Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-06 / 131. szám
Plakátok, emberek, avagy kukucs! (MTI-fotó, Benkő Imre felvétele — KS) wwvwvww*wvw\wvwwwwvw*w%wvwwvwwwwww Kiselőadások, politikai fórumok Vésztőn Vésztőn a párt- és tömegszervezetek megfelelően gondoskodnak az utánpótlásról. A különböző oktatási formákban csaknem ezren tanulnak. A párttagok közül 530-an hallgatják a marxista—leninista esti egyetem és középiskola előadásait, járnak speciális és szaktanfolyamokra. A KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek közül 401- en tanulnak. Ebben az iskolai, szakszervezeti és népfrontoktatások hallgatóinak Autópiac Az eladó unatkozva könyököl vén batárja tetején. Szája szögletéből egy kialudt csibuk lóg ki. Három órája mozdulatlan. Bajuszos vizsla-szemű érkezik. Megáll a rozoga előtt. — Mire tartja? — veti oda hanyagul. — Harminckettő rongy, kápé — igy a válasz. — Ézt? Hiszen már zaS ■ ■ ■ ■ : száma jelentős, de sokan járnak az ML esti egyetemre és az ML esti szakközépiskolába, tanfolyamra. A vidéki dolgozókat mik- robusszal hordják az' oktatásokra, vizsgákra. Ezzel a segítséggel elérték, hogy az előadásokon a részvétel aránya ebben az oktatási évben 70—80 százalékos volt. • Nemsokára befejeződik az oktatási év és máris az új oktatási év feladatainak kell eleget tenni. A vésztői nagyközségi párt- és tömegszervezetek már elkészítették az új feladáttervet. A következő oktatási évben szeretnék elérni, hogy a megjelenési arány 90—100 százalékos legyen. Ezért minden beiskolázott hallgatóval személyesen beszélgetnek. Ezentúl bővíteni szeretnék a szemléltető eszközöket és jobban előkészíteni az egyes témákhoz az oktatási helyiségeket. Kiselőadással is színesítik a szemináriumokat, és több politikai fórumot szerveznek az érintett politikai, társadalmi kérdésekből. Ismeretteriesztes a fiatalok körében Ügyvezető elnökségi ülés a TIT-ben Tegnap délután ügyvezető elnökségi ülésen találkoztak a TIT Békés megyei Szervezetének tisztségviselői. Kibé- di Varga Lajos, az ifjúságpolitikai munkabizottság elnöke mondta el a részvevőknek az ifjúság körében végzett ismeretterjesztés eredményeit és feladatait. 1976 decemberében már tárgyalták ezt a témát, de azóta sokat fejlődött az ismeretterjesztés hatékonysága. Az előadó ezúttal elemezte a különböző szakosztályok munkáját. Igen jó kezdeményezésnek bizonyult például a jogi szakosztályé: jogi ismeretekről tájékoztatták a gimnáziumi tanulókat. Jövőre a szakmunkásképző intézetekben is szeretnének munkajogi ismeretterjesztő előadásokat tartani.' Az ifjúsági szervezetek, klubok, különböző közösségek témaajánló kiadványokból állíthatnak össze ismeretterjesztő sorozatokat, és 1975-től két előadói konferencián tájékozódhattak az időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről. Az 2.974-ben alakult és tavaly újjászervezett ifjúságpolitikai munkabizottBefejeződött a tanítás a dolgozók általános iskoláiban, és hétfőn megkezdődött a vizsgák sorozata. Az idei tanévben is több mint 50 ezren tanultak napi munkájuk mellett, s az elsajátított ismeretekről — az esti tagozatok 7—8. osztályosainak kivételével — a június 30-ig tartó vizsgaidőszakban adnak számot. A hetedikesek és a nyolcadikosok ugyanis a tanév során rendszeresen úgynevezett ellenőrző feladatlapokat töltötték ki, s így tudásukat folyamatosan mérték a pedagógusok. A szeptemberi tanévkezdésig folyamatos a beiratkozás ság egyre jobban irányítja az ifjúsági ismeretterjesztést is, ebben az évben pedig tapasztalatcsere jellegű konferenciát szeretnének rendezni. Az úttörőkorosztályok számára egyre több tudományos baráti kör és szakkör alakul megyeszerte. Az orosz szakoktató tanfolyamok száma 1975-ben 17 volt, ebben az évben pedig már 82 lett. A tapasztalatok szerint szeretik a fiatalok a vitára serkentő előadói módszereket, a