Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-06 / 131. szám
1978. június 6., kedd o felszeleteli, a hosszú vágat az úgynevezett levélvonalon, a rövid vágat, és ha ki nem szedi idejében, a fináncláb, a kocsány vonalon keletkezik. Az egyik munkásnő meghallja, miről beszélgetünk. — Vigyázunk mi a minőségre — kiáltja túl a zajt —, még azt is tudjuk, hogy a kocsányvágatból maximum 15 százalék kerülhet a cigarettába. o Felmegyünk az emeletre, gyártásán szólva ott van a gyártás. Itt is a gép dolga minden, az ember csak felügyel. A szerkezet egyik végén bemegy a papírcsík, a filter és a dohány, a másik végén kijön a cigaretta. Az egyik oldalon átlátszó dobozok — a bennük összetömörülő sok-sok füstölni való a méhkasra emlékeztet — kon- vejoron jutnak el a csoma- golóba. A minőségre egyrészt a gép felügyel, kidobálja magából a selejtet, másrészt ott vannak mégameó* sok, és a termelésellenőrző központ. A központban Darai Máriát találjuk. A vezérlőpulton ott van valamennyi berendezés stilizált rajza, s a rajzban egy-egy piros lámpa. Ha az izzó folyamatosan világít, akkor a gép mellett levők egy percen belül kijavítják a hibát, ekkor csak az egyik számláló megy, ha villog a lámpa, akkor egy percnél tovább tart az „operáció” és elindul a másik számláló is. Ilyenkor Darai Mária telefonért nyúl és megkérdi, hogy kellenek-e a szerelők, s ha igen, akkor egy másik hívás után azonnal küldi őket. Amikor elalszik a lámpa, megállnak a számlálók, addigra viszont rögzítették, hogy mennyi ideig állt a gép, és a műszakvégi összesítésből kiderül, hogy mennyi cigaretta nem készült el, azaz, mekkora a teljesítmény. Az egy percnél hosszabb állást okozó hibák a naplóba is bekerülnek. tudniillik, így derül arra fény, hogy melyik berendezésnél milyen zavarok megszüntetésével lehet még folyamatosabbá tenni a termelést. Íme a DH a gyakorlatban! Követjük a cigarettát, a csomagolóba érkezünk. Az ' itteni gépeket is asszonyok állják, körül, az egyik kezelőt Nagysolymosi Bélánénak hívják. — A nagyanyám kezdett itt, valamikor a harmincas években — magyarázza a piros fejkendős asszony. — Aztán idekerültek a szüleim, őket követtem én, és a férjem ugyancsak itt talált magának munkát. Sándor András megjegyzi, hogy gyakoriak a gyárban a munkásdinasztiák. Hogy miért? Az elmondottakon túl talán azért, mert a gyárnak saját bölcsődéje, óvodája, sőt üdülője is van. S persze a kereset se rossz, Nagysolymosi Béláné például a dohányipari szakiskoláért járó 200 forintos pótlékkal együtt havi 3200—3300 forintot visz haza. o Még egy emelettel feljebb ballagunk, megnézzük a filtergyártást. Ez is házi specialitás: Kocsis József vezetésével a gyár munkásai kísérletezték ki a legjobb módszert. A régi, a cigarettakészítésből kikopott berendezések most a filtert ontják magukból. És nem is akármilyet, mert a viszkózaműszál- ból gyártott füstszűrő megközelíti az acetát filter minőségét, a különbség csak annyi, hogy az acetát drága, a viszkóz pedig olcsó. — Ezért keresik az egri Fecskét — zárja le a füstszűrőkről szóló kiselőadását Sándor András. Kijövünk az épületből, megállók az utolsó DH-tábla előtt. A füstölésre szánt milliók már az első negyedévben túllépték az egymilliár- d°t- Braun Ágoston A nagykanizsai Alkotmány Mgtsz palini üzemegységében jelenleg harmincezer pecsenyelibát nevelnek a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat részére. A termelőszövetkezet ötéves szerződés alapján az idén összesen százhúszezer pecsenyelibát