Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

1978. június 8., csütörtök o / Munkában a növényvédő gépek A vörös borok hazájában, Villányban, a Villány—Mecsekal- jai Borgazdasági Kombinát ezerhektáros szőlőterületén dol­goznak a növényvédő gépek. Egyes kártevők elleni védekezés csak dús permedével hatásos, ezért földi gépekkel kell elvé­gezni a szétszórását (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Több üveg exportra Változik a méhkeréki világ Exporttermékeink verseny- képességét és gazdaságossá­gát növeli az Üvegipari Mű­vek a megmunkálás, a to- vábbfeldolgozás arányának javításával. Az eddig alap­anyagként értékesített tábla­üvegnek négy-ötszörösét éri a megmunkált termék, a kü­lönféle hőszigetelő üveg, az üvegajtó és az üvegportál. Ezért az ötödik ötéves terv­időszak végére megkétszere­zik a feldolgozott síküvegek termelését. Településeink nagy-nagy gondja, hogy a gyors fejlő­déssel egy időben a kő, a beton, az új épületek kiszo­rítják az üde színfoltot, kel­lemes környezetet adó, s a levegőt tisztán tartó zöld­területeket. Valamennyi vá­rosunk, nagyobb települé­sünk közül ez a megállapí­tás talán a megyeszékhelyre, Békéscsabára áll leginkább. Békéscsabán mindehhez tár­sul a viszonylagos csapadék­szegénység, s az, hogy a vá­ros öntözési lehetőségei az igényeket egyáltalán nem elégítik ki, és ezt a helyze­tet az Élővíz-csatorna az ismert okok miatt nem hogy javítaná, még rontja is. A helyzet sivárságának jellemzését sajnos oldalakon keresztül lehetne folytatni, ehelyett azonban azt kell fölmérnünk, amit az adott körülmények között tehe­tünk. Az egyik az, hogy a zöldfelületeket tudatosan és tervszerűen növeljük, ehhez tudni kell, hogy az 1976-os felmérések szerint Békéscsa­ba összes zöldfelülete mint­egy 1 millió 354 ezer négy­zetméter volt, aminek 90 százalékát borították gyepek. Ez utóbbiak közül mindösz- sze egynegyed résznyit ke­zeltek korszerűen, belterje­sen. Mindezekből kitűnik, hogy a lehetőségek nem túl­ságosan nagyok. Elsősorban csak szárazságtűrő, port, gázt, füstöt elviselő növé­nyek, taposást elszenvedő fű­Más iparágak gazdaságos exportjához is jelentősen hozzájárul az üvegipar. A többi között jelentősen bőví­ti az élelmiszeriparnak szál­lítandó, úgynevezett csoma­golóüvegek gyártását. A konzervek jelentős részénél üveggel váltható fel a le­mezdoboz, ami éppen há­romszor annyiba kerül, mint az üvegedény. Ennek előnye az is, hogy többször felhasz­nálható. fajok kerülhetnek szóba az új telepítéseknél. Ugyancsak korlátozó tényező, hogy a gyepek kezeléséhez sem gép, sem ember nincs elegendő. Így az igazán korszerű és eredményt hozó gyepápolás feltételeinek nem is nagyon lehet eleget tenni. Ebben csak tudatosabb fejlesztő munka hozhat változást. ,A lakóhely környezetének fejlesztésében, szépítésében — ez talán az elmondottak­ból is kitűnik — óriási sze­repe van a lakosságnak. És ez az a második dolog, ami­ben még nagyot lehet előre­lépni. Békéscsaba mezőváros jellegű fejlődése hozta ma­gával azt, hogy viszonylag kiterjedtek azok a szabad területek, utcák, árokpartok, terek és üres telkek, ame­lyek jelenleg is meglehető­sen fa- és cserjeszegények, gyomos gyepfelületek te- nyészhelyei. Ezeknek felújí­tására, majd ezt követően rendszeres ápolására a vá­ros vezetősége a lakosság kezdeményezésére, öntevé­kenységére számít. A Szarvasi Öntözési Kuta­tó Intézetben már megkez­dődtek a munkálatok, ah­hoz, hogy a kutatók segítsé­get nyújtsanak a városban olyan fűfajok telepítéséhez, •amelyek nagyon jól megfe­lelnek az itteni viszonyok­nak. A nyár végi időszak különösen kedvez a fűmag­vetéseknek, hiszen a tél be­álltáig jól begyökeresedik a Gazdag gázmező Üllésen „Újból felfedezték” az ül- lési gázmezőt a nagy-alföldi kutató és fetáró üzem sze­gedi geológusai: a több mint egy évtizede megtalált