szabadegyetemeket és az egyetemi előkészítő tanfolyamokat. Gyulán sikeres kezdeményezés az ismeret- terjesztő előadássorozat a bejáró fiataloknak. Egyre több értelmiségi fiatalt szeretnének bevonni az ismeretterjesztésbe hallgatóként és előadóként egyaránt. A szarvasi mezőgazdasági főiskolában és az óvónőképzőben már régóta igen jól dolgozó TIT helyi csoport működik. Az ügyvezető elnökségi ülésen elhangzottakat novemberben tárgyalja a TIT országos ügyvezető elnöksége, majd decemberben az országos elnökség. B. Zs. a dolgozók általános iskoláiban. A pedagógusok a legtöbb helyen már felvették a kapcsolatot a munkahelyek vezetőivel; az üzemék, a vállalatok párt- és szakszervezeti szervei, a KJSZ-esek és a továbbtanulással „hivatalból” foglalkozók pedig rendre felkeresik az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett dolgozókat. Az Oktatási Minisztérium a továbbtanulási lehetőségekről részletes tájékoztatót bocsátott ki, s az megkönnyíti a munka- és a családi körülményeknek, az egyéni adottságoknak és érdeklődésnek legmegfelelőbb tanulási forma kiválasztását. Az első nyári vasárnap Nyolcezer strandoló Gyulán bálja a filoxéra. Húszon- ; kettőt adok érte és túl ■ van tárgyalva — fity- j málja becsmérlően. — Harminckettő — ■ hangzik a rövid válasz. S — Indítsa meg! — S szól a vásárolni szándékozó. v ötödik-hatodik nekirugaszkodásra felhörög a belseje. — Hiszen ennek szilikózisa van, be kellene utalni az autós szanatóriumba — mondja határozottan a vevő. — Huszonötöt adok érte. — Harminckettő — hangzik a lakonikus válasz. — Nyissa ki az ajtaját, benéznék — így a bajuszos. Fordul a kulcs, egy rú- , gás az ajtóba. Automatikusan nyílik. — Uram, ha süt a nap, akkor is csak esernyővel lehet benne utazni, olyan lyukas az oldala-teteje — sóhajtja a vásárló. — Huszonkilenc, s itt egy ötös — nyújtja jobbját. — Harminckettő — a rövid válasz. — Lengéscsillapító? Nekiugrik, s nyomogatja az orrát-tatját. — Szakikám, ha rágurulok a tegnapi újságra, beverem a fejem, akkorát zökken — nyög föl a vásárolni szándékozó. —, Harmincegyet adok érte, s kongathatja a harmadik ülést. — Harminckettő. — Rendben, írjuk meg a szerződést, itt a pénz. S mindketten elégedetten távoznak a piac forgatagából. — j. P-— Az első igazi nyári vasárnapon valóságos csúcsforgalom volt a strandokon és a kirándulóhelyeken. Sűrítették a vonat- és autóbuszjáratokat, a MAV-nál pedig üsveleti szolgálatot szerveztek, elsősorban a balatoni forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A Volán 125 különjártot indított vasárnap, melyek csehszlovák, lengyel, osztrák és nyugatnémet turistákat vittek országjárásra, városnézésre. _ A régen várt nyárias idő Békés megyében is sokakat a szabadba csalogatott, a napfény a vízpartokra vonzotta a bámulni vágyókat. A közkedvelt gyulai Várfürdőt vasárnap nyolcezer strandoló kereste fel. Nemcsak a megyéből, de az ország más táJégeső Békéscsabán Délelőtt ragyogó napsütés, délben zivatar, szokatlanul nagyszemű jéggel hétfőn Békéscsabán. A hirtelen változott időjárás jéggel lepte meg az alföldi várost. Szerencsére a termőföldeket megkímélte a jégverés és csak a városra hullott tíz percen át babszemnél nagyobb jégeső. A meteorológiai obszervatórium figyelőállomásának tájékoztatása szerint a zivatar rövid idő alatt tíz miliméteres csapadékot zúdított a városra és környékére. jairól, sőt külföldről is jöttek vendégek. A békéscsabai strandon is igen nagy volt a forgalom, itt 2800-an töltötték kellemesen a hét végét. A jó idő nemcsak a strandok és fürdőhelyek, hanem az idegenforgalmi nevezetességek látogatottságát is növelte. Az országos hírt szarvasi arborétumnak több mint kétezer látogatója volt a hét végén. Rendőrségi felhívás Május 17-én reggel 6 óra 55 perckor Dabas külterületén az 5-ös számú főúton Eriksson Sven Gunar 35 éves gépkocsivezető, svéd állampolgár, huddingei lakos az általa vezetett nyergesvontatóval fékezés közben átcsúszott az úttest bal oldalára, és ott összeütközött a vele szemben szabályosan haladó sze- mélygépkocsivaS. A baleset következtében a személygépkocsi vezetője, Nagy Sándor 45 éves üzletvezető, budapesti lakos olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítás után meghalt. