Sebészeti Klinika professzora, továbbá a dél-magyarországi csoporthoz tartozó kórházak sebészeti osztályainak vezető orvosai, és szakorvosok. A tudományos tanácskozás üléselnöki tisztét professzor dr. Kulka Frigyes, és dr. Viszt József, a békéscsabai városi kórház osztályvezető főorvosa töltötte be. A tudományos ülés témája ezúttal a gyomor-, bélrendszer megbetegedései, a fekély, gyulladás, daganat, fejlődési rendellenesség differenciált diagnosztikája, s műtéti gyógyítása volt. Zömmel fiatal orvosok tartottak előadást, az orvosi gyakorlatban ritkábban előforduló eseteket ismertetve, elemezve. Az elhangzott előadások után hozzászólások, vita, majd összefoglaló következett. A tudományos ülésen megyénk több orvosa is tartott előadást. Befejeződött a tanítás a középiskolákban Az általános iskolásoknak már egy hete tart a nyári vakáció, szombaton pedig befejeződött a tanítás a középiskolák I—II—III. osztályosainak is. A bizonyítvány- osztásra mindkét iskolatípusban június 10—20 között, a tanévzárókon kerül sor. Először kap középiskolai bizonyítványt az országban a gimnáziumok 22 ezer és a szakközépiskolák 30 ezer, az első osztályt befejezett tanulója. A II. osztályt a gimnáziumokban 22 ezren, a szakközépiskolákban 27 ezren, a III. osztályt a gimnáziumokban több mint 23 ezren, a szakközépiskolákban pedig 26 500-an fejezték be. Az I. és a II. osztályokba a tavalyinál 2—2 ezerrel többen jártak. A főváros középiskoláiban összesen 37 ezer I—II—III. osztályos diáknak kezdődött el a vakáció. Már ismertté vált a jövő tanév beosztása is. Az oktatási miniszter utasítása értelmében az 1978/79-es tanév szeptember 4-én, a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Az első tanítási nap: szeptember 5-e. Az általános iskolások és a gyógypedagógiai intézmények tanulói 1979. június 15-ig tanulnak. A középiskolák I—II—III. osztályosainak június 9-én lesz az utolsó tanítási nap, a IV.-esek pedig május 12-én ballagnak. Az érettségizők írásbeli vizsgái a középiskolákban május 14-én, a dolgozók középiskoláiban pedig május 28-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga' időpontja: május 21—22. A téli szünet az alsó fokú és a középiskolákban 1978. december 22-től 1979. január 3-ig, a tavaszi szünet 1979. április 5-től április 17-ig tart. Az elmúlt tél mintegy 60 millió forint kárt okozott Békés megye állami útjaiban. Boros Józsefnek, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága vezetőjének tájékoztatása szerint a helyreállítási munkák Hunya és Gyoma környékén, Békéscsaba és Szabadkígyós között, Mezőberényben a vasútállomáshoz vezető úton befejeződtek. A Szarvas— Endrőd közötti út 10 kilométeres szakasza augusztus közepére készül el. Köröstarcsa és Körösla- dány között a 47-es utat helyreállítják, egyúttal 6 méterről 7 méterre szélesíRákóczi-emlékek Pannonhalmán Sok Rákóczi-emléket őriznek a pannonhalmai levéltárban és könyvtárban. A legértékesebb darabokat kiválogatták és a főkönyvtárban levő üvegvitrinekben kiállították. Igen becses dokumentumok a Rákóczi-szabadság- harc alatt megjelent hadi újságok, összesen hat példány jelent meg különböző városokban, amelyeket a kuruc seregek elfoglaltak. Megőrizték az 1705. szeptember 29-i szécsényi országgyűlés szövetséglevelét Rákóczi Ferenc és a rendek közötti megegyezésről, a szöveg alatt olvasható a fejedelem, Bercsényi Miklós, Forgách Simon és Telekesy István egri püspök aláírása. Ugyancsak megtalálhatók itt az 1707-es ónodi országgyűlés cikkelyei is. Zrínyi Ilona koporsójának egy darabját díszes ereklyetartóban őrzik. Értékes emlék‘az a levél, amelyben Bártfa városának vezetői 1708 decemberében támogatásukról, hűségükről biztosították a fejedelmet. Rákóczi híres „Kiújulnak a nemes magyar nemzet sebei” című kiáltványából két ; ! példányt őriznek Pannon halmán. tik, buszmegállókat és jár- műpihenőhelyeket is létesítenek. A munka júliusban fejeződik be. Sarkad—Kötegyán és Üj- szalonta környékén 20 kilométeres szakaszon csaknem járhatatlanná vált az út. A helyreállítás elkezdődött, burkolat-megerősítésre is sor kerül. A tavaszba nyúló télies időjárás miatt a helyreállítási