szállít a vállalatnak. (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) Idén ötvenedik alkalommal kerül megrendezésre a poznani vásár, június 11. és 20. között. Magyarország a HUNGEXPO szervezésében 2300 négyzetméter fedett és 300 négyzetméter szabad területen állít ki. A magyar részvétel célja: a szocializmus építésében elért eredményeink demonstrálása, a lengyel piacon kialakított jó kapcsolatok további erősítése. Ez évben 23 magyar külkereskedelmi vállalat szerepel kereskedelmi árubemutatónkon. Az ötvenedik évforduló tiszteletére a magyar áruskálát a lengyel—magyar kapcsolatok egykor és ma dokumentációs kiállítás egészíti ki. Június 15-én sajtótájékoztatóval egybekötött magyar napot taranak. Évente 30 ezer hízott sertést ad majd a gyulai SERKlV Tizenhárom évvel ezelőtt Gyulán megalakult a SER- KÖV, a két helyi termelő- szövetkezet, a Munkácsy és a Köröstáj összefogásával. A megyében a kunágotai után a másodikként hozták létre. Később a kormány által meghirdetett húsprogram új lehetőséget teremtett és úgy döntöttek élni kell ezzel, ezért szakosított tenyészteleppé alakították és hat évvel ezelőtt megépítettek egy 500 kocás seréstelepet, daráló- és keverőüzemmel. A meglevő épületeket is korszerűsíteni kel■••••••«■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■•■■■a lett, s így 1977-ben és az idén a korábban épült öt, egyenként 600 férőhelyes szerfás sertéshizlaldát felújították. A SERKÖV 1974- ben a Húsipari- Tröszt által meghirdetett hízósertés-forgalmazási versenyben országos ötödik helyezést ért el, amelyért 100 ezer forint jutalmat kapott. A telepen dolgozó kollektíva évről évre növelte teljesítményét és tavaly már több mint 10 ezer hízott sertést adtak át a feldolgozóiparnak. Árbevételük megközelítette a 30 millió forintot, Szakszervezeti tag: 1908 óta Hetven esztendeje lett az inasból asztalossegéd, s ugyanakkor szakszervezeti tag Békéscsabán, Slimbarszíki János. Korához képest jól mozog, eldolgozgat otthon a kertben, az idén is maga ásta föl, pedig betöltötte a 87. évet. Három-négy évvel ezelőtt még úgy bírta magát, hogy házépítésbe fogott, s közösen el is készítették azt a testvérekkel, akik közül az egyik ács, a másik meg kőműves. Büszke rá, hogy az ajtókat, ablakokat egyedül csinálta a kényelmes, tágas egyszobás, fürdőszobás házhoz. Mikor az életéről kezdünk beszélgetni, legelőször is megjegyzi: csak olyat mond el, amire biztosan emlékszik, hiszen hosszú idő áll a háta mögött, meg felejt is az ember. Vannak viszont olyan dolgok, amik örökre megmaradnak az emlékezetben. Ilyen a hármas jelszó, ami a mozgalomhoz vonzotta, s amiért tulajdonképpen belépett a Fásokhoz. A mostani Bartók Béla úton volt egy vendéglő, annak az egyik szobájában a famunkások egyesületének a helyisége. Az ablakára festették, hogy jól látszod jón kívülről: 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra alvás. Ez volt a híres három nyolcas. A rövidebb munkaidőért, az emberibb életért folyó harc jelszava. Hetven éve egyfolytában szakszervezeti tag, időnként a vezetőségbe is beválasztották, s többször volt könyvtárosa a csabai famunkások- nak. Esténként, de főleg szombaton jöttek össze a tagok beszélgetni, véleményt cserélni, tagsági díjat fizetni. Ö maga a szociáldemokrata pártnak nem volt tagja, de politizált, részt vett a harmincas évek munkásmegmozdulásaiban és a választási harcokban. Mint asztalos, huzamos ideig dolgozott a békéscsabai bútorgyárban, amikor az tönkrement, kis mestereknél. Felszabadulás