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság kéri, hogy akik a balesetet látták, jelentkezzenek személyesen Budapest VT., Aradi út 20. szám alatt vagy telefonon, a 124-278 (344 állomáson). Horgászverseny Fotó: Béla Ottó A gyulai „Dolgozók” horgászegyesület a közelmúltban rendezte meg ügyességi kishalfogó versenyét a dé- nesmajori tavaknál. A jó idő 36 horgászt csalt ki a versenyre amely eredményesen zárult. A felnőttek közül ifj. Vidó György, az ifjúságiak közül ifj. Jevuczó István volt a legügyesebb, míg a csapatversenyben az idős Vidó György vezette Voláncsapat volt a legeredményesebb. A győztesek és helyezettek értékes horgászfelszerelést nyertek. Békéscsaba az ezredfordulón 20-as évek végén, amikor még nem volt ilyen gépkocsiforgalom, és az első gyalogosokat ütötték el, a szovjet szatirikus irodalom neves képviselői, Ilf és Petrov azt mondták: gondoljatok arra, hogy a gyalogosok építették fel a civilizációt, még az utakat is, sőt a gépkocsikat is ők készítették. Óhatatlanul bukannak elő e gondolatok, amikor Békéscsaba 64 ezernyi lakosának és a város környéke településeiről (Mezőberény, Csárdaszállás, Gerla, Körös- tarcsa, Kétsoprony, Telek- gerendás) naponként bejáró 15—18 ezer ember ellátásáról esett szó. Ebből 10 ezer dolgozni jár ide, a többi tanuló, meg boltokba, piacra járó. A rideg számok ezt így mondják el: Tizenhárom éves korig bezárólag 1977-ben 11962 lakosa volt Békéscsabának, munkaképes korú pedig (a nők 14— 54, a férfiak 14—59 éves korig) 37 ezer. A munkaképesek közül 2900 iskolai tanuló, s ez az arány csak növekedhet, mivel a fiatalok mind nagyobb hányada és egyer hosszabb ideig az iskolában tanul; az eltartott felnőtt lakosok száma együttesen négyezer. A nyugdíjasok száma pedig 12 ezernyi. Ebből kitűnik, hogy az aktív kereső 33 ezernyi. Kézenfekvő, hogy ezek a számok csak a jelenlegi lakosság társadalmi elhelyezkedésére utalnak. Ha pedig hozzátesszük: 1960-ban 50 ezernyi volt Békéscsaba lakossága, akkor kiviláglik, hogy a város fejlődése lüktető. Ebben a lüktetésben benne rejlik a város ipari fejlődése, a mezőgazdasági szövetkezetek iparszert termelésének fellendülése. Gondoljunk csak arra, hogy a környező településekről 10 ezernyi ember Békéscsabára jár dolgozni. Lehet, hogy furcsán hangzik, mégis a bejárók fiatalítják a várost, mivel a munkaképes korúak vándorolnak. (A 60 év felettiek közül kevesen mozdulnak el eredeti lakóhelyükről.) Különben a munkaképes korúaknál csak 1990-től számolhatunk növekedéssel a városban. A közbeeső időszakban évenként legfeljebb 780 munkaképes korúval lehet számolni. Nevezetesen jelenleg a nők foglalkoztatása a maximumon van. A munkaképesek döntő forrását ezekben az években a bejárók teszik ki. Az természetes, hogy a lakosság olyan osztályokból, rétegekből áll, amelyeknek közös vonásuk, hogy dolgoznak, munkájukból élnek. És Békéscsaba állandó és nappali lakóit a küzdelmes bizakodás tölti el, hiszen a munkából fakadóan javulnak életkörülményeik. A tények szerint 1975-ben élelmiszerre 435 milliót fordított Békéscsaba, s a vonzáskörzetébe tartozó települések lakossága, és a vizsgálatok arra mutatnak, hogy 1980-ban már. 654 milliót költ majd. Ruházatra 300 milliót költött a lakosság 1975-ben, 1980-ban ez az összeg 420 millióra emelkedik. Vegyesipari cikkekre 640 milliót adott ki a lakosság 1975-ben, 1980-ban ez az összeg eléri az egymilliár- dot. És ma már az sem az egzotikum világába tartozik, hogy 