réte­geknél ezer méterrel mé­lyebben rekordméretű újabb földgázrétegre bukkantak. Vastagsága az átlagos tizen­öt—húsz méter helyett meg­közelíti a négyszáz métert. A szakemberek megállapítá­sa szerint ez a gáztároló ré­teg geológiai szempontból összefügg a Szeged lakott te­rülete alatti szénhidrogéntá­roló rétegekkel. Kiterjedésé­nek meghatározására továb­bi nagymennyiségű kutató­fúrásokat végeznek. Annyi azonban máris megállapít­ható, hogy az üllési terület az ország nagyobb gázme­zőinek a sorába lépett elő. Idegenforgalmi tájákoztatá Idegenforgalmi tájékoztató kézikönyv jelent meg a ta­nácsi idegenforgalmi hivata­lok szolgáltatásairól. A 7. átdolgozott kiadásban meg­jelent 230 oldalas könyv ma­gyar és német nyelven is­merteti az országban műkö­dő 22 idegenforgalmi hiva­tal tevékenységi körét. A kézikönyvből megtud­hatja az érdeklődő, hol, mi­lyen szálláslehetőségeket kí­nálnak. A fizető-vendéglátó szolgálaton kívül részleges tájékoztatást nyújt a mote­lek, üdülőházak, turistaszál­lók és a kempingek hálóza­táról is. A kiadvány felsorolja az étkezési helyeket, ismerteti a rendezvényszolgálatot, fel­hívja a figyelmet az idegen- vezető- és tolmácsszolgálat­ra, s tartalmazza a valuta­beváltó helyeket is. Részle­tes tájékoztatást ad a nya­ralóhelyek legkülönfélébb szolgáltatásairól; beszámol a különleges programokról, a fesztiválokról és a folklór jellegű rendezvényekről. vetés, kisebb a felfagyás ve­szélye. Addig is azonban legalább tíznapos fordulóval ajánlatos rendszeresen ka­szálni az említett területe­ket, pusztítani a gyomokat, ami tulajdonképpen különö­sebb szakértelmet nem is kíván, és a házaknál még ma is megtalálhatók azok az eszközök — kézikaszák, sar­lók, gereblyék —, amelyek­kel jórészt önerőből is em­beribbé varázsolhatjuk kör­nyezetünket ! Négy évvel ezelőtt kezdő­dött meg intenzíven a Gyula környéki tanyák villamosí­tása. Régi kívánalomnak tett eleget ezzel a városi ta­nács és a DÉMÁSZ, amikor hozzákezdett ennek a fontos energiának a szétszórtan fek­vő tanyákba való eljuttatá­sához. Az első évben 14 ta­nyába vezették be a villanyt. Ezután minden évben újabb tanyák következtek, a bicerei határrészen 20, Szentbenede- ken és Sándorhe^.. en pedig 30 tanya. A tanács messze­menően figyelembe vette az itt élők szociális helyzetét, és ennek megfelelően anyagiak­kal is támogatta a hálózat- építést. Hogy milyen örömöt Kedvező időben, de rosszul időzített napra tettük a méh­keréki határjárást. A múlt héten még száz ágra sütött a nap, végre itt a meleg, a jó idő, s azt hittük, a hosszan tartó hűvös, csapadékos idő­járás után tartós is lesz. Té­vedtünk. Erre jöttünk rá már június 5-én, amikor szinte berobbant a jeges eső. Az ezt követő nap párás, fül­ledt levegőjében Méhkeré­ken találkoztunk Balogh Sán­dorral, a kamuti Béke Tsz elnökével, Thury György- gyel, a kamuti főagronómus- sal és a helybeli Balcescu Tsz elnökével, Orosz Mi­hállyal. Balogh Sándor és Thury György szinte már méhkeré­kinek számít, akárcsak gép­kocsivezetőjük, Mucsi János. Az utóbbi esztendőben né­hány alkalommal már bejár­ták a méhkeréki határt azzal a feltett szándékkal, hogy a Kamuton felhalmozódott szellemi tőkével és anyagi­akkal önzetlenül, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül se­gítenek az évek, évtizedek óta egy helyben topogó, jobb sorsra érdemes méhkeréki tsz-nek. Magam azzal a céllal men­tem Méhkerékre, hogy az emberi arc mimikájából, kü­lönös tűz fűtötte emberi szempárokból, a hosszú évek óta bizonyos befelé fordulás mind erőteljesebb kitárulásá- ból lássam, érezzem és köz­readjam, miként fogadták be Méhkeréken a Körösök Vi­déke Tsz-ék Területi Szövet­ségének kezdeményezését a gazdálkodás továbbfejleszté­sére? Apró, de nem jelleg­telen emberi érzéssel, tarta­lommal teli gesztusokat, ke­restem a kamuti és a méh­keréki emberek