munkákban csaknem egyhónapos lemaradás következett be. A közúti igazgatóság és a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat eddig is nyújtott, valamint szombat-vasárnapi műszakok szervezésével igyekezett a munkákat meggyorsítani és a lemaradást várhatóan júliusig pótolja. II szolgáltató szövetkezet életéből A szolgáltató szövetkezet KISZ-alapszervezete — egy korábban kötött közös munkaterv alapján — a közelmúltban kétnapos kirándulást szervezett a 10-es számú általános iskola patronált úttörőraja számára. A programban számháború, szalonnasütés és vidám játékok szerepeltek. A 33 úttörő ma is hálásan emlékezik az élményekben gazdag kirándulásra. * * * A szövetkezetek Gyopár klubja segítségével kéthetenként cserélődő kiállítási anyaggal minitárlatot rendeznek a Tanácsköztársaság úti szolgáltatóház férfifodrász-helyiségében. Első alkalommal Bagi Klára budapesti fotóművész, az Új Tükör munkatársa alkotásait mutatták be. A szövetkezet vezetői ily módon igyekeznek bemutatni és népszerűsíteni ismert képző- és fotóművészek alkotásait. B. S. E. Nemrégiben két kölyke született Pécsett, a Mecseki Állatkertben tartott indiai farkasnak, de az nem nevelte rendesen kicsinyeit. A gondozók a Borcsa nevű fehér pulira bízták a farkaskölyköket, s az elfogadta őket (MTI-fotó, Bajkor József felvétele — KS) Hétfőtől: Kedvezményes tüzelőolaj árusítás Az ÁFOR az idén is folytatja a hagyományt, hétfőtől 800 üzemanyagtöltő állomáson és ásványolajterméket árusító kirendeltségén, továbbá 2500 viszonteladójánál megkezdődik a háztartási tüzelőolaj nyári kedvezményes árusítása : literenként 60 fillérrel olcsóbban kapják a vásárlók. A dolgozók és a nyugdíjasok kedvezményes tüzelőutalványaira is érvényes az olcsóbb ár. A 600 Ft-os utalványra 400, a 900 Ft-os utalványra pedig 600 liter háztartási tüzelőolajat adnak. Az érvényes tűzrendé- szeti szabályok szerint, a lakásban 50 liter, a kertes házak fészereiben 600 liter háztartási tüzelőolajat, a pincében pedig 1 hordóval tárolhatnak a vásárlók. Az olajtüzelésű központi fűtésű kazánokkal rendelkező társasházak föld alatti tárolótartályaiban több ezer liter tüzelőolajat raktározhatnak. Az ÁFOR felkészült a kedvezményes akcióra, s töltőállomásain, telepein ennek megfelelően hétfőn 2,10-ről 1,50 Ft-os árra állítják át a háztartási tüzelőolajat kimérő kútoszlopok számlálószerkezeteit. A szociológiai társaság D árt- és állami vezetők jelenlétében az alapszabály elfogadásával, a tisztségviselők megválasztásával és a kulturális miniszter előadásával az idén májusban megalakult a Magyar Szociológiai Társaság. Nem publicisztikus túlzás, amikor politikailag is és a tudomány szempontjából is jelentős eseménynek tartjuk a megalakulást, amely egy sok viszontagságot megélt „fiatal” tudomány — úgy lehet — végleges nagykorúsítását jelentette. Egyben elismerését annak a hasznos és társadalmilag fontos tevékenységnek, amelyet a hazai szociológia az elmúlt egy-két évtizedben végzett. Amikor a magyarországi szociológia koráról beszélünk, nem véletlenül tesz- szük idézőjelbe a „fiatal” jelzőt. A kezdetek ugyanis majd nyolcvan évre a századfordulóra nyúlnak visz- sza. Tiszteletreméltó és a mai szociológia által is vállalható volt az akkori indulás. Különböző polgári irányzatok és néhány marxista ihletésű társadalomtudós az évszázad kezdetén megalakította a Társadalomtudományi Társaságot. A társaság — folyóiratával, a Huszadik Századdal egyetemben — hamarosan a baloldali gondolkodók és politikusok egyik fontos fórumává változott. Tagjai elméleti munkásságának, a magyar valóságot elemző írásaiknak, előadásaiknak nem csekély szerepe volt az 1918-as forradalmak iedológiai előkészítésében. Mint szellemi alkotóműhely pedig a magyar és egyetemes tudomány jelentős egyéniségeit (Lukács György, Szabó Ervin, Varga Jenő, Mannheim Károly, Hauser Arnold, a Polányi testvérek stb.) a forradalmak társadalomelméletileg felkészült politikusait (Já- szi Oszkár, Ágoston Péter, Szende Pál, Kunfi Zsig- mond, Pogány József, Rónai Zoltán, Fogarasi Béla stb.) nevelte fel. Ez a nyilvánvaló és többnyire politikailag is kifejeződő baloldali és marxista