300 színesteleví- zió-készülék van a lakosság birtokában, s a számítások szerint 1980-ra meghaladja az ezret. Egyes családoknál pedig már két rádió, két televíziókészülék van. Ezer lakosra számítva a városkörnyéki településeken 1970-ben 32 személygépkocsi volt, tavaly már 47, Békéscsabán pedig 1970-ben ezer lakos közül 60 kocsitulajdonos volt, tavaly pedig már 89. Az életkörülmények változását mutatja, hogy Békéscsabán és a vonzáskörzeti településeken nyilvántartott 29 500 lakásból alig van, amely nem villamosított Növekszik a gázfogyasztás. Békéscsabán földgázzal és a palackossal együttvéve a háztartások 98 százaléka van ellátva. S a földgáz aránya 1980-ban eléri a 40 százalékot. A palackozottgázfogyasztás a városkörnyéki településeken is nő. A szilárd tüzelőanyag fogyasztása is növekszik 1980-ig, ezt követően a földgázhálózat bővülésével, ez csökken. Vizsgálatok alapján az MSZMP Békéscsabai városi végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az 1980-ig tervezett fejlesztés után a kereskedelmi és vendéglátó- ipari hálózat 80 ezer lakosú város ellátását tudja kielégíteni. A cél az, hogy a városi keresletnek megfelelő árut biztosítsanak. Ugyanakkor megállapította a végrehajtó bizottság, hogy javítani kell a szolgáltatásokat, az élelmiszerek és a ruházati cikkek választékára nagyobb figyelmet kell fordítani. Nevezetesen a ruházati cikkek közt a kisebb keresetűek választéka elégtelen. Egy más irányú vizsgálat pedig azt állapította meg, hogy a diákétkeztetésben részt vevő 3—14 éves korú gyerekek ellátása tejből, tejtermékből, zöldfőzelékből, baromfihúsból elégtelen, ami' azt jelenti, hogy a gyerekek élelmezése szegény kalóriában és tápanyagban, valamint választékban. A végrehajtó bizottság hangsúlyozta, hogy a fejlődés folyamatában a városi lakásépítésnek meghatározó szerep lesz 1980—1985 közötti időszakban is. Egy tudományos vizsgálat előrevetített képe ez, amely az ezredfordulóra 88 ezer lakossal számol Békéscsabán, valamint 12 ezer bejáróval. Ennek megfelelően I az ezredfordulóig 4—5 ezer új munkahelyet szükséges ' létrehozni. S a várható automatizálás 70—80 százalékos szakmunkásarányt követel, ami azt kívánja, hogy az ezredfordulóig a szakmunkások számát kétszeresére szükséges növelni. Figyelembe véve azt is, hogy a szolgáltató ágazatokban jelenleg a foglalkoztatottak száma 14 763, s a vizsgálatok szerint az ezredfordulóra 33 ezerre növekszik a számuk. Az egyetemet és főiskolát végzettek számát pedig a jelenlegi 2395-ről 7 ezerre szükséges növelni. Óhatatlan felvillan az ember képzeletében, amikor 42 ezer lelket számláltak Békéscsabán. Akkor 1949-et írtunk. Felvillan az ember előtt a mezőváros, a falusias település, amikor a közművesítésnek híre-hamva sem volt még, a lakótelepek a képzeletben sem jelentek meg, s a keskenyvágányú vicinális pöfögött végig a mai Tanácsköztársaság útján, melyet csak a 60-as években szedtek fel. S azóta? Keresztül-kasul viszik az embereket az autóbuszok a városban. S ez a változás adja a küzdelmes bizakodást, azt, hogy már az ezredfordulóban gondolkodunk. ?. a küzdelmes bizakodás volt az az erő, amely képes volt arra, hogy a félig ittrekedt középkor maradványait legyűrje Békéscsaba lakossága, és a korszert városiasodás útjára lépjen. Ez különben a mai ember táguló világáról beszél. Ennek a táguló világnak ‘a jövőjét vázolta fel az MSZMP városi végrehajtó bizottsága, amikor a nyolcvanas éveken túl előretekintett az ezredfordulóra is. Mélységesen annak tudatában, hogy a civilzációt a gyalogosok építették fel, hogy az ittrekedt középkor az ő kezük nyomán tűnt el erről a tájról, s hogy a még korszerűbb élet- körülményeket is ők teremtik meg. Ezért lehet már most arra számítani, hogy Békéscsaba Magyarország legurbánusabb városai közé tartozik az ezredfordulón. Cserei Pál Vizsgáznak a dolgozók is