kedd dél­előttiében. És találkoztam — láttam, éreztem, szinte ta­pintottam — a kamuti, a Pénzügyminisztérium, vala­mint a megyei szervek kife­jezett segítségével sikeresen megújított szövetkezeti op­timizmussal. Honnan is pergessük visz- sza a történetet, hogy vala­mennyien érzékeljük a méh­keréki változásokat? Talán onnan, hogy tavaly e tsz búzaátlagtermése alig ha­ladta meg a 17 mázsát hek­táronként ! Kamuton viszont országosan a legtöbb búza termett. Méhkeréken év vé­gén megismétlődött volna a bevétel- és az alaphiány, ha a Pénzügyminisztérium egy gyors beavatkozással ezt nem előzi meg. összesen 5,5 millió Ft segítséget kapott a méh­keréki tsz. Hogy ez így ala­kulhatott, abban a szövet­ségnek, személy szerint Ba­logh Sándornak nagy érde­me volt, merj: a méhkerékiek nevében felelősséggel, bátran kezdeményezett. Különben a méhkeréki szövetkezet az el­múlt évtizedekben már olyan sok anyagi segítséget ka­pott az államtól, hogy ez az 5,5 millió már meg sem koty- tyanhatott a társadalomnak. okozott ez az itt élőknek, felesleges ecsetelni. A tanya­siak ,a hálózatépítés befeje­zése után mindenütt vendé­gül látták a villanyszerelőket. Nem is lehet csodálkozni ezen az örömön, hiszen a villamos energiával nemcsak fény költözött a tanyákba, hanem a televízió és a rá­dió jóvoltából a kultúra is közelebb került, nem beszél­ve a háztartási és a tanya körüli nehéz munkák meg­könnyítéséről. Dicséret illeti a DÉMÁSZ gyulai kirendelt­ségének szocialista brigád­jait, akik úgy vállalták ezt a munkát, hogy közben eleget tettek nem kis tervfelada­tuknak is. Amint azt Somi Attila, a Mondta is dr. Vendégh Fe­renc pénzügyminisztériumi főosztályvezető, hogy egy év múlva szeretné megnézni, jó kezekre bízta-e a milliókat? Kedves Vendégh elvtárs, sza­kítson időt, és jöjjön, nézze meg a méhkeréki tsz-t, amely ez évben a kritikus tavasz ellenére mit produ­kált és hogyan készül elért eredményeinek továbbfej­lesztésére. Egy pillanatra megszakí­tom a gondolat továbbvite­lét, mert a Balcescu Tsz köz­ponti épülete elé begördült a kamuti Béke Tsz terepjáró gépkocsija. A méhkeréki tsz elnöke ennyit mondott: — Bocsánat, egy pillanat­ra, megyék Sanyi bácsi meg Gyuri elé. Mindez spontán történt. Az elnök arcát látni kellett, sugárzott róla a tisztelet és a szeretet, a találkozás nagy öröme. S arra a kérdésre, hogyan fogadták egy évvel ezelőtt Méhkeréken a ka- mütiakat, egy igaz történetet mesélt. — Jóval az őszi búza ve­tése előtt találkoztunk elő­ször itt Méhkeréken. Én fris­sen választott elnök voltam. Amikor elmondták, azért jöt­tek, hogy a két tsz lehetősé­gét a mi javunkra fordítsák, kissé meglepődtem. Miért ér­deke Kamutnák, hogy Méh­keréken rendben menjenek a dolgok? Balogh elvtárs az­után megmagyarázta. Mi, Békés megyeiek kissé restell- - jük, hogy 1977-ben Méhkeré­ken termett országosan a legkevesebb búza, teremhet­ne-e több, de hogyan? Mi­lyen segítségre van szüksé­günk? ök tudták, hogy a mi lehetőségeink behatárol­tak. és korlátozottak. És az ezt követő napokban jött a vetőmag, GKF—2-es, a Szá­va és a Jubilejnaja, cserébe a mi hatodfokú Bezosztáján- kért. Jött a szakértelem, a ka­muti technológia és a tech­nika is. Ez év áprilisában Márk László főagronómus hektáronként 25 mázsa bú­zát becsült tsz-átlagban Méhkeréken. Most a virágzó kalászerdőt látva, Thury Gyuri attól tart, hogy a Száva meg a GKF—2-es bú­za Méhkeréken többet terem, mint Kamuton! A búza ha­talmasra nptt. A méhkeréki elnök egyáltalán nem kis növésű, de csak a feje lát­szik ki a vetésből. A búza­táblák csodájára járnak itt az emberek. Az 1100 hektá­ros kalászosnak háromne­gyed része egészen kiváló, a mélyebb fekvésű területeken a víz pusztítása miatt, meg ahová egyből nem futotta az erőből, gyengébb a vetés, de a 30 mázsát hektáronként ezek a táblák is megadják. Vannak táblák, ahol