töltés diszkreditálta a bekövetkező ellenforradalom szemében a szociológiát. Nemcsak neves tudós-politikus művelői kényszerültek emigrációba, hanem magát a tudományágat is száműzték a tudományok pantheonjá- ból. A húszas-harmincas években történtek ugyan konzervatív kísérletek társadalomtudományos vizsgálatokra, egyesület is alakult — tudatosan kerülve a „szociológia” kifejezés használatát minden területen —, a világos rendezőelmélet és társadalmi elkötelezettség híján azonban nem volt képes az igazi problémák fel- térképezésére, a hazai jelenségek mögött a lényeg feltárására. A harmincas évek közepén mégis megmozdult valami: a szociális kérdések iránt érzékeny írók és értelmiségiek szociográfiát, irodalmi eszközökkel társadalomvizsgálatot kezdtek művelni. A kommunista Földes Ferenc, Jahn Ferenc, valamint Bálint György és mások megteremtették a munkásszociográfia műfaját az ipari proletariátus lázító életviszonyait ábrázolva. A népi írók (Erdei Ferenc, Darvas József, Veres Péter, Szabó Pál és mások) Magyarország felfedezése sorozata és más szociográfiái pedig a parasztság, az azonnali változásra érett vidék- és birtokviszonyok sürgetését tudatosították. Ez a lendület — az emigrációból hazatértek segítségével — a felszabadulás után is folytatódott egy ideig. A szociológia elméleti tisztázatlanságai, a marxista szociológia kidolgozatlansága és a dogmatikus pártvezetés türelmetlensége azonban hamarosan felszámolták az ígéretes intézményi kezdeteket és tudományágunk újra téli álomba merült. Csak a 60-as évek elején, nem minden vajúdás, vita és kitérő után nyílt újra lehetőség a folytatásra. A fejlődés azóta folyamatos, és egyre gyorsuló iramú. Akadémiai és más intézetek, egyetemi tanszék — remélhetőleg a közeljövőben tanszékek —, vállalati és egyéb kutatóhelyek alakulnak. Miért ez a gyors fejlődés? Mi teszi a szociológiát számunkra fontos társadalomtudománnyá? Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság most megválasztott elnöke egyik nyilatkozatában reálisan, mindenfajta túlzástól mentesen határozta meg a társadalomtudományok ezen ágának funkcióját: „A szociológia bizonyos értelemben navigációs tudomány. Mi a navigátor feladata? Sem a parancsnok, sem a kormányos tisztjét nem tölti be. Nem rajta múlik, hogy honnan indul, mikor indul útjára a hajó, nem ő tűzi ki úticélját. Arra való, arra kell törekednie, hogy mindenkor megbízható választ tudjon adni a kérdésre, hogy mi a hajó helyzete, hol jár és merre halad, milyen útvonalon juthat el leghamarabb és legbiztosabban legközelebbi úticéljához”. O most alakult társaság az elődök nyomdokain is haladva mindenekelőtt a magyar marxista társadalomtudományi kutatás élő hagyományait folytatja. Korunk társadalmi kérdéseinek — más társadalomtudományi ágakkal együttesen végzett — feltárásával, a már elérteket új eredményekkel gazdagítván kívánja a szocialista társadalom építését szolgálni. T. K. Halpusztulás a Sirató-holtágban Május végén a halőrök és a horgászok jelezték, hogy a gyomai Sirató-holtágban haltetemek jönnek fel a víz színére. Gulyás György, a Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei intéző bizottságának (I. B.-nak) a titkára Balázs Lajossal, a halgazdálkodási szakbizottság tagjával és a Gyoma nagyközségi Tanács szak- igazgatási szervének a képviselőjével szemlét tartott és megállapította, hogy jelentős a kár. Becslés szerint mintegy 40—50 mázsa hal pusztult el, mégpedig pontyféle, növényevő és ragadozó. egyaránt. Az I. B. intézkedett a haltetemek összegyűjtésére, elásására. Vízmintát küldött a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósághoz, haltetemmintát pedig az Országos Állategészségügyi Intézetbe. A vízügyi igazgatóság az I. B. kérésére 80 centiméter szintű vízcserét hajtott végre. A halpusztulás okára csak a víz- és haltetemvizsgálat megállapítása alapján lehet következtetni. Ha a víz vegyszerrel való fertőződése idézte elő a bajt, az I. B. — egyelőre ismeretlen tettes ellen — feljelentést tesz. Az idén pedig a veszteség pótlására a tervezettnél több halat telepít majd a Sirató- ba, a megye egyik legkedveltebb horgászvizébe. P. B.