után pedig az Állami Építőipari Vállalatnál, ahonnan az eredmény pedig meghaladta a 4 és fél millió forintot. A hizlalásnál kedvezően alakult a takarmányfelhasználás. A jelenlegi telep egyre inkább kicsinek bizonyul, különösen akkor, ha számba vesszük, hogy az épülő húskombinát szomszédságában van, s mint ilyennek a jövőben nagy feladatai lesznek az alapanyag-előállításban. A SERKÖV, mint a Békés megyei Agráripari Egyesülés tagja, a következő években jelentős fejlesztés előtt áll. Ugyanis a BAGE jelentős korszerűsítést, beruházást tervez. Az elképzelések szerint a hatodik ötéves terv során felújítás jellegű beruházással kívánják elérni, hogy a telep évente 30 ezer hízott sertést adjon át az iparnak. A már több éves eredményes munkájukat, most siker koronázta, a közelmúltban ugyanis Gyulán, az Erkel Művelődési Központban rendezett ünnepségen dr. Németi László, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának képviseletében átadta Balázs Mihály telepvezetőnek a Kiváló Vállalkozás kitüntető címet. nyugdíjba ment, de ahova még sokáig bejárt dolgozni. Mindig nagyon szerette a szakmáját, most is azt mondja, nincs annál szebb, mint egy szép szobabútort, íróasztalt vagy különleges szekrényt az elsőtől az utolsó mozzanatig elkészíteni. Gondosság, figyelem, ügyesség, nagy szakmai tudás kell a műbútorasztalossághoz és érzék, rátermettség, hogy a nemes anyag gyönyörű használati tárggyá alakuljon át egy ember keze nyomán. Aztán élmények kerülnek : szóba. Jó is, rossz is. Mind a ; két háborút megjárta, a má- ! sodikat mint munkaszolgálatos, és 45 tavaszán került haza. A régi május elsejék? A szabadba mentek ki. Fiatalja, öregje kirándult, így ünnepeltek. És amit el nem felejt, míg él: látta, hallotta Bokányi Dezsőt egy gyűlésen, még az első világháború előtt. Rengeteg ember jött össze a csabai vásártéren, s azzal serri törődtek, hogy a körzeti méntelep lovasai járták körbe-körbe, fenyegető módon a tömeget. Azért senki ott nem hagyta volna, mert Bokányinál szebben, jobban más nem tudott beszélni. Mint igazi szónok, nagy hatással volt a közönségre, s reményt ébresztett, hogy a munkásoké a jövő, csak össze kell fogni. Ügy mondta, az összetartás, a munkásszolidaritás, a szervezettség megsokszorozza az erőt, s olyan lesz, mint a sok ágú kötél, amelyet nem lehet szétszakítani. Később hallották a rádióban beszélni, a Szovjetunióból. Emlékek villannak föl még innen-onnan. A régi barátok, szaktársak kerülnek szóba, akik közül már sokan eltávoztak. Alig vannak már, akik együtt indultak, együtt harcoltak, együtt voltak fiatalok. Olyanok, mint a testvérék, a szakszervezet nagy családjában, ahol otthon voltak egy egész életen át. Vass Márta Ügy tűnik, Egerben semmi sem történhet anélkül, hogy valami köze ne legyen a borhoz. A dohánygyár 1896- os alapítását például hatalmas filóxéra jár vány előzte meg, amely elpusztította a szőlő nagy részét, s így a város gazdáinak többsége egyik napról a másikra kenyér nélkül maradt. Mentőövnek épült a gyár, és ez volt a borvidék központjának első jelentős ipari létesítménye. Ezren kaptak akkor munkát, többségükben nők, s a kezdeti időszakban az évi 40 millió szivart kézzel összesodró asszonyok szűkösen ugyan, de akár egy öt-, hattagú családot is eltarthattak. Mindezt Huszti Ferenc termelési igazgatóhelyettes sorolja, szűkre szabott ideje miatt meglehetősen katonás tempóban. — Az 1930-as években kezdődött meg a cigaretta- gyártás, 1938-ban 96 millió hagyta el a