a búza átlaghozama ötös számmal kezdődik. De lesz ott még hatvan mázsa is hektáron­ként! kirendeltség vezetője elmon­dotta, a tanyavillamosítás az idén és a jövő években is tovább folytatódik. Rövide­sen Farkashalam, Szlányi, Nagyfenék, Szeregyháza, Bá­nom és a szanazugi tanyák villamosítására kerül sor. Itt 40 igénylő van. A tanyákon kívül a hobbikerteket is el­látják villanyárammal. Már eddig 8—10 telekre építettek vezetéket. A tanács célcso­portos beruházásból átlago­san 4 ezer forintot. ad ta­nyánként a munkák támoga­tására. Egy-egy épület villa­mosítása — a távolságtól függően — 4—10 ezer forint­ba kerül. Az idén a tanács­nak erre a célra 200—300 ezer forint áll rendelkezésre. Öröm volt hallani az el­ismerő szót azért, mert Thu­ry György a tápanyag-gaz­dálkodásban és a növényvé­delem szervezésében hajtha­tatlan volt. Arra biztatta méhkeréki kollégáit, hogy szervezzék meg a munkát és fogjanak hozzá. „Senki sem csinálja, miért mi kezdjük” — mondták. És amikor a gyulai járásban 4000 hektár gabona vegyszerezéséig ju­tottak a szövetkezetek, Méh­keréken 1000 hektáron be­fejezték a gyomirtást. — Gyurikám, igazad volt — álltunk meg egy hatalmas búzatábla mellett, mely a vegyszerezés végére maradt. — Ez a kontroll a tanulság levonására. Kell ennél nagyobb elis­merés? Aligha. S láttunk szép, gyommentes kukorica- táblákat, ölig érő rétet, ka­pátokat váró napraforgót, melyet a repce nagy foltok­ban vert fel, és kézi műve­lésű cukorrépát, mely nyo­mába sem lépett az iparsze- rűen termesztettnek. A méhkeréki határ ma más, egészen más, mint évekkel ezelőtt. Akkor egy- egy júniusi napon jégesőt óhajtottak, mért az Állami Biztosító nyújtotta kártérí­téssel elodázhatták az év vé­si veszteséget. Ma fordult a helyzet. A jó időt várják, és remélik, nem veri el szép munkájukat a jég. Ez most tragédia lenne. A Balcescu Tsz-ben na­gyon bíznak abban, hogy eb­ben az évben — a mostoha természeti adottság ellenére — kiugranak a megyei gyen­ge tsz-ék kategóriájából. Anyagi lehetőségeikkel a nö­vénytermesztés technológiai megalapozására törekedtek. Most terményszárítót építe­nek, tehergépkocsikat, MTZ- és Rába traktorokat vásá­roltak. Néhány speciális munkagép még hiányzik, Ka­muiról kölcsönöztek ilyene­ket. Ezzel, és a tagság szor­galmas munkájával elérték, hogy a környék tsz-ei közül egyedül náluk nincs vetet- len terület. Jaj, de nagy szó ez! Állattenyésztésen belül a juhászat fejlesztésével fog­lalkoznak saját erőből. Az ágazatra 2 millió forintot költenek. Az ütemre jellem­ző: tavaly a nyájban 1100 anya volt, most 2500, jövőre pedig 3500! S nem cifra pa­lotában, betonvárakban tart­ják a birkát, hanem a cél­nak megfelelő hodályokban, régiekben és felújítottakban. Van ott olyan is, amelyiknek a külső falát szalmabálákból rakták. A lehetőség kihasz­nálását célozták meg, nem is rosszul. Az egyszerű megol­dások célravezetőnek bizo­nyultak, nyilván ezért is fej­leszthetnek körülményeik kö­zött. Dél felé járt, amikor Me- zőgyán, Sarkadkeresztúr, Kö- tegyán és Sarkad határa mellől visszatértünk Méhke­rékre. A terepjáró gépkocsi motorjának nem tetszett' a leállás, mert utána még jó néhányat pöfögött. Bemele­gedett. A látottak bennünket is betüzesítettek, és még hosszan beszéltünk a határ­járásról, a kamuti és a méh­keréki tsz olyan közös, vál­lalkozásáról, melynek haszna a méhkerékieké marad. Dupsi Károly A Körösök Vidéke Tsz- ek Területi Szövetségé­nek kezdeményezésére június 14-én kilenc anyagilag erős, és kilenc mostoha körülmények között gazdálkodó tsz szocialista együttműkö­dési szerződést köt a kamuti és a méhkeréki tapasztalatok széles kö­rű elterjesztésére. Lakossági Kezdeményezésre számítva Ápoljuk füves területeinket, irtsuk a gyomot! Újabb tanyák kapnak villanyt Gyula környékén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents