Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

1978. június 8., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Nehéz percek a sorompó előtt Gyulán sok bosszúságot okoz, különösen a Henyei úti üze­mek dolgozóinak, a sűrűn leeresztett sorompó. Sokszor tíz percen túl is várakoznak a dolgozók. . Olvasóink nem egy esetben szóvá tették már ezt, de eddig érdemi intézkedés nem történt. Állítólag volt olyan elképzelés — és indokolt is lenne —, hogy itt a gyalogosok számára felüljáró épülne. Hasonló észrevételek érkeztek Orosházáról is. A megrongált járda Kun Zsigmond, Békéscsa­ba V. kerületében lakó ol­vasónk, a Ludwig utca és Tompa utca sarkán kialakult állapotról írt. A környék la­kossága és néhány vállalat ugyanis oda rakja le a sze­metet, figyelmen kívül hagy­va a tiltó táblát. A kenyér­gyári építkezés törmelékének elhordása után felújították ezt a járdaszakaszt, de azóta mintegy száz méter hosszon ismét összetört. Olvasónk, szemtanúja volt, amint má­jus 28-án két IFA tehergép­kocsi itt rakta le a nádtör­meléket, ráadásul a gyalo­gosjárdán állva. A járdasza­kaszon naponta több szár ember közlekedik, így nem közömbös annak állapota. Kun Zsigmond javasolja a környéken lakók nevében is, hogy az illetékesek kialakít­hatnának itt egy hivatalos szemétgyűjtőt, hiszen az itt lakóknak nincs hová vinniük az összegyűlt szemetet. A járda védelmére pedig el le­hetne zárni, vagy korlátozni ennek az útszakasznak a for­galmát. ÚFÉSZ-ajándék A Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ a gyermeknapon a központi irodában 190 gyer­meknek szerzett örömet a nemzetközi gyermeknap al­kalmából. Békéssámsonban 50 gyermeket ajándékozott meg a helyi ÁFÉSZ vezető­sége. örültek a kicsinyek, isko­lások, hogy húszféle ajándék, könyv és játék között vá­laszthattak. Az ünnepi kö­szöntő után a nőbizottság tagjai édességgel, és üdítő itallal kedveskedtek a gyer­mekeknek az ő ünnepükön. Balog Erzsébet, Tótkomlós Szóvá tettük — rendbe hozták A közelmúltban e rovat­ban szóvá tettük, hogy Gyu­lán az AFIT-üdülő előtti lámpaoszlop annyira meg­dőlt, hogy már veszélyez­tette a járókelőket. A DÉ- MÁSZ gyulai kirendeltsége dicséretes módon reagált a panaszra és rövid idő alatt helyreállította az oszlopot, megszüntette a balesetve­szélyt. Biztosítás — könyv nélkül Türelmet, megértést a vásárlóktól Április 6-i számunkban a Szerkesszen velünk rovat­ban megjelent „Jobb a ha­gyományos módszer” című panaszra válaszolt a Békés megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat. A követke­zőket írták: „Vállalatunk a kereskede­lem korszerűsítési törekvé­seinek megfelelően az ága­zati irányelvek szerint vál­lalkozott a teljes önkiszolgá­lás bevezetésére. Mikor így döntöttünk, nem számítot­tunk gyors elismerésre. De bízunk abban, hogy a rend­szer egyre jobban tökélete­sítve meg fog felelni a vá­sárlók igényeinek is. Általános az a jelenség, hogy a kereskedelem színvo­nalával szemben támasztott igények meghaladják a lehe­tőségeket. A régi boltok zsú­foltak, ezért került sor ezek­ben új berendezések, hűtők beépítésére. A zsúfoltság megszüntetésére csak az új technológia képes. Az említett árudát 1976- ban alakítottuk és az akkor