gyárat. Ez ma nem egészen négy napi termelésünk. Az igazi fejlesztés a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek elejéig tartott. Műszaki felújítás alá vonták a gyárat, az öreg falak között világszínvonalon levő technológiát honosítottak meg. A termelési érték ötszörösére, a nyereség háromszorosára növekedett, és Eger a filteres, valamint a minőségi cigarettagyártás fellegvára lett. Van ám itt azonban egy kulcsfontosságú fogalom, amelyről eddig nem esett szó, s ez a Dolgozz hibátlanul ! munkarendszer, azaz röviden : a DH. — Mi kell a termeléshez? — kérdi az igazgatóhelyettes, és választ se várva már mondja is. — Anyag, munkaeszköz, szakmai tudás. Kinek a feladata mindezt biztosítani? A vezetőé! Ha tehát valami hiba csúszik a számításba, akkor az, az esetek 70—80 százalékában vezetői hiba ... Megfigyelte már — dől előre a fotelban —, hogy ha otthon barkácsol és nincs megfelelő szerszáma, hibás az anyag, vagy nem ért ahhoz, amit csinál, akkor milyen könnyen napirendre tér az elfuserált termék fölött? De ha minden passzol, akkor lelkiismeretfurdalása van, mert elrontott valamit. Na, ez a DH! A rekonstrukcióról beszéltem, s ezzel letudtuk a munkaeszközt és az anyagellátást, mert ha ez utóbbi akadozna, akkor az egész technológia nem érne egy fabatkát se. Maradt 'a szakmai tudás. Nos, mi arra törekedünk, hogy dolgozóink összes ez irányú igényének eleget tegyünk. Házon belül befejezhetik az általános iskolát szakmát tanulhatnak. Ha valaki még tovább akar menni, az se akadály, előkészítőket szervezünk a technikusi minősítés megszerzésére. S hogy a felső szint se maradjon ki a sorból, négy évvel ezelőtt létrehoztunk egy saját vezetőképzőt, és a hét nyelven szakirodalmat fordító dokumentációs központunk is a mérnökök rendelkezésére áll. Ilyen körülmények körött készül Egerben manapság évi több mint 6,5 milliárd füstölni való. Az ezerszáz dolgozó most körülbelül 26-íajta cigarettát és hétféle szivart gyárt, többnyire magyar ízlés szerint, de megvásárolták a Milde Sorte és a Marlboro licencet is — ez utóbbi füstölni való várhatóan egy hónap múlva kerül a boltpkba. A hazai dohányok mellett különböző import alapanyagot is beszereznek, ezek döntő része keleti, azaz balkáni dohány. No, de éppen ideje, hogy megnézzük, miképpen készül a cigaretta. Az egyéb elfoglaltsága után siető igazgatóhelyettest Sándor András, a dokumentációs szolgálat vezetője váltja fel. Róla, „soknyelvűségén” túl még annyit illik tudni, hogy a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer atyamestere. Erre a címre, ha akarna se tudna rácáfolni, mert ahány DH-tábla, DH-láda, DH-pla- kát — márpedig van belőlük jó néhány — annyi megálló, annyi magyarázat. Az illatfelhőbe burkolódzó nyensr,aktárban kezdünk, a példás rendben sorakozó bálákat tapogatjuk. Hordót viszont nem találunk, az olaszok ugyanis így szállítják a dohányt, ezért inkább átmegyünk az előkészítőbe. Itt óriási vákuumkamrákba kerül a levél, így szerzi az alaphőmérsékletet és az alapnedvességet, amelyek az egész folyamaton végigkísérik. A falon természetesen hő- és páratartalom-mérők, a külső szemlélődőnek viszont elég egy pillantást vetnie a munkások lenge öltözékére, s máris beláthatja, hogy az itt dolgozók télen se szenvednek a hidegtől. A dohányt az automata gépsor Készül az ízletes befőtt A Békéscsabai Konzervgyárban, a képen látható szalagon naponta 34 ezer üveg Ízletes vegyes befőtt készül Fotó: Gál Edit Magyarország a poznani vásáron Füstbe ment milliók