lehetséges új technológiát al­kalmaztuk. A zsúfoltság, a kényelmetlenség azonban nem szűnt meg. Ez évben újabb átalakítást végeztünk. Például a tejterméket önki- szolgáló hűtőből áruljuk, amely biztosítja az áru fo­lyamatos hűtését. A hentes­áruk előre csomagolása külön erre a célra szolgáló helyi­ségben, élelmiszerhigiéniai- lag megfelelő csomagoló­anyagba történik. Ettől füg­getlenül igény szerint is ki­elégítjük a vásárlók kéré­seit. A fentiek alapján bí­zunk benne, hogy a vásárlók elfogadják az új értékesítési forma előnyeit. Kérjük szí­ves megértésüket, és azt, hogy észrevételeikkel, javas­lataikkal segítsék elő úttö­rőmunkánk sikerét. A jövő­ben is arra fogunk töreked­ni, hogy a hibákat, fogyaté­kosságot megszüntessük.” Mikor cserélhető vissza a cipő? Csapó Zsuzsanna, orosházi olvasónk cipőügyben írt pa­naszos levelet szerkesztő­ségünkbe: „Az 1977 szeptemberében készíttetett szürke magas­szárú, és az 1978 januárjá­ban csináltatott fekete téli magasszárú cipőm sem mi­nőségileg, sem méretre nem felel meg a kívánalmaknak. Nem engedhetem meg ma­gamnak azt, hogy a két esetben kifizetett 570 fo­rint munkadíjat harmad­szor is kifizessem, már csak azért sem, mert csekély jö­vedelmű vagyok. A szövet­kezet orosházi részlegének vezetőjénél több alkalommal reklamáltam, eredmény nélkül.” A panaszos levelet továbbítottuk a Körösvidé­ki Cipész Szövetkezethez, ahol kivizsgálták az ügyet. A következő választ kaptuk: „A panaszos 1977. augusz­tus 5-én megrendelt oroshá­zi részlegünknél egy pár szürke száras női cipőt. Március utolsó napjaiban békéscsabai központunknál bejelentette minőségi kifo­gását, ez alkalommal az ille­tékes vezető tájékoztatta ar­ról, hogy szavatossági igé­nye a hat hónap eltelte miatt elévült. Panaszát te­hát, mint alaptalant, eluta­sítottuk. Az 1978. január hónapban megrendelt feke­te száras cipő minőségi ki­fogására vonatkozó igényét orvosoltuk.” Gépjármű-biztosítási ügy­ben kért tanácsot Tóth Endre, körösladányi olva­sónk. Részlet a leveléből: „A múlt évben kötelező gépjármű-biztosításhoz küld­tek egy könyvecskét, amelyre a biztosítási összeget kell befizetni. Nemrég műszaki vizsgára vittem a járművet. A vizsga előtt elkérték a papíromat, a szóban forgó könyvet is. A következő mű­szaki vizsgáig, amely há­rom év múlva esedékes, kaptam három csekket. Ezekre minden évben be kell fizetni a biztosítási összeget. A könyvet azon­ban nem kaptam vissza. Nemrég elmentem a postá­ra, hogy befizessem a 100 forintot, de nem vették át az összeget, s ezt azzal in­dokolták, hogy nincs köny­vem.” Tóth Endre levelét to­vábbítottuk az Állami Biz­tosító Békés megyei Igaz­gatóságához, ahonnan a kö­vetkező választ kaptuk. „ ... A gépjármű műszaki vizsgáztatása alkalmából a bifzetési lapokkal együtt díjigazoló lapot is adtak ügyfelünknek, amelyre a vizsgabiztos rávezette a kö­vetkező műszaki vizsgázta­tás időpontját. Ezzel a díj­igazoló lappal kell a befize­tési szelvényt a postára be­vinni, ahol lebélyegzik. Amennyiben a jövőben is előfordulna hasonló prob­léma, befizetési, illetve díj­igazoló lapot szeghalmi já­rási fiókunktól is bármi­kor kérhet.” muMtiHmwMvwvwMuutvumvmmmvuwv Szarvason az autóbusz-pályaudvar mellett levő utcát fur­csa módon „mindkét irányban egyirányúsították”. Képünkön az utca két KRESZ-táblája látható. Sürgősen el kellene dön­teni, melyik az igazi, mielőtt baleset történne. Fotó: Demény Gyula Melyik az igazi? SZERKESZTŐI ÜZENETEK Csabai Lajos, Kunágota: A 80 literes hidrofort a bajai Lakberendező, Építő és Vas­ipari Szövetkezet készítette. Panaszát továbbítottuk a szövetkezet elnökéhez. Re­méljük, hamarosan érdem­leges választ adunk levelére. Dombegyházi Jánosné, Kisdombegyház: A gyer­meknapról és a községi KISZ- szervezet tevékenységéről szóló elismerő sorait jó ér­zéssel olvastuk. Buka Jánosné, Pusztaott- laka: Levelére az Állami Biztosító Békés megyei igaz­gatósága válaszolt. Kárbeje­lentés alapján az orvosszak­értő fiát ez év január 11-én megvizsgálta és teljes gyó­gyulást állapított meg. Mi­vel maradandó rokkantság nem jött létre, CSÉB-bizto- sításra kártérítést ezért nem utaltak ki. Ha viszont a fia nem ért egyet a felülvizsgá­latmegállapításával, a mara­dandó rokkantság megállapí­tása iránti igényét az Állami Biztosító mezőkovácsházi já­rási fiókjánál bejelentheti. Ennek alapján balesetügyét a szakrendelés a budapesti orvosi bizottság elé terjeszti. Amennyiben orvosi bizottság egészségkárosodást állapít meg, az utazás költségét, va­lamint a költségátalányt az Állami Biztosító megtéríti. Ellenkező esetben a felme­rült költségeket saját magá­nak kell viselnie. Zsámbéki Miklósné, Elek: Levelében azt írja, hogy fér­je — aki az eleki keverő­üzem raktárosa — ötnapos továbbképző tanfolyamop vett részt Orosházán. Az úti­költség elszámolásával kap­csolatos panaszát továbbítot­tuk a gabonaforgalmi és malomipari vállalat igazga­tójához. P. György, Békéscsaba: A nyugdíjra jogosító szolgálati időt csak igénybejelentés alapján tudj,a elbírálni a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság. A nyomtatványokat kitöltve a Társadalombiztosí­tás békéscsabai igazgatóságá­nak nyugdíjügyi osztályához kell beküldenie. Özv. B. Sándorné, Oroshá­za: Hogy valóban elkövették az okirat-hamisítást vagy nem, erre a kérdésre szer­kesztőségünk nem tud vála­szolni. Ezért levelét elküld­tük ,az orosházi városi ren­dőrkapitányságra. Tarapcsik Istvánné, Oros­háza: A bíróság előtt folya­matban levő ügyekkel szer­kesztőségünk nem foglalko­zik. Bottó János, Nagykamarás: A közjegyző helyesen járt el, amikor a hagyatékot átadta az örökösöknek. Levelében azt írja, hogy négy hónapig ápolta az örökhagyót. Az ápolás költségeit az örökö­söktől követelheti. Megvan a lehetősége arra is, hogy a költségek megtérítése végett pert indítson ellenük. MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Sz. Pál, Békéscsaba: Leve­lében azt kérdi, minek alap­ján jár a 25 éves jubileumi jutalom? Beleszámítanak-e a munkaviszonyba a szakmun­kástanulóként töltött évek, és a sorkatonai szolgálat ide­je? A 25 éves (de ugyanígy a 40, illetve az 50 éves) jubile­umi jutalom a munkavi­szonyban töltött évek után, mégpedig kötelezően jár. Ez azt jelenti, hogy a jubileumi jutalom a feltételek fennál­lása esetén ,a dolgozót meg­illető olyan járandóság, me­lyet munkabérhez hasonlóan külön kérelem nélkül ki keli fizetni. A vállalat nem hatá­rozhat arról, hogy a dolgozó egyébként érdemes-e a juta­lomra. Ebből következik az is, hogy ha a jubileumi idő betöltése után a dolgozó meghalt, a jutalmat az örö­kösöknek kell kifizetni. To­vábbi feltétel az is, hogy a dolgozó ne álljon az elbo­csátás fegyelmi büntetés ha­tálya, illetőleg az e bünte­téssel azonos következményű munkaviszony-megszüntetés kihatálya alatt, mivel ebben az esetben a dolgozó megelő­ző munkaviszonyait a fegyel­mi büntetés, illetőleg a mun­kaviszony megszüntetését kö­vető három évig nem lehet figyelembe venni. Figyelem­mel kell lenni arra is, külö­nösen akkor, ha a társada­lombiztosítási szervek által megállapított szolgálati idő alapján igényel jubileumi ju­talmat, hogy a munkajog szabályai szerint a munka- viszonyban töltött időnek minősülő idő nem minden esetben azonos'azzal az idő­vel, amelyet a nyugdíjjogo­sultság szempontjából szolgá­lati időként figyelembe le­het venni. A munkaviszony­ban töltött időt egybe kell számítani az egyes munka- viszonyok megszűnési mód­jától és a közöttük levő idő- kiésések tartamától függet­lenül. A munkaviszonyban töltött időbe azonban nem számítható be a megszakítás nélkül 30 napot meghaladó fizetésnélküli szabadság idő­tartama, kivéve, ha jogsza­bály figyelembevételét ren­deli el. Munkaviszonyban töl­tött időnek számít azonban az 1950. január 1 előtti szak­munkástanuló idő. Az ezt követően szakmunkástanuló­ként eltöltött időt viszont nem lehet figyelembe venni. A katonai szolgálattal kap­csolatban a következőek az előírások. Ha 1951. február 1. előtt vonult be, mégpedig munkaviszonyból sor-, vala­mint tartalékos katonai szol­gálatra és leszerelését követő 30 napon belül munkavi­szonyba lépett, a katonai szolgálatban töltött idejét munkaviszonyban töltött időként kall figyelembe ven­ni. Az 1970. január 1. napján, vagy ,azt követően sorkatonai szolgálatot teljesítő szemé­lyek szolgálati idejét mun­kaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni abban az esetben is, ha bevonulás­kor nem álltak munkavi­szonyban, vagy a munkavi­szony a sorkatonai szolgálat ideje alatt megszűnt. Ezt az időt a fegyveres erők illeté­kes szervétől kapott igazolás alapján a katonai szolgálatot követő munkába lépéskor a vállalatnak kell a dolgozó munkakönyvébe bejegyezni. A jubileumi jutalom ősz- szege annyi, mint a dolgozó egyhavi alapbére. Órabéres dolgozók esetében a szemé­lyi órabér tekintendő ebből a szempontból alapbérnek. A jubileumi jutalom vége­redményben a munkavi­szonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése. Ebből kö­vetkezik, ha a jutalom ki­fizetésének feltételeként meg­határozott időtartamoknál — 25, 40, 50 év — hosszabb ideig dolgozik, a jubileumra vonatkozó igényét nem ve­szítheti el. Sőt, minden újabb ledolgozott nappal igénye megújul. Ennek meg­felelően az előírt időtarta­mok letelte után vállalatától, illetve ha új vállalatnál lép munkaviszonyba attól is kér­heti a jutalom kifizetését. A munkaviszony megszűnése esetén korábbi vállalatától hároméves elévülési időn be­lül kérheti a jubileumi ju­talom kifizetését. Az elévü­lési időt a munkaviszony megszűnését követő naptól kell számítani. Dr. Serédi

Next

/
Thumbnails
Contents